Deák téri észrevételek Régi lépcsősor és parkolási gondok n Több olvasói reakció is érkezett szerkesztőségünkbe a május 10-i lapszámunkban megjelent, „Változások a Deák téren” című írásunkkal kapcsolatban. – pet – Mint arról beszámoltunk, a következő hetekben, hónapokban megújul a bíróság épülete, a nyár és az ősz folyamán pedig két új köztéri alkotás (Farkas Ferenc Fiatalok című műve, és Béres János Ivókútja) is a térre kerül. Az olvasói jelzésekből kiderül: bár mindenki örül annak, hogy megújul a Deák tér, többekben felvetődött, hogy a megyei könyvtár kissé megkopott lépcsősora nem illik majd a megszépült környezetbe. Mások pedig azt vetették fel, hogy az ősszel a Deák térre költözött városi ügyfélszolgálati iroda miatt jelentősen megnövekedett a térség autóforgalma, ami dugókhoz és parkolási anomáliákhoz vezet, különösen piacnapokon. A felvetődött kérdésekkel kapcsolatban megkerestük Gecse Péter alpolgármestert, aki elmondta: tudnak a parkolási gondokról, hiszen az önkormányzat felé is többen jelezték a problémát. A soron következő közgyűlésen így módosításra kerül a város parkolási rendelete, ami kiemelten foglalkozik majd a Piac térrel, illetve a stadion környékével is. A tervek szerint a piac közelében új területeket vonnak majd parkolási övezetbe, ami reményeik szerint enyhíti majd a problémát. Hosszú távon pedig a Mindszenty-központ projektelemeként létesítendő parkolóház lehet a megoldás a térség parkolási anomáliáira. Ami a könyvtár lépcsősorát illeti, az alpolgármester elmondta: az idei költségvetésben ugyan nem szerepel ennek felújítása, azonban a városban folyamatosan újulnak meg a közterek, illetve a hozzájuk kapcsolódó lépcsősorok. Így a megyei könyvtár lépcsője is sorra kerül majd a közeljövőben.

vissza az elejére

Fidesz: TOP és CSOK

n A legfontosabb témákat emelte ki a városi közgyűlést követő sajtótájékoztatóján dr. Tóth László frakcióvezető és Bali Zoltán, a gazdasági bizottság elnöke, frakcióvezető-helyettes.

Bali Zoltán kiemelte, hogy a képviselő-testület elfogadta a városi tulajdonú cégek beszámolóit és az idei évre vonatkozó üzleti terveiket. Megállapították, hogy a cégek a múlt évben stabilan és eredményesen működtek, csupán egynél jelentkezett veszteség. Szólt a TOP-program keretében megvalósuló fejlesztésekről is, megemlítve, hogy 2016 a pályázati előkészületekről szól. Ide tartozik a Gébárti-tó környezetének megújítása, körüljárhatóságának biztosítása, új fahíd építése, a réginek a felújítása, továbbá a Zala holtágának új életre keltése a kaszaházi hídtól a Malom utcáig.

Dr. Tóth László a családok otthonteremtési kedvezményének helyi szabályozásáról beszélt. A támogatás mértéke új lakás építése, vásárlása, valamint használt lakás vásárlása és a meglévő bővítése esetén 1,2 millió forint visszatérítendő kamatmentes kölcsön, amiből gyermekkedvezmény nyújtható, meglévő gyermekenként 300 ezer forint. Amennyiben a CSOK csökkentett összegben kerül folyósításra, az önkormányzati támogatás is ugyanilyen arányban csökkentett összeggel kerül megállapításra. A támogatás hiteltartozás csökkentésére használható fel, pénzintézethez történő utalással.
A frakcióvezető hozzátette: az első lakáshoz jutók támogatását is szélesebb kör számára tették lehetővé. Az igénylők kizárólag egyfajta önkormányzati támogatást kaphatnak.

vissza az elejére

Mszp: figyelik az uniós pénzeket

n Stabil lábakon álló költségvetés, jól gazdálkodó önkormányzat, ha a számokat nézzük, ezt lehet levonni a 2015. évi zárszámadásról – fogalmazott közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján Kiss Ferenc szocialista önkormányzati képviselő.

Hozzátette: a jó eredményhez két új adót vezettek be, és véleményük szerint az iparűzésiadó-bevételt pedig alultervezték. Rétai Balázs, a költségvetési albizottság vezetője a zárszámadás kapcsán arról beszélt, hogy 670 millió forinttal több iparűzési adó folyt be, ez a szám szinte megegyezik az építményadó mértékével, ezért nem is lett volna szükség az új adónem bevezetésére. Mivel a magánszemélyek kommunális adójából mindössze 2 millió forint folyt be, javasolja ennek kivezetését, megszüntetését. A hulladékgazdálkodással kapcsolatban megjegyezte: a zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. 167 millió forint veszteséget ért el, ezt a pénzt az önkormányzatnak pótolnia kell.

A TOP-program keretében megvalósuló fejlesztésekről Kiss Ferenc elmondta: A város fejlesztésére fordítandó pénz 95 százaléka európai uniós forrás. Szerinte ezek a projektek túlárazottak és nyilvánosságra kellene hozni, hogy a komoly városi bevételekből milyen fejlesztések valósulnak meg. Megjegyezte: az uniós pénzek igénybevétele és a kormány EU-ellenes magatartása nehezen egyeztethető össze. Javasolta továbbá, hogy a beruházások megvalósításában helyi vállalkozások kapjanak az eddiginél több megbízatást, munkát.

* * *
Ugyancsak sajtótájékoztató keretében számolt be az MSZP városi szervezete a közelmúltban lezajlott tisztújításról is. A párt városi elnöke továbbra is Kiss Ferenc, alelnökök: Rétai Balázs és Major Gábor. Kiss Ferenc elmondta: nem a személyi villongásoknak van most itt az ideje, hanem a munkának. Felfokozott hangulatban van a párt, készülnek az országos tisztújításra.
A 2017-es központi költségvetéssel kapcsolatban arról szólt, hogy a nyugdíjak 0,9 százalékos emelését a nyugdíjasok becsapásának tartja. Úgy tűnik, fogalmazott, hogy az idős embereket csak eszközként használja a hatalom. Nem érti, ha a gazdaság jól teljesít, a reformok működnek, miért nem lehet 2–3 százalékos nyugdíjemelést adni a jövő évben.

vissza az elejére

Eze: stabil a gazdálkodás

n „Kár tagadni, az önkormányzat jól gazdálkodott az elmúlt esztendőben. Bevételei is megfelelően alakultak. Ugyanakkor az iparűzésiadó-bevételnél a túlzott óvatosság érvényesült” – fogalmazott közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján dr. Kocsis Gyula önkormányzati képviselő, az EZE elnöke.

A bevételek alakulásával kapcsolatban megjegyezte: a pályázati pénzek késése miatt van elmaradás, és ez kihat a kiadási oldalra is. A CSOK helyi szabályozásáról politikai vita alakult ki a közgyűlésben, ez a képviselő szerint nem baj. A politikának támogatnia kell a családokat, a városnak pedig szüksége van a fiatalokra, munkahelyekre. Ezért minden eszközt fel kell használni, sőt ha lehet, még többet tenni.

A városi cégek beszámolójával és idei évi üzleti tervük elfogadásával kapcsolatban megjegyezte: fontos kérdés a prémiumfeltételek meghatározása és az ügyvezetők bérezése. Dr. Kocsis Gyula szerint lehet emelni a béreket, de differenciáltan, hiszen a cégek kondíciói sem egyformák. A TOP-programban megfogalmazott fejlesztések szükségesek, egyetért velük, hiszen Zalaegerszeg gazdagodását szolgálják. A közterületi célú kamerarendszer a beérkező utak mentén kerül felállításra, nem minden esetben jó a kamera helyszíne, és sajnos sebességet sem mérnek – fogalmazott. Példaként említette az andráshidai körforgalmat, ahol minden további nélkül kikerülhető a kamera, főleg annak, aki egy kis helyismerettel rendelkezik.

vissza az elejére

Fűzfából karkötő

Népi mesterségek bemutatója a családi pünkösdön

n Fűzfából karkötőket fontak, fából sípokat faragtak, agyagból tálakat formáltak a gyerekek a gébárti Családi Pünkösdön. A Kézművesek Háza valamint a Zala Megyei Népművészeti Egyesület kilencedik pünkösdhétfői rendezvénye változatos programkínálatával érdeklődők sokaságát vonzotta – a szervezők megelégedésére.

– A. L. –

Prokné Tirner Gyöngyi, a Kézművesek Háza vezetője elmondta: nem meglepő a nagy érdeklődés, hiszen erre számítottak, és még imádkozó asszonyokat is fogadtak, hogy jó idő legyen. A fazekasfesztivál utolsó napját ugyanis elverte az eső, de most a kellemes tavaszi időnek köszönhetően a programkínálat közönségre találhatott.

A családok nemcsak szemlélői, de tevékeny részesei is lehettek a népi mesterségek bemutatójának. A gyerekek emellett ládavasúton utazhattak, és más népi játszóeszközöket próbálhattak ki. Megismerkedhettek többek között a fafaragás, a kosárfonás, az agyagozás technikájával, a kovácsmesterek nehéz munkájával, melynek alapfeltétele – mint ahogy az kiderült – a jó ritmusérzék. A hímzést és a díszítő festést horvát motívumok alapján lehetett gyakorolni. A nagykanizsai Thury György Múzeum által berendezett kiállításon eredetiben is megtekinthették az érdeklődők a Mura menti horvátok viseleteit, szőtteseit és fazekasedényeit.

Prokné Tirner Gyöngyitől megtudtuk, a magyar–horvát családi pünkösd immár hagyománynak számít. Előzménye, hogy a Zala Megyei Népművészeti Egyesület korábban két határ menti projektben vett részt, amikor is horvát kézműveseket fogadtak a gébárti Kézműves Házban. A pünkösdhétfő a horvátoknál munkanap, ennek ellenére szívesen jöttek, ápolva a kapcsolatot, hiszen további közös projektek megvalósítását tervezik.

Mirjana Biber-Hren, a Muraközi Kezek Népművészeti Egyesület elnöke érdeklődésünkre elmondta, a közös rendezvényeken már elfeledett, illetve nem ismert népi mesterségeket sajátítanak el egymástól. A zalaiaknak a gyékénnyel való fonás számított különlegességnek, nekik pedig a szalmafonás itteni technikája, amit itt tanultak meg a Kézműves Házában. A szövőkereten való szövést szintén itt ismerték meg, mert Muraközben régen csak a nagy szövőszékek voltak használatosak.

Stjepan Cizmak, Kapronca város idegenforgalmi közösségének munkatársa hozzáfűzte, reneszánsz fesztiváljuk a város első írásos említésének ünnepe. A múltidéző rendezvény, ahol mindenki korhű ruhát ölt magára, a 13. századba repít vissza. Egyik kiemelt programja a középkori kézművesek bemutatója, melynek magyar résztvevői is vannak.

A családi pünkösdöt kulturális találkozó is színesítette. Fellépett a keszthelyi Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tánccsoportja, a botfai Válicka citerazenekar, a Nagykanizsai horvát tamburazenekar. Az Énekmondó Együttes „De jó volna!” címmel számított a gyermekek és szüleik figyelmére.

vissza az elejére