Gyermekszemmel örökségeinkről

Eredményhirdetés és rajzkiállítás

n Kerekek és lópaták, autók, harckocsik zajával, a nagy történelemi események, mint például az ’56-os forradalom idején az utcára vonult emberek hangoskodásával idézi fel a múltat napjainkig az a kisfilm, melynek középpontjában az 1765-ben épült zalaegerszegi kvártélyház áll.

– A. L. –

Az ötletes videóval első helyezést ért el a Landorhegyi Általános és Sportiskola Fotóköre a Zala Megyei Kormányhivatal által harmadik alkalommal meghirdetett Mindennapi örökségünk rajz-, fotó- és videópályázaton, melynek eredményhirdetését az elmúlt szerdán tartották.

Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott a megyeháza Deák-termében nyílt kiállításon elmondta, a kormányhivatal államigazgatási tevékenységétől kicsit távol esik a művészet, de a műemléki világnaphoz kapcsolódóan mégis fontosnak érzik az épített környezet emlékeinek megőrzését a megyében.

Farkas Ferenc szobrászművész a zsűri egyik tagjaként méltatta a gyerekek kreativitását és újszerű látásmódját. Úgy fogalmazott, olyan mai épületeket is papírra vetettek, melyekről még nem épített örökségként gondolkodik a közvélekedés.
Ilyen alkotást készítettek az Ady Endre Általános Iskola harmadik osztályosai montázs technikával. Németh Ármin elmondta, a zalaegerszegi templomok, zsinagóga, bíróság épülete mellett iskolájukat, az uszodát, fagyizót, pizzériát, virágboltot, bankot is rajzoltak.

Védi Kata, az Ady Endre Általános Iskola és Gimnázium diákja középiskolai korcsoportban első helyezést ért el rajz kategóriában. Elmondta: barátnői választották a fotót, melyről az 1866-os zalaegerszegi városközpontot mintázta. A szokatlanabb technikákat kedveli, mert személyesebbek számára, ezt a festményét is az ecset másik végével készítette.

Karászi Karina, a gyenesdiási Kárpáti János Általános Iskola tanulója továbbtanulási tervei között szerepel a rajzolás és a festészet. Dédnagymamája szomszédjukban álló egykori parasztházát örökítette meg pasztellkrétával, mellyel az első helyet érdemelte ki korcsoportjában.

Szentgyörgyvölgyi Kamilla, az Ady-iskola alsó tagozatosa alkotását ugyancsak első helyezéssel jutalmazta a zsűri. A kallósdi Szent Anna-templomot rajzolta le zsírkrétával fotóról, rajztanára biztatására.
A Zala Megyei Kormányhivatal felhívására több mint 60 alkotás érkezett, melyek közül 29-et díjaztak.

vissza az elejére

Költöznek az orvoslás szentjei

Lebontották németh jános domborművét

n Elköltözik a Kígyó patikából Németh János Kossuth-díjas keramikusművész Szent Kozma és Damján című domborműve, mert a tulajdonos gyógyszeripari cég felújítja az üzlethelyiséget. A triptichon bontása az alkotó szakmai felügyelete mellett szombaton megtörtént.

– pet –

A dombormű azért került lebontásra, mert a patika új dizájnjához és a megváltozott gyógyszertári körülményekhez már nem illeszthető hozzá az alkotás. Németh János ottjártunkkor elmondta: a mű 1986-ban készült, kifejezetten a patika nyitására.
Akkor ugyanis egy műemlék jellegű gyógyszertárat álmodtak a Berzsenyi útra, melynek berendezését belsőépítész tervezte. Mégpedig úgy, hogy a régi korok patika-hangulatát felidézzék. Ehhez az elképzeléshez illeszkedett a dombormű szimbolikája is. Szent Kozma és Szent Damján, valamint Hügieia és Aesculap; vagyis az orvoslás, gyógyítás, tisztaság, közegészségügy védőszentjeit és mitológiai alakjait mintázta meg az alkotó.

A keramikus tisztában van vele, hogy a nyolcvanas évek óta megváltoztak a gyógyszerárusítás körülményei és ezzel együtt a patikák stílusa, belső elrendezései is, így a tulajdonossal egyeztettek a bontásról, bár sajnálja, hogy lezárul a dombormű egy korszaka. A munkálatoknál szükség volt a művész „szakfelügyeletére” is, mert elemenként lehetett csak a falról levenni a nagyméretű, mintegy öt négyzetméter felületű kerámiakép egyes részeit.

Németh János reméli, hogy az alkotás méltó helyre kerül majd, annál is inkább, mert a legfontosabb öt-tíz műve között tartja számon a triptichont. Mint mondta: itt már megjelentek azok a munkásságára jellemző formai elemek, amik később is meghatározták stílusát.

A gyógyszeripari cég vállalta a bontás költségeit (350 ezer forint), a műalkotást pedig a város rendelkezésére bocsátják. Információink szerint Szent Kozma és Damján a Botfy utcai háziorvosi ügyelet épületébe kerül majd, miután felújítják és átalakítják a rendelőt. Addig pedig a Göcseji Múzeumban helyezik el a domborművet.
A Berzsenyi úti patika homlokzatán található, kígyót ábrázoló Németh János-alkotás egyelőre a helyén marad.

vissza az elejére

Avantgárd légzésgyakorlat

Előadás halász péter emlékére

n Tíz éve hunyt el a magyar avantgárd színház fenegyereke, Halász Péter. Az 1943-ban Budapesten született, majd 1976-ban New Yorkba emigrált, ám 1991-ben hazatért író, rendező, színész nevéhez számos filmes és színházi szerep, illetve rendezés köthető, a nagyközönség azonban (sajnos) mégis élete utolsó nagy performanszára emlékszik leginkább.

– pP –

2006 februárjában ugyanis – halála előtt néhány héttel – felravataloztatta magát a Műcsarnokban, hogy jelen lehessen saját temetésén. („A halálban az a rossz, hogy részt kell benne venni.”) A kissé morbidnak tűnő, ám valójában nagyon is magasztos akció során (mely nyilván országos médiavisszhangra talált), több száz barátja és pályatársa búcsúzott el tőle. A súlyos beteg Halász ezután New Yorkba ment, majd pár hét múlva tényleg elhunyt. A művész itthon is és nemzetközi viszonylatban is értékes és izgalmas életművet hagyott hátra. Sajátos életfelfogása, színházról és művészetről vallott gondolatai ma is sokakat elbűvölnek.

Erre a nem mindennapi, a társadalmi normákkal, közízléssel és hatalommal is sokszor (vagy inkább mindig) szembehelyezkedő szellemiségről emlékezett meg a D'clinic Studiosban Torma Attila zalaegerszegi színész, a független Paideia Theatre alapítója. Az előadó még a kétezres évek elején, a budapesti Új Színházban ismerkedett meg Halászszal. Bár kevés közös munkájuk volt, a rendező munkássága és szemlélete életre szóló nyomot hagyott benne. A Légzésgyakorlat című, bő egyórás performansszal Halász Péter szerteágazó művészeti tevékenységét és világlátását idézte fel a színész, a „mester” írásai alapján. Halász az író, Halász a színházi ember, Halász a kommunista hatalom által megfigyelt, nemkívánatos személyiség, Halász az emigrált egyaránt életre kelt.

Csakúgy, mint bizonyos körökben szállóigévé vált gondolatai: „minden piedesztálra emelt személyt le kell szarni”; „ha valami nem sikerül, az nem sikertelenség: ott kezdődik a munka”; „a mai színház életünk unalmáról szól, ilyen értelemben véve közösségi”. Az előadáson rövid videobejátszások segítségével (melyet Tom Jantol horvát filmrendező készített) Halász képileg és hangilag is megjelent, persze életéhez, alkotásaihoz és halálához illő torzulások és szimbólumok révén.
  Torma Attila egyszemélyes színháza tökéletes esszenciát adott nemcsak az avantgárd művész életéről, hanem a korszakról is, melyben élt (élni kényszerült). Annál is inkább érdekes ez, mert Ruszt József rendező (akitől Halász sokat tanult) azt nyilatkozta róla: Halász színháza egyszemélyes színház, akkor is, ha sokan játszanak benne.

vissza az elejére

Beugró jótékony céllal

Egy magyarföldi családon segítenek

n Jótékonysági Beugró lesz a Hevesi Sándor Színházban június 4-én este hét órától. A népszerű improvizációs játék sztárjai egy magyarföldi család megsegítésére ajánlják fel az est bevételét. A részletekről Rudolf Péter Kossuth-díjas színművész és Kállai Csaba, Magyarföld polgármestere tartott sajtótájékoztatót a Hevesi Sándor Színházban.

– pet –

Rudolf Péter – akinek szintén az őrségi faluban van hétvégi háza – elmondta: két héttel ezelőtt porig égett egy magyarföldi kisgyermekes család faháza. Az eset a színészt éppúgy megrázta, mint a környékbelieket. Annál is inkább, mert a család afféle természetes életmódot folytat, távol az épített környezettől, s minden vagyonuk és ingóságuk ebben a porig égett faházban volt. Nem volt kérdés, hogy összefogással megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon. A színművész egy sokak számára vonzó, ám kevés költséget igénylő produkción gondolkodott, így mozgósította a Beugró teljes stábját egy jótékonysági estre. Örülnek, hogy a zalaegerszegi teátrum egyből vállalta a partnerséget a jótékonysági akcióban.

Az improvizációs játék sztárjai közül Szabó Győzőt leszámítva (aki épp máshol lép fel aznap este) mindenki itt lesz a Hevesi Sándor Színház színpadán: Pokorny Lia, Novák Péter, Kálloy Molnár Péter és Debreczeni Csaba. A bevételt (mely a jegybevételeken túl adományok formájában is érkezhet) a család megsegítésére fordítják. Az adakozók száma határozza majd meg, hogy az elpusztult értékek közül mit sikerül majd pótolni. A faházat azonban mindenképpen szeretnék felépíteni.

Kállai Csaba polgármester ez utóbbival kapcsolatban elmondta: a magyarföldi önkormányzat vállalta az ügyintézést a ház újjáépítésével kapcsolatban, és ha szükséges, lehetőségeikhez képest anyagi segítséget is nyújtanak ahhoz, hogy a szerencsétlenül járt család minél előbb beköltözhessen az új házba.

Aki nem tud részt venni az előadáson, ám támogatná a családot, egy e célra nyitott számlaszámra is küldhet adományt. Ennek részleteiről a Hevesi Sándor Színház szervezési osztályán adnak bővebb felvilágosítást.

vissza az elejére

Állatkavalkád a skanzenben Ősmagyar fajták és vásári hangulat n Felsorolni is hosszadalmas, hogy hányféle állatfajtával találkozhatott a közönség május 21-én, szombaton a skanzenben. A „Nálatok laknak-e állatok?” című rendezvénnyel a régi állatvásárok hangulatát elevenítette fel a szabadtéri múzeum. – pet – A Göcseji Falumúzeum egész napos programján őshonos és különleges állatokkal találkozhattak a látogatók: a hagyományos cigája (őshonos juhfajta), rackajuh, szamár, mangalica és nóniusz ló mellett többek között magyar kutyafajtákkal, galambokkal és nyulakkal is barátkozhattak a betérők. A skanzen minden portájának megvolt a saját arculata, azaz inkább állata; a rendezvény ugyanis a paraszti világ állattartó hagyományaira is fel kívánta hívni a figyelmet. Már csak azért is, mert a mai falvakban egyre kevésbé jellemző az állattartás. Széles szakmai öszszefogás eredményeképpen sikerült ennyi állatot a skanzenbe terelni a szombati napra – mondta érdeklődésünkre Varjú András, a program szervezője, a Göcseji Múzeum osztályvezetője. Mint mesélte: dr. Mike János állatorvossal beszélgetve merült fel az ötlet, hogy jó lenne egy efféle kavalkádot szervezni a falumúzeumba, hiszen egyre kevesebben ismerik az őshonos fajtákat. És ez különösen igaz a most felnövekvő korosztályokra. Szerencsére több tenyésztővel, civil szervezettel és intézménnyel is fel tudták venni a kapcsolatot, akik partnerek voltak abban, hogy egy napra beköltöztessék állataikat a portákra. Gyergyák Szabolcs ságodi gazdálkodó például lovat, szamarat, tehenet hozott, Farkas Zoltán, az ország egyik legismertebb tenyésztője pedig pulikat, abból is négyfélét. A rendezvényen jelen volt még a Bogáncs Állatmenhely, a Göcseji Kutyaklub, a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Egyesülete és a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ is, akik többek között őshonos fajta kiskacsákat és csibéket mutattak be. aAz eseményen dr. Mike János tartott állatorvosi „fogadóórát”, melyen különféle tanácsokkal látta el a gazdákat. A látogatókat ezenkívül „házi kedvenc” bemutató, kirakodóvásár, mesterségbemutató és könyvvásár is várta.

vissza az elejére