Újabb kötet a város történetéről

Fejezetek zalaegerszeg évszázadaiból

n Tavaly ünnepelte Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá válásának 130. évfordulóját, melyről számos program is megemlékezett. Éppen egy évvel ezelőtt, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára az önkormányzattal közösen egy tudományos ülést szervezett a város Dísztermében Egerszegi évszázadok címmel.

– pet –

A konferencia anyaga a minap kötet formájában is napvilágot látott, melyet szintén a Díszteremben mutattak be a közönségnek. Balaicz Zoltán polgármester (a könyv előszavának szerzője) a tavalyi várostörténeti konferenciával és a most megjelent kiadvánnyal kapcsolatban elmondta: méltó módon ünnepelt 2015-ben Zalaegerszeg, s a tudományos ülés anyagából egy nívós, a város múltjához és a tavalyi évfordulóhoz illő kötet született. A polgármester utalt rá: jövőre ismét jubileumi év lesz, hiszen 2017-ben a megyeszékhely első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli. A helytörténettel foglalkozó szakemberek így már most készülhetnek egy a tavalyihoz hasonló, színvonalas tudományos ülésre, ahol természetesen már a legfrissebb kutatások eredményeiről számolhatnak be.
Az Egerszegi évszázadok – Fejezetek Zalaegerszeg történetéből című kötetet Kiss Gábor könyvtárigazgató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: nemcsak tartalmában, hanem küllemében is igényes könyv született, ez utóbbi Orbán Ildikó grafikus munkáját dicséri. A kötetet Molnár András, a levéltár igazgatója szerkesztette, a tavalyi konferencia tematikáját követve.
A könyvnek nem célja (ahogy a konferenciának sem volt), hogy a város történetének minden lényeges momentumát felelevenítse. Sokkal inkább egy-egy érdekes témán keresztül mutatja be Zalaegerszeg elmúlt évszázadait, és a közélet néhány fontosabb szereplőjét. A kötet tizenegy szerzőjének (Bilkei Irén, Csomor Erzsébet, Cselenkó Borbála, Kapiller Imre, Foki Ibolya, Gyimesi Endre, Megyeri Anna, Paksy Zoltán, Molnár András, Cseh Valentin, Káli Csaba) tanulmányai a középkori mezőváros történetétől egészen a II. világháborút követő választásokig tárják az olvasó elé a város fejlődésének, rendezett tanácsú várossá válásának főbb pillanatait. Ezenkívül Zalaegerszeg korabeli pecsét- és címerváltozatairól éppúgy olvashatunk, mint a Mária Magdolna-plébániatemplom építéstörténetéről, vagy olyan korabeli polgárok életútjáról, mint Pathy János városbíró, Keresztury József ügyvéd-polgármester és Tivolt János képviselő.
A 20. század történései egyrészt a két világháború közötti képviselő-testület társadalomtörténeti szempontból is izgalmas összetétele alapján, valamint az egerszegi honvédek erdélyi bevonulásán keresztül tárulnak fel. De a várost ért bombatámadásokról, és a II. világháborút követő 1945-ös, 1947-es, majd 1949-es választásokról is találunk érdekes tanulmányokat.
Kiss Gábor a kötet egyes fejezeteit bemutatva felelevenítette többek között a Mária Magdolnát ábrázoló korabeli pecsétek, majd címerek körüli vitákat, illetve a város függetlenségi törekvéseinek, rendezett tanácsú várossá válásának évtizedeit (1849–1885). A két világháború közötti időszakot prezentálva pedig utalt rá: az akkori városi tanácsüléseken még nem volt pártpolitika; a képviselők csak a város ügyeivel foglalkoztak. A könyv utolsó tanulmányából – mely a háborút követő három választást elemzi – azonban már jól látszik, hogy a politika – vagyis a kommunista párt erőszakos politikai játszmái – révén hogyan szorultak ki társadalmi csoportok a választásra jogosultak névsorából, és hogyan manipulálták a kékcédulákkal az 1947-es választásokat.
Az új várostörténeti kiadvány hatszáz példányban jelent meg, s bár kereskedelmi forgalomba nem kerül, az iskolák, közgyűjtemények és kulturális intézmények révén eljut a helytörténet iránt érdeklődőkhöz.

vissza az elejére

Beavatókoncert diákoknak

Hajós: a jazz szabadság!

n Mi a jazz, mit csinál egy big band a gyakorlatban? Ilyen és ehhez hasonló kérdések vetődtek fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben a Zenehajó című, iskolásoknak szóló beavatókoncerten.

Az Egerszeg Fesztivál keretében a Modern Art Orchestra lépett színpadra péntek délelőtt, méghozzá Hajós András énekes, dalszerzővel kiegészülve.
Az Emil.RuleZ zenekar frontembere játékos formában ismertette meg a gyerekekkel a jazz műfaját, és hogy hogyan kell zenekart vezényelni.
Ahogy mondta: a jazz nem más, mint szabadság és bizonyos keretek közé elhelyezett rosszalkodás. A koncerten így bátran kiabálhattak, sikítozhattak és hangosan véleményt is nyilváníthattak a diákok; mondjuk, ha úgy érezték, hogy a zenészek „kamuznak”. Mert például Hajós nem bluest játszik – ahogy azt kérték tőle – hanem jazzt.
A koncerten egy közös dal is született.

vissza az elejére

Idén is múzeumok éjszakája

Változatos programok több helyszínen

n A Göcseji Múzeum és a Göcseji Falumúzeum idén is csatlakozik az országos Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. Az eseményre ezúttal június 25-én, szombaton kerül sor; a hagyományokhoz híven több helyszínen.

– pet –

Immár évek óta a múzeum partnere a Zalaegerszegi Törvényszék, valamint a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, így ezekbe az intézményekbe is ellátogathat a közönség az este folyamán. A Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet jóvoltából pedig ismét lehet majd rabomobillal közlekedni – tájékoztatta szerkesztőségünket a múzeum PR-osztálya. A programok forgószínpadszerűen zajlanak, az egyes helyszínekre buszokkal lehet eljutni, ami a belépőjegy mellé járó karszalaggal együtt ingyenesen használható.
Az éjszakába nyúló programsorozat a könyvtárban indul szombaton 17 órakor, egy családoknak szóló izgalmas előadással és kiállítással, 18 órától pedig a múzeumkert és a Göcseji Múzeum kiállítóterei is várják a látogatókat. A Múzeumok Éjszakájának tematikája idén főleg a Körárkoktól a kőfalakig – Válogatás az elmúlt tíz év Zala megyei régészeti feltárásaiból című tárlat köré szerveződik. De a ’80-as évek hangulata is megelevenedik, hiszen a budapesti Vodku Fiai zenekar Cseh Tamásra emlékezik majd este tíz órától a múzeumkertben.
Az est folyamán többek között csillagászatról, képzőművészetről, illetve XI. századi fegyverekről szóló előadások, formabontó tárlatvezetések és egy családi felfedező játék is várja az érdeklődőket a múzeumban. A skanzenben eközben színi előadásokat (a Kölcsey-gimnázium Ripacsok irodalmi színjátszó körének jóvoltából) láthatnak a nézők, a törvényszék épületébe pedig kiállításra, történelmi sétára és egy koncertre is be lehet térni. Szintén a falumúzeum ad otthont a „Nagy háborús emlékmű” projekt elindításának is, melynek fővédnöke Balaicz Zoltán polgármester lesz.
A részletes program már elérhető a Göcseji Múzeum honlapján (www.gocsejimuzeum.hu).

vissza az elejére

                                                    Baleseti szimuláció

Bedrogozott autós gázolt kerékpárost. Két sérült, egy őrizetbe vett személy… Az Egerszeg Fesztivál egyik eseményeként baleseti szimulációt tartottak a Széchenyi téren. A rendőrségi „akciónak” sok nézője volt a belvárosban.

vissza az elejére

Közgyűlési előztetes

n Az egerszegi közgyűlés június 16-án, csütörtökön tartja következő soros ülését. A tervek szerint mintegy negyven napirendet tárgyal a testület.

Többek között: Módosítják a Nemzedékek kézfogása, és a hulladékgazdálkodásról, valamint a lakások bérletéről, a fizetőparkolók rendjéről szóló önkormányzati rendeleteket. Öt TOP-program megvalósításáért nyújt be az önkormányzat támogatási kérelmet. Téma lesz a helyi tömegközlekedés idei évi központi támogatása, a Kaffka Margit Kollégium déli szárnyának emlékmúzeummá történő átalakítása, valamint az önkormányzat által létrehozott közalapítványok múlt évi tevékenységének megtárgyalása. Szó lesz még ingatlanok hasznosításáról is.

vissza az elejére

Jobbik: döntésekről
 

n Zalaegerszeg önkormányzata olyan rendeletet alkotott, melyben az állam által biztosított CSOK-támogatásokhoz az önkormányzat is hozzájárul. A kezdeményezést a Jobbik is támogatta – fogalmazott sajtótájékoztatóján Pete Róbert önkormányzati képviselő, a Jobbik helyi elnöke.

 

Megjegyezte: ugyanakkor meg kell találni országosan és helyi szinten is azoknak a munkából élő családoknak a támogatását is, ahol a nettó összjövedelem az átlagbér alatt, illetve annak környékén van. Ezek a családok vállalják a legnehezebb munkát, ők dolgoznak több műszakban, anyagi megbecsülésük viszont mostoha.
Pete Róbert a Kossuth utca lezárásáról szóló közvélemény-kutatásról elmondta: az eredmény azt bizonyítja, hogy a zalaegerszegiek reálisan látják a lehetőségeket, a teendőket és a fontossági sorrendet, néhány nagyzási hóbortban szenvedő közszereplővel szemben. A Jobbik azt javasolja, hogy a meglévő, egybefüggő közterületek, parkok adottságait használja ki jobban a város. Legyenek olyan programok a meglévő zöldfelületeken, ahová szívesen mennek a városlakók.
Végül Pete Róbert Vigh Lászlótól kérdezi: mit szól ahhoz, hogy Andy Vajna a kaszinós koncessziós jogok következtében percenként 11.500 forintot keres?

vissza az elejére