A kertművelést népszerűsítik

Könyv és kiállítás a gyümölcsészektől

n Ismét fontos dokumentumot tettek le az asztalra a zalai gyümölcsészek. Két évvel ezelőtt szűkebb hazánk almafajainak gazdagságát mutatták be könyv formájában. Ennek folytatásaként szintén a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány gondozásában jelent meg az idén a Göcsej és Őrség hagyományos körtefajtái című kiadvány. Rekviemként vagy motiválóként, ez majd a jövőben dől el.

– b. k. –

A Göcseji Múzeum volt a könyvbemutató helyszíne, lévén az utóbbi időben több, gyümölcsészethez kapcsolódó programnak adott otthont az intézmény. Köztük az oltónapok immár hagyománynak tekinthetők. Kaján Imre igazgatótól elhangzott, a fejlesztési tervek között is szerepel a nemcsak tárgyi, hanem az életmódbeli értékmentés, konkrétan a falumúzeumot gazdagítanák gyümölcsfa-telepítéssel.
A könyvet Kovács Gyula erdész, a Tündérkert mozgalom elindítója, Darázsi Zsolt, a kiadó alapítvány leköszönő elnöke, és Óvári Miklós természetvédelmi szakmérnök ajánlotta az érdeklődőknek. Kovács Gyula, aki az ősi gyümölcsmentés révén írta be nevét a megye történelmébe, a könyv számvetését inkább rekviemnek érzi, a bemutatott több mint 200 körtefajta nagy része ma már csak a kiadványban létezik. Valójában a nevezett térség 400 körtefajjal bírt, de ezek nem mindegyikéhez sikerült megfelelő fotót találni.
Darázsi Zsolt bizakodóbb hangot ütött meg, hivatkozva arra, hogy bár a mai társadalom többségét nem a gyümölcsészettel való foglalatosság jellemzi, az oltónapokon azonban évről évre nagyobb az érdeklődés, ahogy a gyümölcsész tanfolyam is telt házas volt.
Óvári Miklós pedig a gyümölcsösök állat- és növényvilágát mutatja be a kiadványban, kiegészítve ezzel a fajtaleírásokat. Ilyen minőségben kapott szót a programon.
A könyvbemutatóval egyidőben, egy hétig látható kiállítás is nyílt a múzeumban. A nagyméretű tablók az alkalmazkodó, azaz szelíd gyümölcs- és kertművelést népszerűsítik.

vissza az elejére

Vizslaparki változások

Játszótér, street food és diákmunka

n A Vizslapark átalakításáról, fesztiválokkal kapcsolatos ötletekről és az államilag támogatott nyári diákmunka lehetőségről tartottak sajtótájékoztatót Zalaegerszegen.

– b. k. –

A júniusi közgyűlésen születik döntés a Vizslaparkkal kapcsolatos megújításokról. Minderről Bali Zoltán, a térség önkormányzati képviselője adott tájékoztatást. Elmondta: koncepciós tervek már vannak, képviselői igen esetén pedig szeptembertől pályáznának a 230 millió forintot igénylő elképzelésekre, melyek legideálisabb esetben jövő nyárra valósulhatnának meg. Négy célcsoportot jelöltek meg a fejlesztés kapcsán, a kisgyerekes családokat, a sportolni vágyókat, a kutyatulajdonosokat és a pihenni vágyókat.
Ennek megfelelően egy fa játszóteret alakítanának ki, mely a legjelentősebb ilyen jellegű belvárosi létesítmény lehetne. Kerékpárutat jelölnének ki, felújítanák a sportpályát, és a helyiek igényei alapján megfelelő sporteszközöket helyeznének ki. Elkülönített helyen, nyugodt körülmények között mozoghatnának a kutyák és gazdáik. Akik pedig csak a zöld környezetben pihennének, számukra jó hír, hogy megújulna az itteni növényvilág. A nagyobb közbiztonság érdekében világítással látnák el a belváros egyik legnagyobb parkját, illetve parkőr vigyázná a rendet.
Bali Zoltán még hozzátette, a Vizslaparkban évekkel ezelőtt megszokott volt a családi összejövetel, a piknik, szeretnék újra szokásba hozni ezt a szabadidős tevékenységet.
  A sajtótájékoztatón Dén Dániel (Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség helyi elnöke) tolmácsolta a fiatalok ötleteit, mellyel a helyi fesztiválokat bővíthetnék. Így szó esett a „street food”-ról, azaz az utcán gyorsan fogyasztható ételekre épülő új gasztronómiai kínálatról. Egy másik elképzelés a természetbeni sportolásra épül.
  Az államilag támogatott nyári diákmunkával kapcsolatban pedig Deák Milán (Fidelitas helyi elnöke) elmondta, az önkormányzathoz, illetve önkormányzati fenntartású intézményekhez várják majd a 16–25 év közötti diákokat, illetve hallgatókat, 6 órás munkára. A bérezés szakképzettségfüggő. Részletes információkat a városi honlapon találhatnak az érdeklődők június 20-tól.

vissza az elejére

Emberek követték el

A holokauszt áldozataira emlékeztek

n A háborúhoz elég egy ember, míg megbékéléshez mindig kettő kell, de vajon beszélhetünk-e megbékülésről – mondta Siklósi Vilmos, a holokauszt 72. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

– AL –

A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke szerint az utóbbi kérdésben nem áltathatjuk magunkat. Az okok között említette, hogy emléktáblája van Teleki Béla Zala megyei főispánnak, aki úgy vélekedett: a magyarság felemelkedésének legnagyobb akadálya a zsidóság. Az elnök feltette a kérdést, miért nincs emléktáblája az ’56-os hősöknek, mint például Angyal Istvánnak, vagy a magyar kapitalizmus nagyjainak, köztük Richter Gedeonnak. Szólt arról is, hogy a magyar társadalom, a zalaegerszegi lakosság is közönyösen szemlélte zsidó honfitársai gettóba és haláltáborokba való hurcolását.
Siklósi Vilmos pozitív példaként sorolta, hogy hamarosan megújulhat a sokszor megrongált zalaegerszegi holokauszt-emlékmű, és hogy a megyei önkormányzat zsidótemetőket újíttatott fel, valamint szólt a baki általános iskola a holokauszttal kapcsolatos pedagógiai módszertan konferenciájáról.
Balaicz Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, minden európai és magyar közösségnek, így a zalaegerszegieknek is alapvető kötelessége megemlékezni a holokauszt áldozatairól. 1944 zalaegerszegi történései máig maradó veszteséget okoztak a városnak. Hitelesen és méltó módon éppen ezért csak úgy lehet emlékezni, ha kimondjuk: mindent megteszünk azért, hogy soha többet ne ismétlődhessen meg. Minden holokauszt-megemlékezésnek az a feladata, hogy legyenek közös ügyeink, céljaink és feladataink. A mi közünk hozzá magatartás nem fogadható el, mert megtörtént a holokauszt tragédiája, emberek követték el emberek ellen – hangoztatta.
A polgármester egy személyes élményt is megosztott. Huszonegy évesen, egyetemista korában látta a Szabó István Napfény íze című filmjét, ami egy magyar zsidó család három nemzedékének történetét, felemelkedését és bukását mutatja be. Az antiszemitizmus a gyűlölködő, sikertelen emberek betegsége – idézte a film kulcsmondatát.
Paul Gulda bécsi zongoraművész Liszt-darabot adott elő, majd Radvánszki Péter kántor éneke után Szerdócz J. Ervin újpesti rabbi tartott beszédet. Visszatérő motívumként tette fel a kérdést, miért hallgatott az Isten a holokauszt idején?
Zalaegerszegről 1944-ben 3009 embert gettósítottak, 2900-at hurcoltak Auschwitzba, a többségük nem tért vissza.
A megemlékezés elején az áldozatok tiszteletére gyertyát gyújtott Petánovics Károly, Balaicz Zoltán, Szerdócz J. Ervin, Siklósi Vilmos, Mayer Gábor és Molnár Bella.
 

vissza az elejére