Nyelv- és identitásőrzés a cél

Cigány és horvát gyűjtemény a könyvtárban

n Kevés szó esik róla, és az érintettek sem mindig tudják, hogy a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárnak nemzetiségi gyűjteménye is van. Horvát és cigány nyelvű irodalmak közül választhatnak az olvasók. A konkrét gyűjteményen kívül pedig a néprajzi, szociológiai könyvek között is fellelhető a róluk szóló szakirodalom magyar nyelven.

– pP –

A nemzetiségi ellátás talán természetesnek s egyértelműnek tűnik, azonban nem mindig könnyű feladat. Kiss Gábor könyvtárigazgatót és Gyenes Imrét, a gyűjtemény kezelőjét arról kérdeztük, hogy miért pont e két nemzetiség anyaga került fókuszba.
– A nemzetiségi ellátást törvény írja elő a könyvtárak számára, méghozzá az egyes nemzetiségek országon belüli elhelyezkedésének megfelelően – kezdte Kiss Gábor. – A cigányság ebben a megfogalmazásban speciális, hiszen nem egy jól behatárolható földrajzi helyen élő nemzetiségről van szó, hanem egy etnikai kisebbségről. Zalában tulajdonképpen csak egy valódi nemzetiség van, mégpedig a horvátok. Ők egy jól körülhatárolható területen (a Mura mellett, hét településen) élnek. Gyakorlatilag ez az oka annak, amiért horvát nyelvű dokumentumok kerülnek a könyvtárba.
Az igazgató hozzátette: korában is volt ilyen jellegű feladata az intézménynek, ám nem mindig volt arra lehetőség, hogy fejlesszék az állományt. Most az Országos Idegennyelvű Könyvtáron keresztül tudnak új anyagokhoz jutni.
– Jelenleg 174 kötet horvát nyelvű friss irodalom van a könyvtárban, külön raktári részben – mondta Gyenes Imre a gyűjteményről. – Az, hogy horvát nyelvű, így önmagában még nem elég, ugyanis az is fontos, hogy tükrözze a Mura menti – úgynevezett kaj – nyelvjárást. A beszerzést ezért úgy kell irányítanunk, hogy muraközi vagy Zágráb közeli kiadók kötetei kerüljenek az állományba, mert ez a nyelv áll legközelebb az itt élők nyelvjárásához. Főleg olvasmányos, szépirodalmi művekről, gyermekkönyvekről van szó, de a szakirodalom is megtalálható.
Kiss Gábor szerint a cél az, hogy anyanyelvükön olvassanak a Mura mentén élők. Ez azért fontos, mert jelenleg erős tájszólással, tájnyelvvel beszélnek, s mindez keveredik a magyar nyelvvel. Szerencsére azonban egyre többen érdeklődnek a horvát hagyományok, s így a nyelv iránt is. Örömteli, hogy a fiatalok körében is érezhető az igény az értékmentésre, értékőrzésre.
A cigány gyűjtemény beszerzése és népszerűsítése egészen más történet. A beszélt nyelvek közül a lovári és a beás jellemző, ez számít élőnek. Zalában ezek közül is inkább a beást beszélik többen. De ez sem ilyen egyértelmű.
– Egyre nagyobb probléma a cigányság körében az identitásvesztés és a nyelvvesztés is. A „tiszta” nyelvet már nagyon kevesen beszélik, hiszen az itt élő cigányok jó része úgynevezett romungró. Vagyis asszimilálódott romákról van szó, akik egy különleges, kevert nyelvet – félig cigányt, félig magyart – beszélnek – folytatta Kiss Gábor. – Örök probléma ráadásul, hogy hogyan tudnak úgy asszimilálódni, hogy megőrizzék identitásukat, kultúrájukat is. És sokszor az is kérdés, hogy ez utóbbit fel merik-e vállalni, vagy éppen ellenkezőleg, inkább szégyellik. A könyvtár cigány gyűjteményének esetében így az is kérdés, hogy van-e, lesz-e értő közönség, aki használni tudja. A cigányságra egyelőre az jellemző, hogy a folklórt inkább megélik, és nem olvassák.
  Gyenes Imre szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a cigány dokumentumokat nem is a romák, hanem sokkal inkább a témával foglalkozó egyetemisták vagy kutatók; szociológusok, szociográfusok, néprajzosok használják. A könyvtár rendelkezik cigány nyelvű szépirodalommal, valamint nyelvkönyvekkel és szótárakkal, de ezeket kevesen használják. Hangsúlyosabb az érdeklődés a gyűjteményhez kapcsolódó, cigány témájú, magyar nyelvű szakirodalmak iránt. Ezekből 434 önálló kötettel rendelkezik a közgyűjtemény, de vannak még tanulmányok is a témában. A megyei könyvtár cigánysággal kapcsolatos köteteit és anyanyelvi könyveit országosan is számon tartja a szakma.
Kiss Gábor hozzátette: sajnos pont az érintettek tudnak a legkevesebbet erről a gyűjteményről, aminek oka lehet többek között a cigánysággal való tudatos törődés hiánya is. Csak remélni lehet, hogy felnő egy olyan roma értelmiségi réteg, aki olvasója, sőt írója is lesz az ehhez hasonló kiadványoknak.

vissza az elejére

Két új műtárgy a múzeumban

Kisfaludi-szobor és emlékkönyv

n A Múzeumok éjszakáján két új műtárgyat tekinthet meg a közönség a Göcseji Múzeumban. Az egyik közelmúltban vásárolt tárgy egy Kisfaludi Strobl Zsigmond-szobor, mely az önkormányzat, valamint a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány és a Salla Közhasznú Alapítvány támogatásával került az intézmény birtokába.

A Kisfaludi-szobor Kallós Ernőné portréját ábrázolja, ami az 1920-as évek elején, carrarai márványból készült. A műtárgyat még 2015-ben ajánlotta megvételre a Göcseji Múzeumnak az egykori modell egy távoli rokona, és idén júniusban végül a kínálati árnál kedvezőbben sikerült azt az intézménynek megvásárolnia. Az ábrázolt hölgy hajviselete jól datálja a szobor készítésének idejét: a frizura egyértelműen a húszas évek első felére jellemző. Az ötven centiméteres arcmás a Múzeumok éjszakáját követően Zalaegerszegen az ország legnagyobb Kisfaludi Strobl-gyűjteményében kap helyet.
A másik műtárgyat – azaz egy különleges emlékkönyvet – egy aukciós portál kínálta eladásra, és a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány gyors támogatásának köszönhetően került az intézmény birtokába. A könyvecske Zalaegerszeg 20. századi történetének egy kivételes dokumentuma, hiszen a zalai megyeszékhelyen 1920-tól működő „Magyar Királyi Internálótábor” egyik fogvatartottjának emlékkönyvéről van szó, aki feleségének szánta az emlékiratokat.
Érdekesség, hogy nemcsak a tulajdonos írt bele, hanem rabtársai is leírták érzéseiket, gondolataikat, politikai üzeneteiket, a nőkről vallott nézeteiket, sőt néhányan verssel is köszöntötték a „Tisztelt Nagysádot”. A bejegyzések 1922. február és július között születtek, szerzőik között nincs közismert személy, de a múzeum történészei dolgoznak azonosításukon. A könyvecskében képek is láthatók: a borítóra a tábor őrtornyának és barakkjainak ábrázolása került, belül pedig a színházat és a kenyérszállítást ábrázoló kép látható. A beírásokból kiderül, hogy a fogvatartottak Drótfalunak vagy magyar Szibériának emlegették rabságuk színhelyét.
A közönség június 25-én, szombaton a Múzeumok éjszakáján találkozhat először a két új, értékes szerzeménnyel.

vissza az elejére