Tudjunk elsősegélyt nyújtani |
Az erdő télen |
Aki a természetet szereti |
Jobbik: döntésekről |
Búcsúzik a BGE rektora |
Krajczár jánosné kitüntetett védőnővel beszélgettünk
n Az egészségfejlesztés elkötelezettjeként vezet elsősegélyszakköröket és viszi a diákokat versenyekre Krajczár Jánosné, a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium iskolavédőnője, aki vöröskeresztes tevékenységéért dicsérő oklevélben részesült.
– A. L. –
Az elismerést Vasegerszegen, a Magyar Vöröskereszt fennállásának 135.
évfordulója alkalmából tartott ünnepségen vette át a közelmúltban.
– Hat éve tartok elsősegélynyújtás szakkört a gyerekek számára az iskolában.
Először csak internetes versenyekre jelentkeztünk, majd amikor a tagokból
összeállhatott egy csapat, a megyei Vöröskereszt elsősegélynyújtó versenyein is
megmérettük magunkat – mondja érdeklődésünkre. – Tavaly volt az első év, amikor
az általános iskolás és középiskolai korosztályban is tudtunk csapatot indítani
a Mindszentyből. Idén az Izsák Imre Általános Iskolából is indult egy csapatom.
Sajnos, egyik csapat sem jutott tovább a megyei döntőre, de szép helyezéseket
értek el a területi versenyen. Az idei évet megelőző három évben a mindszentys
diákokkal bekerültünk az országos döntőbe, ahol a középmezőnyben végeztünk.
– Érdeklődők a gyerekek?
–
Igen, egyre többen szeretnének tagjai lenni a szakkörnek. Előfordult már éles
helyzet is, amikor itt a Mindszentyben az egyik vöröskeresztes diák látta el
sérült társát. Az iskolai rendezvényeken nagy népszerűségnek örvendenek
elsősegélynyújtó bemutatóink, az idei megyei ministránstalálkozónak ez volt az
egyik eseménye, a Szent Márton-évhez kapcsolódva. De ott vagyunk a városi
programokon is, szintén együttműködve a Vöröskereszttel, melyeken gimnazistáink
imitátorként szerepelnek egy-egy baleseti szimulációban. A bemutatók és a
szakköri tagság a pályaválasztásra is hatással van. Vannak, akik mentőtiszti
főiskolán, míg mások orvosi egyetemeken kívánnak továbbtanulni.
– A szakkör működéséhez eszközök is kellenek.
– A Vöröskereszt partnerségével pályázatokból próbáljuk előteremteni a szükséges
eszközöket. Így szereztünk be nemrég egy felnőtt újraélesztő ambu babát. Egy új
nyertes pályázatból pedig csecsemő ambu babát fogunk vásárolni. Ennek a
projektnek imitátorképzés is a része a következő tanévben.
– Miért fontos, hogy már a gyerekek is rendelkezzenek
elsősegély-ismeretekkel?
– Közös érdekünk, hogy bárki tudjon és merjen elsősegélyt nyújtani, pláne, ha
életmentésről van szó. Örvendetes, hogy a város több iskolájában is vezetnek az
iskolavédőnők elsősegélyszakköröket, mindezt mindnyájan önkéntesen,
szívvel-lélekkel tesszük. Az iskola vezetése is támogatja a munkám, a
hatodikosoknak és a nyolcadikosoknak tanóra keretében tartok elsősegélyórákat.
Sokan gondolkodnak úgy, hogy az elsősegély-ismeretnek az alapműveltség részévé
kell válnia. A törekvés éppen ezért az, hogy az elsősegélynyújtás tantárgyként
kerüljön be a nemzeti alaptantervbe.
– A Vöröskereszt jubileumi ünnepségén Zala megye kitüntetettjeként ismerte
el munkáját.
– Örömmel és büszkeséggel tölt el az elismerés, de az érdem nem egyedül az enyém.
Köszönet illeti az iskola vezetését, védőnő kollégáimat, a Vöröskereszt
munkatársait és nem különben a szakkör tagjait, akik mindannyian komolyan veszik
az elsősegély-nyújtó ismeretek átadását, illetve elsajátítását, a megszerzett
tudás versenyeken való megmérettetését.
Amatőr fotósok profi színvonalon
n Több mint ezer fotó, háromszáz résztvevő – tömören ez a mérlege a Zalaerdő Zrt. amatőr fotósok számára az „Erdő télen” címmel tavaly decemberben meghirdetett pályázatának.
Az alkotásokból az egerszegi Keresztury Dezső VMK-ban nyílt
kiállítás, melynek megnyitóján Flaisz Gergő, a házigazda intézmény
igazgatója arról szólt, hogy az erdőnek két arca van, az egyik, amelyben ott
vannak az emberek, a másik, az igazi, ahol a természet teljes szépségében tárul
elénk. Örömét fejezte ki, hogy az erdő igazi arcát felvillantó fotók
kiállításának helyet adhattak.
Varga Attila, a Zalaerdő Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese
elmondta, hogy társaságuk a gazdasági feladatok mellett fontosnak tartja a civil
társadalom felé való nyitást, hogy az emberek széles körben megismerjék az
igazán igényes fotókat, felhíva figyelmüket a természet megóvásának fontosságára.
Ezután Maros Sándor természetfotós, a zsűri elnöke méltatta a
kiállítás jelentőségét, kiemelve a beküldött illetve kiállított fotók komoly
szakmai színvonalát.
Végül Varga Attila átadta a 2. helyezett Gerlecz Lászlónak
az Olvadás című képéért, valamint a 3. helyezett Molnár Istvánnak
a Téli játék című képéért járó díjat. Az első, valamint a különdíjat
Liziczai Miklós érdemelte ki, Téli vonalkód, illetve Ravaszdi című
képével, ő azonban az átadáson egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni.
Tájfutótáborban fiúk és lányok
n Első alkalommal szervezett a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Klub a Keresztury VMK-val partnerségben egyhetes, tájfutó napközis tábort. A sportklub adta a szakmai tudást, a művelődési központ pedig a helyszínt. A tematikus héten 31 diák vett részt, és a sikerre való tekintettel úgy tűnik, lesz jövőre is.
– A táborban voltak aktív tagok, illetve olyanok, akik családi kapcsolatok révén
tartoznak a klubhoz és teljesen kezdők is. Ez utóbbiak valamelyik iskolai vagy
egyéb bemutatón hallottak rólunk, és eljöttek kipróbálni ezt a sportágat –
mondta Fehér Ferenc, a Trió Egerszeg ZTC elnöke. – Ennek
megfelelően alapozó vagy versenyszervezői ismereteket nyújtottunk a délelőtti
elméleti részben. Délután pedig különböző nehézségű gyakorlati feladatok várták
az „újoncokat”, illetve az aktív tagoknak technikai edzést tartottunk. A
helyszínek különbözőek voltak. Épületen belül kezdtünk, aztán a VMK környékén,
majd a hét vége felé az Alsóerdőn és a Falumúzeumban kellett tájékozódni és
célba érni térkép, tájoló, iránytű, időnként gyakorlott tájfutó segítségével.
–
Hátrányban vannak e sportágban a hölgyek?
– A táborban jelen lévő 7–18 éves korosztály teljesen vegyes volt, ahogy az
aktív sportolóknál is ez jellemző. Talán a senior versenyzők között kevesebb a
nő. A tájékozódást meg lehet tanulni, és mint most is volt rá példa, a lányok
kitartásával nincs probléma.
– Milyennek ítéli a tábor sikerét?
– A cél néhány alap dolog bemutatása és élményadás volt, ezt teljesítettük. A
tábor visszhangja nagyon jó, és sikert mutatja az is, hogy a klasszikus
edzőtáborba, Lentibe, a napközis táborosok egy része is jelentkezett.
– Mi a jó ebben a sportban?
– Ennél szebb sport nincs, jobb lehet, hogy van. Aki szereti a természetet és a
szabadban mozgást, annak ideális. A saját képességeknek megfelelő döntéseket
kell hozni a terepen, nem biztos, hogy a leggyorsabb futó ér elsőnek célba, ha
nem méri fel, hogy a terepviszonyok alapján mi az ideális haladási mód. Fontos a
kondíció, a fizikai felkészültség, de ugyanígy szükség van jó tájékozódási
képességre a térkép és a valóság összevetésére.
– Költségek?
– A jó cipő alapvető. Aztán a versenyekre járás is pénzbe kerül, de egy idő után
ki kell mozdulni a megszokott környezetből, hiszen ismeretlen tájon lehet
fejleszteni a tájékozódási képességet – mondta Fehér Ferenc, aki 26 éve edzőként
is hódol eme sportnak.
n A
júniusi közgyűlés egyik váratlan napirendje volt a korábbi kéményseprő
szolgáltató társasággal a megkötött szerződés felbontása és az állami
rendszerbe való betagozódás – fogalmazott közgyűlést követő
sajtótájékoztatóján Pete Róbert önkormányzati képviselő, a Jobbik helyi
elnöke.
Hozzátette: bár az előterjesztés szépen fogalmazott ennek szükségességéről, pedig mindössze egy mondat ennek magyarázata. A kormány nem akarja kifizetni azt a pénzt az önkormányzatnak, amely járna neki ahhoz, hogy a szolgáltatást biztosítani tudja. Pete Róbert szerint az állam miatt újabb magyar vállalkozás kerül nehéz helyzetbe Zalaegerszegen. Amióta a Fidesz kormányoz, sok magyar vállalkozásnak okoztak áthidalhatatlan nehézséget. A másik kérdés, hogy milyen lesz az ellátás biztonsága az új rendszerben? Bár ingyen lesz a szolgáltatás, de csak kétévente kerül sor ellenőrzésre.
n Mandátuma lejártával leköszön rektori tisztségéről Sándorné dr. Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Egyetem rektora. A posztot 2007 óta betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi BGF először az alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott.
Szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral, és elindította a
duális képzést, bővítette az intézmény nemzetközi kapcsolatait. Vezetése alatt
vált a BGE az ország legnagyobb alkalmazott tudományok egyetemévé, melynek
végzős hallgatói a legkeresettebb gazdasági szakemberek közé tartoznak.
Meghatározóvá vált az intézmény munkaerőpiaci igényekhez igazodó,
gyakorlatorientált képzési szemlélete.
A zalai régió munkaerőpiaci lehetőségeinek fejlesztése, fiataljainak,
értelmiségének megtartása érdekében 2011-ben az addig a pénzügyi és számviteli
kar részeként működő zalaegerszegi intézet Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven
önálló karrá vált.