Botfai határnevek az utókornak

n A szomszéd kérésére, levéltári anyagok és néhány térkép alapján kezdődött az a munka, mely során Nagy Lajos és segítői összegyűjtötték és kiadványba foglalták a botfai határneveket.

– B. K. –

Nyuka, Barnék, Rapács még ma is közszájon forog, de igencsak alapos utánjárást igényelt, hogy a könyvben szereplő 87 név jónéhánya újra napvilágra kerüljön. Így, ahogy az író, szerkesztő is fogalmazott, múltba vezet az a kirándulás, melyet az olvasóknak kínál.
Nagy Lajos, aki a Válicka Citerazenekar alapítója, már több mint 40 éve a helyi kulturális élet egyik meghatározó személyisége. De ahogy dr. Gyimesi Endre, a fent nevezett kiadvány lektora megjegyezte, ma már csak odapillantással veszi ki részét ebből a szegmensből, miután családtagjai aktívan folytatják munkáját. Helytörténeti tevékenysége azonban inkább az utóbbi időben lett meghatározó. Szülőfaluja, ma Zalaegerszeghez csatolt városrész történetének több szeletét is az utókorra hagyta, kiadvány formájában.
Ez utóbbi sorba illeszkedik a botfai dűlő- és határneveket bemutató Macska delelőtől Mad-völgyig című könyvecske, melynek bemutatójára a napokban került sor az Erdődy-Hűvös kastélyban. A programon közreműködött a Válicka Citerazenekar ezúttal kizárólag botfai népdalokkal. Ahogy a kiadványban, úgy a könyvbemutató ünnepségen is Balaicz Zoltán polgármester ajánlotta az értékmegőrző kötetet a jelenlévőknek. Nagyra értékelte a lokálpatrióta munkát, és a város nevében megköszönte azt. Majd dr. Gyimesi Endre, a könyv lektora beszélt a zalai táj szépségéről és az itt lakók barátságos természetéről, méltatva a könyvkiadás alkalmából készült légifelvételes videót is.
– Nagy Lajos hagyományokra épülő, helytörténeti kiadványaival rendre meglep. Szisztematikus munkával rakja össze azokat a mozaikkockákat, melyekből történelmi kép lesz. Teszi mindezt szubjektív elemekkel, a krónikás véleményével – mondta az egykori polgármester. Majd hozzátette: a zalai földrajzi névgyűjtésnek van már hagyománya, s ezt a munkát folytatta most Nagy Lajos.
Végül a szerző elevenítette fel a könyvkészítés folyamatát. Elmondta: segítőivel, többször végigjárták a határt, fizikai munka is volt ez, nemcsak szellemi.
– A nevekben kultúrtörténet van, szükségünk van ezekre a visszaemlékezésekre, mert szép hagyományokat őriznek – mondta Nagy Lajos, majd a könyv összeállításában közreműködőknek ajándékpéldányokat adott át.
A kiadványt a Válicka Citerabarátok Egylete adta ki. Támogatták: Balaicz Zoltán polgármester, Zalaegerszeg MJV Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottsága, Zalaegerszeg Kultúrájáért Alapítvány, Botfa Településrész Önkormányzata.

vissza az elejére

Duplex – emlékképekkel

Új tárlat a göncziben

n Néhol mesevilágra emlékeztet, máskor meg inkább gyermekkori emlékképek villannak fel. A hangulatba csak a legyek rondítanak bele; de ez is relatív, mert ha a nagymamánál eltöltött vidéki nyarakra gondol az ember, óhatatlanul eszébe jutnak a lámpa körül repdeső rovarok. Bár itt most egész más a „funkciójuk”.

– pet –

Duplex címmel Sándor-Nagy Tünde és Kacsák Tamás képzőművészeknek nyílt tárlata a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A fiatal fővárosi alkotók kiállítását a zalaegerszegi születésű, ám Budapesten élő Szeder Kata, a HybridArt Management művészeti vezetője nyitotta meg.
Sándor-Nagy Tünde Székelyudvarhelyen született, és Temesváron szerzett diplomát grafika szakon, de fotósként is dolgozott. Képei és figurái gyakran meseszerűek – még akkor is, ha önmagát vagy barátait ábrázolja – ami nem meglepő, hiszen meseillusztrációkkal is foglalkozik. Grafikáinak hátteréül gyakran linómetszés szolgál „tapétaként”, ami csak fokozza a retróhatást: régi baba, maci, kazetta, talicska is szerepel az (emlék)képeken. De a gyerekkori kánikulák és ócska törülközőkön heverészések tikkasztó hangulata is megelevenedik. Két alkotása pedig egy szelfipályázaton is sikerrel szerepelt.
Kacsák Tamás az Eszterházy Károly Főiskola vizuális rajz szakán végzett, s számos díjat és ösztöndíjat tudhat magának. Inspirálóan hat rá Alejandro Jodorowsky filmrendező, egyrészt mert Kacsák is előszeretettel nyúl a keresztény ikonográfia elemeihez, de a rendező A vakond című filmjéhez készített installációval fődíjat is nyert a Jodorowsky-parafrázisok című pályázaton két évvel ezelőtt. Ez utóbbi mű révén kerültek a Gönczi Galériába a már említett legyek – melyek steril tenyészetből származnak – és egy sohasem megtelő persely alkotórészei.
A régi idők világa az ő művein is megjelenik; főleg afféle nagyszülői portrékon keresztül. A békebeli nappalik dekorációjául szolgáló családi fotók „adaptációi” ezek a munkák csakúgy, mint a lecsüngő medálok, amik szintén egykori arcokat rejtenek.
A Duplex című tárlat augusztus 25-ig várja a látogatókat.

vissza az elejére

Operabeavatás a kvártélyházban

Mozart-mű rendezői segítséggel

n Laikusoknak egy tökéletes gyorstalpaló operanézéshez és -értelmezéshez, egyébként pedig egy vidám nyár esti színházi program; ami azért komoly kérdéseket is felvet. Annál is inkább, mert a rendező a közönségnek is ad feladatot, jelenetről jelenetre.
 

– pP –

A fővárosi Katona József Színház operabeavató előadása érkezett a minap a Kvártélyház színpadára, a IV. ZA-KO Művészeti Fesztivál keretében. Mozart Cosi Fan Tutte című vígoperáját Göttinger Pál állította színpadra, mégpedig egy különös formában: az opera modernizált, egy hangszeren (zongorán) megszólaló változatát a rendező közösen elemzi végig a közönséggel. Minden jelenet elején útmutatást adva, és bizonyos – a karakterek és jellemek formálódására, változására vonatkozó – kérdéseket felvetve a nézőknek.
A Cosi Fan Tutte Mozart egyik legnépszerűbb operája, bár a zeneszerző életében csak Bécsben és Prágában mutatták be. A mű csak a szerző halála után hódította meg Európa nagy operaszínpadait. A darab szövegét Lorenzo de Ponte írta, akivel Mozart többször is dolgozott közösen. Ez az opera együttműködésük utolsó gyümölcse. A szöveg a 18. század végének erkölcsét figurázza ki; ezen belül is az asszonyi hűség meglétére (vagy nem létére) helyeződik a hangsúly a vígjátékok cselekményszálát idéző operában. Szerelem, megcsalás, hűség, cselszövés, intrika, nem tudatos párcserék és lelki vívódások tárulnak a nézők elé, ám nem operaszínházi kötött formában. Az előadás mintha magának a műfajnak is egyfajta kifigurázása lenne. A szereplők (Kolonits Klára, Szolnoki Apollónia, Varga Donát, Cseh Antal, Kálid Artúr, Pálmai Anna) játéka és a rendező közvetlen, laza megnyilvánulásai is ezt erősítik. Közben persze az opera eredeti cselekményét és dallamvilágát látják a nézők, magyar nyelven.
A Katona József Színház operabeavató színházi sorozata nagy sikerrel futott Budapesten, sőt az elmúlt években a Villány környéki Ördögkatlan Fesztivál közönsége is kaphatott belőle ízelítőt. A palkonyai templomban ugyanis a produkció zenei vezetője és zongoristája, Dinnyés Dániel zeneszerző tartott hasonló „operatanfolyamot” a fesztiválozóknak.
Merthogy operát nézni nem könnyű, a műfaj befogadását tanulni kell. Hiába egyszerű maga a történet, a szövegek és zenei váltások értelmezéséhez bizony elkel a rendezői segítség; ami ebben a játékos, könnyed formában igazán élvezetessé és szórakoztatóvá teszi az előadást.
A ZA-KO Művészeti Fesztivál egészen július 10-ig várja a közönséget, felnőtteknek és gyerekeknek szóló előadásokkal egyaránt. Utána pedig indul a Kvártélyházi Nyár, ahol a többek között a Padlás és a Csárdáskirálynő is műsorra kerül.

vissza az elejére

Tárlatvezetés és mediterrán zene

n A törvényszék kirablása, darabolós gyilkosság, rögtönítélő bíróság... Többek között ilyen „újdonságokat” is hallhattak azok, akik ellátogattak a Múzeumok Éjszakáján a Zalaegerszegi Törvényszékre.

Az intézmény évek óta helyszíne a Göcseji Múzeum szervezte Múzeumok Éjszakájának, amely ezúttal a dr. Csejtei Péter, a Zalaegerszegi Törvényszék bírája festményeinek tárlatával nyílt meg. A nyitott esten a törvényszék elnöke, dr. Sorok Norbert kalauzolta a látogatókat. A vendégek a Deák téren kezdték a történelmi sétát, megtekintették a törvényszék nemrég felújított épületét, illetve meghallgatták a régi vármegyeháza történetét. A tárlatvezetés során a látogatók bepillanthattak az elnöki dolgozószobába, a tárgyalótermekben bírói talárt ölthettek, végigjárták a bírósági tárlatot.
A törvényszék egyik könyvtárosa, Balog Eszter a bírósági könyvtárral, illetve annak névadójával, dr. Degré Alajossal ismertette meg az érdeklődőket. Az est során dr. Sorok Norbert az utolsó nyilvános zalai kivégzésről és az azt megelőző büntetőtárgyalásról is mesélt.
A barangolás után a törvényszék barokk díszterme koncertteremmé alakult, a látogatókat mediterrán zenés est várta.

vissza az elejére