A várkutatás újabb fejezete
 
Folyamatosan erősödik a helyi gazdaság
 
Címzetes főjegyző
 
Jótékonysági nap
 

A várkutatás újabb fejezete

A keleti fal megvan, de hol lehetett a belső vár?

n Nagy újdonságra nem számítanak a szakemberek, a meglévő ismereteinket azonban elmélyítheti, illetve bővítheti az a feltárás, mely a zalaegerszegi vár egykori területén indult az elmúlt héten. Mint ismert, a Göcseji Múzeum melletti telken épül fel hamarosan a Mindszenty Emlékközpont; a beruházás pedig egy régészeti próbafeltárással vette kezdetét.

– pánczélPetra –

A próbakutatás földmunkáit a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai végezték. Eke István régész, az előzetes régészeti dokumentáció szakmai felelősének vezetésével első lépésként elkészítették a terület geofizikai felmérését, majd a földkiemelést követően három kutatóárkot rajzoltak meg.
Kiss Péter régész, a próbaásatás vezetője ottjártunkkor elmondta: a kutatóárkok kijelölésének az a célja, hogy megállapítsák a leletek vertikális és horizontális kiterjedését. Vagyis, hogy mekkora területről és milyen mélységből kerülnek majd elő a leletanyagok. A szakembereknek részben könnyű dolguk volt, hiszen a török kori végvárról már számos ismeret áll rendelkezésre, így az is tudható, hogy a múzeum melletti terület Batthyány utcai részén várfal és várárok húzódott. Ez utóbbi, illetve a vár keleti falát jelző kettős cölöpsor már az első napon elő is bukkant – a várakozásoknak megfelelően.
Kiss Péter hozzátette: a várárokból meglehetősen nagy menynyiségű, kora újkori kerámialelet, kerámiatöredék is előkerült. Ez arra utal, hogy a vár megszűnését követően feltöltötték a várárkot, s a szemetet hordták ide elődeink.Ennek maradványait találták meg most a régészek. A Forster Központ által felkért régész érdekességképpen azt is megjegyezte, hogy a terepszint máig őrzi a néhai vár frontvonalát. Az „akcióterület” nyugati része ugyanis most is magasabban van körülbelül másfél méterrel a keletinél. Hiába történt az azóta eltelt évszázadokban ráépítés, ezt a különbséget nem tudták áthidalni.
A Forster Központ a próbafeltárást lapunk megjelenésével egy időben fejezte be, mely – ahogy számítottak rá – pozitív eredménynyel zárult. Az ilyenkor szükséges hivatalos dokumentációk elkészülte után a terület teljes feltárását a Göcseji Múzeum munkatársai végzik majd el.
Lapunk megkereste dr. Vándor László régészt, aki szakértőként részt vett a mostani próbafeltáráson. A Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója a helyszínen kérésünkre összefoglalta, hogy milyen kutatómunkák zajlottak az elmúlt évtizedekben a végvár területén. Mint mondta: a zalaegerszegi várat a 18. század első éveiben bontották el. Hosszú ideig csak két korai metszet adott támpontot a vár szerkezetével kapcsolatban. Az 1640-es évekre datálható Ledentu-rajz (mely számos helytörténeti kiadványban is megjelent már) a kétosztatú várost ábrázolja. A másik az úgynevezett Holst-féle metszet, ami 1665-ben készült, és tulajdonképpen nem más, mint egy helyreállítási alaprajz, hiszen 1664-ben támadás érte a várat. A későbbi vizsgálatokhoz e két rajz volt a kiindulási pont.
Az említett Ledentu-rajz.Tudományos kutatást először a Göcseji Múzeum néhai igazgatója, Szentmihályi Imre kezdeményezett. Az ötvenes évek közepén a Sütő utcában talált egy cölöpsort, 1956-ban pedig megszervezte, hogy dr. Sági Károly régész, a keszthelyi múzeum akkori igazgatója a régi vármegyeháza (vagyis a törvényszék) épülete előtt megnyisson egy kisebb szelvényt. Ez a kutatás megerősítette, hogy valóban itt állt a régi vár, készült egy metszet is a várárokról, de ennél több nem történt.
A '70-es években aztán folyt egy nagy csatornázási munka a Várkörben, amikor is a múzeum épülete mellől téglafalak kerültek elő: a korabeli ábrázolások alapján ezt a kaputoronyként azonosították. A nagy áttörés a kilencvenes évek végén, 2000-es évek elején történt, amikor a Batthyány és a Budai Nagy Antal utcában zajlottak építési munkálatok. A két utca találkozásánál lévő sarokház átépítésekor előkerült a vár kör alakú, északkeleti sarokbástyája, ami azonos a korabeli leírásokban szereplő „Porkoláb” nevű bástyával. Ekkor nyert bizonyítást az is, hogy a vár kétsoros palánkszerkezetű volt, döngölt palánkrésszel. Az előbukkant bástya helyzetéből és a régi dokumentumokból pedig azt is ki tudták következtetni, hogy merre húzódtak a várfalak. Ekkor fa-kormeghatározást is végeztek a leleten, aminek az eredménye 1609-re (plusz-mínusz öt év) tette a keletkezési időt.
Néhány évvel ezelőtt, a piacrekonstrukcióhoz kötődő megelőző feltárások hoztak újabb eredményt: a szakemberek ugyanis megtalálták a Porkoláb-bástyával éppen átellenben lévő bástyát is. Ez az épületelem is szerepel a már említett két korabeli ábrázoláson.
Vándor László szerint egy nyitott kérdés van még: hogy hol volt a belső vár? Az eddigi feltárásokból, és a Ledentu-rajzból is tudható, hogy a vár szerkezete kettős volt. Vagyis volt egy kisebb, belső vár is, ami a korabeli püspöki rezidencia körül alakult ki. Később e köré építették fel a külső várat. Ez utóbbiról vannak bővebb ismereteink. Hogy a belső vár pontosan hogyan és hol helyezkedett el, nem tudjuk. Az is érdekes, hogy ez a kisebb vár már nem szerepel az 1665-ös Holst-féle metszeten. Elképzelhető, hogy elpusztult vagy megrongálódott, és nem tartották szükségesnek az újjáépítését.
A volt igazgató a Mindszenty-központhoz kötődő feltárástól sok újdonságot nem vár, maximum az eddigi ismeretek megerősítését, a vár szerkezetének pontosítását eredményezheti a kutatás. Mint mondta, egy esetben lehet újabb eredmény: ha sikerülne megtalálni annak a 16–17. századi házsornak a maradványait, amik a falon belül húzódtak (a feltételezések szerint az elbontásra kerülő Gól kocsma vonalán). Ez újabb tudományos ismeretekkel bővíthetné mindazt, amit ma a várról és a korabeli városról tudunk.
(A várral kapcsolatban 2010-ben jelent meg egy átfogó munka a Zalaegerszegi Füzetek könyvsorozat részeként, melyet Végh Ferenc történész írt Egerszeg végvár és város a 17. században címmel.)

vissza az elejére


Folyamatosan erősödik a helyi gazdaság

A TOP-os fejlesztések jól állnak Ÿ Három új iparcsarnok épül
Ÿ Óriási lehetőség a járműipari tesztpálya Ÿ Lemaradás
a gyorsforgalmiút-fejlesztésnél van Ÿ Beszélgetés Balaicz Zoltánnal

n Az idei év első hat hónapjának eredményéhez hozzájárult, hogy 2015-ben sikerült stabilizálni a város pénzügyi helyzetét, és előrelépés történt a gazdaságfejlesztés terén, hiszen 1800 új munkahely jött létre a városban. Ez a tendencia folytatódik az idei évben is, hiszen a különféle vállalkozások ezres nagyságrendben jeleztek létszámbővítést. Ha erős a gazdaság, több forrás jut kultúrára, sportra, egészségügyre. A képviselő-testület legfontosabb feladatának tartja továbbra is a gazdaság erősítését, a vállalkozások segítését, a meglévő munkahelyek megőrzését és újabbak létrehozását – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester, akivel az elmúlt fél év munkájáról, eredményeiről beszélgettünk.

-Vadas Zsuzsa –

– Országos hír lett, és talán irigyei is vannak Zalaegerszegnek a járműipari tesztpálya megépítésének bejelentése miatt. Elkészül jövő év végére?
– A július 1-jén megjelent kormányhatározat tartja a 2017. év végét, és úgy gondolom, egyes részei valóban elkészülhetnek. De százszázalékosan ennél későbbre várom az átadást. A város rendszerváltozás utáni történetének legnagyobb beruházása lesz. Összességében mintegy 40 milliárd forintos fejlesztésről beszélünk, ez európai szinten is egyedülálló, mert hagyományos tesztpályák máshol is vannak, de olyan nincs, amely már a huszonegyedik századra ablakot nyitva, önvezető, autonóm járművek tesztelésére is alkalmas lesz.
– A város szellemi életére is hatással lesz…
– Feltétlenül. A tervek szerint mintegy 350 mérnöki, kutatói és fejlesztői állásról van szó, vagyis nagyon kvalifikált munkaerőcsoport jelenhet meg Zalaegerszegen. Ez a fejlesztés kihat szinte az élet minden területére és további befektetéseket generál. Már most jelentkeznek olyan fejlesztő cégek, akik szeretnének majd a tesztpálya közelében letelepedni. A hosszú távú gazdaságfejlesztés szempontjából is pozitív beruházásról beszélhetünk.
– Jelenleg folyik a város 2014–2020-as TOP-programjához kapcsolódó fejlesztési források lehívása, és a Modern Városok Program keretében történő fejlesztések indítása. Ez utóbbi Zalaegerszeg és a kormány együttműködési megállapodásán alapul. A kettő közül melyik áll jobban?
– A TOP-os fejlesztésekkel jól állunk, mivel eleve rendelkezésre áll a 11,2 milliárd forint. Számos programelemről van szó és hangsúlyoznám, hogy ezt a pénzt nem arra költjük el, amire szeretnénk. Az Európai Unió pontosan meghatározza, mire mennyit lehet költeni. Az viszont biztos, hogy soha ennyi pénz még bölcsődére, óvodára, iskolára nem állt rendelkezésre. A jövő generációja tehát olyan körülmények között nőhet fel, amilyent megérdemel.
– Melyek a kiemelkedő fejlesztési források? Mire jut a legtöbb pénz?
– Foglalkoztatási együttműködések erősítésére, munkaerőhiány kezelésére, képzésekre, átképzésekre 934 millió forint áll rendelkezésre. Ebből finanszírozzuk a Fejlesztési Irodát is, amit a közelmúltban adtunk át a Deák téren.Erre a forrásra már a támogatási szerződést is megkötöttük. Az északi ipari park közművesítésére és útcsatlakozásainak kiépítésére 600 milliót fordítunk. Nagyon örülök annak, hogy a zalaegerszegi háziorvosi és gyermekorvosi rendelőkre, valamint a Botfy utcai ügyelet felújítására, eszközbeszerzésekre 353 millió forint jut. Ősszel letesszük az andráshidai óvoda alapkövét, erre a beruházásra 360 milliót költünk. Bölcsődék, óvodák felújítására 569 millió áll rendelkezésre. Fontosnak tartjuk a Gébárti-tó körbejárhatóságát, ennek megteremtésére a TOP programból 402 millió forintot költünk. A keleti ágon lévő régi hidat felújítjuk, a nyugatin pedig új hidat építünk, és készül kerékpározható gyalogút is, valamint játszóterek, új vendéglátóegység. Egymilliárd forintot fordítunk több önkormányzati intézmény felújítására, ennek keretében újulhat meg többek között 346 forintból a 2019-ben 125 éves fennállását ünneplő Zrínyi-gimnázium. A Vizslapark teljes megújítására 230 milliót szánunk. Még néhány TOP-programos lehívás hátra van, erről augusztus végén és szeptemberben tárgyal a közgyűlés.
– Hogy állnak a Modern Városok Program keretében megvalósuló fejlesztések?
– E program keretében is vannak már látható jelek. Az északi ipari parkban három új üzemcsarnok épül 1,5 milliárdos beruházással, és a napokban megkezdődtek a Göcseji Múzeum mellett a leendő Mindszenty-múzeum és zarándokközpont helyén a régészeti feltárások. A gyorsforgalmi út építésénél van lemaradás, bár az M9-es út tervezése jó úton halad. A Zalaegerszeg–M7-es közti kétszer kétsávos gyorsforgalmi út olyan nyomvonalon lesz, ami érinti a sármelléki nemzetközi repülőteret. Fontos számunkra ez a program, és a 2017-es költségvetés szerint az első szakaszok megépítése megkezdődhet a jövő évben. Az iparvágány bekötésére, az uszoda és az Alsóerdő fejlesztésére a tervek készen vannak. Jelen pillanatban így állunk. Egyébként a központi költségvetésben az idei évre ötvenmilliárd áll rendelkezésre a Modern Városok Programra, jövőre ez a szám 152 milliárd lesz. Tehát indulni fognak a fejlesztések.
– A zalaegerszegiek melyik program megvalósulását várják a legjobban?
– Egyértelműen az uszoda fejlesztését. Erről érdeklődnek nálam a legtöbben. Második helyen a gyorsforgalmi út megvalósításának ütemezése áll. Utána pedig talán a kerékpárút-fejlesztés. Ez utóbbiról augusztus végén tárgyal a testület, a TOP-programban egymilliárd forint áll rendelkezésre turisztikai és hivatásforgalmi kerékpárutak kialakítására.
– Milyennek látja a városban élők hangulatát? Azért is kérdezem, mert még a Facebook-on keresztül is beszélget az emberekkel, a vitákban is részt vesz, ha az a várost különösen érinti.
– Szerintem összességében jobb a hangulat, mint évekkel ezelőtt. Más városokkal összehasonlítva, nem túlzás a „béke szigete” elnevezés, az ellenzéki pártok képviselői is egyetértenek velem ebben. Szakmai viták vannak, normálisan beszélgetünk egymással, korrekt a hangnem, nincs személyeskedés, durva szembenállás. Ezért politikai pártállástól függetlenül minden közéleti szereplőnek hálás vagyok.

vissza az elejére


Címzetes főjegyző

 

Dr. Kovács Gábor, Zalaegerszeg jegyzője, 2016. július elsejei hatállyal címzetes főjegyzői címet kapott.
A miniszterelnök a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt jogkörében eljárva, az illetékes megyei kormányhivatalok javaslatára hat város jegyzőjének adományozta a címzetes főjegyzői címet. Köztük Zalaegerszeg jegyzőjének, dr. Kovács Gábornak.

 

 

 

vissza az elejére


Jótékonysági nap

Az idősek otthona liftjére gyűjtenek

n Az idén tízéves fennállását ünneplő Gasparich úti Idősek Otthona – immár tízéves – liftjének teljes körű felújítását szolgálja idén az augusztus 14-i jótékonysági családi nap az AquaCityben.

- liv –

Vigh László országgyűlési képviselő az előkészületekről szóló sajtótájékoztatón elmondta, több éve vesz részt a jótékony célú rendezvényen, ami igazi népünnepélylyé kezd válni népszerűségének köszönhetőn. Ilyenkor kijönnek a várost és a megyét képviselő civil szervezetek, pártok, hivatalok, a különböző szakhatóságok munkatársai, alkalmat ragadva a segítségnyújtásra, igazi nagy zalaegerszegi családot alkotva. Ehhez párosul egy olyan fürdőközönség, amely a főzőcsapatok által készített ételek megvásárlásával kíván hozzájárulni a nemes célok megvalósulásához. E két tényező szerencsés találkozását élhették meg a múlt évben is, ami rekordot döntött a résztvevők, a bevételek és az adományok szempontjából.
Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy 2002-ben rendeztek először jótékonysági családi napot, ami idén tizenötödik lesz a sorban.Kiemelte, a 2015-ös esztendő valóban rekordot hozott a rendezvény életében, amit idén nagyon nehéz lesz megdönteni. A polgármester beszélt arról is, hogy tavaly két intézmény támogatását szolgálta a jótékonysági nap. A gyűjtésből befolyt összeg a megyei kórház genetikai laborja számára több mikroszkópból álló eszközpark beszerzését valamint a Hevesi Sándor Színház előterének megújítását tette, teszi lehetővé. Az eszközök átadása már korábban megtörtént, a színházban pedig most folynak a munkálatok. Több mint 12 millió forint gyűlt össze, melynek kétszeresére volt szükség. Ezért az önkormányzat 12 illetve 10 millió forintot biztosított a beruházásokhoz.
A polgármester az idei cél ismertetésével folytatta tájékoztatóját. Elmondta, az augusztus 14-én vasárnap megrendezendő jótékonysági családi nap az Idősek Otthona liftjének teljes körű rekonstrukcióját szolgálja, melynek költsége várhatóan 12 millió forint. Mint fogalmazott, azt gondolták, hogy a legkisebbeket és a kultúrát támogató fejlesztések után ismét az idősekre kell figyelni, ami ugyancsak hálás feladat. Az önkormányzat a szépkorúakkal való törődést nagyon fontosnak tartja, ami az idősügyi koncepcióban és egyéb támogatások formájában is megnyilvánul a városban.
A bevétel alapvetően három tételből gyűlik össze. Ezek egyike a belépőjegy, ami most is miden zalaegerszegi számára egységesen ezer forint lesz, korlátlan csúszdahasználattal. A másik forrás a helyi vállalkozások által felajánlott összegek, ennek érdekében ismét 150 céget szólítottak meg. A harmadik tétel a főzőcsapatok versenyéből befolyó összeg.
Radics Andrea, a kedvezményezett intézmény, a Zalaegerszegi Gondozási Központ vezetője azt mondta, köszönik, hogy ilyen gyorsan megvalósulhat álmuk. Az intézmény saját költségvetéséből ugyanis nem tudja a liftet felújítani, ami az idősek számára talán a legfontosabb segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudnak közlekedni a két emelet között, elérve az éttermet és a közösségi programok színhelyeit. A tízéves intézményben mostanra változott az idősek egészségi állapota, így a lift teljes kihasználtsággal működik.

vissza az elejére