A várkutatás újabb fejezete |
Folyamatosan erősödik a
helyi gazdaság |
Címzetes főjegyző |
Jótékonysági nap |
A keleti fal megvan, de hol lehetett a belső vár?
n Nagy újdonságra nem számítanak a szakemberek, a meglévő ismereteinket azonban elmélyítheti, illetve bővítheti az a feltárás, mely a zalaegerszegi vár egykori területén indult az elmúlt héten. Mint ismert, a Göcseji Múzeum melletti telken épül fel hamarosan a Mindszenty Emlékközpont; a beruházás pedig egy régészeti próbafeltárással vette kezdetét.
– pánczélPetra –
A próbakutatás földmunkáit a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi
és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai végezték. Eke István
régész, az előzetes régészeti dokumentáció szakmai felelősének vezetésével első
lépésként elkészítették a terület geofizikai felmérését, majd a földkiemelést
követően három kutatóárkot rajzoltak meg.
Kiss Péter régész, a próbaásatás vezetője ottjártunkkor elmondta:
a kutatóárkok kijelölésének az a célja, hogy megállapítsák a leletek vertikális
és horizontális kiterjedését. Vagyis, hogy mekkora területről és milyen
mélységből kerülnek majd elő a leletanyagok. A szakembereknek részben könnyű
dolguk volt, hiszen a török kori végvárról már számos ismeret áll rendelkezésre,
így az is tudható, hogy a múzeum melletti terület Batthyány utcai részén várfal
és várárok húzódott. Ez utóbbi, illetve a vár keleti falát jelző kettős cölöpsor
már az első napon elő is bukkant – a várakozásoknak megfelelően.
Kiss Péter hozzátette: a várárokból meglehetősen nagy menynyiségű,
kora újkori kerámialelet, kerámiatöredék is előkerült. Ez arra utal, hogy a vár
megszűnését követően feltöltötték a várárkot, s a szemetet hordták ide
elődeink.Ennek maradványait találták meg most a régészek. A Forster Központ
által felkért régész érdekességképpen azt is megjegyezte, hogy a terepszint máig
őrzi a néhai vár frontvonalát. Az „akcióterület” nyugati része ugyanis most is
magasabban van körülbelül másfél méterrel a keletinél. Hiába történt az azóta
eltelt évszázadokban ráépítés, ezt a különbséget nem tudták áthidalni.
A Forster Központ a próbafeltárást lapunk megjelenésével egy időben fejezte be,
mely – ahogy számítottak rá – pozitív eredménynyel zárult. Az ilyenkor szükséges
hivatalos dokumentációk elkészülte után a terület teljes feltárását a Göcseji
Múzeum munkatársai végzik majd el.
Lapunk megkereste dr. Vándor László régészt, aki szakértőként
részt vett a mostani próbafeltáráson. A Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója a
helyszínen kérésünkre összefoglalta, hogy milyen kutatómunkák zajlottak az
elmúlt évtizedekben a végvár területén. Mint mondta: a zalaegerszegi várat a 18.
század első éveiben bontották el. Hosszú ideig csak két korai metszet adott
támpontot a vár szerkezetével kapcsolatban. Az 1640-es évekre datálható
Ledentu-rajz (mely számos helytörténeti kiadványban is megjelent már) a
kétosztatú várost ábrázolja. A másik az úgynevezett Holst-féle metszet, ami
1665-ben készült, és tulajdonképpen nem más, mint egy helyreállítási alaprajz,
hiszen 1664-ben támadás érte a várat. A későbbi vizsgálatokhoz e két rajz volt a
kiindulási pont.
Az említett Ledentu-rajz.Tudományos kutatást először a Göcseji Múzeum néhai
igazgatója, Szentmihályi Imre kezdeményezett. Az ötvenes évek
közepén a Sütő utcában talált egy cölöpsort, 1956-ban pedig megszervezte, hogy
dr. Sági Károly régész, a keszthelyi múzeum akkori igazgatója a
régi vármegyeháza (vagyis a törvényszék) épülete előtt megnyisson egy kisebb
szelvényt. Ez a kutatás megerősítette, hogy valóban itt állt a régi vár, készült
egy metszet is a várárokról, de ennél több nem történt.
A '70-es években aztán folyt egy nagy csatornázási munka a Várkörben, amikor is
a múzeum épülete mellől téglafalak kerültek elő: a korabeli ábrázolások alapján
ezt a kaputoronyként azonosították. A nagy áttörés a kilencvenes évek végén,
2000-es évek elején történt, amikor a Batthyány és a Budai Nagy Antal utcában
zajlottak építési munkálatok. A két utca találkozásánál lévő sarokház
átépítésekor előkerült a vár kör alakú, északkeleti sarokbástyája, ami azonos a
korabeli leírásokban szereplő „Porkoláb” nevű bástyával. Ekkor nyert bizonyítást
az is, hogy a vár kétsoros palánkszerkezetű volt, döngölt palánkrésszel. Az
előbukkant bástya helyzetéből és a régi dokumentumokból pedig azt is ki tudták
következtetni, hogy merre húzódtak a várfalak. Ekkor fa-kormeghatározást is
végeztek a leleten, aminek az eredménye 1609-re (plusz-mínusz öt év) tette a
keletkezési időt.
Néhány évvel ezelőtt, a piacrekonstrukcióhoz kötődő megelőző feltárások hoztak
újabb eredményt: a szakemberek ugyanis megtalálták a Porkoláb-bástyával éppen
átellenben lévő bástyát is. Ez az épületelem is szerepel a már említett két
korabeli ábrázoláson.
Vándor László szerint egy nyitott kérdés van még: hogy hol volt a
belső vár? Az eddigi feltárásokból, és a Ledentu-rajzból is tudható, hogy a vár
szerkezete kettős volt. Vagyis volt egy kisebb, belső vár is, ami a korabeli
püspöki rezidencia körül alakult ki. Később e köré építették fel a külső várat.
Ez utóbbiról vannak bővebb ismereteink. Hogy a belső vár pontosan hogyan és hol
helyezkedett el, nem tudjuk. Az is érdekes, hogy ez a kisebb vár már nem
szerepel az 1665-ös Holst-féle metszeten. Elképzelhető, hogy elpusztult vagy
megrongálódott, és nem tartották szükségesnek az újjáépítését.
A volt igazgató a Mindszenty-központhoz kötődő feltárástól sok újdonságot nem
vár, maximum az eddigi ismeretek megerősítését, a vár szerkezetének pontosítását
eredményezheti a kutatás. Mint mondta, egy esetben lehet újabb eredmény: ha
sikerülne megtalálni annak a 16–17. századi házsornak a maradványait, amik a
falon belül húzódtak (a feltételezések szerint az elbontásra kerülő Gól kocsma
vonalán). Ez újabb tudományos ismeretekkel bővíthetné mindazt, amit ma a várról
és a korabeli városról tudunk.
(A várral kapcsolatban 2010-ben jelent meg egy átfogó munka a Zalaegerszegi
Füzetek könyvsorozat részeként, melyet Végh Ferenc történész írt Egerszeg végvár
és város a 17. században címmel.)
Folyamatosan erősödik a helyi gazdaság
A TOP-os fejlesztések jól állnak
Három új iparcsarnok épül
Óriási lehetőség a
járműipari tesztpálya
Lemaradás
a gyorsforgalmiút-fejlesztésnél van
Beszélgetés Balaicz Zoltánnal
n Az idei év első hat hónapjának eredményéhez hozzájárult, hogy 2015-ben sikerült stabilizálni a város pénzügyi helyzetét, és előrelépés történt a gazdaságfejlesztés terén, hiszen 1800 új munkahely jött létre a városban. Ez a tendencia folytatódik az idei évben is, hiszen a különféle vállalkozások ezres nagyságrendben jeleztek létszámbővítést. Ha erős a gazdaság, több forrás jut kultúrára, sportra, egészségügyre. A képviselő-testület legfontosabb feladatának tartja továbbra is a gazdaság erősítését, a vállalkozások segítését, a meglévő munkahelyek megőrzését és újabbak létrehozását – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester, akivel az elmúlt fél év munkájáról, eredményeiről beszélgettünk.
-Vadas Zsuzsa –
– Országos hír lett, és talán irigyei is vannak Zalaegerszegnek a
járműipari tesztpálya megépítésének bejelentése miatt. Elkészül jövő év végére?
–
A július 1-jén megjelent kormányhatározat tartja a 2017. év végét, és úgy
gondolom, egyes részei valóban elkészülhetnek. De százszázalékosan ennél
későbbre várom az átadást. A város rendszerváltozás utáni történetének
legnagyobb beruházása lesz. Összességében mintegy 40 milliárd forintos
fejlesztésről beszélünk, ez európai szinten is egyedülálló, mert hagyományos
tesztpályák máshol is vannak, de olyan nincs, amely már a huszonegyedik századra
ablakot nyitva, önvezető, autonóm járművek tesztelésére is alkalmas lesz.
– A város szellemi életére is hatással lesz…
– Feltétlenül. A tervek szerint mintegy 350 mérnöki, kutatói és fejlesztői
állásról van szó, vagyis nagyon kvalifikált munkaerőcsoport jelenhet meg
Zalaegerszegen. Ez a fejlesztés kihat szinte az élet minden területére és
további befektetéseket generál. Már most jelentkeznek olyan fejlesztő cégek,
akik szeretnének majd a tesztpálya közelében letelepedni. A hosszú távú
gazdaságfejlesztés szempontjából is pozitív beruházásról beszélhetünk.
– Jelenleg folyik a város 2014–2020-as TOP-programjához kapcsolódó
fejlesztési források lehívása, és a Modern Városok Program keretében történő
fejlesztések indítása. Ez utóbbi Zalaegerszeg és a kormány együttműködési
megállapodásán alapul. A kettő közül melyik áll jobban?
– A TOP-os fejlesztésekkel jól állunk, mivel eleve rendelkezésre áll a 11,2
milliárd forint. Számos programelemről van szó és hangsúlyoznám, hogy ezt a
pénzt nem arra költjük el, amire szeretnénk. Az Európai Unió pontosan
meghatározza, mire mennyit lehet költeni. Az viszont biztos, hogy soha ennyi
pénz még bölcsődére, óvodára, iskolára nem állt rendelkezésre. A jövő
generációja tehát olyan körülmények között nőhet fel, amilyent megérdemel.
– Melyek a kiemelkedő fejlesztési források? Mire jut a legtöbb pénz?
– Foglalkoztatási együttműködések erősítésére, munkaerőhiány kezelésére,
képzésekre, átképzésekre 934 millió forint áll rendelkezésre. Ebből
finanszírozzuk a Fejlesztési Irodát is, amit a közelmúltban adtunk át a Deák
téren.Erre a forrásra már a támogatási szerződést is megkötöttük. Az északi
ipari park közművesítésére és útcsatlakozásainak kiépítésére 600 milliót
fordítunk. Nagyon örülök annak, hogy a zalaegerszegi háziorvosi és gyermekorvosi
rendelőkre, valamint a Botfy utcai ügyelet felújítására, eszközbeszerzésekre 353
millió forint jut. Ősszel letesszük az andráshidai óvoda alapkövét, erre a
beruházásra 360 milliót költünk. Bölcsődék, óvodák felújítására 569 millió áll
rendelkezésre. Fontosnak tartjuk a Gébárti-tó körbejárhatóságát, ennek
megteremtésére a TOP programból 402 millió forintot költünk. A keleti ágon lévő
régi hidat felújítjuk, a nyugatin pedig új hidat építünk, és készül
kerékpározható gyalogút is, valamint játszóterek, új vendéglátóegység.
Egymilliárd forintot fordítunk több önkormányzati intézmény felújítására, ennek
keretében újulhat meg többek között 346 forintból a 2019-ben 125 éves
fennállását ünneplő Zrínyi-gimnázium. A Vizslapark teljes megújítására 230
milliót szánunk. Még néhány TOP-programos lehívás hátra van, erről augusztus
végén és szeptemberben tárgyal a közgyűlés.
– Hogy állnak a Modern Városok Program keretében megvalósuló fejlesztések?
– E program keretében is vannak már látható jelek. Az északi ipari parkban három
új üzemcsarnok épül 1,5 milliárdos beruházással, és a napokban megkezdődtek a
Göcseji Múzeum mellett a leendő Mindszenty-múzeum és zarándokközpont helyén a
régészeti feltárások. A gyorsforgalmi út építésénél van lemaradás, bár az M9-es
út tervezése jó úton halad. A Zalaegerszeg–M7-es közti kétszer kétsávos
gyorsforgalmi út olyan nyomvonalon lesz, ami érinti a sármelléki nemzetközi
repülőteret. Fontos számunkra ez a program, és a 2017-es költségvetés szerint az
első szakaszok megépítése megkezdődhet a jövő évben. Az iparvágány bekötésére,
az uszoda és az Alsóerdő fejlesztésére a tervek készen vannak. Jelen pillanatban
így állunk. Egyébként a központi költségvetésben az idei évre ötvenmilliárd áll
rendelkezésre a Modern Városok Programra, jövőre ez a szám 152 milliárd lesz.
Tehát indulni fognak a fejlesztések.
– A zalaegerszegiek melyik program megvalósulását várják a legjobban?
– Egyértelműen az uszoda fejlesztését. Erről érdeklődnek nálam a legtöbben.
Második helyen a gyorsforgalmi út megvalósításának ütemezése áll. Utána pedig
talán a kerékpárút-fejlesztés. Ez utóbbiról augusztus végén tárgyal a testület,
a TOP-programban egymilliárd forint áll rendelkezésre turisztikai és
hivatásforgalmi kerékpárutak kialakítására.
– Milyennek látja a városban élők hangulatát? Azért is kérdezem,
mert még a Facebook-on keresztül is beszélget az emberekkel, a vitákban is részt
vesz, ha az a várost különösen érinti.
– Szerintem összességében jobb a hangulat, mint évekkel ezelőtt. Más városokkal
összehasonlítva, nem túlzás a „béke szigete” elnevezés, az ellenzéki pártok
képviselői is egyetértenek velem ebben. Szakmai viták vannak, normálisan
beszélgetünk egymással, korrekt a hangnem, nincs személyeskedés, durva
szembenállás. Ezért politikai pártállástól függetlenül minden közéleti
szereplőnek hálás vagyok.
Dr. Kovács Gábor, Zalaegerszeg jegyzője, 2016. július
elsejei hatállyal címzetes főjegyzői címet kapott.
A miniszterelnök a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglalt
jogkörében eljárva, az illetékes megyei kormányhivatalok javaslatára hat város
jegyzőjének adományozta a címzetes főjegyzői címet. Köztük Zalaegerszeg
jegyzőjének, dr. Kovács Gábornak.
Az idősek otthona liftjére gyűjtenek
n Az idén tízéves fennállását ünneplő Gasparich úti Idősek Otthona – immár tízéves – liftjének teljes körű felújítását szolgálja idén az augusztus 14-i jótékonysági családi nap az AquaCityben.
- liv –
Vigh László országgyűlési képviselő az előkészületekről szóló
sajtótájékoztatón elmondta, több éve vesz részt a jótékony célú rendezvényen,
ami igazi népünnepélylyé kezd válni népszerűségének köszönhetőn. Ilyenkor
kijönnek a várost és a megyét képviselő civil szervezetek, pártok, hivatalok, a
különböző szakhatóságok munkatársai, alkalmat ragadva a segítségnyújtásra, igazi
nagy zalaegerszegi családot alkotva. Ehhez párosul egy olyan fürdőközönség,
amely a főzőcsapatok által készített ételek megvásárlásával kíván hozzájárulni a
nemes célok megvalósulásához. E két tényező szerencsés találkozását élhették meg
a múlt évben is, ami rekordot döntött a résztvevők, a bevételek és az adományok
szempontjából.
Balaicz Zoltán polgármester felidézte, hogy 2002-ben rendeztek
először jótékonysági családi napot, ami idén tizenötödik lesz a sorban.Kiemelte,
a 2015-ös esztendő valóban rekordot hozott a rendezvény életében, amit idén
nagyon nehéz lesz megdönteni. A polgármester beszélt arról is, hogy tavaly két
intézmény támogatását szolgálta a jótékonysági nap. A gyűjtésből befolyt összeg
a megyei kórház genetikai laborja számára több mikroszkópból álló eszközpark
beszerzését valamint a Hevesi Sándor Színház előterének megújítását tette, teszi
lehetővé. Az eszközök átadása már korábban megtörtént, a színházban pedig most
folynak a munkálatok. Több mint 12 millió forint gyűlt össze, melynek
kétszeresére volt szükség. Ezért az önkormányzat 12 illetve 10 millió forintot
biztosított a beruházásokhoz.
A polgármester az idei cél ismertetésével folytatta tájékoztatóját. Elmondta, az
augusztus 14-én vasárnap megrendezendő jótékonysági családi nap az Idősek
Otthona liftjének teljes körű rekonstrukcióját szolgálja, melynek költsége
várhatóan 12 millió forint. Mint fogalmazott, azt gondolták, hogy a
legkisebbeket és a kultúrát támogató fejlesztések után ismét az idősekre kell
figyelni, ami ugyancsak hálás feladat. Az önkormányzat a szépkorúakkal való
törődést nagyon fontosnak tartja, ami az idősügyi koncepcióban és egyéb
támogatások formájában is megnyilvánul a városban.
A bevétel alapvetően három tételből gyűlik össze. Ezek egyike a belépőjegy, ami
most is miden zalaegerszegi számára egységesen ezer forint lesz, korlátlan
csúszdahasználattal. A másik forrás a helyi vállalkozások által felajánlott
összegek, ennek érdekében ismét 150 céget szólítottak meg. A harmadik tétel a
főzőcsapatok versenyéből befolyó összeg.
Radics Andrea, a kedvezményezett intézmény, a Zalaegerszegi
Gondozási Központ vezetője azt mondta, köszönik, hogy ilyen gyorsan
megvalósulhat álmuk. Az intézmény saját költségvetéséből ugyanis nem tudja a
liftet felújítani, ami az idősek számára talán a legfontosabb segédeszköz,
hiszen ennek segítségével tudnak közlekedni a két emelet között, elérve az
éttermet és a közösségi programok színhelyeit. A tízéves intézményben mostanra
változott az idősek egészségi állapota, így a lift teljes kihasználtsággal
működik.