Szűkös a keret, de
reménykednek A foci és a tanítás megfért egymás mellett |
Csató Sándor optimista A Trió Egerszeg a bajnok |
Atlétikai hírek |
Három ZTC-s érem az éjszakai bajnokságról |
Szűkös a keret, de reménykednek
Átalakuló andráshida az nb iii-ban
n Az elmúlt bajnoki idényben bravúrosan szerepelt a labdarúgó NB III Nyugati csoportjában a Tarr Andráshida SC együttese. Az egerszegi csapatból tavaly a téli szünetben több meghatározó tudású játékos távozott, ennek ellenére a tavasz során is eredményesen szerepeltek. A megszerzett hetedik hely mindenképpen a bravúr kategóriájába tartozik.
– Napi egy edzéssel készülünk a bajnokságra – vágott a dolgok közepébe
Dobos Sándor edző. – Végig hazai környezetben gyakorolunk. A terveink
szerint három edzőmérkőzést játszunk, a Nagykanizsa, a Sárvár FC és a
Csács-Nemesapáti SE ellen.
– Mennyire alakul át a csapat játékoskerete?
– Több játékos távozik tőlünk, az alaposabb átalakulást nem ússzuk meg. Pajor
Imre Kozármislenybe kerül kölcsönbe, s elképzelhető, hogy Tóth Benjámin Hévízen
folytatja. Mindketten a ZTE-ből kölcsönben voltak nálunk. Varga Márk Szolnokon
próbázik, második számú kapusunk, Vörös Máté Dániában tanul tovább, rá sem
számíthatunk. Bandics Ákos a megyeibe, a Csács-Nemesapátihoz igazol. Az érkezők
között egyelőre csak a Lenti TE-től visszatérő Horváth Dánielt találjuk. Nagyon
remélem, hogy a ZTE-től nálunk kölcsönben szereplő Szegleti Gergely és Bíró
András itt marad. Az ifik közül Kónya Szilárd és Ferencz Zoltán kerül az első
csapat keretébe. Egy kapust mindenképpen igazolnunk kell. Szűkösen, de megvan a
játékoskeretünk.
– A vezetésben is változás történt...
– Kugler László helyett Gyarmati András lett az elnök.
– Mennyire ismerik az NB III mezőnyét?
– A 18 csapatból többen ismeretlenek, így a Gyirmót II., az Ajka, a Hévíz, a Bp.
Honvéd II. A többiek is erősítenek. Egy biztos, nem lesz könnyű dolgunk.
Továbbra is bízom játékosaimban, tavaly is sikerült egy mentálisan erős csapatot
kialakítanom. Remélem, most sem lesz másképp. Az alapcél egyértelmű: biztosan
bent kell maradnunk az NB III-ban, a többit majd meglátjuk. Remélem, hogy az
anyagi háttér, ha szűkösen is, de továbbra is rendelkezésünkre áll. Rend lesz
körülöttünk, s akkor sikerülhet a következő idényben is jól szerepelnünk. Ehhez
mindenképpen az kell, hogy több távozó már ne legyen az augusztus eleji rajtig.
Idén is jó csapat lesz a zte
n Az elmúlt bajnokságban lemaradt az NB I-ről a ZTE FC labdarúgócsapata. Igaz, megszerezte a bronzérmet, aminek igazából nem tudtak örülni. Várható volt, hogy lesz változás a csapatnál, ami be is következett. A játékoskeretben egyelőre több a távozó, mint az érkező, s a vezetőedzői posztot is más tölti be. Csató Sándor pályaedzőként ment szabadságra, vezetőedzőként tért vissza. Vele már javában készül a csapat.
–
Amikor felkérték a posztra, kért gondolkodási időt, vagy gyorsan kimondta az
igent?
– Hallottam, hogy a klub vezetése tárgyal más edzőkkel, s úgy mentem el
szabadságra, hogy pályaedző vagyok. Később felhívtak, mik lennének az
elképzeléseim, illetve a ZTE vezetése is vázolta terveit. Sokat nem gondolkoztam,
mégiscsak egy patinás, NB I-et megjárt klubról van szó – idézte fel a
történteket Csató Sándor.
– Eddig több a távozó a csapatnál, mint az érkező. Ennek ellenére
kijelentette, idén is jó csapat lesz a ZTE. Ez a vezetőedző kincstári
optimizmusa?
– Az elmúlt idény során a játékosok többsége és a csapat is bizonyította, hogy a
ZTE jó csapat. A távozók valamilyen ok miatt máshol folytatják. A keretben
ugyanakkor vannak tehetséges fiatalok. Nem izgulok. A felnőttkorú játékosok
magja itt maradt. Nem féltem a csapatot.
– Minden edző saját elképzeléseit igyekszik megvalósítani. Mennyire
változik a ZTE irányítása alatt?
– Manapság a sláger a támadófoci. Az eredményes támadófocit jó védekezés nélkül
nem tudom elképzelni. Elől Daru, Babati és Városi személyében megvannak a
gólszerzéshez a támadóink. Reményeim szerint megmarad a jó védekezésünk, tavaly
is kevés gólt kaptunk. Elöl meg nálunk játszik az NB II tavalyi gólkirálya.
Húszra nőtt a másodosztály mezőnye, több olyan csapat van, amelyiket nem
ismerünk. Eltelik 4–5 forduló, mire kialakulnak az erőviszonyok. Egy biztos, a
bajnokság elején a csapatok többsége kivárásra játszik majd. Ez alól talán csak
a Puskás Akadémia lesz kivétel, ők kockáztatnak, mert vissza akarnak jutni az
élvonalba. Célunk, minél többször rákényszeríteni akaratunkat az ellenfélre.
– Ha lenne még lehetősége rá, hol erősítené meg a csapat játékoskeretét?
– A középpályán és a védelem közepén. Ezeken a posztokon kiállítások, sérülések
miatt könnyen elfogyhatunk.
– Hová képzeli el a bajnokság végén a ZTE-t ?
– A két élvonalbeli kieső jól erősített, mellettük a Kisvárda is ezt tette.
Véleményem szerint az első ötben ott lehetünk. Az említett együttesek inkább
játékost vásárolnak, mi más utat akarunk járni, a fiatalokat akarjuk beépíteni a
csapatba. Nyilván ez hosszabb folyamat.
– Wittrédi sorsa már eldőlt?
– Újabb türelmi időt kért. Szükség lenne rá, mivel játéktudása meghaladja az NB
II szintjét, de nem edz velünk. Később kapcsolódhat be az edzésmunkába, aminek
nem örülök, s ha mégsem marad, helyére egy támadó középpályást jó lenne igazolni.
Az Amszterdamban zajló atlétikai Európa-bajnokságon Szűcs Valdó a
110 m-es gátfutás 3. előfutamából 13,76 mp-es időeredménnyel a 3. helyen
továbbjutott, s megismételve ezt az eredményt az első elődöntőben a 6. helyen
ért célba.
* * *
Góczánné Tóth Zsuzsa a 60 m-es síkfutásban 9,42 mp-es idővel
ezüstérmet nyert Csehországban a 6 nemzet szeniorválogatottjainak viadalán. Majd
rajthoz állt a 4. helyen célba ért 4x300 m-es váltóban is. A magyar válogatott a
csapatversenyben a 3. helyen végzett.
* * *
Debrecenből a serdülő és újonc ob-ről három bajnoki éremmel térhettek haza a
Zalaszám ZAC 13–15 éves atlétái. Muszil Ágnes fölényes győzelmet
aratott a 600 m-es síkfutásban, 300 m-en pedig meglepetésre bronzérmet szerzett.
Dienes Mátyás előbb 100 m-en 11,55 mp-es teljesítménnyel
bronzérmet szerzett, majd 8. lett a 300 m-es síkfutásban. Veiland Fanni
súlylökésben szintén 8. lett.
Három ZTC-s érem az éjszakai bajnokságról
n Kiskunhalas–Zsana térségében rendezték meg több mint 300 résztvevővel a tájékozódási futók idei országos éjszakai bajnokságát. A versenyzők nagy része könnyű, futós pályára számított, de ezúttal tévedtek: izgalmas, változatos, helyenként komoly technikai felkészültséget és jó térképolvasási képességeket megkövetelő versenypályákat tűztek ki a rendezők.
– A versenyzést tovább nehezítette a heves esőzés, ami egy
órával a verseny előtt kezdődött, és csaknem végig korlátozta a futók gyors
haladását és a fejlámpa kis fénye miatt már amúgy is rövid látótávolságot.
A versenyen nagyszerűen szerepeltek a TRIÓ Egerszeg ZTC sportolói, három érmet
is elhoztak. A juniorok mezőnyében Porgányi Márk (F20) végig
nagyon jól versenyzett, és szinte hibátlan futással szoros versenyben a 3.
helyen végzett. Idén a második bajnokságán második érmét szerezte a válogatott
kerettag sportoló. Ugyanebben a kategóriában Fekete Ágoston a
bajnoki pontot érő 6. helyen végzett.
A szeniorok mezőnyében Szabó Ágnes (N35) a tavalyi évhez hasonlóan
ezúttal is jól futott, és ezüstérmet vehetett át. A ZTC harmadik érmét
Fehér Ferenc (F45) szerezte, nagyon jól osztotta be erejét, és az erős
mezőnyben a 3. helyet szerezte meg.
Az ifjúsági korosztályban érdemes még megemlíteni Porgányi Anna
hetedik és a még serdülőkorú Csertán András 12. helyezését.
A foci és a tanítás megfért egymás mellett
Igazi istván emlékezetes fejes gólja
n Vannak gólok, amelyekre nagyon sokáig emlékezünk. Lehet, hogy csak később a fontosságuk avatja emlékezetessé ezeket a találatokat, de annál az „Igazi-fejesnél” azonnal éreztük, hogy sporttörténeti eseménynek vagyunk részesei.
Több mint 47 éve fejelte a Videoton hálójába a ZTE első
NBI/B-s gólját Igazi István.
– A bajnokság első mérkőzését a régi salakos pályán a Videoton ellen játszottuk
– kezdte Igazi István. – A szögletet Bita Jóska csavarta a kapu
elé. Most is a 16-oson belül helyezkedtem. A labda nagyszerű ívben jött és
szinte éreztem, hogy ebből gól lehet. Visszafejeltem a hosszú sarokra, ezt nem
lehetett védeni. Hatalmas lelki tehertől szabadultunk fel azzal, hogy még a
szünet előtt megszereztük a vezetést, a vége pedig 3-0 lett!
Akkoriban nem mulasztottunk el egyetlen hazai mérkőzést sem. Szerintünk a
„zalaegerszegi csoda” már az első NBI/B-s évben megkezdődött.
Sorrendben négy gólt kapott tőlünk az Ózd, a Nagybátony, a Pécs. Az Oroszlányi
Bányász elleni kiütéses győzelemre már hétezren voltak kíváncsiak.
– Szurkol a mai ZTE-nek? Jár a mérkőzésekre?
– Állandó belépőt kaptam az egyesülettől. Szeretném, ha a városnak újra NB I-es
csapata lenne, de valahogy mégsem szántam rá magam, hogy a helyszínen
szurkoljak. Ehhez egy kicsit más, több kellene. Zalai és egerszegi kötődésű
játékosokat szeretnék látni. Sajnos, a mai csapatot többségében nem ilyen
labdarúgók alkotják, így a játékosok és a szurkolók között nehéz olyan
kapcsolatot kialakítani, mint amilyen a mi időnkben volt.
– Hogyan indult a pályafutása?
– Már középiskolásként – a Zrínyi-gimnáziumba jártam – a ZTE igazolt labdarúgója
voltam. Kajtár Gyula – akitől nemrég végleg elbúcsúztunk – az
osztálytársam volt, Kocsis Tamás pedig egy évfolyammal alattunk
járt. Egy alkalommal, már melegítettünk a tartalékbajnoki mérkőzés előtt, amikor
észrevettem, hogy az első csapat mestere, a mi edzőnkkel beszélget.
Megbetegedett a felnőttcsapat egy játékosa, és Pyber István arra
gondolt, hogy én helyettesítsem. Felöltöztem és délután már a nagyok között
léptem pályára. 17 éves voltam akkor, azt sem tudtam, hogyan köszönjek, amikor
beléptem az öltözőbe. A bemutatkozás jól sikerült, végleg ott ragadtam a nagyok
között. A mérkőzés után Madár Gábor odajött hozzám és azt mondta,
hogy most már tegeződhetünk.
– A sport helyett a tanítást választotta. Helytálló ez így?
– Miért kellett volna választani? Egészen jól megfért egymással a sport és a
tanítás. Teljesnek érzem a labdarúgó-pályafutásomat még akkor is, ha az
élvonalban már nem léptem pályára. Igaz, hogy korán, már 25 évesen befejeztem a
labdarúgást, de nem adtam fel könnyen. A súlyos sérülésem után (lábtörés) még
két évig fociztam. Mi sportolóként is dolgoztunk mindennap. Aztán egyre
fontosabb szerepet töltött be az életemben a tanítás.
– Andráshidán kezdte és ott is fejezte be a pedagógusi munkát.
– Igen. Andráshida mintegy keretbe foglalta a tanári pályámat. A
Landorhegyi-iskolából könnyebben tudtam edzésre járni, ezért 1966. szeptember
1-től ott folytattam a tanítást, később ott lettem igazgató.
– A Landorhegyi Általános Iskola hagyományosan erős volt a sportban...
– Igen, ez így van, de remélem, hogy sikerült hozzájárulni, hogy még
eredményesebbek legyünk. Több sportágban is a diákolimpiai döntőig jutottunk.
Élvonalbeli, sőt magyar válogatottaknak indíthattam el a pályáját. Erre a mai
napig büszke vagyok. Nem sorolom a neveket, mert hosszú lenne a lista, és senkit
sem szeretnék kihagyni.
n Ismét a
Trió Egerszeg kispályás labdarúgócsapata nyerte immár sorozatban
negyedszer a városi bajnokság I. osztályát, nagy küzdelemben megelőzve
az Afrika Sun és a Hütve Szállítás csapatát.
Álló sor balról jobbra: Molnár Balázs, Horváth András,
Gombos Zsolt, Odonics Péter, Papp Tamás.
Guggolnak balról jobbra: Orbán Attila, Vörös Miklós, Bencze Péter, Szente
Gábor (csapatvezető).
A képről hiányzik: Keszei Péter, Kaj András, Tóth Zoltán, Kocsárdi
Gergely.