Család, öntudat, jövőtervezés Emlékplakett a múltkutatónak Negyedszázados a Shabby és a Bazooka
Szent istván király emlékezete zalaegerszegen
n Zalaegerszegen hagyományosan már az ünnep előestéjén elkezdődtek az augusztus 20-ai rendezvények. Államalapító szent királyunkra, hazánk fővédőszentjére a csácsi Szent István-szobornál emlékeztek az ünneplők.
Vigh
László országgyűlési képviselő méltatta Szent István életútját és munkásságát
hangsúlyozva, hogy az első magyar király személyisége legyen példa minden magyar
számára. A Szent Istvánról szóló énekek és versek után Furján Gellért csácsi
plébános atya szentelte meg az új kenyereket, amelyeket Vigh László, Balaicz
Zoltán polgármester, Herkliné Ebedli Gyöngyi önkormányzati képviselő és Gellért
atya szeletelt fel.
A
megemlékezést mise előzte meg a csácsbozsoki Szent Sebestyén Plébánián, ahogy az
augusztus 20-i ünnepséget is a Jézus Szíve plébániatemplomban. A szentmisét
Ocsovai Grácián és Andor György ferences atyák celebrálták. Elhangzott, hogy
Andor Imre egyházközségi tagnak Mindszenty József bíboros életművének kutatása
és hagyatékának ápolása terén végzett odaadó munkájáért a Magyar Arany
Érdemkereszt kitüntetést adományozta Áder János köztársasági elnök.
Ezt követően Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet.
Kiemelte, e jeles napon nemcsak emlékezni jöttünk államállapító Szent István
királyunkra, de erőt meríteni és tanulni is munkásságából, hogy lélekben és
akaratban megerősödve folytathassuk mindennapi életünket.
Hangsúlyozta: korábban is nemzetek sorsát meghatározó folyamatok zajlottak,
ennélfogva a jelen sorsformáló, évszázadokra jövőt eldöntő voltának
felismeréséhez nem kell történelmi távlatból visszatekinteni, hanem most kell
válaszokat adni a jövőt illető kérdésekre.
Az utánunk jövő generációkért, gyermekeinkért, unokáinkért ez a felelősség a
miénk!
A múlt tanulságainak megismerése, az elődök tisztelete, a család, igen, a család
nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy nemzet tisztán, öntudatosan, bátran tudjon
élni, jövőt tervezni – hangoztatta végül.
Az ünnepi beszéd után Grácián atya, György atya, Zsugyel Kornél evangélikus
lelkész, valamint Gecse Péter alpolgármester, Balaicz Zoltán polgármester és
Vadvári Tibor alpolgármester szelték fel az új kenyereket.
Az államalapítást és új kenyeret ünnepelték a Göcseji Falumúzeumban; a délelőtt
kezdődő kenyérfesztivált Balaicz Zoltán polgármester és Süle Katalin, a Nemzeti
Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke nyitotta meg.
Az érdeklődők szeretik megyeri anna előadásai
n Együtt Zalaegerszegért Egyesület (EZE) emlékplakettel ismerte el Megyeri Anna történész munkáját, melyet a város múltjának feltárása érdekében végzett. Annál is inkább, mert a kutatások eredményét mindig igyekezett szélesebb közönséggel is megismertetni.
A civil szervezet eredetileg a skanzenben megrendezett Egerszeg Búcsún adta volna át a plakettet a Göcseji Múzeum munkatársának, ám Megyeri Anna akkor betegsége miatt nem tudta azt átvenni. Az ünnepélyes eseményre így a minap került sor a Göcseji Múzeum Kisfaludi-termében.
Dr.
Kocsis Gyula, az EZE elnöke a történész munkásságával kapcsolatban
elmondta: Megyeri Anna az egyik legrégibb munkatársa a Göcseji
Múzeumnak, hiszen 1979 óta ott dolgozik. Évtizedek óta lelkesen gyűjti a
városról készült régi fotográfiákat, ezenkívül számos publikációja, sőt
kötete is megjelent már. Felkutatta a többek között város egykori
fényképészének, Serényi Árpádnak a munkásságát, de nevéhez kötődik a
Morandini építészcsalád életművének, valamint szellemi hagyatékának
feltárása is.
Írásai, előadásai mindig izgalmas, laikusok számára is érdekes és élvezetes kor- és kultúrtörténeti adatokkal szolgálnak. Rendszeresen vezet ezenkívül várostörténeti sétákat is, melyek nagy népszerűségnek örvendenek. Ebből is látszik, hogy nemcsak a kutatóként kiváló szakember, hanem ahhoz is ért, hogy a város múltját a nagyközönséggel is megismertesse. Épp ezért határozott úgy az EZE, hogy emlékplakettel díjazza Megyeri Annát, „a város múltjának feltárásában végzett várostörténészi munkájáért és annak köztudomására hozásának köszönetéül”. A háromdimenziós üvegkerámia plakettet, mely a régi Zalaegerszeget ábrázolja, Darás László készítette.Dr. Kostyál László, a múzeum igazgatóhelyettese is gratulált a díjazottnak. Mint fogalmazott: jó egy olyan intézményben dolgozni, ahol évtizedek óta együtt van a törzsgárda, és ahol olyan kollégák vannak, akiknek szakmai munkásságára méltán lehet büszke a múzeum. A mostani díj egy szép elismerése az itt végzett kutatásoknak, s a Göcseji Múzeum hírnevét is öregbíti az elismerés.
Megyeri Anna a díjátadást követően elmondta: nem számított a
kitüntetésre, nagyon megilletődött, ám köszöni az EZE elismerését.
Büszke az elért eredményekre és a kollégákra is, akik segítették a
munkáját. A közeljövő terveivel kapcsolatban elárulta: készülőben van
egy album, mely Serényi Árpád fényképész munkásságát foglalja majd
össze. Egyúttal betekintést enged a város két világháború közötti
történetébe is, de a régi Göcsejről is lesznek benne „bűbájos képek”.
Annál is inkább, mert nemrégiben a Néprajzi Múzeumból kerültek elő
Serényi nevéhez köthető dialemezek, melyeken színezett göcseji látképek
szerepelnek. Ezeket a felvételeket egy bolhapiacon találta egy nyugdíjas
néprajzos, így került egykor a budapesti múzeumhoz. A történész
szeretné, ha a Serényi-album még az idén megjelenhetne; a kiadáshoz még
az NKA pozitív döntésére várnak.
Megyeri Anna jelenleg egy hoszszabb tanulmányon is dolgozik, hiszen
jövőre első írásos említésének 770. évfordulóját ünnepli Zalaegerszeg. A
jeles alkalomból a zalai levéltár készül egy nagyobb várostörténeti
kiadvánnyal, melynek dualizmus fejezetét ő jegyzi majd. A történész
hosszú távú tervei között szerepel még a két világháború közti
Zalaegerszeg városképét, illetve lakáskultúráját feldolgozó kötet is.
Az EZE idei Lokálpatrióta Díját Szőcs János, a ZTE egykori edzője kapta.
Negyedszázados a Shabby és a Bazooka
n
Két
zenekar is negyedszázados jubileumát ünnepli az idén. A Shabby Blues
Band első fellépésének, a Bazooka pedig megalakulásának 25. évfordulója
alkalmából készül egy-egy ünnepi bulira. Mindkét banda a Zalaegerszegi
Vadpörkölt- és Borfesztiválon lép fel.
A
Shabby szeptember 2-án 20 órától a Dísz téri Fesztiválsátorban, a Bazooka pedig
szeptember 3-án, 20 órától a Széchenyi téri Nagyszínpadon. Az elmúlt 25 évről a
két együttes frontembere (Kránitz Tóni és Dolgos Dodó Péter) mesélt lapunknak.
SOHA NEM ÁLLTUNK LE!
– 1991 augusztusában volt az első fellépésünk a régi Erdőgyöngyében. Innen
számoljuk a huszonöt évet. Azóta körülbelül ezer koncertet nyomtunk le, és hat
lemezünk jelent meg szerzői kiadásban. Most épp a hetediken dolgozunk (Negyed
század Shabby Blues címmel), ami december 26-án jelenik meg. Ez alkalomból lesz
majd egy lemezbemutató koncertünk is – meséli Kránitz Tóni, a Shabby Blues Band
szájharmonikása, zenekarvezetője. Mint mondja, az elmúlt negyed század alatt
soha nem álltak le, nem volt szünet a zenekar életében. Többek között ez is az
életben maradás titka. Velük együtt sok amatőr együttes kezdett a kilencvenes
évek elején, ám mára alig maradtak közülük. Persze ők is sok tagcserén estek át;
a vendégzenészekkel együtt összesen harminc ember fordult meg a csapatban. Az
egykori alapítók közül ma Tónin kívül Angyal Tibor és Gedeon Attila vannak a
zenekarban, ám volt olyan időszak is, mikor utóbbiak nélkül folyt a munka.
Tóni 1986-ban keveredett a helyi rockéletbe. Azt meséli, afféle illegális
plakátozóként kezdte pályafutását. Ekkoriban az SZMK legfelső emeletén voltak
rendszeresen koncertek, és az itt fellépő csapatok plakátjait ragasztgatta ki a
városban. Már akkor érdekelte a zenélés is, hiszen inspirálták a rockesteken
játszó amatőr együttesek. Később meg is alakult a Blues Experiment, amivel
1988-ban léptek fel először. Ezt követte aztán a Shabby Blues Band, melynek a
kezdetek óta ő a koncertszervezője, plakátragasztója, afféle „mindenes”
menedzsere.
– Ma is rendszeresen vannak fellépéseink, és sok helyre hívnak minket, de a
kilencvenes évekhez képest jelentősen átalakult a zenepiac; még amatőr szinten
is. Azt látom, hogy a blues egyre inkább kihalóban van, és a nagyobb
fesztiválokról is kiszorult a műfaj. Mivel kereskedelmi szempontból nem
rádióbarát, újra amolyan szubkultúraként tekinthetünk rá. Annak ellenére, hogy
mára már klasszikussá vált. A blues műfaja ugyanis közel százéves, gyakorlatilag
a 20. századi zenék többségének ez az alapja. Míg régen például a Sziget
Fesztivál Nagyszínpada tele volt blues-előadókkal, most kisszínpadra szorult ez
a zenei irányzat. Országos szinten is inkább az jellemző, hogy 50–100 fős
klubokban, motorostalálkozókon, kisebb fesztiválokon kapunk helyet. Persze, ez
egyáltalán nem veszi el a kedvünket!
Ami a szeptemberi jubileumi koncertet illeti: egy huszonkét számból álló,
százperces produkciót láthat majd a közönség. A jelenlegi tagokon (Angyal Endzsi
Tibor – ének; Gál Szabolcs – ének; Kránitz Tóni – szájharmonika; Gedeon Gida
Attila – gitár; Vereki Zsolt – basszusgitár; Kovács Barnabás – dob) kívül
vendégeket is hívnak. Így az est folyamán összesen tizenegyen fordulnak majd meg
a színpadon. Régi slágereket és újabb számokat egyaránt hallhatnak a rajongók.
ELGURULT HUSZONÖT ÉV
...többek
között erről emlékezik meg szeptemberi koncertjén a Bazooka együttes. Dolgos
Dodó Péter énekes, a zenekar frontembere szerint azonban a jubileumi buli
egyfajta tiszteletadás is saját maguknak.
– Voltak nagy korszakaink és nyugisabb időszakaink is. Talán Pestre kellett
volna költözni, mikor jól ment, hiszen hívtak is minket. De akkor már mindenki
családos volt, kisgyerekkel…, így itthon maradtunk. Utólag lehet okoskodni, hogy
jó döntés volt-e, de már mindegy. A lényeg, hogy mindig megfelelés nélkül, lazán
és örömből zenéltünk. És ez ma is így van!
Dodó azt meséli: a Bazooka megalakulása nem teljesen előzmények nélküli, hiszen
volt egy bandájuk, a DuckTales Fuckin' Roll (igen, a Kacsamesék rajzfilm ihlette
a névadást), de ez a zenekar 1991-ben fel is oszlott. Ezután hozták össze a
Bazookát Polgár Péterrel és Kiss Lacival. A nevet Dodó találta ki; illetve
felcsapta az angolszótárt, ami épp a „b” betűnél nyílt ki. A bazooka szó
megtetszett neki: egyszavas könnyen kimondható, bár a csapatnak és a zenei
irányzatnak a páncélökölhöz (mert hogy ezt jelenti) nem sok köze volt. Talán egy
metálzenekarhoz jobban illett volna. Mégis emellett maradtak.
Dodóék a rock újhullámosabb változatával indultak, hiszen eleinte Police- és
U2-feldolgozásokat játszottak. Első (telt házas) koncertjük 1992 februárjában
volt a Skálában. Akkoriban még rendes plakátra se nagyon futotta: ákombákom
betűkkel írták fel a legfontosabb infókat a papírra, és néhány helyre
kiragasztották.
A bulik viszont országszerte olyan jól sikerültek, hogy folyamatosan hívták őket
mindenféle fesztiválokra, klubokba fellépni. Többször jártak külföldön is. Jól
bírták ezt az életformát, bár előfordult, hogy kicsit besokalltak, és egymást
sem akarták látni. Ilyenkor jól jött néhány hét leállás. Annak ellenére, hogy az
Angler Ákossal, Markó Tamással, Polgár Péterrel, majd a Radics Igorral, Szántler
Lászlóval, Polgár Péterrel való közös munka nagyon emlékezetes időszak számára.
Viszont a sok feldolgozás miatt kezdték a Bazookát beskatulyázni amolyan „tribute
bandnek”.
– ...pedig mindig volt igényünk arra is, hogy saját számokat játszszunk. Főleg,
mert sokkal előbb írtam verseket, minthogy zenélni kezdtem volna. Egy idő után
így a feldolgozások mellett saját dalokkal is színpadra álltunk. Ez azért is
hálás dolog, mert egy feldolgozást a közönség mindig az eredeti előadóhoz mér,
ezért azt a produkciót könnyebb is bírálni. A saját szerzemény más utat jár be.
Van, hogy egyből ráugrik a közönség, van, hogy fokozatosan szeretik meg, és a
zenésznek is egyfajta könnyebbség, hiszen változtathat is rajta – akár fellépés
közben is.
A szeptemberi koncerten az elmúlt 25 év feldolgozásaiból és a két megjelent –
saját számokat tartalmazó – albumuk anyagából sok minden hallható lesz. A
mostani felállás (Dodó, Kovi Roli, Wohner Wocó Csabi, Zsoldos Joe) mellett
vendégzenészeket is hívnak. S bár a Bazooka ma már ritkábban koncertezik, mint
egykoron, nem állnak le ezután sem. Mert ahogy Dodó mondja: amíg jó szívvel
össze tudnak futni egy-egy próbára vagy koncertre, addig hadd szóljon!