Lelkész a kórházban                                          A szociális helyzettől a termelői piacig                                             Mesejáték erdélyből

 

Lelkész a kórházban

n Augusztus elsejétől kórházi lelkész szolgálja a betegek és az intézmény dolgozóinak lelki életét Zalaegerszegen. Kovács Richárd atya, a város új papja látja el az eddig nem létező tisztet. Tervei szerint nemcsak az újonnan kialakított kórházi imateremben, hanem az osztályokon is találkozhatnak vele az arra igényt tartók. Az első kórházi mise után beszélgettünk

Szép feladatot kapott a fiatal, 30 éves lelkész, s egyben mély vízbe is került, hiszen nemcsak önálló lábon kell immár tevékenykednie, hanem új hitéleti rendszert is ki kell alakítania a megyei kórházban. „Indulni és indítani, fel- és kiépíteni kell” foglalta össze teendőit. Félszegség nélkül, látható bizalommal vág neki az új útnak, mindössze segédlelkészi tapasztalatokkal a háta mögött. A megyeszékhelyi paptársak között még a tanulmányok idejéről vannak ismerősei, s apai nagyanyja révén van zalaegerszegi kötődése is. Nem idegen tehát teljesen a város. S keveseknek adatott meg, ami neki, hogy mindjárt a szolgálati ideje elején egy teljesen új terület ellátásával bízzák meg. S hozzá nem hétköznapi misézőhelyet is kapott.
A kórház új épületének alsó részében, az MR-labor szomszédságában található az imataerem. Olyan komforttal, mely nem jellemző hasonló helyiségekre. Modern burkolat, az új bútorok finom faillata, ledlámpák, kellemes meleg, s nem utolsósorban a ferences rend által közvetített adományok révén gyönyörű faragott oltár és szószék áll rendelkezésre. Az egész lelkülete megnyugtató, közel s mégis távol a kórházi testi-lelki fájdalmaktól.
– Speciális a feladat, újdonság a városban, s hogy mindezt hogyan fogadják majd, még én sem tudom – vallja meg. – Többségében a betegekkel kell foglalkoznom, illetve a kórházi dolgozóknak is szeretnék lelki támaszt nyújtani. Ehhez rendszeresen szeretném felkeresni az osztályokat. Az igények felméréséhez kapok majd segítséget, s ennek megfelelő gyakorisággal, hetente, kéthetente látogatom majd az osztályokat. A szerda délutáni misékre pedig nemcsak a betegeket és kórházi dolgozókat, hanem a környék lakosságát is szívesen látom – mondja Kovács Richárd, akivel a kertvárosi templomban is találkozhatnak a hívek, mivel az itteni miséken segítőként közreműködik.
– Bár az imaterem konferenciateremként is működik majd, azért jó lenne, ha nemcsak a misék alkalmával térhetnének be ide a hívek, hanem csak ha egyszerűen imádkozni szeretnének. Nem tudom, hogy ez megoldható lesz-e, de érdemes ebben gondolkodni. A kórházi dolgozókkal pedig inkább beszélgetni szeretnék, hiszen a munkájuk számos lelki teher hordását is jelentheti. A kórházi lelkésznek, mint bármely lelkészi szolgálatnak, van lelki és emberi oldala is. Azt szeretném, hogy ne csak a szentségek ügyében találkozzanak velem az emberek, hanem gondjukat, bajukat is szívesen meghallgatom.

vissza az elejére

A szociális helyzettől a termelői piacig

Beszélgetés tolvaj márta alpolgármesterrel

n „Az elmúlt két évben a legtöbb feladatot számomra a szociális ügyek adták. Fogadóóráimon több mint kétszázötvenen kerestek fel, többségében lakásügyben” – fogalmazott Tolvaj Márta alpolgármester, akivel munkájáról és az elért eredményekről beszélgettünk.

– A szociális területen az első időszakban átvilágítottuk a városban élők szociális helyzetét, felmértük az igényeket, tulajdonképpen egy helyzetértékelést végeztünk, és ennek alapján alakítottuk ki az új települési támogatási rendszerünket.
– Milyen újdonságokat tartalmaz a rendelet?
– Megtartva a már meglévő juttatásokat, bevezettünk új támogatási formákat: a szociális és a lakhatási krízisalapot, az egyszeri nevelési juttatást és a tűzifa-támogatást.
– Milyen gondokkal keresik fel a legtöbbször?
– Úgy látom, hogy eltűnnek a férfiak a családokból. Hozzám két-három gyerekes édesanyák jönnek nagymamákkal, olyanok, akik súlyos szociális problémákkal küzdenek, egyedül nevelik a gyerekeket. Nyolcvan százalékban elvált szülőről van szó. Elbeszéléseikből az derül ki, hogy ha nehézségek adódnak egy családban, a felelősséget inkább az anyák vállalják, ők keresnek fel fogadóóráimon is.
Zalaegerszeg városa a szociális intézményhálózatát tekintve teljes körű szolgáltatást nyújt az itt élőknek – folytatja Tolvaj Márta. – A születéstől az időskorig rendelkezünk olyan intézményekkel, amelyek segítséget tudnak nyújtani. Azonban az intézmények közötti együttműködést a jövőben még tovább kell fejlesztenünk, a hatékonyság növelése érdekében.
– Hogyan alakult a lakáshelyzet az elmúlt években? Hányan várnak szociális bérlakásra?
– Közel nyolcszáz lakás van önkormányzati tulajdonban, ez a szám elég magas, különösen a megyei jogú városokkal való összehasonlításban. A LÉSZ Kft. bevonásával áttekintettük a lakásállományunkat valamint az igényeket, és módosítottuk a lakáshoz jutás feltételeit. Aktualizáltuk a lakásigényeket. Jelenleg 221 szociális bérlakásigényt tartunk nyilván. A LÉSZ Kft. kintlévőségének csökkentése érdekében is tettünk intézkedéseket, amelynek sikeressége már most megmutatkozik. Az élet esetenként felülírja a rendeleteket, ezért is kellett és kell a jövőben is változtatnunk. Régebben a szociális bérlakásnál nem volt mérlegelési lehetőség, most van, és a közgyűlés soron kívül is dönthet a pályázattal kapcsolatban. Új elem a rendeletben az is, hogy nem kaphat szociális bérlakást, akinek életvitele arra nem ad okot. Tíz magasabb komfortfokozatú, felújított lakást pedig elkülönítettünk a Zalaegerszegre települő mérnökök és családjaik számára, ezek közül jelenleg már csak háromban nincs lakó. Több mint húsz családot tartunk számon „krízislakás”-ügyben, nekik sürgős segítségre lenne szükségük.
Lakásüresedés csak akkor van, ha a bérlő elhalálozik, ritka esetben előfordul, hogy visszaadják, és ha valakit nemfizetés miatt kilakoltatnak – mondja az alpolgármester.
– Alpolgármesterként foglalkozik a Falumúzeum fejlesztésével is. Hol tartanak?
– Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, amely három ütemet tartalmaz. Az elsőben az új fogadóépület, egy egykori falusi kocsma (a Czupi-csárda), és iskola kerül letelepítésre. A második ütemben tervezzük kódisállásos házak letelepítését, és végül pedig a MAORT-os házak kerülnek sorra, amely elválasztaná a Falumúzeumot az Olajipari Múzeumtól, mintegy átmenetet képezne a két múzeum között. A Falumúzeum fejlesztésére a TOP-programban 500 millió forint áll rendelkezésre, ez az első ütem megvalósítására elég, a munkák időbeni ütemezése jelenleg is folyik. Bízunk a további pályázati lehetőségekben. A Falumúzeum fejlesztésénél célunk a régi göcseji falu bemutatása, megőrzése, és a benne élő emberek tudásának átörökítése. Egy élő falumúzeumot tervezünk, amelyben jelen van a virágoskert, konyhakert, a népi kultúra, a kézműves kismesterségek. Szeretnénk helyet adni a városban élő gyűjtők anyagai számára is – zalai népdalgyűjtemény, néprajzi gyűjtemény, rádiógyűjtemény, hangszergyűjtemény, Pannon csipke –, hogy meg tudjanak jelenni a nagyközönség előtt.
– Beszéljünk egy kicsit a termelői piacról.
– Zalaegerszeg földrajzi elhelyezkedéséből adódóan régen szinte mindenkinek volt hegye, kiskertje. Manapság is egyre többen dolgoznak őstermelőként és a terményeket fel is dolgozzák. Jelen van a városunkban a tudatos vásárlói kereslet is, hiszen egyre többen szeretnének egészséges élelmiszerhez hozzájutni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervezetével együttműködve, április óta minden hónap második csütörtökén működik a helyi termelői és kézművespiac, amely rendkívül népszerű az őstermelők és a városlakók körében egyaránt. Három tervezőt hívtunk meg a közelmúltban egy ötletpályázatra, amely arról szól, hogy a piac területén egy még meglévő foghíjtelek beépítésre kerüljön (Munkácsy úti bejárattal). Négyszintes épületet tervezünk a helyi termelőknek és kézműveseknek. Az épületben található lesz logisztikai központ, hűtőkapacitás, előkészítő, bisztró és szabadtéri árusítóhelyek is. Kialakításra kerülne egy bolt is, ahol naponta vásárolhatják a helyben termelt és feldolgozott terményeket és a kiváló zalai kézművestermékeket a városlakók és az idelátogató turisták. Bemutatóterem kialakítása is szerepel a tervünkben. Szeretnénk a jövőben az épületet és az előtte kialakításra kerülő piacteret egy göcseji turisztikai központtá alakítani, ahol megjelenne Zalaegerszeg turisztikai kínálata, és a túraútvonalak kiindulópontjaként is működne. A terveztetés közbeszerzése folyamatban van – tájékoztatott Tolvaj Márta alpolgármester.
Hozzátette még: elkészült és elfogadásra került a város új turisztikai koncepciója. Működik az új turisztikai honlap, és létrejött a marketingiroda is.

vissza az elejére

Mesejáték erdélyből

Elhivatottság, valódi varázslat

n A Zalai Civil Életért Közhasznú Egyesület és a Tiszta Forrás Egyesület meghívására Zalaegerszegen lépett fel a csíksomlyói Árvácskák együttes. A Városi Hangversenyteremben bemutatott zenés mesejátékukban a magyar népdal-, néptánc- és gyerekdalkincs dominált.
 

Harmadik alkalommal mutatták be az árvaházban nevelkedő fiatalok ének- és tánctudásukat Zalaegerszegen. A kulturális élmény mellett a helyieknek lehetőségük nyílik ilyenkor adományokkal segíteni a nehéz sorsú gyerekeket. Így történt ez alkalommal is, a felajánlásokat Czotter Csabáné, a programot szervező egyesület irodavezetője adta át az Árvácskák együttes alapító vezetőjének, Hafliger Zsuzsannának.
Az elvarázsolt királyleányka történetét ízesen, sok népzenével, néptánccal fűszerezve adta elő a kis gyerekcsapat. Az együttes 1997 óta működik, elsősorban a zeneszeretet köti őket össze, s ad számukra lelki erőt a mindennapokra. S a közönség megcsodálhatta az egészen apró gyerekektől a nagy kamaszokig a muzsikálásban, táncban való jártasságukat, a magyarság őrzését, azt a valódi varázslatot, mely mögött egy elhivatott pedagógus áll.
Az est háziasszonya, Balaicz Zoltánné mondott köszöntőt a műsor előtt, bemutatva az együttest a közönségnek. Hangsúlyozta a Zalaegerszeg 14 testvérvárosával való jó viszonyt, melyet a civil kapcsolatok is erősítenek.
Az erdélyi fiatalok néhány napig tartózkodtak a városban. Többek között a helyi karitászcsoport is vendégül látta őket.

vissza az elejére