Tüzes színek, letisztult formák
Tálcán kínált segítség
Tüzes színek, letisztult formák
Táborzárás gébárton
n Két hét alkotómunka, hat képzőművész és a Gébárti-tó inspiráló nyugalma. Pénteken zárult a 25. GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep. Az évforduló egy alkalomhoz illő jubileumi tárlattal vette kezdetét a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben, mely az elmúlt évtizedek anyagából válogatott.
Most
pedig a Kézművesek Házában mutatták be az idei művésztelep vendégei a
legfrissebb, itt készült alkotásaikat, melyeket a „zalai táj” ihletett. Almási
Róbert festőművész (Szlovákia), Drozsnyik István képzőművész (Miskolc), Kelemen
Benő Benjamin képzőművész (Újrónafő), valamint a zalaegerszegi Frimmel Gyula
grafikusművész és Horváth László szobrászművész új, izgalmas alkotásokkal
gyarapította a város GébArt-i gyűjteményét. Az alkotótábor művészeti vezetője a
tavalyi évhez hasonlóan Budaházi Tibor festőművész volt.
A pénteki zárókiállításon Makovecz Tamás, az önkormányzat oktatási és kulturális
bizottságának elnöke elmondta: huszonöt évvel ezelőtt példás kezdeményezés
eredményeképpen jött létre a GébArt-i művésztelep. Azóta huszonkét országból
közel 150 művész hagyott itt „nyomot”. Idén a zalai táj jelent meg motivációként
az alkotásokon; ami egy örök témája a táboroknak.
A tárlatot megnyitó Tolnay Imre képzőművész, egyetemi docens GébArt-tal
kapcsolatban úgy fogalmazott: ha idilli helyet, földi paradicsomot képzelünk el,
az nagyjából olyan lehet, mint a Gébárti-tó. A művészek hárs- és diófa alatt,
kellemes környezetben, dombok, völgyek között alkothatnak. Nem csoda, hogy
mindez kifejeződik a most készült festményeken, grafikákon is. Markáns, tüzes
színek, letisztult formák, visszafogott vonalvezetés egyaránt megjeleníti a
környéket; illetve mindazt, ami az itteni inspirációkból megfogalmazódott és
végül a vásznakra került. A zalai alkotók legújabb műveit értékelve elmondta:
Frimmel Gyula grafikáival lírai sétára, antik kalandra hív, míg Budaházi Tibor a
hétköznapok profán töredezettségéből építkezik. Horváth László munkái pedig
különösen izgalmasak, hiszen a szobrászművész festményekkel jelentkezik; képein
tulajdonképpen szobrai letisztult geometriáját látjuk viszont.
Tolnay köszöntőjét egy szójátékkal zárta: miszerint a mostani két hét is jól
szemlélteti azt, hogy GébArt nem árt, hanem nagyon is használ. Szívünk, lelkünk
hasznára válik.
Prokné Tirner Gyöngyi, a Kézművesek Házának vezetője a végére egy
bejelentéssel is készült: 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia a fővárosba várja
a zalaegerszegi GébArt-i gyűjtemény anyagát egy kiállításra.
Jótékonysági nap az AquaCityben
n A palacsintás király is bőven jóllakhatott volna az augusztusi jótékonysági főzőnap alkalmából a zalaegerszegi AquaCityben. Kifejezett nyári hőség, vizes csobbanás, rengeteg látogató, sok adakozó, egyedül a főzőverseny zsűrijének volt nehéz dolga, hiszen 57 csapat és még ennél is többféle étek kóstolásával, minősítésével, gyomorpróbáló feladatot vállaltak magukra.
Szinte minden évben rekorddöntésről kell beszámolni a hagyományos
jótékonysági nap kapcsán. Olykor már a hullámmedencébe ért a sátrak
sora, melyek alatt a rekkenő hőséget még gázlángokkal fokozó szakácsok
és segítőik szorgoskodtak. Finom falatot találni nem volt nehéz, csupán
azért kellett izgulni, nehogy kimaradjon a bőség zavarában valami
különleges. Merthogy gasztronómiai szempontból is rekord volt. A
hagyományos bográcsos húsos és szezonális étkek mellett a
vegetáriánusok, a paleo és gluténmentes étrendesek is találtak
kínálatot, sőt üdítő látványként salátástálak, gyümölcssaláták, hűsítő
limonádék és fagylalt is választható volt, de a kevésbé szokványos
rántott csirkeláb is terítékre került. A menüt aztán nemcsak meg kellett
főzni, hanem el is kellett tudni adni. A kelletésre kihangosítási
lehetőséget kaptak a csapatok, akik többségében humorral fűszerezve
kínálták portékájukat. Voltak, akik a mikrofont túlkiabálva teremtettek
vásári hangulatot, s akadtak csapatok, akiknek erre semmi szükségük nem
volt. Így a Göcsej Sportklub tagjai, akiknél már a zsűrizés előtt
elfogyott a lángos. De szokás szerint kelendő volt a kamarások főztje,
az idén chilis bab, és szerencsére jól fogyott a Női Szalon képviselői
által készített göcseji gombás leves, hiszen ez bár kiemelten finom, de
gyorsan romlandó is. Önmagukhoz hűen termelői ételeket kínáltak a
vásárcsarnokosok, palacsintát az egyetemisták, „hamuban sült” pörköltet
az új nemzedékesek. Látványos tüzes jelenetek is akadtak egy-két alkalmi
konyhán, s az egészségügyiek ügyeltek a fertőtlenítésre, így pálinkát
kínálgattak minden baj ellenére.
Szintén meg kellett győzni a zsűrit is az étkek finomságáról és az
elkészítésben való jártasságról. Volt, aki itt is humorral, mások
ízléses, saját készítésű vagy kihívó kötényükkel, vagy éppen bikinis
látványossággal körítették a tálakat. Végül a Vígh László országgyűlési
képviselő, Fentős Gyöngyi, a házigazda intézmény munkatársa és Bali
Zoltán képviselő alkotta ítészek minden ételt elismertek.
A főzőnap számos kulturális és sportprogrammal párosult, teljessé téve
az egész napos kikapcsolódást.