Kormányzati támogatás |
Ünnepeltek |
A Válicka-patak értékei |
Pörkölt-rekord |
1,77 milliárd a kórházfelújításra
n Kormánydöntés alapján 1,77 milliárd forintos állami támogatásból folytatódhat a Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum építése a Szent Rafael Kórházban, Zalaegerszegen.
– AL –
Vigh László országgyűlési képviselő jelentette be ezt a már kész
főépület előtt tartott sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az építkezés folytatása
többek között azért fontos, mert a zalaegerszegi kórház évente 900 ezer ember
ellátását biztosítja a megyében. Az 1023 ágyszámmal rendelkező intézményben
évente 40 ezer fekvőbeteget kezelnek, 10 ezer műtéti beavatkozást végeznek el. A
munkatársak száma csaknem 2 ezer, ebből 300 fő orvos.
Kiemelte: a Magyar Közlöny augusztus 24-i számában jelent meg a kormány
1461/2016. (VIII. 24.) határozata, amely érinti a Szent Rafael Kórházban a
Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum kialakítását és
infrastruktúra-fejlesztését is. Ennek folytatására a kormány állami forrásból
1,77 milliárd forintot biztosít. Az építkezés ugyanis leállt, a korábbi
vállalkozó a négyszintes zöld épületet 20–30 százalékos készültségben hagyta ott,
a nyílászárókat kicserélte, a tetőszerkezetet megújította, megépítette a régi és
az új épület közti összekötőket. Az új beruházásként induló kivitelezési munkák
a közbeszerzési eljárásokat követően kezdődhetnek el, várhatóan ősszel.
Az országgyűlési képviselő felidézte, hogy az új szívcentrum kialakítása eddig
mintegy 4 milliárd forintba került, illetve 1,75 milliárd forintból
eszközfejlesztést hajtottak végre, melyből 750 millió forintot tett ki az új
MR-készülék beszerzése. A mostani 1,77 milliárd forintos támogatással közel 8
milliárd forintnyi fejlesztési forrás jutott a Szent Rafael Kórháznak az elmúlt
öt évben.
Miután az elmúlt 4–5 évben sokat fejlődött az orvosi szakma és a technológia,
ezért az osztályok kialakítását a jelenlegi igények szerint végzik el. A
megújítandó zöld épület felső két emeletén az onkológia és pulmonológia, az első
és a második szinten a kardiológiai rehabilitáció, a vizsgálók és a szívsebészet
kórtermei kapnak helyet. Az osztályok U-alakban fognak elhelyezkedni az új és a
felújított épületben. A zöld épület alagsorában a kiszolgáló gépészetet, míg a
mellette lévő nyaktag épületben a röntgeneket, diagnosztikai berendezéseket
helyezik el – közölte Vigh László.
200 éves a csácsi iskolai oktatás
n Jubileumi tanévnyitóra került sor a csácsi Izsák Imre Általános Iskolában. A jeles alkalmon 185 diák bújt ünneplőbe, köztük 35 kiselsős. Anno 30 fő volt az össztanulólétszám.
– B. K. –
Bár a csácsi részen iskolai oktatásról már a régebbi időkből is szól a fáma,
rendszeres tanítás azonban, ahol tanító is, diák is és rendes iskolaépület is
volt, csak 1816-ban kezdődött. Ezt ünnepelhetik tehát az idén az érintettek. Az
évnyitón jelen volt Balaicz Zoltán polgármester és Kajári
Attila tankerületi igazgató. Az utóbbi az elsősöket köszöntötte, akik
idén kétosztálynyi létszámot tesznek ki. Herkliné Ebedli Gyöngyi
igazgató nagy örömmel jelentette ezt be, és fogadta hivatalosan is az
intézménybe a kicsiket. Valamint felidézte elődeit, akik közül többen jelen
voltak az ünnepségen.
A polgármester köszöntőjében beszélt az iskola történetéről az 1700-as évek
közepétől, a településrész Zalaegerszeghez csatolásáról 1963-ban, az iskola
államosításáról 1959-ben, s a névadó választásról 1994-ben, amikor is még
középiskolás diákként maga is, mint az Ady-iskola Izsák Imre
Önképzőkör tagja jelent itt meg. Most viszont egyéb bejelentést is tett. A
városrész kulturális és civil életét segítendő, bővíteni fogják az épületet,
erre 80 millió forintot különített el a város vezetése. Még egy ugrással nő
tehát a 200 év során fokozatosan kialakult infrastrukturális távolság, mely
1816-ban tanítólakkal és a hozzáépült, 30 főt befogadó iskolateremmel vett
startot.
Az elsősök alig lépték át az őket köszöntő virágos kaput, máris műsorral
kedveskedtek. Az évnyitó végén pedig az új kollégákat mutatták be, a tavalyihoz
képest növekedett létszámú oktatási intézményben.
Évente vizsgálódnak a szakemberek
n A Válicka-patak és a Válicka-völgy természeti értékeit mutatták be az érdeklődőknek az Összefogás Botfáért Egyesület és a Mindszenty Közösségi Ház által szervezett programon a közelmúltban. Több biológus, halászati és madarász szakember vezetésével az itteni vízi élővilágot, illetve a nádasba kifeszített hálók segítségével a folyóvíz menti madárvilágot vizsgálták meg.
– b. k. –
Kizárólag kutatási céllal használható és engedélyhez kötött elektromos
halászattal mérték fel a Botfához bevezető híd környékén a Válicka-patakot
Horváth Jenő természetvédelmi szakember irányításával. Egy júliusi
próbahalászat és a mostani nyilvános esemény alkalmával 11-féle halat találtak,
közülük négy védettet, illetve egy inváziós állatot. Valamint békát, folyami
rákokat, mely utóbbiak jelenléte biztató a folyóvíz állapotát illetően.
– Régebben rákászhely volt a Válicka, de a patak szennyezése miatt eltűntek ezek
az élőlények. Most viszont újra lehet néhány egyeddel találkozni, ez is egy
mutatója a vízminőség-javulásnak – mondta dr. Illyés Zoltán, az
ismeretterjesztő délelőtt főszervezője.
– Általánosságban milyen állapotú a víz?
– Folyóvíz esetén gyors változások fordulhatnak elő. Egy szennyezés nagyon hamar
érezteti hatását, ugyanakkor a regenerálódás is néhány év alatt megtörténhet. A
Válicka ilyen szempontból még nem volt vizsgálva, de ha lett volna, az
elmondottak alapján gyorsan változhatna a kép.
– Akkor érdemes több alkalommal is megismételni a vizsgálatot. Tervezik
ezt?
– Igen, mindenképpen évi rendszerességgel jó lenne egy ilyen alkalmat
beiktatni, szerencsére a szakemberekkel jó a kapcsolat, gyakran járnak erre,
ilyen szempontból sincs akadály.
A szakemberek másik csoportja, Zalai Béla biológus vezetésével
pedig a nádasban kifeszített mintegy 100 méter hosszú háló segítségével
igyekezett felmérni a madárállományt. A településrészen etetési időszakban
rendszeres a madárgyűrűzés, viszont a nádasban most vizsgálódtak első alkalommal
a szakemberek.
A madarászérdekességeket fokozta egy gyöngybagoly-bemutató is, dr. Klein
Ákos, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnöke közreműködésével. A madár
egyébként honos a nevezett térségben is.
A nap során nemcsak a védett értékekre hívták fel a szakemberek a figyelmet,
hanem például a kárt okozó inváziós élőlényekre. Így a nagyon látványos naphalra,
melyből többet kifogtak a patakból, és nem is engedték őket vissza, ezzel is
óvva a természetes környezetet. Valamint a bemutatott állatok között, csupán
demonstrációs céllal, láthatóak voltak vörös- és sárgafülű ékszerteknősök. Ez
utóbbiak, mint megunt hobbiállatok kerülhetnek a magyar természetes vizekbe,
ahol sokáig elélnek, meglehetősen agresszív módon. Viszont szaporodni a hazai
körülmények között nem tudnak, így várhatóan 10 éven belül kipusztul ez az
állomány, mert már behozatali tilalom van ezen élőlényekre, tette még hozzá
dr. Illyés Zoltán.
A fent nevezett program egyben bevezetője is a Botfa természeti értékeit
bemutató fotópályázatnak, melyre beküldött munkákból a tél folyamán szerveznek
kiállítást, de már most többen gépet ragadtak ez ügyben. S van is mit fotózni,
mint ahogy az egyik lelkes résztvevő, Horváth Miklós, a TESZ
tiszteletbeli elnöke megjegyezte, csodálatos a természet, ahogy megújítja magát,
s újra gazdag az élővilág, utalt a helyi természeti szépséggel kapcsolatos
gyermekkori élményeire.
A tavalyihoz képest lényegesen több csapat jelentkezett a Zalaegerszegi
Vadpörkölt- és Borfesztivál – Zalai Teríték szombati főzőversenyére. Lapzártakor
kaptuk a hírt, hogy a 72 főzőcsapat több mint egymillió forintot gyűjtött össze
a zalaegerszegi csecsemő- és gyermekotthon javára.
(A rendezvényről fotógalériánkat a www.zalamedia.hu
hírportálunkon találják)