Az összetartozás ünnepe

Húszéves a marosvásárhely–zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolat

n Jubileumi ünnepség helyszíne volt Zalaegerszeg, ahol a két város a testvérvárosi szerződés 1996-os hivatalos aláírásáról és az eltelt évtizedekről emlékezett meg.

– V. Zs. –

A törvényszéken megtartott ünnepségen először Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket, köztük a hatvanfős marosvásárhelyi küldöttséget. Szólt az összetartozás fontosságáról és a kapcsolatok további erősítéséről. Balaicz Zoltán polgármester visszaemlékezett az 1996. október 22-én hivatalosan létrejött testvérvárosi szerződésre, melyet dr. Gyimesi Endre akkori polgármester, néhai Fodor Imre marosvásárhelyi polgármester és Orbán Dezső alpolgármester írt alá. Néhány évvel később, 2000-ben lelkes marosvásárhelyi polgárok részvételével, Cseh Gábor vezetésével létrejött a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör, a MAZA, 2003-ban pedig megalakult a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Társaság, a ZAMA dr. Hóbor Erzsébet vezetésével. A polgármester utalt a 2004. decemberi, gyászos emlékű, a határon túli magyarság kettős állampolgárságáról szóló népszavazásra. A voksolás után kezdeményezte Gyimesi Endre, hogy a testvérváros Marosvásárhely polgárait jelképesen fogadjuk Zalaegerszeg tiszteletbeli polgáraivá.
A nemzet sorsközösség – folytatta Balaicz Zoltán. – Nem más tartja össze, mint a szeretet, a ragaszkodás, a hűség, az összetartozás egymásba kapaszkodó kis körei. Egy nemzetet nem az országának területe, hanem a szellemisége tesz naggyá. Mindezt tettekkel is kifejezik.Ezek közül többek között megemlítette a zalaegerszegi székely kaput, Marosvásárhelyen pedig a göcseji haranglábat, és hogy egy-egy évben többször is utaznak a baráti társaságok Erdélybe, illetve Zalaegerszegre. Mindkét fél erősen őrzi a testvérvárosi kapcsolatot.
Cseh Gábor, a MAZA elnöke, aki Zalaegerszegért-díjas, az elmúlt évtizedek közös munkájáról, gazdasági, kulturális és sporteseményeiről számolt be. De ez a kapcsolat több, mint események láncolata, emberi, baráti, érzelmi kapcsolatokról van szó. Dr. Csegzi Sándor, a marosvásárhelyi polgármester tanácsadója, egykori alpolgármester kiemelte, számukra Zalaegerszeg a megújuló energia. Köszöntőjében több hivatalos eseményre, közös rendezvényre is utalt. A barátságot hűséggel, szeretettel lehet ápolni – mondta.
Dr. Gyimesi Endre utalt arra, hogy a marosvásárhelyi kapcsolat nem a testvérvárosi szerződés aláírásával kezdődött, a barátság régebbre nyúlik vissza. Marosvásárhely első magyarországi testvérvárosa Zalaegerszeg. Személyes emlékei közül felelevenítette a kezdeti évek történéseit és a kétezres évek közepének eseményeit, baráti találkozóit. Az ünnepségen köszöntötte a jelenlévőket még Orbán Dezső egykori alpolgármester, aki kézjegyével látta el a testvérvárosi szerződést. Számára – mint fogalmazott – a zalaegerszegi kapcsolat a legértékesebb és a legéletszerűbb is.
Az ünnepséget követően a polgármesteri hivatal előtti téren Balaicz Zoltán és Cseh Gábor, dr. Gyimesi Endre és dr. Csegzi Sándor felavatták a két város kőlap címerét. Egyúttal kezdetét vette a hétvégi Zalaegerszegi Vadpörkölt- és Borfesztivál.
 

vissza az elejére

Fiatalok

n Újabb köztéri alkotással bővült a belváros. Ünnepélyes keretek között felavatták a Deák téren Farkas Ferenc szobrászművész Fiatalok című bronzszobrát. Az eseményen részt vett Vigh László országgyűlési képviselő is.
 

Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében utalt arra, hogy Zalaegerszeg a szobrok, köztéri alkotások városa, hiszen 2014 után több helyi művész munkája került ki a közterekre. A múlt évben a rendezett tanácsú várossá válás 130. évfordulójának tiszteletére a Dísz téren került felavatásra Farkas Ferenc: Zalai nemes című szobra. Az idén Szabolcs Péter szobrászművész Sakkozók című alkotása került a Dísz tér másik oldalára.
2017-ben pedig a Piac tér sarkán felavatásra kerül Szabolcs Péter alkotása, amely a zalaegerszegiek által jól ismert Szabó Gyula kefekötőnek állít emléket – sorolta a polgármester. Megjegyezte: Farkas Ferenc szobra a fiatalokról szól, és a jövő szempontjából fontos e generációra való figyelés.
A Fiatalok című alkotást Balaicz Zoltán és Farkas Ferenc leplezte le.
 

vissza az elejére

Jövök érted

Az óvodai beszoktatásról

n Elsősorban a szülőnek kell készen állnia arra, hogy óvodába vigye, azaz „elengedje” a gyereket. Ez sokszor nehezebb, mint a gyerek részéről az eltávolodás. De tudatossággal könnyebbé tehető ez a folyamat, mondja Jakabné Somogyi Éva pedagógus, családinapközi-vezető. A szeptember elején aktuális kérdésekről beszélgettünk.

– B. K. –

– A szocializációban, az anyától való leválásban a szülőknek is tanácsra van szükségük, az ő tudatos hozzáállásuk döntő. Ezért a beszoktatási időben a szülők felkészítése nagyon fontos. Ideális, ha az anya–gyerek kapcsolat harmonikus. Ez a legjobb alap, mely azt az érzelmi biztonságot adja, ami megkönnyíti az elválást. Akkor csak tudatosnak kell lenni a továbbiak terén – mondja az elején az óvónő, tanítónő, gyógypedagógus végzettséggel bíró szakember.
– Az első dolog, hogy a gyerek tudja azt, hogy változás fog történni az életében, megváltoznak az addigi szokások. Ezt a szülőkben lévő belső szorongás érzékelése révén meg is érzik. Csak azt nem tudják, hogy jó vagy nem jó dolog következik majd. Fontos tudni, hogy melyek azok a megnyugtatási módok, melyek az adott kisgyereknél hatásosak és ezeket alkalmazni, akár az érintés, akár egy kedves plüssállat közelsége. Harmadsorban olyan biztonságérzetet kell adni, amit nem kérdőjelez meg a kisgyerek. Ezt segíti a napirend, ami mindig ugyanaz, kiszámítható, vagy bizonyos dolgokat cselekvéshez kapcsolni „uzsonna után jön érted anya”. És ha ez mindig így van, tehát a szülő úgy válik el reggel, hogy „jövök érted”, és valóban a megbeszélt időben jön, akkor ez növeli a gyerek biztonságérzetét. Ha tudja, mi fog vele történni. Szintén a felkészülést segíti, ha már az óvoda előtt kis időre elkerül az otthoni környezetből a gyerek, például a nagymamához megy vagy az anyuka barátnőjéhez. Ilyenkor megtapasztalja, hogy az anya elmegy, de majd jön vissza. Hiba, ha huszonnégy órát mindig együtt vannak. A gyerek elkalandozhat és az anyának is lehet külön dolga. Erre tudatosan figyelni kell. A beszoktatásnál a legideálisabb az lenne, ha mindkét szülő jelen tudna lenni. Látnák, hogy hova megy be reggel a gyerek, melyik asztalnál eszik, játszik, hova van kiírva a jele. Ugyanis a gyereknek lehet olyan félelme is, hogy a szülei nem is tudják, hogy ő hol van.De a tudatosság része, hogy a szülő utánajár, milyen az óvoda, ahova készülnek, akár a nevelési program, akár az óvónő személyisége, mert lehet, hogy nem passzol az ő gyerekéhez.
– Mi a helyzet, ha hiányzik az alap, a harmonikus szülő–gyerek kapcsolat?
– Már ennél a fiatal korosztálynál is egyre gyakoribb, hogy „csonka családból” érkeznek, vagy egyéb problémák vannak a háttérben. Azt meg kell jegyeznem, hogy a legrosszabb család is jó a gyereknek, amíg nem lát másra példát. Az ilyen gyerekeknek sok érintésre, elismerésre, együttes jó élményre van szüksége, hogy vágyjon ezek megismétlődésére. A személyiség színessége a minél több élményalapú tapasztalástól függ – sorolja a gyakorlati dolgokat.
– Én sosem veszem ki a szülő kezéből a gyereket, de ha látom, hogy már érdeklődik, akkor lépek felé. Viszont ha a gyerek már elindul a csoport felé, akkor az anyuka ne akarjon még egy puszit, legyen ő is bizalommal az intézmény felé. A játék csodálatos dolog, alkalmas a gyerek figyelmének az elterelésére. Persze egy kis játszmázás is még belefér reggelente. Aki nehezebben nyílik meg, amellé odaülök, a közeli dolgokkal játszunk. Lehet, hogy ezt mindennap meg kell tenni, nem várhatjuk el, hogy 3 nap alatt mindent megszokjon. Majd kézen fogva sétálni viszem, a terem távolabbi részével is ismerkedjen. Van, akinek nem a játék, hanem a tevékenység, az alkotás a segítség, így már reggel ki van készítve a gyurma, amivel kreatívkodhat. Szintén tudatosnak kell lenni abban, hogy hároméves korra alakul ki a szégyenérzet, a bűntudat. Tegyünk róla, hogy ne ezek legyenek a dominánsok, például sikertelenség esetén.
– Lehet egyébként is eltérés a gyerekek között, hogy mikor alkalmasak az óvodai, iskolai létre.
– Igen, akár egész nagy különbség is. A szülőnek kell felismerni, hogy mikor jön el az a pont, amikor a gyereknek már kevés a csak otthoni lét, színesebb programra vágyik. A szocializációval csínján kell bánni, lépésről lépésre. Azért szeretem a vegyes korosztályú csoportokat, mert itt a különböző életkorú gyerekek tudnak egymásnak segíteni ebben is, sokkal többet adnak és kapnak érzelmileg ilyen közegben. 
 

vissza az elejére

Növekvő hallgatói létszám

Népszerűek a helyi felsőoktatási intézmények

n Közel 20 százalékkal nőtt a felvett elsőéves hallgatók létszáma a zalaegerszegi felsőoktatási intézményekben. Tavaly 329-en, míg az idén 381-en kezdték meg tanulmányaikat – a sikeres beiskolázási kampányok eredményeként.

– Liv –

Balaicz Zoltán polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, örvendetes, hogy a város mindhárom felsőoktatási intézményében növekedett a felvettek száma, ezzel együtt a hallgatói létszám is. Országos szinten inkább csökkenés érzékelhető, ezzel szemben a zalaegerszegi felsőoktatás folyamatos fejlődést tudhat magáénak.
A polgármester kitért arra, hogy az önkormányzat bár nem fenntartó, mégis fontos számára a minőségi felsőoktatás, ami kihat a város teljes életére. Éppen ezért segíti a helyi kampuszokat rendezvényeik támogatásával és hallgatói ösztöndíjakkal. A város ezenfelül költségvetésében 30 millió forintot különített el arra, hogy valamennyi itt tanuló hallgató ösztöndíjat kaphasson, bárhonnan is jöjjön az országból. A cél a hallgatói létszám növelése.
Lambertné Katona Mónika, a Budapesti Gazdasági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának dékánja arról számolt be, hogy a pótfelvételivel együtt felvett 202 fővel sikerült átlépniük a 200-fős lélektani határt. A felvett hallgatók 84 százaléka nappali, míg 16 százalékuk levelező képzésen kezdi meg tanulmányait. Idén slágerszaknak bizonyult a gazdálkodási és menedzsment szak, de a pénzügyi és számviteli, valamint a gazdasági informatikus szakra jelentkezettek számával is elégedettek. Mindhárom szakon fejlesztéseket kívánnak végrehajtani.
Dr. Szalai István, a Pannon Egyetem Mérnöki Karának dékánja, a zalaegerszegi Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézet igazgatója elmondta, a mechatronikai szakra 38 főt vettek fel, amit több mint duplája a tavaly felvett létszámnak.A hallgatók jó része duális képzésen vehet részt a közreműködő vállalatoknak köszönhetően. Pályázati és kari forrásból új számítógép- és műszerparkot szereznek be. Két új szak akkreditálását is tervezik Zalaegerszegre, ez a szerszámfejlesztő szakmérnök és a járműipari tesztmérnök szak lenne.
Dr. Ács Pongrác, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar oktatási dékánhelyettese ugyancsak örömét fejezte ki a növekvő hallgatói létszámmal kapcsolatban. A zalaegerszegi képzési központ gyógytornász és egészségügyi szervező szakára összesen 141 főt vettek fel, ami 28 százalékos növekedés az előző évhez képest. Kiemelte, a zalaegerszegi gyógytornászképzésnek presztízse van, a hallgatók nemcsak sorra nyerik az országos tanulmányi versenyeket, de tudnak elhelyezkedni is szakmájukban. A zalaegerszegi oktatási portfóliót bővítve ergoterápia szak és egy mesterképzés bevezetésében gondolkodnak.
 

vissza az elejére

Első alkalommal

Vadászkutyák és menhelyi kutyák felvonulása színesítette a Zalaegerszegi Vadpörkölt- és Borfesztivált. Az ebek felvonulására első alkalommal került sor. A menhelyi kutyusokat önkéntesek vezették, a narancssárgások sok simogatást kaptak a járókelőktől.

vissza az elejére