Fiatalok a korláton – vagányság, szabadság | Lúdas Matyi, Holle Anyó, Misi Mókus | Jubileumi tárlat | Orgonaestek és Szász Endre-tárlat |
Fiatalok a korláton – vagányság, szabadság
Kortalan és korlátlan ücsörgés a deák téren
n Korláton ülni jó. Vagányság, szabadság. Egy kis lazulás a spanokkal az órák közti szünetben, mielőtt újra vissza kell térni a tanterem rendjéhez. Korláton ülni lázadás. A tanárok ellen, majd az öltönyös-nyakkendősök világa ellen. Az etikett és a protokoll ellen.
–
pánczélPetra –
A korláton poros lehet a cipő, támadhat rés a zokni és a nadrág közötti
területen, felcsúszhat térd fölé a szoknya. Korláton ülni intimitás. Egyedül a
fák alatt; gondolatokba mélyedve. Vagy párban; finoman összeér a kéz, elkap, ha
hátraesnél. Vagy csak úgy, haverságból; megdumálni, hogy épp kivel, mi a szitu.
Korláton ülni fiatalság. Nemcsak testben, lélekben. Tudja ezt Farkas
Ferenc szobrászművész is, aki tanárként szépen kifigyelte a diáksereg
korláton ücsörgésének fortélyait. (Hisz mint mondja, öröm nézni nagyszünetekben
a felszabadult diákokat.) Eszegetés, kólázgatás, kötetlen csevej,
telefonnyomkodás, esetlen vagy épp rámenős udvarlás. A tapasztalatokat aztán egy
koncepcióvá sűrítette, majd megformálta: egy lány és egy fiú a korlátnál. Az
előbbi ül, a másik támaszkodik, egyik lábát lazán feltámasztva az alsó rúdra.
Kezük véletlen – éppen hogy csak – összeér. Első randi? Bimbózó viszony? Bármi
lehet (belőle).
A szobrász azt meséli, előbb kisplasztika készült, majd jött egy NKA-s pályázati
lehetőség, s ezt követően fogalmazódott meg a köztéri szobor ötlete. Még
2015-ben írtak ki ugyanis egy országos tendert, megyeszékhelyeken megvalósítandó
köztéri alkotásokra, melyen Farkas Ferenc pályaműve sikeresen
szerepelt.
Így kerültek most a Fiatalok (mert a szobor végül ezt az egyszerű, ám mégis
kifejező címet kapta) a Deák térre. S milyen különleges is a korlát szimbolikus
jelentése, hiszen míg funkcióját tekintve elválaszt, véd, kizár, tilt valamit (és
egyből a korlátozni igére asszociál az ember), addig egy egyszerű mozdulat
felülírhatja a szigorú jelentést. Aki a korláton ül, határon ül; már nem itt,
még nem ott. Ezért is adhat egyfajta szabadságérzést és elvonulásra alkalmas
teret ez a „senki földje”.
A korlát viszont akár idősíkokat is összeköthet; és épp ezt teszik a Fiatalok
is. Térben a régi Deák teret kötik össze a felújítottal; mert a kompozíció a
nemrég létesült ügyfélforgalmi iroda épülete elé került. A fiú az új házak felé,
míg a lány a bíróság épülete felé fordul. Az alakok azonban a mai és az egykoron
élt fiatalok közötti folytonosságot is kifejezik. Részben, mert egy
klasszicizáló zsánerszoborról van szó. Ezenkívül a fiú öltözéke – főleg cipője
és inge – kissé a Pál utcai fiúk viseletét idézi. Mintha csak a grundot hagyta
volna ott a srác a randi kedvéért. A lány ruhája ezzel szemben teljesen
up-to-date.
Farkas Ferenc azt mondja, már többen mondták neki ezt a
kettősséget, de nem direkt alkotta ilyenre a figurák ruháját. Sokkal inkább a
mai öltözködést akarta megjeleníteni, de végül nem bánja, hogy lett egy ilyen
múltat idéző jelentése is a fiúnak.
A Fiatalok amúgy kissé kiemelkednek a járda vonalából. Az alkotó elárulta, hogy
volt egy kis vita arról, hogy teljesen a térkövek síkjába illeszkedjen-e a
szobor, vagy kapjon valamiféle alapozást. Végül az utca lejtése miatt (süttői
márványból) mégis készült egy – egyáltalán nem tolakodó – talapzat. Jól kiemeli
ez a közel életnagyságú (170 centiméteres) alakok környezetét. A figurákat a
szobrász saját műhelyében öntötte bronzba. Ami nagy kihívás volt, hiszen
korábban csak egy-egy kisebb mű öntését végezte el saját otthonában a művész –
ahogy mondja, családi összefogással.
Egy apró hiányérzete lehet az embernek: miért nem lehet a Fiatalok mellé a
korlátra ülni. (Jó, oké, a randevút nem illik megzavarni.) Az alkotó azt meséli,
volt róla szó – főleg mert az interaktivitás a köztéri művek esetében amúgy is
divatos jelenség –, de a szobor tervezésénél figyelni kellett a méretekre,
hiszen a piachoz vezető útról van szó. A meghosszabbított korláttal nem
szerettek volna közlekedési zavart okozni. Farkas Ferenc amúgy is
biztos benne, hogy megmásszák, megölelik majd a figurákat; akár egy-egy fotó
kedvéért is.
És mivel az alakok ellentétes pozícióban vannak, a szobor környezete és az egész
Deák tér korlátlanul „körbefotózhatóvá” válik. Persze a tér csak a háttér lesz,
mert a fókuszban ebből a nézőpontból a Fiatalok állnak.
Lúdas Matyi, Holle Anyó, Misi Mókus
Évadnyitó a griff bábszínházban
n Megkezdődött az idei évad a Griff Bábszínházban. Augusztus végétől két új darabot is próbál a társulat, melynek tagjai között négy új fiatal színészt is köszönthetnek majd a nézők. A részletekről Szűcs István igazgató számolt be az évadnyitó társulati ülésen.
– pet –
Mint fogalmazott: az idén több előadással és szélesebb repertoárral készülnek.
Újítás lesz, hogy az óvodásoknak, iskolásoknak más-más bérletet állítottak össze,
így célirányosabban tudnak foglalkozni az egyes korosztályokkal. A társulat már
az előző évad végén babaszínházi produkciókat is létrehozott, ez a 2016/17-es
évadban is folytatódni, bővülni fog. Igyekeznek ezenkívül a megye több pontjára
is eljutni tájelőadásokkal, erre is egy külön műsortervet dolgoztak ki.
A gyerekek először szeptember 23-án és 24-én mehetnek a bábszínházba. A nyitó
hétvégén három előadást is megtekinthetnek, szombaton pedig a színház előtti
téren játszóházzal készülnek. Az első előadás (szeptember 23-án) a Lúdas Matyi
lesz, melyet már játszott a társulat. A felújított mesével a bábszínház néhai
igazgatójára, a tavaly elhunyt Horváth Károly zeneszerzőre
emlékeznek, aki az előadás zenéjét is írta egykor.
Szeptember 24-én délelőtt a babaszínházban a Piroskalandot (rendező Kiss
Erzsi), délután pedig a Szemenszedett mesét (rendező Bartal Kiss
Rita) láthatják a gyerekek.
Az évad folyamán színpadra kerül többek között a Holle Anyó, a Misi Mókus
kalandjai és a Mindentlátó királylány is. Szűcs István elmondta:
ugyan a bérletsorozatban eggyel kevesebb bemutatót találhat a közönség, azonban
sokkal többször játsszák majd az egyes darabokat. A tavalyi évben ugyanis épp az
volt a gond, hogy alig tudták „kijátszani” az előadásokat, annyi volt az új
bemutató.
Örömhír, hogy a tavasszal benyújtott pályázatokon eddig 3,2 millió forintot
nyertek. Ez a szám még bővülhet, hiszen a nyári projektek elbírálására majd csak
ősszel kerül sor. A társulat nemrég tért haza Japánból, ahol sikeresen
vendégszerepeltek a Hétalvó című, bunraku bábjátékkal. A következő napokban és
hetekben pedig a szombathelyi Savaria Karneválra, a kecskeméti bábszínházi
találkozóra és Ljubljanába is készülnek.
A Griffnek négy új (végzős egyetemista és friss diplomás) tagja is lesz ettől az
évadtól: Dőry Brigitta, Fekete Ágnes, Üveges
Anita és Tóth Mátyás személyében.
A társulati ülésen részt vett Vigh László országgyűlési képviselő
és Balaicz Zoltán polgármester is. A képviselő köszöntötte az új
tagokat, gratulált az idei műsorfüzethez és műsortervhez, mert mint fogalmazott:
gyermekközpontú évadot sikerült összeállítaniuk. Arra kérte a bábszínház
igazgatóját és művészeti vezetőjét, Bartal Kiss Ritát, hogy a
következő hónapokban próbáljanak meg a megye minél több településére eljutni,
hiszen fontos, hogy a vidéki gyerekek is megismerkedhessenek a bábszínház és a
mesejátszás csodás világával.
n
Marosvásárhely és Zalaegerszeg közötti testvérvárosi kapcsolat 20.
évfordulója alkalmából Czirék Lajos festőművész és Duha László fafaragó
képzőművész alkotásaiból Jubileum címmel nyílt tárlat a Városi
Hangverseny- és Kiállítóteremben.
– liv –
Gecse Péter alpolgármester megnyitójában felidézte, hogy 1996
őszén Zalaegerszeg közgyűlése és Marosvásárhely tanácsa úgy döntött, hogy a két
város együttműködését hivatalossá teszi. Mint fogalmazott, az immár húsz évre
visszanyúló kapcsolatot a kiváló együttműködés jellemezte az oktatás, a kultúra
és a sport területén, ami a nemzeti összetartozást erősítette. Marosvásárhely
székely kaput állított Zalaegerszegen, majd a zalai megyeszékhely Wass
Albertnek emelt szobrot, emlékeztetett a korábbi történésekre.
Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesület
elnöke elmondta: a testvérvárosi kapcsolat krónikájának összeállításakor
történelmi utazáson ment át, melyre jó érzés visszaemlékezni. A tisztelet,
szeretet, barátság és nemzeti összetartozás érzése a jövőben is szoros szálakkal
fűzi egymáshoz a két várost.
A köszöntőket követően Nemes László festőművész méltatta a két
marosvásárhelyi alkotó munkásságát.
Orgonaestek és Szász Endre-tárlat
Új évad a hangversenyteremben
n Újdonságokkal és hagyományos programokkal egyaránt készül az őszi szezonra a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. A részletekről sajtótájékoztatón számolt be Flaisz Gergő intézményvezető és Majer Piroska csoportvezető.
– pP –
Az igazgató elmondta: az ősz, majd az azt követő adventi időszak a klasszikus
hangverseny-bérlet koncertjeiről, a JazzSzerdákról, valamint újdonságként az
orgonaestekről szól majd. Novembertől ugyanis – hosszú kihagyás után – ismét
lehet orgonakoncertekre is bérletet váltani. Az intézmény fontos feladatának
tartotta, hogy e csodás hangszer ne kihasználatlanul „heverjen” a zsinagóga
falai között.
A további programokkal kapcsolatban úgy tájékoztatott: lesznek képzőművészeti
kiállítások is, valamint szeptembertől ismét lesz Egerszegi Páholy, aminek
háziasszonya továbbra is Karáth Anita lesz. Az első estre
szeptember 20-án kerül sor, melynek vendége Udvaros Dorottya lesz;
a beszélgetésen kívül a színművész lemezbemutató koncertjére is sor kerül.
Az egyes programpontok részleteit Majer Piroska ismertette. A
klasszikus hangversenybérlet első koncertjére szeptember 30-án kerül sor;
Szirtes Edina Mókus és a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar lép színpadra.
A JazzSzerda első vendége Gájer Bálint lesz október 12-én, az
orgonaest-sorozat pedig november 12-én debütál a zalaegerszegi születésű
Mátyás István koncertjével. A 2016/17-es évad vendégei lesznek még
többek között: Faschang László, Xaver Varnus,
Kozma Orsi, Malek Andrea, Bíró Eszter és a
Talamba Ütőegyüttes is.
A zsinagóga már most készül az adventi hetekre is. December 8-án Rákász
Gergely különleges, Illuminations című műsora érkezik Zalaegerszegre. A
koncert szinte teljes sötétségben, ezer gyertya fényénél zajlik majd. Ezenkívül
egy nagyszabású Szász Endre-tárlat is nyílik a karácsony előtti
hetekben.
Az intézmény bekapcsolódik az 1956-os emlékév eseményeibe is. Tiszta lángok
címmel zalai és a megyéből elszármazott képzőművészek körében hirdettek az
októberi eseményekhez kötődő pályázatot. Közel hetven művészt szólítottak meg. A
művek beküldési határideje október 10. A szakmai zsűri – melynek elnöke a tervek
szerint Fekete György MMA-elnök lesz – döntése után díjazásra is
sor kerül, a beérkezett alkotásokból pedig október 21-én nyílik tárlat.