Figyelem a nagyprojektekre és a város környezetére

Beszélgetés gecse péter alpolgármesterrel

n A lakosság szempontjából leginkább szem előtt lévő tevékenység, a városüzemeltetés munkájának napi irányítása a feladata Gecse Péternek. Zalaegerszeg alpolgármestere a Modern Városok Programban a fedett uszoda és az Alsóerdő fejlesztését is figyelemmel kíséri. Feladatköre Balaicz Zoltán polgármester általános helyetteseként teljes körű, így a közelmúltban első alkalommal vezetett le állampolgársági eskütételt.

– Antal Lívia –

– Alpolgármesterként milyen feladatokat lát el a város irányításában?
– Az éves költségvetés előkészítése, felügyelete mellett a városüzemeltetés, így a műszaki osztály munkájának napi koordinálása a feladatom. Az önkormányzati cégek felügyelete, a velük való kapcsolattartás és egyeztetés szintén hozzám tartozik, továbbá a városfejlesztéssel összefüggő gazdasági ügyekkel is foglalkozom. A polgármester általános helyetteseként pedig bármely feladat elvégzése szóba jöhet.
– A Modern Városok Programban mely projektekre ügyel?
– Az uszoda és az alsóerdei rekreációs központ fejlesztésére. A program előkészítésére kapott 500 millió forintos állami támogatás egy részéből zajlik e két projekt terveinek előkészítése. A város közvéleményével egyetértve, az úszóklubbal és más civil szervezetekkel egyeztetve mi is azon az állásponton vagyunk, hogy a város nem maradhat egy évig uszoda nélkül. Ezért a beruházás szakaszos megvalósításában gondolkodunk. Így az első ütemben az új fedett uszoda épülne meg, mialatt a régi még üzemelne. Ezt követné a tanmedence kialakítása a régi uszoda területén. A kormány elé terjesztett koncepcióban egy új külső medence létesítése is szerepel – folytatva a városi strand megújítását –, de a támogatás mértékétől is függ, hogy megvalósulhat-e, ezen dolgozunk.
Az alsóerdei rekreációs központ fejlesztése az egykori napközis tábort valamint az alsóerdei úttól nyugatra lévő területeket és a tv-torony környékét érinti. Sportpályák, játszóterek, bobpálya, gokart-, műanyag sí- és snowboard- pálya, falmászócentrum, zipline-csúszda és számos élményelem megvalósítását, valamint a tv-torony felújítását is tervezzük a projektben.
– Városüzemeltetésért felelős alpolgármesterként bizonyára a most zajló útfelújításokat is figyelemmel kíséri.
– Természetesen, hiszen a városban és környezetében számos útfelújítás zajlik. Többek között a botfai körfogalom kiépítése, a
74-es főút felújítása a haranglábas körforgalmig. E beruházások fontos hozadéka a biztonságosabb közlekedés feltételeinek megteremtése. A Rákóczi utca útburkolatának helyreállítása is zajlik a közmű-rekonstrukciót követően. A Rákóczi utca további fejlesztéseként a kerékpáros közlekedés feltételeit is szeretnénk a közeljövőben megteremteni, amely a városi kerékpárút-hálózat megújításának és kialakításának fontos eleme.
– Térjünk át a közterületek állapotára...
– Úgy vélem, a belváros és környezete teljesen rendben van. De ha magunkkal szemben kritikusak kívánunk lenni, azt látjuk, egyes városrészek zöldfelületeinek gondozására több forrást kell a jövőben elkülönítenünk. Alkalmazkodnunk kell a megváltozott időjárási körülményekhez, többek között a kaszálások gyakoriságát tekintve. Önkormányzati közterületeink gondozását saját cégünkre, a Városgazdálkodási Kft.-re bízva, minél egységesebb rendszerben kívánjuk végezni, melytől minőségi javulást várunk. Fontos, hogy a városrészi képviselőkkel is folyamatosan együttműködünk, odafigyelünk arra, hogy egy-egy rendezvényre is rendben legyen a környezet.Természetesen lakossági kérésekre is azonnal reagálunk.
– Elégedett a többi önkormányzati cég működésével is?
– A hulladékszállítás átalakítása még zajlik. A helyi közszolgáltató likviditási helyzete ugyanakkor stabil, hiszen kapott forrást működéséhez a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től, amely a helyi közszolgáltatóval együttműködve hamarosan megkezdi a lakossági díjszámlázást.
Az elmúlt időszakban valamennyi önkormányzati cég eredményesen gazdálkodott. A rádió indulása egy új színfoltot hozott, mely jól kiegészíti a városi televízió kínálatát, a Kvártélyház Kft. rendezvényszervező tevékenysége fontos része a zalaegerszegi mindennapoknak. A Lész Kft. pedig gondos gazda szemléletével igyekszik kezelni a bérlakásállományt.
Visszautalva az uszodafejlesztésre, az Egerszegi Sport és Turizmus Kft. lesz – terveink szerint – az üzemeltetője az új uszodának. A város egyik kitörési lehetősége a turizmus, ezért is tartjuk fontosnak, hogy az új uszoda, az Alsóerdő, az AquaCity üzemeltetése, valamint a Gébárti-tó köré tervezett fejlesztések fenntartása minél egységesebb legyen.
– Egy szálloda még hiányzik ebből a kínálatból.
– Úgy vélem, hogy a járműipari tesztpálya megépítése sok mindent magával vonhat, az idegenforgalom fejlesztése tekintetében eredményezhet szállodaépítést is. Örvendetes, hogy szálláshelybővítésben magánvállalkozók is gondolkodnak.
– Három városrész önkormányzati képviselője is. Milyen fejlesztéseket valósítottak meg legutóbb?
– A Páterdombon lakossági kérésre most a Baross utcában építettünk új játszóteret, míg Botfán a Rózsás utcában. Zalabesenyőn hamarosan megkezdődhet az Árpád-kori kis templom külső felújítása. A páterdombi búcsúra pedig elkészül a műfüves sportpálya, melyet szeptember 17-én adunk át.
– Végezetül, mit tart az idei év legfontosabb eredményének?
– Zalaegerszeg jövője szempontjából, a munkahelyteremtés és a gazdaság fejlődése mellett, a Modern Városok Program elindulását és a TOP-programok megvalósítását nagyon fontosnak tartom. A költségvetésünket éppen ezért a helyi beruházások mellett, a nagyprojektek előkészítésének rendeltük alá, hiszen a gyors, pontos és precíz előkészítő munka a jövőbeli kivitelezés fontos eleme. Úgy vélem, e tekintetben nem állunk rosszul. Nagyon bízunk abban, hogy a tervezett nagyprojektek fizikai megvalósítása hamarosan indulhat.

 
vissza az elejére

A Skanzen jövőjéről

n Biztonságos jövő a szabadtéri néprajzi gyűjteményekben címmel szervezett kétnapos konferenciát a Göcseji Falumúzeum. A skanzen foglalkoztatótermében rendezett szakmai értekezleten az ország más városaiból és Lengyelországból is érkeztek kollégák.
 

– pet –

A tanácskozáson – melyet Tolvaj Márta alpolgármester nyitott meg, ismertetve a város turisztikai koncepcióját, s benne a falumúzeum szerepét – szó esett többek között a szabadtéri múzeumok szakmai hitelességéről (Cseri Miklós, a Szentendrei Skanzen vezetője), a fogyatékkal élő látogatók kiszolgálásáról (Ewa Mankowska, a Krosnói Kézműves Múzeum vezetője) és az épített örökség megőrzéséről is (a PTE Műszaki és Informatika Kara három szakértőjének jóvoltából).
A konferencia egyik kiemelt témája volt továbbá a Göcseji Falumúzeum tervezett bővítése, mely már évek óta napirenden van.Nem véletlen, hogy immár harmadik alkalommal szerveztek szakmai tanácskozást a témában.
Varjú András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője, a fejlesztés egyik koordinátora előadását megelőzően lapunknak úgy nyilatkozott: a konferencia témái a múzeumi jövő biztonságát és a skanzenek fenntarthatóságát feszegetik; legyen szó tűzvédelemről vagy az épületek megőrzéséről. A fenntarthatóság persze gazdasági oldalról nézve is fontos, hiszen hiába a nagyarányú fejlesztés, ha utána az intézményt nem tudják megtölteni tartalommal.
Az osztályvezető „A Göcseji Falumúzeum fejlesztése és kapcsolódásai Zalaegerszeg más fejlesztési projektjeihez” című előadásában arra kereste a választ, hogy hogyan lehet a Zala folyó revitalizációjára és a kerékpárutak bővítésére irányuló városi elképzeléseket összekötni a skanzen jövőjével. Szerinte ugyanis komoly lehetőségek rejlenek abban, hogy ha a Zala-holtág fejlesztési terveit összekapcsolják a skanzen megújításával. Annál is inkább, mert a projekt részeként a falumúzeumnak egy új bejárata is nyílna, mégpedig a Finnugor Néprajzi Park felöli részen, az pedig épp szomszédos lesz az újjáélesztett holtággal, illetve az oda épülő új köztéri létesítményekkel.
Varjú András kérdésükre elmondta: még folynak a tárgyalások arról, hogy a kibővített, új épületekkel gazdagodott skanzenbe majd milyen látogatóbarát attrakciókat helyezzenek el, illetve milyen programokat szervezzenek. A fejlesztés ugyanis önmagában kevés, az új skanzent élettel is meg kell tölteni. A 21. század turistáit, látogatóit nem könnyű feladat bevonzani egy olyan intézménybe, mely a régmúlt időket eleveníti fel. Szerencsére azonban mind Szentendrén, mind a lengyelországi testvérváros Krosnóban vannak pozitív példák, így érdemes egy-egy konferencia alkalmával tapasztalatot cserélni.
Annyi bizonyos, hogy az elképzelések szerint mintegy 1,5 milliárd forintból teljesen átalakulna a skanzen. Új fogadóépület létesülne, új, a 20. század közepének falusi életét reprezentáló épületekkel gazdagodna a múzeum. Jó néhány jelenlegi ház pedig áthelyezésre kerülne az észszerűség jegyében. Mindezekről Laurencsik Tamás, a skanezn fejlesztési terveit készítő pécsi cég képviselője beszélt előadásában.
A Göcseji Falumúzeum fejlesztése a legkorábban jövő tavasszal indulhat el. A közgyűlés szeptember 15-i ülésén dönt a forrást biztosító TOP-pályázathoz szükséges támogatási kérelem benyújtásáról.
 

vissza az elejére

Több a házasságkötés

Egyszerűbb ceremóniát is választanak

n  Nem szoktak le az emberek a házasságkötésről. Az idei első félévben 30 százalékkal nőtt a házasságkötések száma a tavalyi adatokhoz képest – fogalmazott a Keresztury VMK intézményegységeinek közös sajtótájékoztatóján Pölöskey Ildikó, a Családi Intézet csoportvezetője.

– pet –

Hozzátette: tény viszont, hogy a házasságkötők harmada nem a hagyományos esküvőket, lakodalmakat választja, hanem két tanú kíséretében, hétköznap házasodnak össze, a polgármesteri hivatal e célra kijelölt termében. Egyfajta divattá vélt tehát a protokoll- és „flancmentes” esküvő. Nyilván sokaknál anyagi okai is vannak az egyszerűbb ceremóniának.
A csoportvezető új tendenciaként említette azt is, hogy az esküvői szezon ma már október közepéig tart, köszönhetően a melegebb időjárásnak. De még mindig a július és az augusztus számít a két fő hónapnak.
Pölöskey Ildikó elmondta: nyáron felújítás miatt nem lehetett a város Dísztermébe esküvőket szervezni, de szeptember 17-től ismét várja a párokat az immár megszépült terem, mely újra méltó helyszíne lesz a ceremóniáknak.

vissza az elejére

Koszorúzás

keresztury dezsőre emlékeztek

n 112 éve született Keresztury Dezső (1904–1996) költő, akadémikus, miniszter, Zalaegerszeg díszpolgára. Az évforduló alkalmából a hagyományokhoz híven emlékünnepséget szervezett a nevét viselő emlékbizottság, valamint a város önkormányzata a tudós belvárosi mellszobránál.

– pet –

A Keresztury Emlékbizottság nevében Szemes Béla köszöntötte az egybegyűlteket, majd Nyakasné Túri Klára nyugalmazott könyvtárigazgató, a jánka-hegyi Keresztury-ház volt gondnoka mondott beszédet.
Mint fogalmazott: harminc éven keresztül dolgozhatott együtt Keresztury Dezsővel, aki édesapja (Keresztury József ügyvéd, a város egykori polgármestere) nyomdokait követve magasra repült. Irodalomtörténész, műfordító, tanár, kollégiumigazgató, majd politikus (vallás- és közoktatásügyi miniszter) lett.Miután a kommunizmus idején ellehetetlenült, leginkább a tudománynak és az irodalomnak élt; az MTA főkönyvtárosa, majd az Országos Széchényi Könyvtár főosztályvezetője lett. Irodalmárként főleg Arany János és Babits Mihály életművét kutatta. 1971-ben vonult nyugállományba.
Gyakran pihent – főleg hosszú nyugdíjasévei alatt – Balatonfüreden, ahonnan rendszeresen ellátogatott szülővárosába, Zalaegerszegre; a jánkahegyi családi hajlékba vagy Németh János keramikusművész műhelyébe. Ez utóbbi helyet és magát az alkotóművészt különösen kedvelte.
Nyakasné Túri Klára emlékei szerint belenyugvó, elnéző természet volt, hatalmas bölcsességgel, tudással és műveltséggel. Úgy érzi, ma is köztünk vannak azok a fiatalok, akik habitusuknál, jellemüknél fogva képesek szellemiségét továbbvinni. Jelképesen ezt szimbolizálja a Keresztury tér is, hiszen a szobor erőt sugárzó maradandósága mellett ott van a környező fákban – melyek mindig új hajtást hoznak – rejlő fiatalság és megújulás.
Az ünnepség koszorúzással zárult.
 

vissza az elejére