Kormányzati támogatás

A hazai nagyvállalatok versenyképességéért

n A nagyvállalati beruházási támogatási program keretében
88 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesül a Ganzeg Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft. – jelentette be Varga Mihály a Ganz Holding cégcsoport zalaegerszegi gyárában tett elmúlt pénteki látogatása során.

– A. L. –

A nemzetgazdasági miniszter jelezte, a Ganzeg elsőként kap támogatást a most útjára induló nagyvállalati beruházási támogatási programból, melyben ezúttal 15 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A program célja, hogy az uniós támogatásban nem részesülő hazai nagyvállalatok foglalkoztatást bővítő beruházásaihoz vissza nem térítendő támogatást biztosítson, elősegítve a gazdasági növekedést, különösen az export területén. A 2015-ben először elindított, 3 milliárd forint keretösszegű programból 14 hazai nagyvállalat részesült.
Szólt arról is, hogy a Ganzeg Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft., mint a magyar kormány stratégai partnere, az elnyert támogatás segítségével 350 millió forintos beruházást kíván megvalósítani, 16 új dolgozóval növelve foglalkoztatotti létszámát. Méltatta, hogy a zalaegerszegi vállalat olyan innovatív fejlesztésben gondolkodik, amelylyel egyre aktívabb szerepet vállal az ország gazdasági növekedésében és az export bővítésében. Kiemelte, hogy a Ganzeg egyedülálló szerepet tölt be a régióban a világ élvonalába tartozó gyártástechnológiák alkalmazásával, amit a megvalósítandó beruházása is szolgál. Ennek köszönhetően tovább javul beszállítói pozíciója és növekszik exportképessége.
Kiemelte, a megye munkaerőpiaci mutatói rendkívül kedvezőek, jobbak az országos átlagnál. Az elmúlt hat évben 9,1 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, így 12,1-ről 3,4 százalékra esett vissza a munkanélküliségi ráta.Vissza nem térítendő támogatásban 115 zalai kis- és középvállalkozás részesült; az elnyert
1 milliárd 24 millió forintból 563 új munkahelyet teremtettek.
Fitos Zoltán, a Ganz Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, a 350 milliós beruházással a fémforgácsolást fejlesztik a zalaegerszegi Ganzeg Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft. üzemében. Jelezte, Magyarország egyik legnagyobb egyedi gépgyáraként vasúti, városi közlekedéshez, energiatermeléshez, vízgazdálkodáshoz kapcsolódnak termékeik. Paksra hűtővízrendszereket építettek, de szállítottak többek között ukrán, cseh, szlovák, bolgár atomerőművekbe is.
– Rendelkezünk a szükséges atomerőművi tudással, minősítésekkel. Így kovásza lehetünk a Paks II. hazai 40 százalékos beszállításának – vélekedett Fitos Zoltán.
 

vissza az elejére

 Korrekt, megbízható és életvidám volt

Emléktáblát avattak szalay annamária tiszteletéreEmléktáblát avattak szalay annamária tiszteletére

n A médiahatóság 2013-ban hosszan tartó, méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt elnöke előtt tisztelegtek az elmúlt héten Zalaegerszegen, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem előtt, ahol emléktáblát avattak Szalay Annamária tiszteletére. Életútját Balaicz Zoltán polgármester idézte fel: 55 évvel ezelőtt éppen ezen a napon született a politikus Zalaegerszegen.

Tanítói, népművelői és szakközgazdász diplomát szerzett, tanított általános iskolában, újságíróként dolgozott a Zalai Hírlapnál, irányította a helyi moziüzemi vállalatot, majd évekig a Városi Hangverseny-és Kiállítóterem igazgatójaként dolgozott. A Fidesznek 1991 óta volt tagja, 1993–2004-ig a párt megyei elnöke. 1998-tól hat éven át országgyűlési képviselőként tevékenykedett, 2004-ben lett az ORTT tagja, 2010-ben pedig a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, majd a Médiatanács elnöke lett.Balaicz Zoltán személyes emlékeiről is szólt emlékezőbeszédében. „Panni korrekt, megbízható, közvetlen, életvidám, sportszerető és lokálpatrióta volt” – fogalmazott, hozzátéve: „minden ember, minden élet elvesztése fájdalmas, különösen akkor, ha egy tehetséges, életerős embert veszítünk el”.
Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az emléktábla avatásán a következőket mondta: „Szalay Annamáriának nem túl hosszú, de küzdelmes és máig maradandó példát jelentő, értéket teremtő életút jutott. Soha nem az elismerésért, rangokért, posztokért állt sorba, hanem feladatért, bárhová vetette is a sors. Mindig azt kereste, miként tud értéket és maradandót teremteni.”
Szalay Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság első elnökének szívügye volt egy olyan médiakultúra megteremtése, amelyben a közszolgálat nem igazodik a „mindennapjainkat elöntő posványához”, ahol a nemzeti kultúra valódi értékei mindenki számára elérhetőek. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: Szalay Annamária Budapesten is mindig zalaegerszegi maradt, ezer szállal kötődött a városhoz, támogatta a helyi médiumokat, a kulturális életet. A tágabb politikai közösségért végzett tevékenységével érdemeket szerzett.
Blaskó János szobrászművész alkotását Szalay Annamária keresztlánya Anna, valamint Gulyás Gergely, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – a médiaalapítvány elnöke – és Balaicz Zoltán polgármester közösen leplezték le.
Ezt követően a hangversenyteremben átadták a 12. Göcsej Filmszemle díjait, köztük a Szalay Annamária emlékére alapított kitüntetéseket. Varga Mihály arról beszélt, hogy Szalay Annamáriának egyszerű, tiszta értékrendje, magyarságtudata és hite adta az erejét, amelyet a róla elnevezett alapítvány szellemisége is képvisel.
A Szalay Annamária filmdíjat és médiadíjat Molvay Norbert: Ha nem segít a mindenható című dokumentumfilmjével nyerte el. Médiadíjat vehetett még át Szarvas József, a Nemzeti Színház színművésze és Vadas Zsuzsa, a ZalaEgerszeG hetilap felelős szerkesztője.
 

vissza az elejére

25 év lenyomata egy térben

Jubileumi tárlat a művészeti képzés születésnapjára

n  Mesterek és tanítványok, műfaji és stílusbéli sokszínűség, színek, formák, kreatív gondolatok kavalkádja. Mindez egy térben, mégis átláthatóan, jól strukturálva, hogy ízelítőt kaphassunk egy intézmény negyedszázados történetéről.

– pP –

Persze ez a huszonöt év most főleg képekben és egyéb alakzatokban mesél. Hiszen egy különleges intézmény ünnepli jubileumát: 25 éves lett az Ady-iskola képzőművészeti gimnáziuma. A jeles alkalomból pedig ADY 25 címmel nyílt kiállítás a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.
A látogatót a lépcsőn felérve mindjárt egy Zala kocka fogadja, na meg a 25 éves Ady Endre – persze ez is csak képben. Az iskola legújabb művésztanára, Monok Balázs reagált így egy friss(en sült) alkotással a jubileumi évfordulóra.
Persze vannak más csemegék is; főleg a tradíció és a modernitás, valamint a festészet klasszikus technikái és az alkalmazott művészet jegyében. Ahogy a tárlatot megnyitó Tóth Csaba főiskolai docens, Munkácsy-díjas festőművész is utalt rá: a kor kihívásaira csak úgy lehet megfelelő válaszokat adni, ha nem távolodunk el a gyökerektől, a hagyományoktól. Mert nincs olyan új művészet és új irányzat, ami mentes lenne a tradícióktól. Hagyomány és modernitás csak együtt képzelhető el, s a tárlaton is szépen nyomon követhető ez a kettősség, illetve az egymásból építkezés. A képzőművész kiemelte Gombos Zsófia „Folklór utópia” című – a kiállítótér fókuszában helyet kapó – festményét, mely egy identitás-leltárként is felfogható. Falusi csendélet, hétköznapi használati tárgyakkal/dísztárgyakkal sűrítve, melyben éppúgy elfér egy régi Mária-szobor, egy szenes vasaló, mint egy rózsaszínű crocs-papucs vagy fehér műanyag szék.
Hosszan lehetne még neveket sorolni (negyvennél is több alkotó munkáiból áll össze a tárlat) a már említett kettősség jegyében, ám a képeket nézve gyorsan felmerül a látogatóban, hogy egyáltalán van-e bármiféle értelme ennek a kategorizálásnak.Annál is inkább, mert számos más csoportképző elvet is ki lehetne találni. És egy-egy alkotó több képzeletbeli halmaz része is lehet.
Mert hová tegyük például Fischer György szobrászművészt, aki az iskola (és az itt élők) számára már minden bizonnyal klasszikussá (sőt korai halála miatt klasszikus figurává) vált, ám az általa megformált alakok mégsem klasszicizálóak. A technika, amivel dolgozott, viszont mégiscsak a szobrászat hagyományos elveit követi. És hová soroljuk mondjuk Gazdag Ágnes művészetét, aki barokk, meg rokokó mesterektől leste el portréinak forma- és színvilágát, de a fejeket azt lecserélte; állati alakzatokra, néha ijesztőnek tűnő zoomorf lényekre.
Nem lesz mindenkiből képzőművész, aki az Ady-iskola művészeti gimnáziumába járt. Jól jelzi ezt az is, hogy a tárlat egyik része az alkalmazott műfajé; hiszen sokan választották például az építészeti, formatervezői, textiltervezői vagy éppen alkalmazott grafikusi pályát. Örömteli, hogy közülük többen gondoltak a városra vagy Zala megye valamely jellegzetességére alkotás közben. Pál Annamária például a Dísz téri szökőkút papírból hajtogatott változatának terveit állította ki, Gyuk Krisztina pedig a zalai olajmezők világát idézi fel, miközben nagyapjának állít emléket.
Nem lesz mindenkiből képzőművész – mondta Balaicz Zoltán is, és valóban, hiszen ő polgármesterként szerepelt a tárlaton, annak ellenére, hogy a művészeti gimnázium legelső évfolyamának (mely 1991-ben indult) diákja volt. Úgy érzi, ez a képzés a más pályát választóknak is fontos és hasznos, hiszen többet kapnak és tanulnak, mint egy hagyományos gimnáziumban; a művészet tiszteletét, a kultúra szeretetét. Meg azt a képességet, hogy egy különleges szemüvegen keresztül láthassuk a világot.
A tehetséges fiatalok megbecsülésére és képzési lehetőségére hívta fel a figyelmet Czigány László, az iskola igazgatója is, megköszönve elődeinek, valamint a volt és jelenlegi tanároknak és diákoknak az elmúlt évtizedeket. Na, és a mostani színvonalas tárlatot, mely Tóth Norbert szervezői és rendezői munkáját dicséri.
Ahogy Tóth Csaba is utalt rá beszédében: az iskola betöltötte a rendszerváltozás szabad szellemében megfogalmazott szerepét, s reméli, hogy hosszú jövő áll még az itteni képzés előtt. Annál is inkább, mert Zala eddig is rangos művészeket adott az országnak, s az iskola egy kiváló lehetőség arra, hogy ez a következő esztendőkben is így legyen.
A tárlat október 13-ig látogatható.

vissza az elejére

Döntésekről

n A városi közgyűlést követő szokásos sajtótájékoztatóján Balaicz Zoltán polgármester a legfontosabb döntésekről számolt be a sajtó képviselőinek

Mint elmondta: megkezdődhet Zalaegerszegen a 40 milliárd forintos beruházással tervezett autóipari tesztpálya megvalósítása. Zalaegerszeg – a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel a közeljövőben aláírandó együttműködési megállapodás alapján – 250 hektáros területet biztosít, és a települési operatív programból mintegy 3 milliárd forintos közműfejlesztési beruházással vesz részt a megvalósításban. Az első önvezető járművek tesztelésére alkalmas pálya 2017–2018-ra lehet készen, a legnagyobb tesztpálya építésének befejezése 2020–2022 között várható. Ezzel mintegy 350 magasan kvalifikált munkahely jöhet létre a zalai megyeszékhelyen.
A képviselő-testület megtárgyalta az önkormányzat első félévi gazdálkodását. Erről Balaicz Zoltán elmondta, a bevételi és kiadási oldal is megfelelően alakult, ugyanakkor két jogszabályi változás miatt 460 millió forintos, nem várt és a helyi gazdaság teljesítményétől független kiesést jelent. Amennyiben ez nem következik be, a rendszerváltozás óta eltelt idő legmagasabb iparűzésiadó-bevételéről számolhatnának be.
Döntés született az Arany János utca – Mártírok útja tömb területrendezéséről, egy átkötő út kialakításáról, valamint a Rákóczi út, Kazinczy tér és a Balatoni út egy szakaszának térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételéről. Az átvétel csak olyan esetben lehetséges, amennyiben az adott utat a KÖZÚT rendbe teszi, mondta a polgármester.

vissza az elejére