Elismerés és jótékonysági akciók

n Sikeres volt az idei Zalaegerszegi Vadpörkölt- és Borfesztivál; a rendezvény országos elismerést kapott, a jótékonysági felhívásokra pedig jelentős összeg folyt be. A részletekről Balaicz Zoltán polgármester és Tompa Gábor, a Kvártélyház Kft. vezetője, a fesztivál főszervezője sajtótájékoztatón számolt be.

– pet –

A polgármester elmondta: büszkék rá, hogy két évvel ezelőtt sikerült megújítani az addigi szüreti fesztivált. A vadgasztronómiára épülő Zalaegerszegi Vadpörkölt- és Borfesztivál Zalai Teríték beváltotta a hozzá fűzött reményeket, olyannyira, hogy a Magyar Országgyűlés épületében Tompa Gáborral közösen átvehették a rendezvénynek járó Magyar Termék nagydíjat.
Tompa Gábor beszámolt a fesztivál idejére meghirdetett jótékonysági akciók eredményeiről is. A rendezvény keretében meghirdetett főzőversenyen 72 csapat indult, a befolyt összegből a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat landorhegyi intézményét, a Zalaegerszegi Gyermekotthont támogatták a résztvevők. Az akcióval 1 millió forintot sikerült összegyűjteni, melyet Magyari Attila, a szakszolgálat igazgatója vehetett át.
A fesztiválon zajlott egy másik jótékonysági program is: a Kéklámpás Ördögök Motoros Egyesület jótékonysági motoros túrát szervezett a Remény Gyermekei Alapítvány Agysérült Gyermekekért számára. A felhívásra kétszázan jelentkeztek, és 365 ezer forint gyűlt össze a beteg gyermekek javára – mondta el a sajtótájékoztatón Inhof András, a motoros egyesület alelnöke. A pénzösszeget és kezdeményezést Borbély Lászlóné köszönte meg a Remény-alapítvány nevében.

vissza az elejére

Az éles riasztástól a kutyakiképzésig

A zala különleges mentők nemzetközileg is elismertek

n Nincsenek elfoglaltság híján a Zala Különleges Mentők tagjai. Szerencsére nem a vészhelyzetek, hanem a tudásbővítés és főként helyszínbiztosítási feladatok jelentik a teendőket. A 13 éve meglévő egyesületet az idén tavasztól Horváth Péter tűzoltó őrnagy vezeti. Ritkán szolgál ilyen magas rendfokozatban 26 éves fiatalember. Tanulmányai során magas szintű hazai és nemzetközi képesítéseket szerzett, jelenleg doktori fokozatot célzott meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

– B. K. –

– Hogyan jött létre anno ez a csapat?
– Mentősök, tűzoltók és lelkes civilek alkották az alapító tagokat 2003-ban. Jelenleg huszonnégy főt számlálunk, és többen jelezték, hogy csatlakozni szeretnének. Ez azért lenne jó, mert minél többféle szakember tartozik hozzánk, annál szerteágazóbb és gyorsabb segítséget tudunk nyújtani az emberi élet és az anyagi javak megóvása terén – mondja Horváth Péter, aki hivatásos állományú munkája mellett vállalta az önkéntes tevékenységet.
– Milyen feladataik vannak?
– Nemzetközileg akkreditált civil szervezet vagyunk. Önállóan, valamint a HUSZÁR központi mentőszervezet alegységeként riaszthatnak bennünket hazai és nemzetközi segítségnyújtásra. A székhelyen 3, külföldön 48 órán belül tudunk rendelkezésre állni. Feladataink között szerepel a városi kutatás-mentés, alpin- valamint búvár- és vízi mentés. Ez utóbbi a legdinamikusabb ág nálunk, az előbbiekre szerencsére jellemzően nincs szükség. Mivel ez az erősségünk, ezért jelenleg is búvárképzést tartunk. A bevezető feladatokra nyáron került sor az AquaCity merülőmedencéjében, most pedig a Gébárti- és a Gyékényesi-tóban folytatjuk az oktatást.
– Külföldi bevetésre volt példa, egyáltalán hogyan történik a felkérés?
– Az ENSZ rendelkezik nemzetközi adatbázissal, így tudják melyik országban, melyik szervezet, milyen típusú mentésre vethető be. A segítséget kérő országok ide jeleznek. Magyarországon a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül történik a csapatok felkérése. Hazánkban a HUNOR és a HUSZÁR központi rendeltetési mentőszervezeteké a vezető szerep. A regionális feladatokat ellátó zalai alegység ez utóbbi tagja. 2009-ben az indonéz térségben történt földrengésnél öten utaztak tőlünk segíteni, valamint 2013-ban a dunai, 2014-ben a szerbiai árvíznél is jelen voltunk
– Hogy telt egyébként a nyár?
– Egyik nyári feladtunk volt a Gébárti-tó átúszásának biztosítása. Két férfit kellett menteni, akik nem bírták teljesíteni a távot. Illetve a verseny előtti napon terepbejárást végzetünk. Volt egy éles riasztás a keszthelyi strandhoz, eltűnt kislány ügyében, de szerencsére megkerült a gyerek, így a vonulás megkezdése előtt lefújták az akciót. Már elkezdtük szervezni a következő feladatot, a mentőkutya-kiképzést. Jelenleg a kutyák kiválasztása folyik, akik több hónapos tréningen vesznek majd részt. Szeptemberben Budapesten még egy komplex gyakorlatra is sor kerül, és bemutatót tartunk Zalaegerszegen a Kutatók éjszakáján.
– A minősítésük elismerésre méltó, kell-e ezt újítani?
– Igen, mind a hazai, mind a nemzetközi minősítést ötéveként meg kell újítani. Ehhez folyamatosan gyakorolni kell. Volt rá példa, hogy az osztrák hegyi mentőkkel közösen készültünk egy ilyen megmérettetésre. Jövőre lesz esedékes a legközelebbi nemzetközi minősítés. Érdekesség, hogy a világon az elsők között, 2005-ben nemzetközi minősítő versenyt Magyarországon, Zajdán tartottak. Akkor még Zalaegerszegi Különleges Mentők volt a nevünk, és eredményesen szerepeltünk.
– A mentés és a felkészülés költséges dolog. Milyen támogatást kapnak e téren?
– Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nyújt számunkra pályázati támogatást. Legutóbb így nyertünk vízi mentéshez szükséges eszközöket, világítástechnikát, valamint alpin felszerelést. De pártolók támogatását is szívesen fogadjuk, melyet a tagok képzésére fordítunk.

vissza az elejére

A mozgás öröme a kockás has helyett

Fogyókúráról sporttal, táplálkozással

n A nők körében gyakori, hogy fogyókúrájukat időponthoz kötik. Kitűznek maguk elé egy dátumot, általában ez a január és a szeptember. A januári kezdés azért jön szóba, hogy nyárig lefogyok, a szeptemberi pedig azért, mert nyáron nagyon sok jó alakú nőt láttam a strandon.

– Antal Lívia –

Kocsis Ildikó fitneszedző vélekedik így, akivel a pánikfogyásról, a sport, fogyókúra, táplálkozás öszszefüggéseiről beszélgettünk.
– A pánikfogyás általában koplalással, divatos diétával vagy mindenféle fogyókúrás szerekkel kezdődik, azonban ezek egyike sem hoz gyors változást. Persze viszonylag gyors eredmény érhető el koplalással, de ez csak vízveszteség. Az illető maximum két hétig bírja, utána meg kieszi a hűtőszekrényt. A fogyókúrás szereknek bőségesen van mellékhatása. Csak azokat érdemes szedni, amit orvos ír fel és ellenőriz. Ezeket általában túlsúlyos emberek kórházi kezelésénél alkalmazzák. A divatos diéták eléggé drágák, ugyan kifejtik hatásukat, de amint felhagynak vele és ezzel együtt a testmozgással is, duplájára jönnek fel a kilók.
– Mi a legcélszerűbb megoldás?
– Elhatározás, a cél kitűzése, a testtömegindex kiszámítása legyenek az első lépések. Ha nagyon sokat kell leadni, a fogyás ütemét érdemes megbeszélni a háziorvossal, továbbá fel lehet keresni egy dietetikust, aki összeállítja a megfelelő napi kalóriamennyiségű étrendet.
– Sok a tévhit a kalóriák számolgatása körül?
– Igen, itt mindig hibába esnek az emberek. A minimumkalória, amivel élni és dolgozni lehet, az a napi 1200–1600 kalória között mozog, tehát ennyit el kell fogyasztanunk. Arra nagyon kell ügyelni, hogy a bevitt kalóriamennyiség kevesebb legyen, mint a felhasznált. A megengedett fogyás heti 1–2 kiló legyen, mégpedig egészséges táplálkozással.
– A fogyókúrához testmozgás is ajánlott.
– A fogyás csak testmozgással következik be, illetve lehet eredményes. Ha valaki 20–30 kiló túlsúllyal rendelkezik, akkor olyan sportot, testmozgást válasszon, mely nem terheli az ízületeket, a szív- és érrendszert. Fokozatosan kell haladni a cél felé, egy túlsúlyos embertől nem várható el, hogy egyből fusson le hat kilométert. A megfelelő sport kiválasztásában egy edző tanácsát és irányítását is érdemes kikérni. Változást elérni csak úgy lehet, ha betartjuk a 70 százalék étkezés és 30 százalék sport arányszabályát. Tehát minden a konyhában dől el.
– Viszont nem könnyű helyesen táplálkozni.
– A megfelelő étrend kiválasztása valóban sok nehézséget okoz. A család úgymond nem kér belőle, illetve, sokszor idő sincs arra, hogy valaki kétféle ételt főzzön. Azt is gondolom, hogy ma Magyarországon az egészséges táplálkozás nagyon drága, mert nagyon sokba kerül a jó minőségű hús, sajt, zöldség, hal vagy a sajtolt olaj. Ennek ellenére érdemes átgondolni, mire adunk ki pénzt. Az egészséges étrendbe ugyanis nem férnek bele az édességek, a sütemények, a finom pékáruk vagy az alkohol, főleg nem túlzott mennyiségben. Így bizonyára könnyebb lesz egészséges ételsort összeállítani, amit a család is megkedvelhet.
– A fogyás sikerét sokan abban látják, hogy egyes tápanyagot elhagynak étrendjükből.
– A szervezetnek minden tiszta tápanyagra (fehérjére, szénhidrátra, vitaminokra stb.) szüksége van, mert így vagyunk összerakva, illetve így tudunk jól működni. Aki nem eszik például húst, annak másképp kell megoldani a fehérje bevitelét.
Evés nélkül sportolni sem lehet, így edzés előtt 3–4 órával nyugodtan étkezhetünk. Edzés után pedig gondoskodni kell a megfelelő fehérje, vitamin, ásványi anyagok és folyadék pótlásáról. Ha pedig éheztetjük magunkat, vagy valamely tápanyagot teljesen megvonjuk magunktól, előbb-utóbb felborul anyagcserénk. Az gondolom, a mozgással, a sporttal ne a kockás has legyen a cél, hanem a mozgás öröme, a szép bőr, a formás alak és legfőképp az egészség.

vissza az elejére

Hogyan gazdálkodjunk jól a csapadékvízzel?

Június 5.: a leesett vízmennyiség több volt, mint a város éves vízfogyasztása

n Hogyan lehetne véget vetni a várost visszatérően érintő, csapadékvíz által okozott elöntéseknek, a zalaegerszegiek által többször felvetett problémáknak? Balaicz Zoltán polgármester erre a kérdésre kért választ, illetve egy projekt kidolgozását Arnhoffer Andrástól, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatójától.

– Nem kellett sokat gondolkodni a megoldáson, egy út van, azon indultunk el. Készítettünk egy szakmai anyagot, melyet a város vezetése elfogadott, és megbízta Zalavíz Zrt.-t az előkészítés koordinálásával – tájékoztatott a vezérigazgató.
– Mi a megoldás?
– Integrált (bel- és külterületi) csapadékvíz-gazdálkodás. Hangsúlyozom, nem csapadékvíz-elvezetés, hanem a vízzel való gazdálkodás.
Zalaegerszeg a Zala folyó partján fekszik. A Zala a környéken lehullott összes csapadék befogadója, a víz a város elvezetőrendszerén keresztül éri el a folyót. Régen az volt a tervezési elv, hogy minél gyorsabban levezessék a vizet a befogadóba. Ennek a célnak tökéletesen meg is felel az elvezetőrendszer, ez a rendkívüli eseteknél is látszott, hiszen az eső intenzitásának csökkenését követően körülbelül fél óra alatt elfolyik az utcákon felgyülemlett víz. A kapacitás sajnos már nem elég ilyen szélsőséges esetekben, melynek két egyszerű oka van: Az egyik, az elmúlt évtizedek fejlődési iránya, a vízzáró felületek drasztikus növekedése, és ez a külterületeken is igaz. Ehhez hozzájárul még, hogy a „hegyekben” kiépült a vízellátás, egyre kevesebben gyűjtik az esővizet. Ez a két dolog együtt növelte a mennyiséget és felgyorsította a víz lefolyását. Egyszerre érkezik egy nagy árhullám a város rendszerére, hiszen a Zala folyót keresi a víz. A másik, sokkal nagyobb befolyással rendelkező ok, a régióban megszokott csapadékesemények változása: soha nem tapasztalt nagy intenzitású eső. Az éghajlatváltozás hatása már itt van. Hogy szemléltessem: a június 5-i esetnél, az első órában több mint
4 millió m3 (4 milliárd liter!) víz hullott Zalaegerszegre, mely egy órán belül elért a legtávolabbi pontról is a belvároshoz, óriási árhullámot okozva az elvezetőrendszeren. Ez egy valódi vis maior-helyzet, elháríthatatlan. A OMSZ szakvéleménye alapján ez egy 50–100 év közé eső visszatérési idejű esemény volt. Ez a vízmennyiség egyébként több mint a város éves vízfogyasztása. És ez egy óra alatt esett! Még érthetőbben: ennyi vizet a Zala folyó átlagos vízhozammal 8 nap (!) alatt vezet le!
Ilyen mennyiségű víz elvezetéséhez ki kellene cserélni gyakorlatilag az összes városi vezetéket, többszörös átmérőjűre. Ez olyan drága lenne, hogy kivitelezhetetlen. Szerencsére felesleges is, mert az integrált vízgazdálkodás fejlesztésével van sokkal kedvezőbb megoldás.
Újra gondoljuk a vízgyűjtő területek levezetési irányait, az árhullámokat visszatartjuk, lassan engedjük le, és/vagy hasznosítjuk, pl. öntözővíznek. Egyszerű és szemléletes példa a neszelei probléma. Az Ilosfai és Neszelei utca vezeti le egy nagy vízgyűjtő területről a vizet a Zalába, rendszeresek az elöntési problémák. Megoldás lehetne egy további nagy átmérőjű csatorna építése. De ennél van olcsóbb és kedvezőbb hatású megoldás. Eleve nem erre a területre engedjük a vizet a teljes vízgyűjtő területről, hanem átvezetjük a Gébárti-tó vízgyűjtő területére. Ezzel nem csak a neszelei elöntési problémákat oldottuk meg, hanem javítjuk a tó vízutánpótlását. Ugyanis hosszú távon a Gébárti-tó vízhiánnytól fog szenvedni, pont az éghajlatváltozás miatt.
– Hol tart a projekt előkészítése?
– Nem a régi racionális, azaz tapasztalatokra épülő kézi számítási módszerekkel alapozzuk meg a műszaki beavatkozásokat, hanem tényekkel, mért értékekkel. Egy évig készült a modell. Feltártuk a város teljes elvezetőrendszerét, újra mértük a magassági és egyéb paramétereket. Szükséges volt, mert főleg a régebben készült nyilvántartások nem mindig a valós állapotot tartalmazták. Kameráztunk, ha kellett búvárt is bevetettünk. Most pontosan ismerjük a rendszert. Fontos megemlíteni, hogy ilyen magas szintű integrált digitális lefolyási modellel még nem sokan rendelkeznek. Sopron városa, Veszprém egy vízgyűjtő területe. Külföldön Prága és Koppenhága.
A modell segítségével meghatároztuk a problémák megoldására a lehetséges műszaki alternatívákat. Mostantól előre és pontosan tudjuk, hogy ha beavatkozunk bárhol az elvezetőrendszeren, az milyen hatással van a teljes rendszerre. Ha például tervez valaki egy nagy felületű parkolót vagy épületet a Landorhegyen, meg tudjuk mondani, hogy annak az esővíz-elvezetésre gyakorolt hatása mit okoz a Petőfi utcában, vagy máshol.
Készül a megvalósíthatósági tanulmány, a befejezését előrehoztuk szeptember végére, figyelembe véve, hogy az események sürgetik a mielőbbi megoldást.
– Mire várható a megoldás?
– A megvalósíthatósági tanulmány birtokában el lehet kezdeni a pályázati forrás felkutatását. Több irány is létezik, meg fogjuk próbálni az összes lehetőséget. Én személy szerint optimista vagyok, mert a projekt tökéletesen illeszkedik az EU fejlesztési stratégia fő céljaihoz és elvárásaihoz: felkészülés a klímaváltozás hatásaira, és gyors megtérülés gazdasági szempontból.
A projekt pontos költségét szeptember végén tudjuk meg, becslésem szerint 5–10 milliárd forint között lesz, attól függően, hogy a variációk közül melyik lesz az optimális a modellezés és a költségszámítások alapján.
A megtérülésnél nagyon sok szempontot figyelembe lehet venni, de ezek közül nem minden számítható egzakt módon. Az egyik legnagyobb tényező, az elmaradt elöntések miatti károk jelentős részének elmaradása. Ezek a károk jelentkeznek magánszemélynél, vállalkozásoknál, önkormányzati intézményeknél és a helyi infrastruktúrában. A másik a Balaton vízminőségére gyakorolt pozitív hatás, mely a turisztikai hatásaival is figyelembe veendő, függetlenül attól, hogy nem Zalaegerszegen csapódik le az eredmény. Ezenkívül még fontos hatása van a vízgazdálkodásnak a helyi vízháztartásra, befolyásolja a mikroklímát. Ennek hatása az energiafogyasztásban is jelentkezik, a fűtés és légkondicionálás terén hozhat néhány százalék megtakarítást, ami városi szinten nem kevés. És összességében 70 ezer embert érintene pozitívan a projekt.
Célkitűzés, hogy 2017-ben pályázatot nyerjen a város, így a megvalósítás 2019–20-ban befejezhető.
– A projekt befejezéséig készülhetünk több, június 5-hez hasonló elöntésekre?
– A modell eredményeit felhasználva a projekttől függetlenül már az önkormányzat végzett beavatkozásokat, ill. készítünk elő további feladatokat is. Átalakításra kerülnek olyan műtárgyak, melyek szűk keresztmetszetként hozzájárulhatnak az elöntésekhez. A meglévő záportározókon is végzünk finomhangolási munkákat. A csapadékelvezetés működtetésében júliustól a Zalavíz Zrt. is nagyobb szerepet kap a karbantartási feladatok terén. Véleményem szerint az elöntések mértékét tudjuk befolyásolni, csökkenteni.
Ehhez persze a Zalaegerszegen élők is hozzá tudnak járulni azzal, ha elvégzik az árok- és egyéb tisztítási kötelezettségeiket. Az is nagy segítség lenne, ha egyre többen gyűjtenék a csapadékvizet öntözési célra, ezzel a kialakuló árhullámot lehet csökkenteni, pont a legfontosabb szakaszban, az eső első 5–10 percében. Továbbá a burkolatépítésnél a vízáteresztő megoldásokat kell a jövőben alkalmazni. Nagyon jó műszaki megoldások léteznek ma már.
Amit mindenképpen szeretnék megemlíteni: számomra megdöbbentő, mennyien hajtanak be járművekkel a 20–40 cm-es vízbe. Komoly kár keletkezhet az autóban, ha pl. a nyomás alatti csatorna ledobja a fedlapot, és aknába hajtanak. És nagyon komoly a belesetveszély is ilyenkor! Célszerű kerülni a magasabban fekvő utcák felé, vagy ott megvárni azt a 20–40 percet, amíg levonul a víz – fogalmazott Arnhoffer András.

vissza az elejére