Ehető kiállítás

100 éves a magyar kertbarát mozgalom

n A kertbarát mozgalom elindulásának 100. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítást a Zalaegerszegi Kertbarát Egyesület a Keresztury VMK-ban. Ennek keretében nyers- és különféleképpen feldolgozott termények kínálják magukat, akár kóstolásra is, három napig. A program szakmai tanácskozást is magába foglal.

– B. K. –

A közel 50 éves zalaegerszegi szervezet képviseletében Mrakovics Miklósné elnök köszöntötte a rendezvényen megjelenteket. Így az egyesületi tagok mellett a meghívott vendégeket, Tolvaj Márta alpolgármestert, Fekete Józsefnét, az országos szövetség titkárát és Flaisz Gergőt, a házigazda intézmény igazgatóját.
A kiállításmegnyitó a Szent László utcai óvodások bájos kertészkedő műsorával indult, majd a vendégek köszöntői hangzottak el. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat fontos feladatának tartja a hagyományos kertművelés népszerűsítését. Ezért hirdették idén már második alkalommal a legszebb konyhakert versenyt, ezért támogatják a termelői piacot és a jövőre felépülő helyi termelői és kézműves termékek házát. Fekete Józsefné az összefogás fontosságát hangsúlyozta a fiatal generáció nevelése terén, a hazai, egészséges termények fogyasztását alapvetőnek véve. Flaisz Gergő pedig örömmel konstatálta, hogy intézménye adhat otthont, mind a kertbarát kör rendszeres találkozóinak, mind a mostani kiállításnak, mely hamisítatlan módon mutatja be a zalai föld terményeit, s ezek kóstolására is biztatott.
Mrakovics Miklósné kérdésünkre válaszolva elmondta: ritkulnak már az ilyen jellegű kiállítások, melyek korábban megyei szintű szervezéssel rendszeresek voltak. A kertbarát kör mind az 53 tagja nyugdíjas korú, céljuk a fiatalok megnyerése, a biogazdálkodás népszerűsítése. Kétheti találkozóik alkalmával szakemberek előadását hallgatják vagy egymás kertjeit látogatva, családias légkörben osztják meg a tapasztalatokat.

vissza az elejére

Szakmai tudás, piacképes diploma

Tanévnyitó a pannon egyetem mechatronikai szakán

n Egy vidéki régió fejlődésének, életben maradásának kulcsa, hogy az értelmiségi pályát választó fiataloknak versenyképes, minőségi felsőoktatási képzés álljon rendelkezésére helyben – hangsúlyozta dr. Gelencsér András

– liv –

A Pannon Egyetem rektora a Pannon Egyetem zalaegerszegi képzési helyének tanévnyitó rendezvényén kitért arra, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok több mint fele valamely budapesti intézmény hallgatója, illetve a diploma megszerzése után nyolcvan százalékuk a fővárosban is marad. A Pannon Egyetem küldetése éppen ezért az, hogy a közép- és nyugat-dunántúli régiókban élő fiatalok számára megalapozott szakmai tudást, piacképes diplomát adhasson valamennyi telephelyén. Kiemelte, a Pannon Egyetem nemzetközileg is jegyzett rangját mutatók támasztják alá. Az idei felvételi kiadvány intézményi összesített névsorban a hatodik helyen áll, az oktatói kiválóság szerint pedig ezüstérmes. A tudományos eredmények alapján készített hazai rangsorban, a 72 egyetem között a hetedik helyet foglalja el.
A rektor köszönetét fejezte ki a városnak az „arany fokozatú” támogatásért, valamint a régió gazdasági szereplőinek az aktív közreműködésért, mert mint fogalmazott: e nélkül az igencsak erőforrás-igényes műszaki képzés nem lehetne fenntartható a felsőoktatás jelenlegi finanszírozási rendszerében.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere egyetemi éveit felidézve arra intette az elsőéves hallgatókat, hogy hallgassanak tanáraikra, és jól gazdálkodjanak idejükkel az eredményes tanulás érdekében. Hangsúlyozta, a helyi műszaki felsőoktatás átvételében a Pannon Egyetem Mérnöki Kara kiváló partnernek bizonyult, és már a következő jelentős fejlesztésekről egyeztetnek. 2015-ben 1800 új munkahely jött létre, és az év végére újabb ezerfős bővülést könyvelhet el a város. Kiemelte, a vállalatoknak egyre növekszik a műszaki szakemberek iránti igénye.
Dr. Szalai István dékán, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Mechatronikai Képzési és Kutatási Intézetének igazgatója elmondta, szeptembertől nappali tagozaton 38 mechatronikai mérnök alapszakos hallgató kezdi meg tanulmányait a zalaegerszegi kampuszon. Ez a létszám kétszerese a tavaly felvetteknek. A hallgatók 66 százaléka duális képzésre jelentkezett, ők ebben a tanévben 19, az egyetemmel szerződésben álló vállalatnál kezdhetik meg gyakorlatukat. A dékán beszélt arról is, hogy oktatási portfóliójukat szerszámfejlesztő szakmérnök valamint a járműipari tesztmérnök képzéssel kívánják bővíteni az elkövetkezőkben. Az elsőéveseknek azt mondta, legyenek büszkék arra, hogy az ország egyik dinamikusan fejlődő, stabilan gazdálkodó, kiváló egyetemi címmel rendelkező felsőoktatási intézményébe, a Pannon Egyetemre nyertek felvételt.
Nagy András, a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány elnöke Lukács Péter valamint Molnár Tamás mechatronikai hallgatónak nyújtotta át az alapítvány ösztöndíját. Elismerést kapott Végh Márk végzős hallgató a diákéletben végzett elkötelezett közösségi munkájáért. Ezt követően az elsőéves hallgatók ünnepélyes esküt tettek.

vissza az elejére

220 éves a botfai templom

n A botfai Szűz Mária Szent Neve templom szeptember közepén, a névadó szent búcsúnapján ünnepelte építésének 220. évfordulóját. Az ünnepi szentmise keretében megszentelték a teljes mértékben felújított templomot, majd orgonakoncertre került sor.

– b. k. –

Külső-belső felújításokra került sor az ünnepi alkalom tiszteletére. Belső festés, ajtó- és lépcsőcsere, külső lábazat helyreállítása, kavicsos szellőzőárok kialakítása, tetőkorszerűsítés jelentették a nagy munkákat. Az esztétikus megjelenést pedig Kercza Lajos képzőművész által készített stációk és az utolsó vacsora domborműve, valamint üvegfestmény teszi teljessé. A hívek adományának köszönhetően lourdes-i barlangot is kialakítottak a bejárat közelében. Szintén a lakosság támogatásából került új orgona a karzatra, melyet a jubileumon egyórás koncert során Dankos Attila orgonaművész szólaltatott meg.
A szentmisét a ferences káplán, Kamill atya celebrálta derűt keltő stílusban. Köszöntőt mondott dr. Illyés Zoltán, az egyházközség világi elnöke.
Az 1796-ban alapított késő barokk templom részletes történetét a néhány éve megjelent helyi kiadványból ismerhetjük meg, Nagy Lajos helytörténész munkája nyomán. Ebből kiderül, anno Borsos Jónás plébános szervezte a templomépítést, a késő barokk stílusú kastély szomszédságában. „Botfa lakossága gyalogos és fogatos napszámosok százait adta azért, hogy szép templomunk legyen. Szegényes jövedelmükből áldozatkészen adakoztak.” – olvasható a könyvben. Ez az adakozókedv a fentiek alapján máig megmaradt. Bár egy korábbi kezdeményezés, egy új templomépítési terv dugába dőlt, így megmaradt az eredeti építmény, sekrestyével bővülve. Sajnálatos módon eltűntek azonban a mennyezeti festmények az 1996-ban történt felújítás során. Érdekeség még, hogy a templomtorony még egy népdalba is belefoglaltatott. A templomban 1949 óta rendszeres minden vasár- és ünnepnapon a misézés, korábban Csatárba jártak a hívek hitélet okán.
 

vissza az elejére

Kresz-Feszt

n A közlekedési szabályokkal ismerkedhettek, és kerékpárjaikat is regisztráltathatták az iskolások a rendőrség tanévkezdéshez kapcsolódó záróeseményén a Petőfi-iskolában.

Az iskola rendőre” program keretében a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Bizottsága és a Zalaegerszeg Városi Baleset-megelőzési Bizottság negyedik alkalommal szervezte meg a KRESZ-FESZT rendezvényt, amely a közúti áldozatok nélküli európai naphoz való csatlakozást, a program céljaival való azonosulást hirdeti. Az eseményen a rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési alosztálya és a Zalaegerszegi Polgárőr Egyesületek Szövetsége is részt vett.
A gyerekek a kerékpáros- és gyalogosközlekedés szabályaival, veszélyeivel ügyességi gyakorlatokon ismerkedhettek meg, az egyik veszélyhelyzetet például ittasságot imitáló szemüveggel tapasztalhatták meg. A rendezvény fontos céljaként a közúti tragédiák megelőzésének fontosságára hívták fel figyelmüket.

vissza az elejére

DK: felesleges népszavazás

n A kormány egyre durvább propagandát folytat, és a szélsőséges megnyilvánulások azt mutatják, hogy a Fideszen belül nagy a félelem, hogy nem lesz eredményes a népszavazás.

Nem lehet találni Magyarországon 4,2 millió választópolgárt, aki részt venne ebben a színjátékban – fogalmazott sajtótájékoztatóján Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője.
A kormány azt mondja, nincsenek menekültek Magyarországon, lezárták a határt, nem kérnek anyagi segítséget az EU-tól, akkor viszont teljesen érthetetlen, miért kell több tízmilliárd forintot költeni a népszavazásra. Az európai uniós dokumentumokban (ezek olvashatóak magyarul is) nincs szó kényszerbetelepítésről. Csupán arról, hogy szolidaritási alapon fogadjanak be a tagállamok menekülteket, hogy ne egy-két uniós országnak kelljen a terheket vállalnia. Erre az EU külön pénzügyi alapot hozott létre, amelyből Magyarország nem is igényelt.
Niedermüller Péter szerint nincs értelme a népszavazásnak, amelynek eredménye nem lesz hatással az EU-ra. Éppen ezért a felelősen gondolkodó állampolgárok egyet tehetnek: október 2-án otthon maradnak. Véleménye szerint a kormánynak az egészségügygyel, oktatással és a foglalkoztatás kérdéseivel kellene elsősorban foglalkozni.

vissza az elejére

Lisztadomány rászorulóknak

n Közel 13 tonna lisztet oszthatnak szét a Magyarok Kenyere program által, melyből 9 tonna a megyei gyermekvédelmi, szociális és rehabilitációs intézményekhez, míg 4 tonna liszt a határokon túlra kerül.

A Göcsej Múzeum dísztermében tartott adománynapot Tolvaj Márta, Zalaegerszeg alpolgármestere és Kaján Imre múzeumigazgató nyitották meg.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett adománygyűjtés eredményeit Süle Katalin, a NAK Zala megyei elnöke ismertette. Zalában 83 termelő vett részt a programban, akik több mint 21 tonna búzát ajánlottak fel, melyből közel 13 tonna liszt készült.

vissza az elejére

EZE: üdülőeladás, buszközlekedés

n A balatonberényi üdülő eladásáról szóló napirendet emelte ki elsőként a közgyűlési témák közül dr. Kocsis Gyula, az EZE önkormányzati képviselője. Sajtótájékoztatóján elmondta: az üdülő 2004 óta üresen áll.

Igényként merült fel, hogy eladás helyett vizsgálják meg, hogyan lehetne hasznosítani és ezáltal az idősek, valamint rászoruló családok kikapcsolódását biztosítani. A működtetést olyan közcélú szervezettel tudná elképzelni, akik vállalnák a felújítást is. A közgyűlés úgy döntött, hogy az eladásról szóló döntést elhalasztja október végéig, az új javaslatot pedig dr. Kocsis Gyula ezután terjeszti a testület elé.
Szólt a sajtótájékoztatón a Zala-Depo Kft. ÁSZ-vizsgálatáról, a szervezet nem tárt fel hiányosságot a hulladékgazdálkodás terén. Ugyanakkor aggályosnak tartja azt a 600 millió forintos kintlévőséget, ami összefügg az állami holding működésével. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy-két hónapos működésre van lehetősége a helyi nonprofit cégnek, amely fennakadást okozhat a későbbiekben a szemétszállítást illetően.
Végül a helyi közösségi közlekedésről szólt dr. Kocsis Gyula. Jónak tartja, hogy új alapokra helyezik a városi a buszközlekedést. Most nyolc évre szóló pályázatot írnak ki, és bízik abban, hogy olyan koncepció valósul meg, amely a zalaegerszegiek érdekeit tartja szem előtt.

vissza az elejére

MSZP: közgyűlés után

n „Kevesebb fesztivált, kevesebb bulit, több odafigyelést és támogatást a szociálisan rászorulóknak” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Kiss Ferenc, az MSZP önkormányzati képviselője.

Elmondta: a napirendek között az európai uniós projekteket támogatják a szocialisták, és megszavazta a tesztpályával kapcsolatos előterjesztést is. Bírálta a szociális ellátórendszert, az idei évre tervezett 125,4 millió forintból az első fél év alatt a támogatási keret 30 százalékát használták fel. Véleménye szerint olyan feltételeket szab a város, amelynek egyre kevesebben tudnak megfelelni, és így kevesen jutnak támogatáshoz, pedig egyre több a rászorult. Sok kérelem érkezik például a krízisalapra, de legutóbb is valamennyit elutasította a bizottság, majd a fellebbezőket a közgyűlés. A helyi szabályozás túl szigorú, fogalmazott Kiss Ferenc, és hozzátette: kevesebb fesztivál és kevesebb buli kellene és több segítség a rászorulóknak.
Rétai Balázs, a költségvetési albizottság vezetője az adóbevételek elmaradásáról szólt. Mint mondta, túl vannak adóztatva a helyi vállalkozások, ezért adót kellene csökkenteni, és ezt az építményadóval lehetne kezdeni. Azt kéri, gondolja újra a képviselő-testület az építményadó eltörlését. Kiss Ferenc hozzátette: több százzal kevesebb adóbevallás jött az idén, mint tavaly, ennek oka, hogy sok vállalkozás megszűnt, igaz, a többiek túlteljesítettek, ezért nő az iparűzési adó összege.

vissza az elejére