Nem mondtak le az MMIK-ról

Modern látványterv készült – Szakmai egyeztetés folyik a művház sorsáról

n Negyvenöt éves a ház, akár ez is lehetne az apropója annak, hogy ismét fókuszba kerüljön az egykori MMIK épülete. Az indok azonban most más: az önkormányzat a közelmúltban egyeztető tárgyalásokat kezdett a város kulturális intézményeivel, társulataival a további hasznosítás érdekében. Sőt, a minap elkészültek az átalakított épület látványtervei is.

– pánczélPetra –

Az előzmények már hosszú évekre nyúlnak vissza, hiszen az 1971-ben megnyílt Ifjúsági Ház (majd később Ifjúsági és Úttörőház, a nyolcvanas évek elejétől pedig MMIK) 2007 óta üresen áll.
Az intézmény korábban soha nem volt Zalaegerszeg tulajdonában, a rendszerváltozást követően a megyei önkormányzat fenntartása alá került, majd 2011-ben, a közigazgatás átszervezését követően, a Megyei Intézményfenntartó Központ vette át. 2012-ben pedig állami tulajdonba került – sorolta Balaicz Zoltán az elmúlt évek történéseit. A polgármester lapunk érdeklődésére elmondta: 2015 elején ingyen vehette birtokba az ingatlant a zalaegerszegi önkormányzat, ám azzal a feltétellel, hogy tizenöt éven belül az eredeti célnak megfelelő funkciót (kulturális és ifjúsági) kell találni az épületnek.
– Az elmúlt évtizedben már kétszer is volt elképzelés arra, hogy a város kulturális központját egy bővített funkciójú intézménnyel a városközpontba helyezzük. Ez volt az AGORA 1, majd AGORA 2 projekt. Az első az MMIK épületére, a második az Art moziéra vonatkozott. Sajnos egyik pályázat sem nyert támogatást – folytatta a polgármester.
Ráadásul az AGORA 1 épületbővítést igényelt, ami lényegesen tetézte volna a költségeket, így ezt a projektet el is vetették. Nem mondtak le viszont az MMIK átalakításáról, ám azt a mostani épületen, bővítés nélkül szeretnék elvégezni.
– A tervdokumentációk elkészítésére 10 millió forintot különítettünk el a költségvetésben. Gerencsér László, zalaegerszegi kötődésű tervező el is készítette a modern látványterveket. Ezzel párhuzamosan szakmai egyeztetést kezdtünk mindazokkal az intézményekkel, akik érintettek a kulturális átszervezésben.
Balaicz Zoltán elmondta: széles körről van szó, hiszen a tervek szerint az MMIK-ba költözne a VMK kultúraszolgáltató „egysége”, itt kapna továbbá állandó helyet a Griff Bábszínház, új elemként egy Városi Képtár, valamint egy New Wave Galéria, ami modern kori technikával készült képzőművészeti alkotásokat mutatna be. Szintén az egykori művházba kerülnének a városi gazdasági ellátószervezetek is. Az ifjúsági funkciót pedig a városi és megyei ifjúsági tanácsadó szolgálat, a karrieriroda, az ifjúsági programiroda és a mentálhigiénés iroda biztosítaná.A polgármester szólt az épületbe ékelődő, magántulajdonban lévő vendéglátóhelyről is (mely egy ideje szintén nem üzemel). A város tárgyalt a tulajdonossal, aki ígéretet tett arra, hogy az új intézmény funkciójának megfelelő kávéházat üzemeltet majd a néhai Vörös Sárkány helyén.
– Az 5000 négyzetméteres terület újrahasznosítása körülbelül 2 milliárd forintot igényelne. A falakon kívül szinte mindet ki kell cserélni a közel tíz éve üresen álló házban. Új nyílászárókra, kazánra, fűtési rendszerre, vizesblokkra, villamos és internetes hálózatra van szükség.
Kérdésünkre a polgármester azt felelte: jelenleg nincs olyan pályázati kiírás, mely támogatni tudná a város elképzeléseit. Készülni kell viszont arra, hogy ez változhat. Ezenkívül az önkormányzat célja az, hogy az uniós ciklus végén (2019–2020) pályázzon az úgynevezett maradványpénzekre. Ezekből ugyanis megvalósítható lenne a fejlesztés. Viszont az ilyen projektek gyors reagálást igényelnek, vagyis csak az nyújthat be pályázatot, aki kész tervekkel rendelkezik. Ezért készült el most az épület látványterve, valamint folyamatban vannak az építési és kivitelezési tervek is. Ezzel párhuzamosan pedig minden érintett fél javaslatot tett az új struktúra kialakítására, illetve a hatékony működésre vonatkozóan.
Sokakban merült fel a kérdés azzal kapcsolatban is, hogy ha megvalósul az új belvárosi kulturális központ, akkor mi lesz a Keresztury VMK épületével? Balaicz Zoltán azt mondta, hogy erre több elképzelés van. Egyrészt megmaradna a hely landorhegyi művelődési ház funkciója, valamint továbbra is itt működne a városi könyvtár. Ezenkívül egy kulturális inkubátorházként funkcionálna az épület; a jövőben ez lehetne a kulturális és művészeti, valamint hagyományőrző együttesek bázisa.
 

vissza az elejére

Képzéssel orvosolni a munkaerőhiányt

Megalakult a zalaegerszegi foglalkoztatási paktum

n Közel negyven helyi vállalkozás, képzőintézmény és civil szervezet csatlakozott már a Zalaegerszegi Foglalkoztatási Paktumhoz, melynek ünnepélyes megalakulását a város dísztermében tartották.

– Antal Lívia –

Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy foglalkoztatásbővítési törekvéseik hatására 2015-ben 1800 új munkahely jött létre a városban, idén pedig ezer új álláshellyel számolhatnak. A javuló tendenciát jelzi, hogy augusztusban Zalaegerszegen mindössze 1107-en kerestek állást, ami 2,8 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Ez egyben nehézséget jelent a tekintetben, hogy a városban és a megyében nagyon komoly munkaerőhiánnyal kell szembenézni.
A megoldás érdekében a megyei kormányhivatallal együttműködve 18 pontból álló csomagot dolgoztak ki. Ebben a város vállalja, hogy 50 millió forintot biztosít költségvetésében szakképzési ösztöndíjra. Az a fiatal, aki valamely zalaegerszegi középfokú oktatási intézményben, hiányszakmában tanul és jól is teljesít, bárhonnét érkezzen az országból, havi 30 ezer forintban részesül. Ez állami ösztöndíjjal kiegészülve akár havi 60 ezer forint is lehet. Abban bíznak, hogy ezáltal jelentősen megnő a helyi középiskolákban tanulók száma. Az önkormányzat ugyanakkor a Befektetés a jövőbe ösztöndíjjal a helyi egyetemek hallgatói létszámának növekedését is segíteni kívánja.
A polgármester megemlítette azt is, hogy 80 millió forintot különítettek el a volt ZÁÉV-munkásszálló újbóli megnyitására szükség esetén. Mint fogalmazott, szintén a munkaerőhiány megoldását szolgálja az a vállalkozások igényeire alapuló foglalkoztatásfejlesztési program, melynek megvalósítására 934 millió forint uniós támogatást nyert a város a TOP-programban.
A Zalaegerszegi Foglalkoztatási Paktum keretén belül megvalósított képzésekkel, átképzésekkel a foglalkoztatottak számát kívánják növelni.A paktum részeként hozták létre a Zalaegerszegi Fejlesztési Irodát a Deák téren. Az iroda munkatársai többek között adatbázist készítenek arról, hogy a helyi vállalkozások milyen fejlesztéseket terveznek, melyek megvalósulásához az önkormányzat a vállalkozói alapon keresztül nyújthat segítséget. A polgármester jelezte, a Modern Városok Program keretében még 2,5 milliárd forintos támogatást várnak infrastrukturális fejlesztésekre, ebből mintegy félmilliárd forintot átcsoportosítanak a vállalkozói alapba.
Dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott a szakképzett munkaerő fontosságát emelte ki. Úgy vélekedett, a foglalkoztatási paktum olyan folyamatot indít el, mely által javul a megye foglalkoztatási helyzete, és gazdasági növekedés következik be.
Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a képzésekkel, átképzésekkel olyan szakmákat kell adni az érintettek kezébe, melyek a vállalkozások igényeire épülnek, és amelyekkel így el is tudnak helyezkedni.
A foglalkoztatási paktumban a szakmai menedzsment és paktumiroda feladatköröket az önkormányzati tulajdonú Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft. látja el. Aladi Gusztáv ügyvezető kiemelte, a képzési, átképzési, foglalkoztatási támogatásokat a paktum keretében biztosítják a vállalkozások számára, abban bízva, hogy munkaerő iránti igényeik helyben teljesülnek az elkövetkező időszakban. A paktum nyitott, így további partnerek csatlakozását várják.
A zalaegerszegi EuropTec Kft. vállalati partnerként vesz részt a paktumban. Belső Gábor ügyvezető igazgató érdeklődésünkre elmondta, elsősorban CNC-forgácsolókat várnak, hiszen most építik új üzemcsarnokukat, ami egyben 60-fős létszámbővítést is eredményez a következő 5–6 évben.
 

vissza az elejére

Eredmények

n Zalaegerszegen a szavazásra jogosultak száma: 48.049 fő. A vasárnapi kvótanépszavazáson a voksolásra jogosultak 47,64 százaléka
(22.892 fő) vett részt.

Az érvényes szavazatok száma: 21.259. Az érvénytelen szavazatok száma 1.611 (7,04 százalék). Nemmel szavazott a zalai megyeszékhelyen 20.890 fő (98,26 százalék). Az igenek aránya 1,74 százalék, 369-en szavaztak így.
Bár a „nem” válaszok óriási többségben voltak, a népszavazás érvénytelen volt, mivel a választásra jogosultak 43,3 százaléka vett részt a voksoláson. Zala megye az országos átlag felett teljesített, a 46,13 százalékos érvényes eredménnyel. Megyei szinten 5,1 százalékos volt az érvénytelen szavazatok száma.

vissza az elejére

Meséből jeles

Szépirodalom, szépírás szépen

n Szakmája az írás. Helyesebben az íráselemzés, akár igazságügyi szinten is. Aztán egy véletlenül útjába akadt pályázat nyomán próbálkozott meseírással Szép Györgyi, akit korábban mint grafológust mutattunk be az olvasóknak. S hamarosan egy sikerszéria vette kezdetét, mellyel másfél év alatt számos díjat és megjelenést tudhat magáénak. Sőt az illusztrációk terén családtagjait is sikerült bevonni az alkotásba.

– B. K. –

– Az interneten véletlenül bukkantam egy meseíró pályázatra, kíváncsiságból kipróbáltam, és egész könnyen ment – idézi fel Szép Györgyi első alkotása, az „Igaz mese” megszületését, mely a Mesefelhő című könyvben meg is jelent. – Az illusztrációt a testvérem, Suderné Szép Ágnes készítette. Ő is és a lánya is szívesen rajzolnak, bár csak hobbiból, és biztattak, hogy próbáljam tovább a meseírást.
A tanácsot megfogadva, Györgyi tallózta a pályázatokat. Így jött egy környezetvédelemmel kapcsolatos téma, mellyel díjnyertes lett és a Zöld jövő mesekönyvben jelent meg. A királyi család betegségének és gyógyulásának történetéhez újabb pályázat révén gyerekek készítették az illusztrációt. Ezzel az írással a Családháló díj jelöltje lett egyéni különdíjas kategóriában.
Aztán már hirtelen nehéz sorolni a meséket, díjakat, melyek könyvben és interneten is olvashatók. A Mesélő című antológiába írt történetéhez testvérének a lánya. Suder Zsófia, a Petőfi Székhelyiskola akkor harmadikos diákja készítette az illusztrációt. A Benedek Elek nemzetközi meseíró pályázaton több mint 500 alkotás közül lett döntős az írása, s erre méltán büszke. Szeptemberben jelent meg a „Mesém” pályázatra íródott Jószívű vadász című története, melynek Budapesten a várban volt a bemutatója.De a mesék mellett versben is kipróbálta magát, ha már így hozta a szintén pályázati lehetőség. A REFLEXIÓK Összművészeti Fesztiválon művészi fotók ihlette sorai szerepeltek a kiállításon, majd pedig az erről készült kiadványban is.
A Mátrai Művészeti Napokon az irodalmi pályázat egyik díjazottja lett a „Gyógyít az erdő és a muzsikaszó” című meséje, melyet Vasvári Csaba színművész elő is adott.
S közben még letudott egy Gap Média különdíjat, egyetlent, melyet a magánszemélyek között adományoztak. Karácsonyra jelenik meg a Varázslótanonc mesekönyv, melyben szintén publikál, testvére grafikájával. S legfrissebb hír, hogy októberi díjátadásra hivatalos Budapestre, a „Kacaj Panka” pályázaton elért döntős meséje kapcsán.
– Tulajdonképpen minden, amit beküldött, nyert. Ez azért ritka siker első nekifutásra. Ennyire szereti a meséket?
– Gyermekként és felnőttként is közel áll hozzám. S mivel nincs saját gyermekem, a könyveken keresztül szeretnék mesélni a kicsiknek.
 

vissza az elejére