Forradalmi művek a tájképek alatt Kép, szöveg és olvasói viszony Színezőkönyv minden korosztálynak Szolgálat és hála

Forradalmi művek a tájképek alatt

Titkos '56-os művekből nyílt tárlat

n Különleges festményekből nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. Görgényi István (1915–1973) tatabányai festőművész „leleplezett” alkotásait láthatja a közönség a következő egy hónapban.

– pP –

„Leleplezett”, hiszen az 1956-os forradalmi eseményeket és a megtorlás gyötrelmeit megörökítő művek titokban készültek. A festő pedig portréknak és tájképeknek álcázta a tiltott témájú képeket. Évtizedekkel később aztán lehullt a lepel, illetve a fedőréteg az eredeti alkotásokról.
A titokzatos festmények születésének és megtalálásának körülményeit dr. Gyimesi Endre történész, a város egykori polgármestere elevenítette fel. A művész a Kádár-korszak idején tájkép- és portréfestőként volt ismert. Halála után pedig évtizedekig egy pincében hevertek festményei. Mígnem a rendszerváltozást követően egy keszthelyi vállalkozó, Rigó Erik meg nem vásárolta a kollekciót. Mivel a művek hosszú évekig a pincében porosodtak, restaurátorhoz vitte a képeket. A szakembernek tűnt fel a furcsaság; mintha a lazán felkent tájképek és portrék alatt, valami más is lenne…
Hát volt is: a forradalmi eseményeket és azok kegyetlen utóéletét ábrázoló, drámai művek. Több mint félszáz ilyen alkotás került elő a restauráláskor. Gyimesi Endre elmondta: az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából ismerheti meg a zalaegerszegi közönség ezeket a különleges képeket. Bár Görgényi István életműve országosan kevéssé ismert, munkássága és bátorsága példaértékű. Az ’56-os kollekción egy évtizedig dolgozott a művész, a legnagyobb titokban. Sem családja, sem barátai nem tudtak, nem tudhattak róla. A festő ugyanis nemcsak saját életét, hanem szerettei biztonságát is kockáztatta a tiltott témájú művekkel. Ennél kevesebbért is ítéltek halálra embereket a megtorlás éveiben. A történész szerint ugyanakkor az alkotó tette mégis optimizmust sugall; bízott benne, hogy egyszer az utókor megismeri ezeket a műveket.
A tárlatot megnyitó Sümegi György művészettörténész elmondta: a képek harminchárom éven át várták, hogy felfedezzék őket, érdekes, hogy maga a Kádár-kor is harminchárom évig tartott. Az is különös, hogy Görgényi pont a rendszer által favorizált Tatabányán, a „szocialista” városban hozta létre ezt az életművet. Hiszen olyan közeg és légkör vette körül, melyben kiváltképp nagyon óvatosnak és körültekintőnek kellett lennie, nehogy veszélybe sodorja magát. Festményeit egyfajta üzenetként hagyta hátra a jövőnek.
Görgényi kezdetben Aba-Novák Vilmos, majd Rudnay Gyula tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán. Rudnay stílusa későbbi művein is érződik. Bár a művészettörténész szerint sötét tónusú, drámai hatású festői modora Munkácsytól eredeztethető. Kijelenthető, hogy az
1956-os forradalom vizuális képhagyatékának legnagyobb kollekcióját hozta létre a művész.
A Gönczi Galéria tárlatán a festményeken kívül látható egy digitális fotókból álló sorozat is, mely a restaurálás egyes fázisait mutatja be; vagyis azt, hogy a könnyedebb témájú „fedőképek” alól hogyan kerültek elő a drámai festmények.

vissza az elejére


Kép, szöveg és olvasói viszony

n Mi lesz abból, ha egy író és konceptuális művész közösen dolgozik? Egy könyv; ami kép is, meg szöveg is. Olvasható is, meg nézhető is. A D'clinic Studios nemzetközi rezidenciaprogramjának szeptemberi vendégei Hayley Scrivenor ausztráliai író és Niels Poiz belga vizuális művész voltak.

– pet –

A két alkotó az úgynevezett Mixer program keretei között töltött el egy hónapot Zalaegerszegen. Munkájuk eredménye egy különleges könyv lett, melybe a múlt heti zárókiállításon lapozhatott bele a közönség. A kötet oldalai felnagyítva megjelentek a stúdió székhelyéül szolgáló, Rákóczi úti egykori mosoda falain is. Könyv szerzői a kiállítást megelőzően a napot a Simon István Könyvesházban töltötték, ahol a vásárlók is megismerkedhettek a különleges kiadvánnyal.
A Words Friends (Szavak Barátokkal) című kötet azt kéri az olvasóktól, hogy gondolják át a szöveggel való viszonyukat – mondták az alkotók a záróeseményen. A kötet érdekessége, hogy minden oldal képként funkcionál, hiszen a szövegek lefotózva, szkennelve kerültek a könyvbe. A szöveg így tárgyként és élményként is központi szerepet kap. Ahogy Hayley mondta: az olvasás fogalma elválaszthatatlan az olvasás tevékenységétől; így végső soron maga az olvasó kerül előtérbe.
A könyvszerkesztés technikájáról Niels elárulta: a szövegeket is és az azokat illusztráló rajzokat is előbb A4-es lapra kinyomtatták (párat össze is gyűrtek, ki is simítottak), majd beszkennelték a lapokat, így azok attól kezdve képként működtek tovább. Ezek kerültek be aztán a kötetbe; új jelentéstartalmakat hova létre a szöveg és a kép között.
A könyv – mely 20 példányban jelent meg – a két művész erősségeire épít: az ausztrál író meséli a történeteket, a belga vizuális művész pedig grafikáival erősíti a narratívát.
A fiatal alkotók nagyon jól érezték magukat Zalaegerszegen. Az írót például különösen inspirálta a közös munka és a napi ritmus. Mint mesélte, több és jobb sztorit írt itt, mint az előző hat hónapban otthon.
A kötetbemutató után a VEN zenekar koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.
A rezidenciaprogram októberben folytatódik, újabb művészek érkeznek a városba.

vissza az elejére


Színezőkönyv minden korosztálynak

A város nevezetességeivel ismerkedhetnek meg

n A manapság divatos színezőkönyvek mellett egy újfajta, szépen rajzolt kiadványt készített a zalaegerszegi Tourinform-iroda és Tóth Norbert grafikus, az Ady-iskola művésztanára. Különlegessége, hogy jellegzetes képeken (rajzokon) mutatja be a város legfontosabb látnivalóit.

Olyan nevezetességek, témák szerepelnek a Színezőkönyvben, amely elsősorban a turizmusra felfűzve erősíti a Zalaegerszeghez való kötődést. Erről beszélt a kiadvány bemutatóján Balaicz Zoltán polgármester, hozzátéve: a várost közelebb hozza nem csak a zalaegerszegiekhez, de az idelátogató turisták számára is hasznos lehet. Játékos, ugyanakkor ismeretterjesztő is a kiskönyv, és újszerűsége illeszkedik a megújult turisztikai koncepcióhoz.
A polgármester szólt a Tourinform-iroda munkájáról, a marketing új elemeiről, mint például a városi séták a Zalaegerszeg titkai című kiadvány alapján, és a város új turisztikai honlapját is pozitívként említette. Mint mondta, fontosnak tartja az online-marketing erősítését és bejelentette, hogy jövőre, a város első írásos említésének 770 éves évfordulójára egy kibővített, Zalaegerszeg titkai kiadvány jelenik majd meg „újabb titkokkal”.
A sajtótájékoztatón elhangzott, 2015-ben 2014-hez viszonyítva a vendégek száma a kereskedelmi és magánszálláshelyeken 14 százalékkal nőtt, míg a vendégéjszakák száma közel húsz százalékkal emelkedett.
Pereszteginé Szabó Júlia a Tourinform vezetője megemlékezett a turizmus világnapjáról, amelyhez az iroda a Zalaegerszeg Turizmusért Egyesülettel közösen csatlakozott. Az idei évben a világnap témájának az akadálymentes turizmust nevezték meg. Ezért a zalaegerszegiek júniusban kifejezetten mozgáskorlátozottak részére szerveztek belvárosi sétát.
Tóth Norbert elmondta: megtisztelő volt a felkérés és nagy örömmel vállalta a kiadvány elkészítését. Hozzátette: csapatmunka volt, a rajzok elkészítésében közreműködött még Gombos Zsófia és Pál Katja. A könyv alapötlete pedig Köcse Henriettől, a Tourinform-iroda marketing referensétől származik, aki szerint kedvelt foglalatosság manapság a színezés gyerekek és felnőttek körében egyaránt.

vissza az elejére


Szolgálat és hála

 

Hárman kaptak másokért emlékplakettet

n A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Remény Támogatási Közalapítvány a hagyományokhoz híven – a zsidó újév alkalmából – idén is átadta az általa létrehozott Másokért emlékplakettet.

Siklósi Vilmos, a hitközség elnöke elmondta: egyre nagyobb szükség van olyan erkölcsi elismerésre, mint az emlékplakett, melyet olyan jó emberek kapnak, akik sokat tesznek a másik ember iránti tiszteletért és az emberi kapcsolatok jobbá tételéért.
Az idei díjazottak: a Göcsej Kapuja Bak Általános Iskola közössége (a díjat Garamvölgyi György igazgató vette át), Megyeri Anna történész, a Göcseji Múzeum főmuzeológusa és Kiss János plébániai kormányzó, Zalabér katolikus papja.
A díjazottak életútját és munkásságát Siklósi Vilmos méltatta, majd a közalapítvány nevében Preisz József gratulált a díjazottaknak.

 

 

vissza az elejére