A szabadságot köszönhetjük nekik

Megemlékezés az aradi vértanúk tiszteletére

n Amikor a szabadságharc tábornokai 1849. augusztus 11-én az aradi várban a megadás mellett döntöttek, nem sejtették, hogy ugyanebben a várban fejeződik be majd életük október 6-án.

– AL –

Mégpedig embertelenül, ahogy Kaján Imre múzeumigazgató fogalmazott beszédében az aradi vértanúk tiszteletére rendezett városi ünnepségen Csány László szobránál. Mint mondta, ha nem is tekintünk fel minden alkalommal a forradalom és szabadságharc zalai vértanújának szobrára, ott belül mindenkiben megvan a gyász és döbbenet érzése, amikor eszünkbe jut a megalázó megtorlás, ahogy elbánt szabadságharcunk hőseivel az akkori Habsburg hatalom.
Csány, Batthyány, az aradi tábornokok és a többiek egy polgári országért küzdöttek, és ez a harcuk sikeres volt. Haynau hiába öldökölt, egy dolgot ért el: egységbe tömörítette a magyar nemzetet, amely azután számon tartotta hősi halottait, nyugdíjat adott a ’48-as honvédeknek, sőt egyik akasztottjával tetette az uralkodó fejére később a koronát. Máig apáról fiúra száll, hogy „magyar ember sörrel nem koccint”, majd számolt is a magyar tizenháromig, amikor Ferenc Józsefnek felesége, gyermekei, testvérei erőszakos halálát kellett megélnie. Ezt „Batthyány-átokként” tartja nyilván a magyar közvélemény.
Gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is fel akarta akasztatni Haynau, csak felesége lélekjelenléte mentette meg őt a szégyentől. Felvágta az ereit és így akaszthatatlanná vált, „csak” sortűz elé kellett állnia. Kilenc főtisztünket nemcsak halálra ítélték, de meg is alázták: a marhatolvajoknak és útonállóknak járó kötelet kapták, ahogy Csány László is. Az egykori visszaemlékezések szerint hőseink teljes nyugalommal adták át magukat a bakónak. Tudták, hogy egy jobb világért küzdöttek eredményesen, és haláluk megadja az alapot a magyar nemzet szabadságvágyának. Ebben nem is csalatkoztak, hiszen most is itt vagyunk, szabad ország szabad polgáraiként gondolhatunk rájuk.
A megemlékezésen verssel, dallal, tizenhárom fáklya meggyújtásával és koszorúzással rótták le tiszteletüket ’49 októberének mártírjai előtt, akik békét teremtettek magyar és magyar között.

vissza az elejére

LMP: akcióterv a bérválság kezelésére

n Nem fordít kellő figyelmet a bérválságra Orbán Viktor és kormánya. Magyarországon ma a legtöbb ember nem tud megélni abból a fizetésből, amit munkájáért kap, ezért sokan külföldre kényszerülnek – fogalmazott zalaegerszegi sajtótájékoztatóján Szél Bernadett országgyűlési képviselő.

– pet –

Az LMP társelnöke kedden a megye több városában is tájékoztatót tartott a párt tizenegy pontos megoldási javaslatáról. Az országgyűlési képviselő szerint azért lett érvénytelen a kormány által kezdeményezett népszavazás, mert az embereknek sokkal komolyabb problémáik vannak annál, mint amiről ez a kampány és a szavazás szólt. 2011 óta évről évre nő az országból kivándorlók száma, és a túlnyomó többség – a miniszterelnök véleményével ellentétben – nem kalandvágyból hagyja el az országot, hanem azért, mert komoly megélhetési problémái vannak.
Szél Bernadett szerint elsősorban a hazai munkavállalók boldogulását kéne segítenie a kormánynak. Az LMP egy ötpontos megoldási javaslatot nyújtott be a parlamentnek a válság kezelésére. Az akcióterv alapelve az, hogy megélhetési okok miatt senkinek se kelljen külföldre mennie.
Paksy Zoltán, az LMP zalaegerszegi önkormányzati képviselője hozzátette: Zalaegerszeg évek óta kétségbeesett lépéseket tesz annak érdekében, hogy szakképzett munkaerőt tartson a városban. Különféle ösztöndíjakkal támogatják például a főiskolásokat és egyetemistákat, hogy visszatérjenek a megyeszékhelyre. A küzdelem azonban egyelőre kilátástalannak tűnik, hiszen a helyi vállalkozások folyamatosan munkaerőhiánnyal küzdenek. A képviselő szerint a közszférában sem jobb a helyzet, hiszen van olyan ágazat (például a közgyűjteményi dolgozók köre), ahol 2008 óta nem volt béremelés.
A párt szerint a problémák orvoslásához az oktatási rendszer jelenlegi helyzetén is javítani kell, illetve szociális bérlakások építésével is lehetne támogatni a fiatalok helyben maradását.

vissza az elejére

Állatok világnapja az Eötvösben

n Hálás szerep várt az Eötvös-iskolában Járiné Lévai Marianna és Gasparics Beatrix tanárnőkre, akik az intézményben több éve hagyományos állatok világnapja rendezvény szervezői voltak.

– b. k. –

Felhívásukra négylábúak és madarak érkeztek a diákokkal együtt otthonról a suliba, valamint 400 darabos plüssállatgyűjtemény és rajzkiállítás tette főszereplővé egy napra az állatokat.
Egy különteremben szállásolták el az otthonról hozott kedvenceket, akiket nagy örömmel látogattak a tanulók. A gazdik pedig a felügyelet okán mentesültek a délelőtti tanórákról. A legtöbben nyuszival érkeztek, de látható volt tengerimalac, papagáj, teknősök különböző méretben, valamint néhány egyéb hüllő. Természetesen nem hiányozhattak az ebek sem. Így volt a nap során terápiáskutya-bemutató, valamint a Zalaegerszegi Kutyasuli, és a Bogáncs állatmenhely néhány lakója is ellátogatott a gyerekekhez.
Dr. Illyés Zoltán biológus az év élőlényeit mutatta be interaktív módon, videóval és élőállat-bemutatóval gazdagítva mondandóját. Így kaphattak a gyerekek ismereteket a kockás liliomról, a mezei szilről, a lilatönkű pereszkéről, a kamilláról, illetve a harisról, a denevérről, a kockás siklóról, a mezei tücsökről és a compóról.
Az alsósok termeiben tobzódtak a plüssök, otthonos hangulatot varázsolva. Valamint a gyerekek által készített rajzokból nyílt kiállítás az intézmény aulájában, ahol a legjobb alkotások díjazásban részesültek.
A világnaphoz kapcsolódva a héten még két programot szervezetek, jutalomkirándulást a Kis-Balatonhoz, illetve gyöngybagoly-bemutatót. A madarakra irányuló kiemelt figyelem pedig csak eztán veszi kezdetét, hiszen hamarosan madáretetőt helyeznek ki az iskola megfelelő területére, melyet a 4. e. osztályosok fognak felügyelni. S a tervek szerint a város újabb madárgyűrűző hellyévé válhat az oktatási intézmény.

vissza az elejére

Születésnap

n Egyéves az Egerszeg Rádió. A születésnapról többek között faültetéssel emlékeztek meg. A városi televízió és rádió épülete előtt a közelmúltban kivágtak két beteg fát, ezek helyére az ünnep alkalmából három vadkörtefa került. A növényt Balaicz Zoltán polgármester, Horváth István, a VG Kft. ügyvezetője és Frauenhoffer Márta, a Zalaegerszegi Televízió és Rádió Kft. ügyvezetője ültette el.

vissza az elejére

Gyaloglás jó hangulatban

Boda lászló emlékére szervezett túránk

n Életet az Éveknek Nyugdíjas Szövetség megyei szervezete tavaly elhunyt korábbi elnöke, Boda László emléke előtti tiszteletből róla elnevezett gyalogtúrát szervezett Zalaegerszegen.

A polgármesteri hivatal előtt gyülekezőket Balaicz Zoltán polgármester, a város idősügyi tanácsának elnöke köszöntötte. A közelmúltban megyei díszpolgári címmel kitüntetett dr. Papp Lajos professzort idézte, aki nagy híve a gyaloglásnak. Ő azt mondta, tudományosan bizonyított, hogy a gyaloglás, a kényelmes séta sokkal egészségesebb, mint bármilyen más sport űzése. A professzor másfél órát ajánl a kedvező élettani hatás eléréséhez. A megjelent 152 szépkorú lakost Kocsis Gyula, a város idősügyi tanácsának elnöke, valamint Siklósi Vilmosné, az Egészség Egyesület Zalaegerszeg elnöke is köszöntötte. A séta a rossz idő miatt csak az Apáczai Művelődési Központig tartott, ahol szenior táncfoglalkozással zárult a gyaloglás világnapja keretében szervezett program.

vissza az elejére