Deákra emlékeztek | Ismét Waldorf-iskola Zalában(?) | Új ivókút a Deák téren | Raffay Ernő előadása |
n Deák Ferenc születésének 213. évfordulójára emlékeztek a zalai születésű politikusról elnevezett téren. A „haza bölcsének” születésnapján (október 17.) minden évben ünnepséget szervez a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Deák Ferenc SZKI, valamint a Zrínyi Miklós Gimnázium.
Deák Ferenc belvárosi szobránál Kiss Gábor
könyvtárigazgató mondott köszöntőt, majd a középiskolások emlékeztek meg egy
rövid műsorral a reformkor egyik legnagyobb alakjáról. Elhangzott többek között
Deák 1845-ös zalaszentgróti beszédének egy részlete is, a Védegyletekről
Árvai Csaba tolmácsolásában.
Az ünnepséget koszorúzás zárta.
Ismét Waldorf-iskola Zalában(?)
Ahol a nevelés művészet, és van idő a gyerekre
n A napokban kezdődött a szélesebb körű tájékoztatás, és január elejére el kell dőlnie, hogy néhány év szünet után újra sikerül-e Waldorf-iskolát indítani Zalában? A nagyon jó mutatókkal bíró alternatív iskola gyakorlati megismertetésére előadás-sorozat indult, melynek helyszíne az Apáczai ÁMK.
– B. K. –
A Dunántúlon jelenleg Zala megye az egyetlen, ahol nem működik Waldorf-iskola,
míg a szomszédos megyeszékhelyen, Szombathelyen két általános iskola és egy
gimnázium is fogadja az érzelmi stabilitásra, életkori és egyéni sajátosságokra,
a művészeti nevelésre nagy hangsúlyt helyező pedagógiai módszer elkötelezettjeit.
A nevezett előadás-sorozatra is innét érkeznek a gyakorló, több éves
tapasztalattal bíró pedagógusok. Elsőként Kányai Mirella
osztálytanító, aki az iskolatípus előnyeiről beszélt az érdeklődőknek.
S amiket sorolt, az alanyi jogon minden iskolás gyereket megilletne. A „nincs
idő” rohanó rendszerekben azonban mégsem valósul meg. Így a diáknak, mint
embernek járó tisztelet, a szeretetteljes légkör, a figyelem, az otthonosság
érzete az oktatási intézményben, ahol a gyerek a napja nagy részét tölti, ahol a
napközi a közös játékokról szól. S hogy lehet saját készítésű tankönyvből
eredményesen tanulni, s hogy az írás-olvasást nem kell első osztály karácsonyra
kierőszakolni, a ki tudja kivel versenyező légkörben, s hogy ennek mennyi
pozitív hozadéka van, arról meggyőznek a gyerekek széles körű műveltségéről és
gyakorlati tudásáról bizonykodó munkák, az a csillogó tekintet, ami egyébként
túl korán kihuny a motiválatlan diákok szeméből. S hogy mi is a motiváció,
hiszen osztályzás, bukás nincs. Viszont teljesítménykényszer sincs, hanem
életkornak megfelelő, életközeli feladatok természetes ösztönzőként, megőrizve a
tanulás közben a képzelet, a fantázia, az alkotás nyújtotta pluszörömöket, az
órarend biztosította elmélyülést a tananyagban, változatos módon megközelítve a
témát.
–
Viszont olyan sincs, hogy egy elkezdett feladatot a gyerek nem fejez be. Csak
mondjuk megáll egy kettes szintnél és kész. Ilyen szempontból a Waldorf-iskola
szigorúbb az államinál. A feladatok az életkornak megfelelők, ha igényel a
tanuló segítséget, kaphat, de olyan nincs, hogy nem ér a munka végére. Mert a
cél elérése jó dolog, de csupán pillanatnyi öröm, az odavezető út viszont az
igazi fejlesztő – mondta többek között Kányai Mirella.
Hangsúlyozta még, alapcéljuk, hogy olyan felnőttek váljanak a tanítványaikból,
akik mind a munkahelyen, mind a családban megállják a helyük, akik tettre készek
a világban. Akik aggódnának az eltérő tanulási tempó miatt, azoknak hozzátette,
negyedik és nyolcadik osztály végére van összeérés az állami iskolákkal,
biztosítva az átjárhatóságot, illetve a nem Waldorf jellegű iskolában való
továbbtanulást. S felsőbb iskolákban nagyon jól megállják a helyük ezek a
gyerekek.
A hátulütő, hogy szülői támogatást igényel ez az iskolatípus, ahol van idő a
gyerekre, az általános műveltségre, a több ágú művészeti nevelésre, két idegen
nyelv elsajátítására, hagyományos kézimunka-technikák megtanulására,
kertészkedésre, az évkör ünnepeinek megülésére, vallásos nevelésre és még
játszani is. Az iskola, ahova egyértelműen szeretnek járni a gyerekek. Ahol bár
harmadikban tanulnak meg teljesen írni, de már önállóan kisházat tudnak építeni.
Az iskola, ahol felsőben van informatika, mert előbb a való világgal ismertetik
meg a tanulókat. Az iskola, mely az ország első kétnyelvű magániskolájaként
vonult be a hazai oktatástörténetbe, melyet anno, 1926-ban gróf
Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezett. Az
iskola, mely 2017-ben újra indulna Zalában is.
n Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli idén a Zala Megyei Mérnöki Kamara. A jeles alkalomból egy köztéri alkotást adományoztak a városnak. A zalaegerszegi Deák Ferenc térre egy szarvast ábrázoló ivókút került, mely Béres János szobrászművész alkotása.
– pet –
Az ivókút ünnepélyes avatásán részt vett többek között Lékai Gyula Zoltán,
a kamara elnöke, Balaicz Zoltán polgármester, valamint
Németh János keramikusművész is. Lékai Gyula az avatáson
elmondta: azért merült fel az ivókút ötlete, hogy legyen egy emléke a városban
nemcsak a 20. évfordulónak, hanem a mérnököknek, a mérnöki munkának is. Az új
ivókút Zala megye egyik jellegzetes állatát, a szarvast ábrázolja, melynek
agancsai emelik magasba a nyomógombos kút káváját. A tizennyolc agancság a
mérnöki kamara tizennyolc szakágát jelképezi. A kút szlogenje: „Csak tiszta
forrásból”, mely egy Bartók Béla által gyűjtött népballadára – a
szarvassá vált fiúkra – utal.
Az önkormányzat nevében Balaicz Zoltán köszönte meg a kamara
ajándékát. Mint mondta: a tervezés és engedélyezés költségeit a mérnöki kamara
állta, a telepítés és az üzemeltetés költségeit az önkormányzat végzi el. A víz-
és szennyvízhálózat kialakítása, a tér rendezése, a fogadószerkezet kialakítása
összesen 1 millió 380 ezer forintba került.
Az ivókutat a leleplezést követően Németh János keramikusművész
avatta fel, majd az ünnepség résztvevői meg is kóstolták a kút vizét.
n Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára szervezett városi programsorozat részeként dr. Raffay Ernő tartott előadást a forradalom előzményeiről a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.
– pet –
A politikusként is ismert történész a kommunizmus tragikus évtizedeiről, a
kínzásokról és a rendszer – nemcsak hazai – áldozatairól beszélt. Mint azt
bevezetésképpen, az ’56-os megtorlásokra utalva elmondta: az emberi
kegyetlenségnek nincs határa. Annál is inkább igaz ez, mert a világon a
kommunizmus követelte a legtöbb emberáldozatot (közel 100 millió).
Szovjetunióban 20 millió, a Kínai Népköztársaságban 65 millió, Kelet-Európában 1
millió áldozatról tudunk, és ebben még nincsenek bent azok, akik közvetett okok
(éhezés, lelki traumák által kiváltott betegség) miatt haltak meg.
Az előadó a Zalaegerszeg Barátai Egyesület és a Pro Zalaegerszeg Kulturális
Egyesület meghívására érkezett a városba.