Deákra emlékeztek Ismét Waldorf-iskola Zalában(?) Új ivókút a Deák téren Raffay Ernő előadása

Deákra emlékeztek

n Deák Ferenc születésének 213. évfordulójára emlékeztek a zalai születésű politikusról elnevezett téren. A „haza bölcsének” születésnapján (október 17.) minden évben ünnepséget szervez a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Deák Ferenc SZKI, valamint a Zrínyi Miklós Gimnázium.

Deák Ferenc belvárosi szobránál Kiss Gábor könyvtárigazgató mondott köszöntőt, majd a középiskolások emlékeztek meg egy rövid műsorral a reformkor egyik legnagyobb alakjáról. Elhangzott többek között Deák 1845-ös zalaszentgróti beszédének egy részlete is, a Védegyletekről Árvai Csaba tolmácsolásában.
Az ünnepséget koszorúzás zárta.

 

vissza az elejére


Ismét Waldorf-iskola Zalában(?)

Ahol a nevelés művészet, és van idő a gyerekre

n A napokban kezdődött a szélesebb körű tájékoztatás, és január elejére el kell dőlnie, hogy néhány év szünet után újra sikerül-e Waldorf-iskolát indítani Zalában? A nagyon jó mutatókkal bíró alternatív iskola gyakorlati megismertetésére előadás-sorozat indult, melynek helyszíne az Apáczai ÁMK.

– B. K. –

A Dunántúlon jelenleg Zala megye az egyetlen, ahol nem működik Waldorf-iskola, míg a szomszédos megyeszékhelyen, Szombathelyen két általános iskola és egy gimnázium is fogadja az érzelmi stabilitásra, életkori és egyéni sajátosságokra, a művészeti nevelésre nagy hangsúlyt helyező pedagógiai módszer elkötelezettjeit. A nevezett előadás-sorozatra is innét érkeznek a gyakorló, több éves tapasztalattal bíró pedagógusok. Elsőként Kányai Mirella osztálytanító, aki az iskolatípus előnyeiről beszélt az érdeklődőknek.
S amiket sorolt, az alanyi jogon minden iskolás gyereket megilletne. A „nincs idő” rohanó rendszerekben azonban mégsem valósul meg. Így a diáknak, mint embernek járó tisztelet, a szeretetteljes légkör, a figyelem, az otthonosság érzete az oktatási intézményben, ahol a gyerek a napja nagy részét tölti, ahol a napközi a közös játékokról szól. S hogy lehet saját készítésű tankönyvből eredményesen tanulni, s hogy az írás-olvasást nem kell első osztály karácsonyra kierőszakolni, a ki tudja kivel versenyező légkörben, s hogy ennek mennyi pozitív hozadéka van, arról meggyőznek a gyerekek széles körű műveltségéről és gyakorlati tudásáról bizonykodó munkák, az a csillogó tekintet, ami egyébként túl korán kihuny a motiválatlan diákok szeméből. S hogy mi is a motiváció, hiszen osztályzás, bukás nincs. Viszont teljesítménykényszer sincs, hanem életkornak megfelelő, életközeli feladatok természetes ösztönzőként, megőrizve a tanulás közben a képzelet, a fantázia, az alkotás nyújtotta pluszörömöket, az órarend biztosította elmélyülést a tananyagban, változatos módon megközelítve a témát.
– Viszont olyan sincs, hogy egy elkezdett feladatot a gyerek nem fejez be. Csak mondjuk megáll egy kettes szintnél és kész. Ilyen szempontból a Waldorf-iskola szigorúbb az államinál. A feladatok az életkornak megfelelők, ha igényel a tanuló segítséget, kaphat, de olyan nincs, hogy nem ér a munka végére. Mert a cél elérése jó dolog, de csupán pillanatnyi öröm, az odavezető út viszont az igazi fejlesztő – mondta többek között Kányai Mirella. Hangsúlyozta még, alapcéljuk, hogy olyan felnőttek váljanak a tanítványaikból, akik mind a munkahelyen, mind a családban megállják a helyük, akik tettre készek a világban. Akik aggódnának az eltérő tanulási tempó miatt, azoknak hozzátette, negyedik és nyolcadik osztály végére van összeérés az állami iskolákkal, biztosítva az átjárhatóságot, illetve a nem Waldorf jellegű iskolában való továbbtanulást. S felsőbb iskolákban nagyon jól megállják a helyük ezek a gyerekek.
A hátulütő, hogy szülői támogatást igényel ez az iskolatípus, ahol van idő a gyerekre, az általános műveltségre, a több ágú művészeti nevelésre, két idegen nyelv elsajátítására, hagyományos kézimunka-technikák megtanulására, kertészkedésre, az évkör ünnepeinek megülésére, vallásos nevelésre és még játszani is. Az iskola, ahova egyértelműen szeretnek járni a gyerekek. Ahol bár harmadikban tanulnak meg teljesen írni, de már önállóan kisházat tudnak építeni. Az iskola, ahol felsőben van informatika, mert előbb a való világgal ismertetik meg a tanulókat. Az iskola, mely az ország első kétnyelvű magániskolájaként vonult be a hazai oktatástörténetbe, melyet anno, 1926-ban gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezett. Az iskola, mely 2017-ben újra indulna Zalában is.

vissza az elejére


Új ivókút a Deák téren

n Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli idén a Zala Megyei Mérnöki Kamara. A jeles alkalomból egy köztéri alkotást adományoztak a városnak. A zalaegerszegi Deák Ferenc térre egy szarvast ábrázoló ivókút került, mely Béres János szobrászművész alkotása.

– pet –

Az ivókút ünnepélyes avatásán részt vett többek között Lékai Gyula Zoltán, a kamara elnöke, Balaicz Zoltán polgármester, valamint Németh János keramikusművész is. Lékai Gyula az avatáson elmondta: azért merült fel az ivókút ötlete, hogy legyen egy emléke a városban nemcsak a 20. évfordulónak, hanem a mérnököknek, a mérnöki munkának is. Az új ivókút Zala megye egyik jellegzetes állatát, a szarvast ábrázolja, melynek agancsai emelik magasba a nyomógombos kút káváját. A tizennyolc agancság a mérnöki kamara tizennyolc szakágát jelképezi. A kút szlogenje: „Csak tiszta forrásból”, mely egy Bartók Béla által gyűjtött népballadára – a szarvassá vált fiúkra – utal.
Az önkormányzat nevében Balaicz Zoltán köszönte meg a kamara ajándékát. Mint mondta: a tervezés és engedélyezés költségeit a mérnöki kamara állta, a telepítés és az üzemeltetés költségeit az önkormányzat végzi el. A víz- és szennyvízhálózat kialakítása, a tér rendezése, a fogadószerkezet kialakítása összesen 1 millió 380 ezer forintba került.
Az ivókutat a leleplezést követően Németh János keramikusművész avatta fel, majd az ünnepség résztvevői meg is kóstolták a kút vizét.

vissza az elejére


 

                                Raffay Ernő előadása

n Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára szervezett városi programsorozat részeként dr. Raffay Ernő tartott előadást a forradalom előzményeiről a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.

– pet –

A politikusként is ismert történész a kommunizmus tragikus évtizedeiről, a kínzásokról és a rendszer – nemcsak hazai – áldozatairól beszélt. Mint azt bevezetésképpen, az ’56-os megtorlásokra utalva elmondta: az emberi kegyetlenségnek nincs határa. Annál is inkább igaz ez, mert a világon a kommunizmus követelte a legtöbb emberáldozatot (közel 100 millió). Szovjetunióban 20 millió, a Kínai Népköztársaságban 65 millió, Kelet-Európában 1 millió áldozatról tudunk, és ebben még nincsenek bent azok, akik közvetett okok (éhezés, lelki traumák által kiváltott betegség) miatt haltak meg.
Az előadó a Zalaegerszeg Barátai Egyesület és a Pro Zalaegerszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett a városba.

 

vissza az elejére