Érték- és utcaképvédelem | Modernzeg.hu | Meghívó | Gyógytornász vagy egészségügyi
szervező |
Városvédők: fókuszban az épített örökség
n Őrizzük meg, újítsuk fel. De úgy, hogy közben az eredeti stílus és érték is megmaradjon, ám a 21. század kívánalmainak is megfeleljen egy-egy régi ház. Vagy netán egy egész utca? A feladat nem könnyű, annál is inkább, mert a jogszabályi háttér igen szerteágazó és bonyolult, ráadásul egyes elemei még nem kristályosodtak ki teljesen.
– pP –
|
Agg Ferenc |
Az épített örökség helyi védelméről esett szó a Zalaegerszegi Városvédő
Egyesület legutóbbi ülésén, ahol Agg Ferenc Podmaniczky-díjas
építész tartott előadást. Az összejövetel apropóját ezúttal az adta, hogy néhány
hónappal ezelőtt fogadták el a településkép védelméről szóló törvényt, bár a
végrehajtási rendelet még nem készült el.
Agg Ferenc bevezetésképpen elmondta: a helyi értékek védelme a
kulturális örökségvédelem része kell, hogy legyen. A jogszabályi háttér három
törvény – a kulturális örökségvédelmi törvény, illetve ezen belül a helyi
védelmi rendelet, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
és a nemrég elfogadott településkép védelméről szóló törvény – köré csoportosul.
Zalaegerszegen egy-egy épület védelmének tényét az értékvédelmi rendeletben
rögzítik. Hogy mit védünk, az leginkább politikai akarat és szakmai konszenzus
kérdése – fogalmazott az építész. Hozzátette: sajnos gyakorta nem becsüljük meg
kellően értékeinket, és sokszor hiányzik a védelemhez, karbantartáshoz, vagy
szakszerű felújításhoz szükséges forrás is.
Hogy miért nem természetes dolog a védelem, annak társadalmi és történeti okai
vannak Agg Ferenc szerint. Mint mondta: nincs folytonosság az
építészetben, ami egyúttal egy társadalmi lenyomat is. Az egymást váltó hatalmi
rendszerek mindig felülírták, vagy erőszakos eszközökkel el is pusztították az
előző korok értékeit, s ez látszik az építészeten is.
Zalaegerszegen érdemes például megfigyelni azt a jelenséget, hogy az 1980–90-es
évek fordulóján a tehetősebb rétegek hogyan vonultak ki a belvárosból. Aki
megtehette, inkább Andráshidán vagy Csácsban építkezett. Az szinte senkinek sem
jutott eszébe, hogy a belváros régi polgári házait vásárolják meg, újítsák fel.
A belvárosban élés ma sem nagy divat. Ennek következménye jól látszik; az Ady
utcában például több elhanyagolt, jobb sorsra érdemes egykori polgári épület áll
üresen, leromlott állapotban.
Ami
a védett, értékes épületek felújításának konkrétumait illeti: rendszeresen
probléma, hogy milyen nyílászárót, milyen hőszigetelést, milyen ráépítést lehet
alkalmazni, úgy hogy az eredeti stílus, illetve az épület eredeti tömege ne
változzon. Jó és rossz példákat egyaránt látni városszerte.
Agg Ferenc szerint, ha egy épület helyi védettség alá kerül, akkor
a védelemnek az egészre kell vonatkoznia, nemcsak a ház egyes részeire, például
a homlokzatra. Ez utóbbi hibás nézet miatt sok rossz megoldás született az
elmúlt évtizedben (például Batthyány utcában, Ady utcában). A felújításnál az a
lényeg, hogy az alkalmazott építészeti megoldás ne legyen domináns, s az eredeti
épület tömege, utcaképi szerepe ne változzon.
Apropó utca: a szakember úgy látja, hogy bizonyos esetekben szükséges az utcakép,
vagy utcaszakasz védelme is. Zalaegerszegen az Ady utcában van a legtöbb értékes
házsor, így az egységes védelmet igényel. De az egykori polgári városrészekben (Jókai
utca, Vörösmarty utca, Botfy utca) is vannak értékes szakszok.
Az építész szerint adókedvezményekkel, különféle támogatásokkal lehetne a
tulajdonosokat ösztönözni szakszerű felújításra. De a helyi médiumoknak is
hangsúlyosabban kellene foglalkozniuk a kérdéssel: bemutatva, hogy mi az érték,
illetve hogy mi az, ami jól vagy épp rosszul sikerült egy-egy felújítás
alkalmával, vagy egy új épület régi környezetbe illesztésével.