Nemcsak bővül, élő is lesz | Aláírták a megállapodást Budapesten | A múlt és a nagymama nyomában | Megnyitották a Kossuth utcát |
1,7 milliárd forint a skanzen fejlesztésére
n Döntés született a Göcseji Falumúzeum fejlesztéséről. Az ország első szabadtéri múzeuma – mely 1968-ban nyílt meg – a rendkívüli kormányzati intézkedések keretből 1 milliárd 535 millió forint támogatást kap. Ezenkívül a város a TOP-pályázatból is biztosíthat forrásokat a bővítésre, így összesen közel 1,7 milliárd forintból újulhat meg a skanzen.
–
pet –
A részletekről a falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót, melyen részt vett
többek között Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri
biztos, Balaicz Zoltán polgármester, Tolvaj Márta
alpolgármester, valamint Kaján Imre múzeumigazgató.
Vigh László elmondta: a skanzen egy óriási kincs, ennek ellenére
kevesen látogatják, és nincs igazán országos szinten turisztikai vonzereje.
Annak ellenére, hogy Zalaegerszegről sokaknak ez az intézmény jut eszébe. A
fejlesztéssel nemcsak bővíteni szeretnék a falumúzeumot, hanem élhetővé is
varázsolni. Az a cél, hogy a látogató egy egész napot eltölthessen itt;
tartalmas programokat és izgalmas látnivalókat kínálva számukra. A
rekonstrukción túl mindehhez hatékony kommunikációra is szükség van, hiszen csak
így lehet idegenforgalmi célpont – a most még 7, ám a jövőben közel 10
hektárossá bővülő – helyszín.
Balaicz Zoltán felidézte, hogy a skanzen fejlesztéséről már évek
óta szó van. Komolyabban 2013 végén fogalmazódott meg a gondolat, s ekkor el is
készült az intézmény 2014–24 közötti fejlesztési terve. Eredetileg csak a TOP-programból
szerették volna megvalósítani az elképzeléseket, ám gyorsan kiderült, hogy ehhez
szűkös a pályázati keret, így aktív lobbitevékenységbe kezdtek. Ebben
segítségükre volt Fekete György MMA-elnök, a város díszpolgára
is.A polgármester elmondta: azt szeretnék, ha 2018-ra, vagyis a Göcseji
Falumúzeum ötvenedik, jubileumi évfordulójára egy megújult intézmény fogadhatná
a látogatókat. A fejlesztés egyúttal azt is jelenti, hogy a skanzen bizonyos
szempontból összekapcsolódik a szomszédos Magyar Olajipari Múzeummal; így
mutatva be a 19–20. századi átalakuló zalai faluképet.
Tolvaj Márta mindehhez hozzátette: a városban elképesztően sok
értékes gyűjtemény rejlik, amik jelenleg nem láthatóak nyilvánosan. Ilyen
például Selyem Tóth Sándor rádiógyűjteménye, Vörös István
hangszergyűjteménye vagy Román Andrásné pannon csipkéi. Ezek mind
helyet kapnának a falumúzeumban, sőt a csipkeverés tudományát „vissza is
tanítanák” az érdeklődőknek. Az a cél ugyanis, hogy ne csak bemutassák és
megőrizzék a múlt értékeit, hanem át is örökítsék azokat. Ezért különféle régi
mesterségeket bemutató tanműhelyek is létesülnek a megújult skanzenben, amik
élővé teszik a múzeumot.
Már a 2013-as koncepció elkészülésekor is a 24. órában voltunk! – fogalmazott
Kaján Imre. Úgy látja, hogy a bővítéssel, a változatos programokkal,
műhelymunkákkal és hatékony marketinggel nemcsak élővé lehet varázsolni a helyet,
hanem igazi turisztikai vonzereje is lesz a falumúzeumnak a 21. századi
látogatók számára. Sőt, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum javaslatára
olyan elemekkel is bővülnek, amik illeszkednek a nyugat- és dél-dunántúli
tájházak kompetenciaprogramjaihoz. Így szakmai találkozóknak is helyet tudnak
majd biztosítani.
Hogy milyen konkrét fejlesztésekre kerül sor a kormányzati forrásból, arról
Varju András osztályvezető számolt be. Mindenekelőtt megújul a
közönségkapcsolati rendszer és a fogadóépület. Itt tantermek, műhelyek és
étterem létesülnek, utóbbi hagyományos göcseji ételeket kínál. Felújítják
továbbá a Hencz-malmot, a skanzen területén pedig több új porta valamint egy
tradicionális kiskocsma és egy iskola is épül a következő időszakban. A
projektben szerepel továbbá egy nemesi kúria felépítése is, ahol egy mintakertet
is kialakítanak; bemutatva a falusi gazdálkodást és annak jellegzetes növényeit.
Az első kapavágásokra várhatóan 2017 tavaszán kerül sor, addig az engedélyes
építés tervek és más adminisztratív előkészületi munkák zajlanak. A fejlesztés
alatt a skanzen nem zár be teljesen, szeretnék ugyanis a hagyományos
rendezvényeiket a bővítés idején is megtartani.
Aláírták a megállapodást Budapesten
A járműipari tesztpálya növeli a gazdaság teljesítményét
n A zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházás megvalósítása hosszú távon 0,4 százalékponttal növelhetik a magyar gazdaság teljesítményét – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter abból az alkalomból, hogy Zalaegerszeg önkormányzatával aláírták a tesztpálya megépítéséről szóló megállapodást. A dokumentumot Varga Mihály és Balaicz Zoltán látta el kézjegyével.
Az eseményen részt vett Lepsényi István gazdaságfejlesztésért
és szabályozásért felelős államtitkár valamint Vigh László, a
járműipari tesztpálya megvalósításáért felelős miniszteri biztos, a térség
országgyűlési képviselője. A város polgármestere elmondta: a szaktárca és az
önkormányzat között létrejött megállapodás eredményeként Zalaegerszeg biztosítja
a tesztpálya megépítéséhez szükséges ingatlanokat és közműveket. A város 250
hektárnyi területtel járul hozzá a beruházás megvalósításához, és 3 milliárd
forintot – saját területfejlesztési programja egynegyedét – fordít
ipariút-fejlesztésre.
Varga Mihály elmondta: létrejött az Autóipari Próbapálya Zala Kft.,
amelynek feladata, hogy elindítsa és megvalósítsa a tesztpálya-beruházást. A
mintegy 35 milliárd forint értékű beruházás első fázisában, 2017-ben megépül
három hagyományos járműdinamikai tesztelem, létrejönnek az autonóm járművek
tesztelésére alkalmas specifikus részek, a kiszolgálóépületek és a kapcsolódó
infrastruktúra-beruházások. A második ütemben, 2018-tól kiépül a nagysebességű
oválpálya, sor kerül a járműdinamikai tesztelemek további fejlesztésére és
további kiszolgálóépületek létrehozására. A miniszter bízik abban, hogy 2019
végén egy teljesen megvalósult beruházást adhatnak át, a költségvetés
biztosítani fogja az ehhez szükséges forrásokat.
A miniszter hangsúlyozta: a beruházás megerősíti Magyarország hosszú távú
versenyképességét, járműipari pozícióját, és segíti a vállalati-felsőoktatási
együttműködést is.
Magyar származású alkotó a d'clinic-en
n Ismét a helyi tárgyak és emlékek nyomába eredt a D'Clinic Studios nemzetközi rezidenciaprogramján részt vevő egyik alkotóművész. Alexandra Ungern-Sternberg a brazíliai Sao-Paoloból érkezett egy hónapra Zalaegerszegre, és itt-tartózkodása alatt a múlt értékeit kutatta; beépítve azokat alkotásaiba.
A– pet –
Annál is inkább, mert az intermédiaművész magyar felmenőkkel is rendelkezik:
egyik nagymamája Magyarországról emigrált Brazíliába.A rezidenciaprogram
októberi zárókiállításán Alexandra többek között arról mesélt, hogy a múzeumi
szobrok, tárgyak formája és hangulata, a népművészet motívumvilága és a régi
mesterségek egyaránt inspirálták. Az „Egyszer volt...” című, grafikákból,
fotókból, videókból álló sorozata az itt készült munkáinak gyűjteménye. Az
alkotás folyamatában, a tárgyi emlékek vizsgálata közben, kapcsolatot próbált
teremteni családjának történetével is. Ez a kutatómunka ugyanakkor túlmutat
származásának kérdésén, hiszen a jelenre is reflektál; összekötve – és némileg
újra is gondolva – a régi korok üzenetét a mával.
A D'Clinic Studios zárókiállításán két másik alkotó is bemutatkozott.
Sophie Durand (Ausztrália; Perth) és Magali Rifflart-Villeneuve
(Franciország; Párizs) a Mixer-program keretében töltött egy hónapot a városban.
„A nehéz és a könnyű – történetek Magyarországról” című közös projektjük
eredménye egy könyv és egy multimédia- installáció lett. Mint mondták: azokat az
érzéseket próbálták közösen leképezni, amik magyarországi kirándulásaik során
érték őket. Nemcsak Zala ihlette meg a két alkotót, hanem például Szombathely,
Észak-Magyarország és a Gemenci erdő is. Ez utóbbit varázslatos és titokzatos
helynek tartják; nem véletlen, hogy egyik videóinstallációjuk alapjául is az
erdő fái szolgáltak.
n Az őszi iskolai szünetet követően, november 7-től, hétfőtől, újra megnyitották a járműforgalom előtt a Kossuth utcát. Az önkormányzat fontosnak tartja a belvárosi közlekedés biztonságának megőrzését és annak folyamatos fenntartását.
Az elmúlt két hétben ennek jegyében végeztek lokális javításokat a
szakemberek a zalai megyeszékhely főutcájának teljes hosszában. Nem csupán
karbantartási munka folyt azonban a belvárosban: a Kossuth utca Kossuth tér és
Belga étterem közötti szakaszán megtörtént a térkőburkolat teljes cseréje is.
Ismeretes, a Kossuth utca 10 éve, 2006-ban megépített térkőburkolata „csillapított
forgalmú” terheléshez készült, nem pedig napjaink forgalmi intenzitásához. Az ez
év tavaszán meghirdetett közvélemény-kutatás szerint a lakosság úgy döntött,
hogy szeretne ugyan sétálóutcát a Kossuth utcából, ám csak a közlekedési
feltételek megteremtését követően.