Nemcsak bővül, élő is lesz Aláírták a megállapodást Budapesten A múlt és a nagymama nyomában Megnyitották a Kossuth utcát

Nemcsak bővül, élő is lesz

1,7 milliárd forint a skanzen fejlesztésére

n Döntés született a Göcseji Falumúzeum fejlesztéséről. Az ország első szabadtéri múzeuma – mely 1968-ban nyílt meg – a rendkívüli kormányzati intézkedések keretből 1 milliárd 535 millió forint támogatást kap. Ezenkívül a város a TOP-pályázatból is biztosíthat forrásokat a bővítésre, így összesen közel 1,7 milliárd forintból újulhat meg a skanzen.

– pet –

A részletekről a falumúzeumban tartottak sajtótájékoztatót, melyen részt vett többek között Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos, Balaicz Zoltán polgármester, Tolvaj Márta alpolgármester, valamint Kaján Imre múzeumigazgató.
Vigh László elmondta: a skanzen egy óriási kincs, ennek ellenére kevesen látogatják, és nincs igazán országos szinten turisztikai vonzereje. Annak ellenére, hogy Zalaegerszegről sokaknak ez az intézmény jut eszébe. A fejlesztéssel nemcsak bővíteni szeretnék a falumúzeumot, hanem élhetővé is varázsolni. Az a cél, hogy a látogató egy egész napot eltölthessen itt; tartalmas programokat és izgalmas látnivalókat kínálva számukra. A rekonstrukción túl mindehhez hatékony kommunikációra is szükség van, hiszen csak így lehet idegenforgalmi célpont – a most még 7, ám a jövőben közel 10 hektárossá bővülő – helyszín.
Balaicz Zoltán felidézte, hogy a skanzen fejlesztéséről már évek óta szó van. Komolyabban 2013 végén fogalmazódott meg a gondolat, s ekkor el is készült az intézmény 2014–24 közötti fejlesztési terve. Eredetileg csak a TOP-programból szerették volna megvalósítani az elképzeléseket, ám gyorsan kiderült, hogy ehhez szűkös a pályázati keret, így aktív lobbitevékenységbe kezdtek. Ebben segítségükre volt Fekete György MMA-elnök, a város díszpolgára is.A polgármester elmondta: azt szeretnék, ha 2018-ra, vagyis a Göcseji Falumúzeum ötvenedik, jubileumi évfordulójára egy megújult intézmény fogadhatná a látogatókat. A fejlesztés egyúttal azt is jelenti, hogy a skanzen bizonyos szempontból összekapcsolódik a szomszédos Magyar Olajipari Múzeummal; így mutatva be a 19–20. századi átalakuló zalai faluképet.
Tolvaj Márta mindehhez hozzátette: a városban elképesztően sok értékes gyűjtemény rejlik, amik jelenleg nem láthatóak nyilvánosan. Ilyen például Selyem Tóth Sándor rádiógyűjteménye, Vörös István hangszergyűjteménye vagy Román Andrásné pannon csipkéi. Ezek mind helyet kapnának a falumúzeumban, sőt a csipkeverés tudományát „vissza is tanítanák” az érdeklődőknek. Az a cél ugyanis, hogy ne csak bemutassák és megőrizzék a múlt értékeit, hanem át is örökítsék azokat. Ezért különféle régi mesterségeket bemutató tanműhelyek is létesülnek a megújult skanzenben, amik élővé teszik a múzeumot.
Már a 2013-as koncepció elkészülésekor is a 24. órában voltunk! – fogalmazott Kaján Imre. Úgy látja, hogy a bővítéssel, a változatos programokkal, műhelymunkákkal és hatékony marketinggel nemcsak élővé lehet varázsolni a helyet, hanem igazi turisztikai vonzereje is lesz a falumúzeumnak a 21. századi látogatók számára. Sőt, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum javaslatára olyan elemekkel is bővülnek, amik illeszkednek a nyugat- és dél-dunántúli tájházak kompetenciaprogramjaihoz. Így szakmai találkozóknak is helyet tudnak majd biztosítani.
Hogy milyen konkrét fejlesztésekre kerül sor a kormányzati forrásból, arról Varju András osztályvezető számolt be. Mindenekelőtt megújul a közönségkapcsolati rendszer és a fogadóépület. Itt tantermek, műhelyek és étterem létesülnek, utóbbi hagyományos göcseji ételeket kínál. Felújítják továbbá a Hencz-malmot, a skanzen területén pedig több új porta valamint egy tradicionális kiskocsma és egy iskola is épül a következő időszakban. A projektben szerepel továbbá egy nemesi kúria felépítése is, ahol egy mintakertet is kialakítanak; bemutatva a falusi gazdálkodást és annak jellegzetes növényeit.
Az első kapavágásokra várhatóan 2017 tavaszán kerül sor, addig az engedélyes építés tervek és más adminisztratív előkészületi munkák zajlanak. A fejlesztés alatt a skanzen nem zár be teljesen, szeretnék ugyanis a hagyományos rendezvényeiket a bővítés idején is megtartani.
 

vissza az elejére


       Aláírták a megállapodást Budapesten

     A járműipari tesztpálya növeli a gazdaság teljesítményét

n A zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházás megvalósítása hosszú távon 0,4 százalékponttal növelhetik a magyar gazdaság teljesítményét – fogalmazott Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter abból az alkalomból, hogy Zalaegerszeg önkormányzatával aláírták a tesztpálya megépítéséről szóló megállapodást. A dokumentumot Varga Mihály és Balaicz Zoltán látta el kézjegyével.

Az eseményen részt vett Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár valamint Vigh László, a járműipari tesztpálya megvalósításáért felelős miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője. A város polgármestere elmondta: a szaktárca és az önkormányzat között létrejött megállapodás eredményeként Zalaegerszeg biztosítja a tesztpálya megépítéséhez szükséges ingatlanokat és közműveket. A város 250 hektárnyi területtel járul hozzá a beruházás megvalósításához, és 3 milliárd forintot – saját területfejlesztési programja egynegyedét – fordít ipariút-fejlesztésre.
Varga Mihály elmondta: létrejött az Autóipari Próbapálya Zala Kft., amelynek feladata, hogy elindítsa és megvalósítsa a tesztpálya-beruházást. A mintegy 35 milliárd forint értékű beruházás első fázisában, 2017-ben megépül három hagyományos járműdinamikai tesztelem, létrejönnek az autonóm járművek tesztelésére alkalmas specifikus részek, a kiszolgálóépületek és a kapcsolódó infrastruktúra-beruházások. A második ütemben, 2018-tól kiépül a nagysebességű oválpálya, sor kerül a járműdinamikai tesztelemek további fejlesztésére és további kiszolgálóépületek létrehozására. A miniszter bízik abban, hogy 2019 végén egy teljesen megvalósult beruházást adhatnak át, a költségvetés biztosítani fogja az ehhez szükséges forrásokat.
A miniszter hangsúlyozta: a beruházás megerősíti Magyarország hosszú távú versenyképességét, járműipari pozícióját, és segíti a vállalati-felsőoktatási együttműködést is.

vissza az elejére


                                      A múlt és a nagymama nyomában

                                                                   Magyar származású alkotó a d'clinic-en

n Ismét a helyi tárgyak és emlékek nyomába eredt a D'Clinic Studios nemzetközi rezidenciaprogramján részt vevő egyik alkotóművész. Alexandra Ungern-Sternberg a brazíliai Sao-Paoloból érkezett egy hónapra Zalaegerszegre, és itt-tartózkodása alatt a múlt értékeit kutatta; beépítve azokat alkotásaiba.

A– pet –

Annál is inkább, mert az intermédiaművész magyar felmenőkkel is rendelkezik: egyik nagymamája Magyarországról emigrált Brazíliába.A rezidenciaprogram októberi zárókiállításán Alexandra többek között arról mesélt, hogy a múzeumi szobrok, tárgyak formája és hangulata, a népművészet motívumvilága és a régi mesterségek egyaránt inspirálták. Az „Egyszer volt...” című, grafikákból, fotókból, videókból álló sorozata az itt készült munkáinak gyűjteménye. Az alkotás folyamatában, a tárgyi emlékek vizsgálata közben, kapcsolatot próbált teremteni családjának történetével is. Ez a kutatómunka ugyanakkor túlmutat származásának kérdésén, hiszen a jelenre is reflektál; összekötve – és némileg újra is gondolva – a régi korok üzenetét a mával.
A D'Clinic Studios zárókiállításán két másik alkotó is bemutatkozott. Sophie Durand (Ausztrália; Perth) és Magali Rifflart-Villeneuve (Franciország; Párizs) a Mixer-program keretében töltött egy hónapot a városban. „A nehéz és a könnyű – történetek Magyarországról” című közös projektjük eredménye egy könyv és egy multimédia- installáció lett. Mint mondták: azokat az érzéseket próbálták közösen leképezni, amik magyarországi kirándulásaik során érték őket. Nemcsak Zala ihlette meg a két alkotót, hanem például Szombathely, Észak-Magyarország és a Gemenci erdő is. Ez utóbbit varázslatos és titokzatos helynek tartják; nem véletlen, hogy egyik videóinstallációjuk alapjául is az erdő fái szolgáltak.

 

vissza az elejére


                                       Megnyitották a Kossuth utcát

n Az őszi iskolai szünetet követően, november 7-től, hétfőtől, újra megnyitották a járműforgalom előtt a Kossuth utcát. Az önkormányzat fontosnak tartja a belvárosi közlekedés biztonságának megőrzését és annak folyamatos fenntartását.

Az elmúlt két hétben ennek jegyében végeztek lokális javításokat a szakemberek a zalai megyeszékhely főutcájának teljes hosszában. Nem csupán karbantartási munka folyt azonban a belvárosban: a Kossuth utca Kossuth tér és Belga étterem közötti szakaszán megtörtént a térkőburkolat teljes cseréje is.
Ismeretes, a Kossuth utca 10 éve, 2006-ban megépített térkőburkolata „csillapított forgalmú” terheléshez készült, nem pedig napjaink forgalmi intenzitásához. Az ez év tavaszán meghirdetett közvélemény-kutatás szerint a lakosság úgy döntött, hogy szeretne ugyan sétálóutcát a Kossuth utcából, ám csak a közlekedési feltételek
megteremtését követően.

vissza az elejére