Változatos zenei kínálat

A cseh tamás-program koncertjeiről

n Harmadik alkalommal pályázott a zalaegerszegi Keresztury VMK a Cseh Tamás-programra, melynek keretében jövő év június végéig 15 koncertet szervezhetnek. A Nemzeti Kulturális Alaptól 2 millió forintot nyert az intézmény a programra, a belépőjegyek ára egységesen 1200 forint, a helyszín a PopUp Cafe.

A Cseh Tamás-program céljáról, a fellépő zenekarokról, énekesekről Flaisz Gergő, a VMK igazgatója és Nagy Johanna közművelődési szakember számolt be sajtótájékoztató keretében. Mint elhangzott, kezdő, alternatív zenekarokat, még kevésbé ismert énekesek fellépéseit támogatja a program, és az a cél, hogy minél többen megismerjék őket és a zenéjüket. A pályázatnál figyeltek arra, hogy stílusában is sokszínű legyen a program, és az underground műfaj legismertebb alakjai lépjenek fel Zalaegerszegen.
A Muriel koncertjére lapzártánkkor került sor. Fellépő együttesek még a program keretében: Bozo, Stahl Barbara, Nova Prospeckt, Amoeba, Beck Zoltán, SoulClap, Ed is On, Jónás Vera, Balaton zenekar, Ripoff Raskolnikov, Fixi4, Antonia Vai, Lóczi játszik, Mongus And The Magnet.
Flaisz Gergő elmondta még: több nyertes klub is van Zalaegerszegen, akik a Cseh Tamás-program keretében koncertekre várják az érdeklődőket. Mindemellett nagykoncertek is lesznek a városban, szintén több helyszínen. Tehát havonta több, 2–3 koncert is várja az érdeklődőket.A Cseh Tamás-programra pályázatot nyújtott be maga a PopUp Café is. Cserpes Attila, a kávéház üzemeltetője érdeklődésünkre elmondta: 2,5 millió forint pályázati pénzt nyertek, amiből 13 koncertet szerveznek november 1. és június 30. között.
Ezenkívül zajlanak az 1956-os évhez kötődő Romkocsma-pályázat rendezvényei is. Március 31-ig ennek keretében további öt zenekar koncertjére kerül majd sor. A VMK pályázatával közösen, több mint huszonöt könnyűzenei koncertre válthatnak jegyet az érdeklődők. A repertoárt igyekeztek a kávézó stílusához igazítani, és a tavalyi fellépőkhöz képest újdonságokkal is jelentkeznek majd. (A fellépők között találjuk: Vasárnapi Gyerekek, Kardos Horváth János, Új Zenekar (ex-Búcsúkoncert).
Cserpes Attila azt mondta: azért is nyerhetett ennyi klub,támogatást, mert idén majdnem kétszer annyi pénzt osztott szét az NKA, mint tavaly. Míg 2015-ben 80 millió forint, idén 140 millió forint állt országosan rendelkezésre.

vissza az elejére

	Buza Sándor, Fekete György, Vigh László,  Darvasi    Ilona, Balaicz Zoltán, Kandász Andrea, dr. Darák Péter, Gellei Imre

Egerszegi kapocs

Az elszármazottak figyelme

n A közösségről, az összetartozásról, tájékoztatásról és segíteni akarásról szól az Egerszegi Kapocs rendezvény, melyre az elmúlt héten Budapesten, az Öbölház Rendezvényközpontban került sor.

– V. Zs. –

Randevú volt ez a javából, mintegy száz résztvevővel: a Zalaegerszegről elszármazottakat zalai, zalaegerszegi politikusok, közéleti személyiségek fogadták, a háziasszonyi szerepet pedig Kandász Andrea televíziós műsorvezető vállalta.
Az est vendégei között volt Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, dr. Darák Péter, a Kúria elnöke.Továbbá Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, Vigh László országgyűlési képviselő, valamint több helyi gazdasági, kulturális szakember, önkormányzati képviselők, sportolók, újságírók. A résztvevőket Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte, aki beszámolt az elmúlt két év eredményeiről és szólt a tervekről is, különös tekintettel a TOP-program és a Modern Városok Program adta lehetőségekről.
A polgármester elmondta: az elmúlt két évben mintegy háromezer új munkahelyet teremtettek Zalaegerszegen, ahol a jövő évben további ezer álláshelyre várnák a jelentkezőket, bár a munkaerőhiány miatt ez egyre nagyobb kihívást jelent. A legtöbb munkaerőt a Flextronix vette fel, mintegy ezer embernek biztosítottak állást, így több mint négyezer dolgozóval büszkélkedhetnek. A jövő évben a helyi vállalkozások jelzései alapján sok száz munkahely jöhet létre.
A munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökkent az elmúlt években: míg 2014-ben 4,7, 2015-ben 3,3, 2016-ban már csak 2,8 százalékos a munkanélküliség Zalaegerszegen. Növekedett az iparűzésiadó-bevétel: míg 2014-ben 3,2 milliárd folyt be, 2016-ban 4,4 milliárd az adóbevétel a helyben működő vállalkozásoktól. Részletesen szólt Balaicz Zoltán a 2020-ig tartó TOP-programról, amely eredetileg 11,2 milliárd forintot tartalmazott, és ami kiegészült a közelmúltban még 5,6 milliárd forinttal. Zalaegerszeg a 23 megyei jogú város közül a legnagyobb mértékű emelésben részesült. Így az új keretösszeg 16,8 milliárd forint. Az 5,6 milliárdból több mint másfél milliárd jut a Mindszenty-programra, az alsóerdei sport- és rekreációs központra, ipari csarnok építésére és logisztikai központ kiépítésére. A következő évek intézményi fejlesztései közül kiemelkedik a 360 millió forintból megépülő új andráshidai óvoda, a Dózsa és Landorhegyi általános iskola megújulása. A duális szakképző központ kialakítására 317 millió forintot fordítanak, míg 353 millió forintból felújításra kerülnek a háziorvosi és gyermekorvosi rendelők.
A TOP-program részei még az északi ipari park fejlesztése, feltáróutak építése, városi utak, kerékpárutak, a Gébárti-tó fejlesztése, a Vizslapark rekonstrukciója, sétány kiépítése a Zala folyó partján. A Smart City-programra 200 milliót, a foglalkoztatási programra 934 milliót, a helyi identitás erősítésére, rendezvények tartására 330 milliót szán a város. Útfejlesztések 2,65 milliárd forintból valósulnak meg: ide tartozik a Rákóczi Ferenc utca felújítása (megtörtént már), a nagypáli csomópont megépítése, a botfai körforgalom kialakítása (megtörtént) és a 75-ös út felújítása. Fontos a Zala Megyei Szent Rafael Kórház nyolcmilliárdos fejlesztése, és az, hogy a tervek szerint 120 millió forintból megújulhat a zalaegerszegi nővérszálló is.
A városfejlesztés tervei között szerepel a Göcseji úti temető ravatalozójának felújítása, amely 80 millió forintba kerül majd, valamint a Makovecz Imre által tervezett Boldogasszony-kápolna megépítése Gébárton. A város polgármestere jelezte: a 76-os főúttól eltérő nyomvonalon építik meg a kétszer kétsávos gyorsforgalmi utat. Pacsát és a sármelléki repteret érintve Balatonszentgyörgynél érné el az M7-es autópályát. Szólt még a Modern Városok Program keretében megvalósuló intézményi fejlesztésekről és a kultúra, sport, és az oktatás területét érintő egyéb beruházásokról, újdonságokról, a várható lakásépítésekről. A következő évek egyik legnagyobb fejlesztései között említette Balaicz Zoltán a közel 40 milliárd forintból megvalósuló, önvezető járművek számára is alkalmas járműipari tesztpálya beruházást.
A prezentáció után először Fekete György szólt hozzá az elhangzottakhoz. Adomány gyűjtésére szólított fel a Makovecz által tervezett kápolna megépítéséért és jelezte, egymillió forinttal hozzá is járul a harmincmillió forintos beruházáshoz. Őt még a budapesti helyszínen két vállalkozás követte, így a gyűjtés négymillió forinttal indul. Boros Imre volt miniszter, Horváth Viktória turisztikai államtitkár és Buza Sándor rádiós és tévés műsorvezető Zala megye és Zalaegerszeg turisztikai és gasztronómiai lehetőségeire hívta fel a figyelmet, és mint fogalmaztak, e kettő elválaszthatatlan egymástól. Ehhez tartozik még a „biztonság”, mint tőke, ami a vendégek, a turisták számára nagyon fontos. Zalában jó élni, és ezt tudatosítani, hirdetni is kell.

vissza az elejére

Vollein Ferenc átadja alkotását a szentatyának.

       Kézfogás a pápával

Zalai alkotás a vatikáni múzeum és képtárban

n A zalai és zalaegerszegi kötődésű Vollein Ferenc 17 éves fiatal festőművész „Szent Márton megkereszteli édesanyját” című festménye első zalai alkotásként bekerült a Vatikáni Múzeum és Képtárba

– B. K. –

Az olajvászon technikájú munkát az alkotó személyesen adhatta át a pápának audiencia keretében. A fiatal festő szakrális témájú munkáit kívánta a szentatya eme gesztussal elismerni. Így Ferenc példaképei, többek között Picasso, Chagall, alkotásai mellé került a sajátja is. Ezzel Magyarországnak, Zala megyének és Zalaegerszegnek is dicsőséget szerzett.
A Szent Márton-év alkalmából készült festményt hosszú egyházi előkészületek után adhatta át az alkotó a pápának. Az audienciához ajánlásokra volt szükség. Így dr. Márfi Gyula veszprémi érsek, dr. Veres András győri püspök, dr. Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora és a Szentszék Magyarországi Nagykövetsége is támogatta a találkozót, mely közel 50 ezer fős tömeg előtt zajlott a Szent Péter téren. Majd a díszvendégek között kapott helyet a gimnazista festő.
Vollein Ferenc elmondta, kedvenc témája a Balaton és a bibliai jelenetek. Az előbbi szülőföldje révén, az utóbbit a nagymama szerettette meg vele.Csodatévő Szent Márton életéből az édesanyja megkeresztelése, ami Pannoniához köthető, ezért választotta ezt a témát. Modern, naiv művészetével életkorának megfelelően kortársai felé is fordul. Legutóbbi munkáját, a „Balerinát” egyik iskolatársa (Várpalotai Művészeti Iskola) alapján mintázta. Mint mondja, témáit megálmodja, megrajzolja és megfesti. Még egyelőre nem álmodta meg a 2017 februárjában Zalaegerszegen, nagykorúvá válása alkalmából rendezendő kiállítás minden darabját. A tárlat Ferenc minden korszakából válogat majd képeket. Újabban azonban felkérésre is dolgozik, most éppen a Völgyi–Skonda Kortárs Gyűjtemény számára készít karácsonyra egy szárnyas oltárt, de családi portrék készítésére is kapott már megbízatást.
S hogy ilyen fiatal korban elért magas szintű elismerés után még mi lehet az alkotói cél, arról kérdeztük Ferencet és fő mentorát, az édesapját. Elmondták, a kitüntetések jönnek-mennek, sokszor hatalomhoz kötődően. Sajnos a magyar művészek itthon kevésbé elismertek, de a Vatikáni Múzeum örök emléket állít az ifjú alkotónak.
– A cél, hogy jól érezzem magam és fessek, örömet találjak a festészetben, vidám legyek és jókedvű – mondta Vollein Ferenc, aki jelenlegi iskolájában igazi második otthonra lelt, sokoldalú képzés mellett biztosítják számára a művészeti kiteljesedést. A pápával való találkozást legszebb emlékei közé teszi, ahogy az oda-vissza úton látott toszkán tájat, melyről már szintén készített festményt. Alkotói munkáját pedig immár szentatyai áldással folytathatja.
Az ifjú alkotót zalaegerszegi diákévei alatt a városi önkormányzat ösztöndíjjal támogatta. A fiatal tehetségről szóló írást a Pannon Tükör november 22-i számában is olvashatnak, jelezte Szemes Péter, a lap munkatársa.

vissza az elejére

                       Szocreál, lakáshiány, nőügyek

                           Zalaegerszegi hangulatképek az ötvenes évekből

n A lakosságszám jelentősen nőtt; egy évtized alatt 13 ezerről 18–20 ezerre. Megváltozott a településkép, új városrészek alakultak. A gyárak, üzemek létesítésével pedig olyan termelési kultúra érkezett a városba, ami korábban nem volt ismert. Az 1950-es évekbeli Zalaegerszegen járunk, mely Káli Csaba szerint egy impulzív korszak volt a megyeszékhely életében.

– pP –

A történész-főlevéltáros a Göcseji Múzeum és a városi televízió nemrégiben indult közös programsorozatának (Tudományos Esték) keretében tartott előadást a Kisfaludi-teremben, Egy kamaszodó város új ruhája, Zalaegerszeg 1945–56 címmel. Néhány fontos politikai és társadalmi történés és korabeli fotó bemutatásával megidézve a korszak hangulatát.
Bevezetésképpen szó esett az ötvenes évek változásait előkészítő 1945-ös, ’47-es (kékcédulás) és ’49-es választásról. Ez utóbbi valójában már csak egy szavazás volt, hiszen mindössze egy listára lehetett voksolni. Az első két választás eredményeit összehasonlítva pedig jól látszik, hogy az egyre erősödő kommunista propaganda ellenére, Zalaegerszeg lakóinak politikai mentalitása nem változott érdemben 1945–47 között. ’45-ben a kisgazdák, két évvel később pedig a Demokrata Néppárt (mely az időközben „leszalámizott” kisgazdapárt szellemiségét is magában hordozta) nyert. Országosan persze a Magyar Kommunista Párt lett a győztes.
A megváltozott politikai és ideológiai helyzetre az egyház is reagált: az 1948-as évet országos Mária-évnek nyilvánították, és látványos ünnepségsorozat kezdődött Zalaegerszegen is.A hatalom különféle eszközökkel próbálta megakadályozni, hogy az emberek részt vegyenek a rendezvényeken. Zavarták a hangosítást, rendkívüli lóvizsgálatot rendeltek el, hogy a környékbéliek ne tudjanak szekerekkel a városba jönni, illetve ellenrendezvényeket is szerveztek. Sikertelenül. A korabeli beszámolókból ugyanis kiderül, hogy ezek az akciók teljesen hatástalanok voltak. Az egyházi programok tömegeket vonzottak.

Az ideológiai váltás ugyanakkor jól nyomon követhető az egyes városi eseményeken és azok dekorációján. A korszakban készült fotókon például jól látszik, hogy a Széchenyi téren, ahol 1948-ban még a Mária-év ünnepi felvonulása zajlott, egy évvel később már Sztálin és Rákosi képével vonul a május elsejei menet. Pár nappal később pedig Rákosi Mátyás (a város országgyűlési képviselője) is idelátogatott; tiszteletére a templom és az akkori városháza között emeltek fel egy díszkaput (Rákosi Mátyással a Népfront győzelméért! szlogennel), ami egyúttal a ’49-es szavazás egyik kampányeleme is volt.
Hogy milyen „új ruhát” kapott a kamaszodó Zalaegerszeg? Mint azt a történész elmondta: a szocialista iparosításnak köszönhetően bővült a területe, átalakult a városkép és ugrásszerűen nőtt a lakosságszám. Utóbbi miatt rövid időn belül komoly lakáshiány alakult ki. Akkora volt a zsúfoltság, hogy a szobákhoz, ágyakhoz is protekció révén lehetett hozzájutni. A lakásépítés volumenét jól szimbolizálja, hogy mindezek ellenére 1949–50-ben csak egy bérház épült; a Pontház. Ami azóta is a város egyetlen modern stílusú lakóháza.
Az ötvenes években a sztálinizáció építészetére (egészen 1956-ig) a szocreál volt a jellemző, ami a magabiztosságot, az erőt és a hatalmat szimbolizálta. Ilyen típusú lakóházakat a Kosztolányi úton, a színház környékén és a Platán soron találunk, de az Éva presszó épülete, a Radnóti Úti Óvoda és a reptér fogadóépülete is ebben a stílusban készült. Az indusztrializáció egyik legemblematikusabb eleme az 1951-ben felépült Ruhagyár, melynek létrehozása egy új városrész (Landorhegy) alapjait teremtette meg.
Az előadáson szóba került két olyan emblematikus közszereplő is, akik jól jellemzik a korszakot, mégis kevésbé ismertek. Egyikük Seress János, a (kommunista párt és a szociáldemokrata párt összeolvadásából 1948-ban létrejött) Magyar Dolgozók Pártjának helyi vezetője. Amolyan „ejtőernyős” volt, aki pár hónappal az egyesülés előtt érkezett a városba Sátoraljaújhelyről. 1951-ig volt Zalaegerszegen, és ugyanazon ok miatt kellett távoznia a városból, mint előző lakhelyéről: a nőügyei miatt. Pláne, mert leginkább molesztálni szerette őket, míg „áldozatai” össze nem fogtak ellene.
Szintén nem felelt meg a szocialista embertípus erkölcseinek a város egyetlen női polgármesterének magatartása sem. Siklósi Mihályné sem volt helybéli, a fővárosból került Zalaegerszegre 1949-ben. Júliusban került a polgármesteri székbe, és nem túl hosszú ideig, a tanácsok megalakulásáig vezette a várost. Siklósi Mihályné szerette a férfiakat, csakhogy férjezett asszony volt, a pártvezetés pedig nem nézte jó szemmel a kilengéseit.
Káli Csaba utalt arra is, hogy az ötvenes években Zalaegerszeg pozícióját erősítette, hogy távolabb volt a határtól, mint Nagykanizsa vagy Szombathely. Két utóbbi városban nem is történt akkoriban olyan mérvű iparosítás, mint nálunk.
A Tudományos Esték sorozat november 30-án folytatódik dr. P. Barna Judit régész (Balatoni Múzeum) Őskori körárkok és csillagászati vonatkozásaik című előadásával.

vissza az elejére