Sokan vagyunk, sokfélék | Hangulat- és utcaképváltozások | Cserfes, lánykérő mese | Fókuszban a helyismeret |
Az idei évadról besenczi árpáddal és sztarenki pállal
![]() |
Sztarenki Pál és Besenczi Árpád. |
n Olyan nem lesz, hogy mindenkinek, minden darab bejön. Sokan vagyunk, sokfélék, ezért mindent kell játszanunk. Népszínház vagyunk, fontos a műfaji sokszínűség. Ezt Besenczi Árpád, a Hevesi Sándor Színház igazgatója fogalmazta meg a Színházbarátok Köre legutóbbi találkozóján.
– V. Zs. –
Már hagyomány, hogy a színházbarátok – Iványi Ildikó moderálásával
– az évad elején faggatják a színház vezetőit a bemutatott és bemutatásra váró
darabokról, elmondják véleményüket, melyik előadás tetszik, melyik nem, hogyan
készülnek a bemutatókra, és mit várnak az évadtól. A Balfácánt vacsorára című
vígjátékot már telt házzal játszák, jegyet is alig kapni rá. A többségnek nagyon
tetszik, de felrótták páran, hogy „borzasztóan trágár”. Besenczi Árpád
tiltakozik: nem trágár, egy-két ilyen szó hangzik csak el. Sztarenki Pál
rendező, művészeti vezető meg is szavaztatja a jelenlévőket. „Tegye fel a kezét,
aki még életében nem káromkodott, életünk része ez, hiszen konfliktusba
keveredve egyszerűen kiszakad belőlünk néhány ilyen szó. És nem azért beszélnek
ám csúnyán az emberek, mert mi a színházban káromkodunk. Tessék bemenni egy
kocsmába...”
Komoly évad, könnyű évad. Nem könnyű a helyes arányt megtalálni. Van, aki
gondolkodni szeret, azért néz meg egy darabot, mások röhögni, szórakozni akarnak.
Azt mondja az igazgató, hogy a tavalyi évad „komolyabbra” sikerült, és nem is
volt annyi bevétele a teátrumnak, mint szerették volna. Az idei könnyebb
darabokkal várja a nézőket, de azért nem csak vígjátékokat láthatnak. Amit
mindenképpen el akarnak kerülni, az az unalom. Ha a néző unatkozik, az nagyobb
baj, mintha felháborodik. Egyébként pedig a színház feladata, hogy tükröt
tartson...
Szó esett A Dzsungel könyve nagyszerű díszletéről, a koreográfiáról, és hogy
szeretik a nézők (gyerekek és felnőttek egyaránt). Várják Sánta Ferenc:
Az ötödik pecsét című darabját Csiszár Imre rendezésében.
Sztarenki Pál rendezi Agatha Christie: És már senki sem (avagy
Tíz kicsi néger) című krimijét, amely meglepetést is tartogat (erről Sztarenki
nem beszélt unszolásra sem, bár megjegyezte, a bemutató után az is megtudja, aki
csak később nézi meg az előadást).
Utaltak a vezetők már megvalósult felújításokra, például a „színészházban” és a
várhatókra is, így a színpadtechnikai felújításra, a világosítópult megújítására.
Besenczi Árpád jelezte, ha a most folyó tárgyalások
eredményeképpen valóban jelentősen megemelik a minimálbért, az 90 embert érint,
és ha semmilyen kompenzációban nem részesülnek, akkor nagy baj lesz!
Hangulat- és utcaképváltozások
Milyen volt a kossuth utca?
n Helytörténeti érdeklődése jórészt családi indíttatású, hiszen az 1800-as évek közepe óta Zalaegerszegen élnek. Dédapja cukrászmester volt, kávéház-tulajdonos. A Kummer kávéház épülete – mely később mozinak is helyt adott – ma is áll a Batthyány utca elején.
![]() |
![]() |
Iványi Ildikó és Kummer Gyula. | Kossuth Lajos utca – 1968. |
– pP –
A Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége – nem nehéz kitalálni – Kummer
Gyula mérnök-tanár volt, akivel előadását megelőzően fotógyűjteményéről
beszélgettünk. Elárulta: 2004 óta foglalkozik intenzíven és célirányosan a
gyűjtéssel. Persze már korábbról is számos képe volt. Jelenleg több ezer,
Zalához és Zalaegerszeghez köthető fényképet őriz, ezek jó részét már
digitalizálta. Sőt, egy évvel ezelőtt gyűjteményének digitális változatát a
Göcseji Múzeumnak adományozta, mert szeretné, hogy a fotók megőrződjenek a
későbbi korok számára is.
A kollekció vegyes; régi, személyes családi fotók éppúgy vannak benne, mint
saját készítésű városképek. De rokonsága révén megtalálható benne a
Baumgartner-album (a városban jól ismert malomról készült képekkel) és
Kecskeméti Albert néhai ügyvéd hagyatéka is. De nagyon jó volt a kapcsolata a
néhány éve elhunyt Kisgyörgy Erzsébet képeslapgyűjtővel, így az ő
kollekciójából is több száz darabot digitalizált 2010-ben.
Kummer Gyula azt meséli, hogy nemcsak gyűjteni szereti a
fényképeket, hanem ő maga is szívesen fotóz. 1973-ban, a Zrínyi Miklós
Gimnázium egykori tanulójaként tagja lett az iskola fotószakkörének. A dolog
odáig „fajult”, hogy fél év múlva saját laborja is lett, ami egészen a
nyolcvanas évek elejéig működött. A ’70-es, ’80-as években rengeteg felvételt
készített az átalakuló, modernizálódó Zalaegerszegről. Úgy érzi viszont, hogy
ekkoriban elkövetett egy óriási hibát is: az újat fotózta, nem pedig a régit.
Emiatt sok olyan épületről nincs képe, amik azóta lebontásra kerültek.
Persze minden relatív, hiszen egyszer a ’70-es, ’80-as évekből is régmúlt lesz,
így az akkor készült felvételeknek komoly várostörténeti értékük lesz egyszer.
Sőt, tulajdonképpen már most is van. Bizonyítja ezt az is, hogy a Lokálpatrióta
Klub összejövetelén a Kossuth Lajos utca került fókuszba; a fotók
jó része pedig épp ezt az időszakot ábrázolta, bemutatva az egyre változó és
megújuló belvárost.
Gyűjteménye nagyságát egyébként jól jelzi, hogy a „Milyen volt a Kossuth utca?”
című előadásra készülve 130 felvételt talált csak erről az egy utcáról (ennek a
felét használta fel az előadáshoz). Különböző irányból és látószögekből
ábrázolva a belvárosi főutca postától a Csány térig terjedő szakaszát. Nem volt
mindig ilyen hosszú az utca; a prezentáció első képéből (egy 1826-os térképből)
kiderült, hogy akkoriban még nagyjából a mai Kisfaludy út vonaláig, 1858-ban
pedig a mai rendőrségig tartott az utca. Nagyjából a századfordulóra érte el az
akkori marhavásárteret (ma Csány tér környéke).
Kummer Gyula egészen a nyolcvanas évek végéig mutatott
felvételeket a Kossuth utcáról. Zömében a harmincas-negyvenes, illetve a
hetvenes-nyolcvanas évekből. A képek jó része Kisgyörgy Erzsébet
gyűjteményéből származik, de saját fotói is szerepeltek az előadáson. A
felvételeken jól nyomon követhető a város modernizációja; az aszfaltozás, a
virágosítás és parkosítás, a villamos hálózat kiépülése és a közlekedés
fejlődése. Na, és a felgyorsuló építkezéseknek köszönhető utcakép- és
hangulatváltozások.
Új bemutató a griffben
n Egy élőszereplős előadás bemutatójára készül a Griff Bábszínház. A mindentlátó királylány című történetet Gimesi Dóra írta egy magyar népmese alapján. A bemutatóra november 25-én, 17 órakor kerül sor.
– pet –
Az új előadás részleteiről a napokban tartottak sajtótájékoztatót a
bábszínházban. Bemutatkozott a társulat új tagja, s egyben a mese címszereplője,
Fekete Ágnes is, aki a Kolozsvári Egyetem színész szakának
befejezése után szerződött Zalaegerszegre.
A mindentlátó királylányt Halasi Dániel rendezi, aki immár
negyedik alkalommal dolgozik együtt a társulattal. Mint elmondta: Gimesi
Dóra szövege inspiráló, cserfes, bújtatottan verses és nagyon találó,
így öröm volt vele a munka. Maga a címszereplő királylány, Rézi is cserfes, sőt
akaratos. Családját az őrületbe kergeti, mert csak ahhoz hajlandó feleségül
menni, aki úgy el tud bújni előle, hogy nem találja meg. Csakhogy ilyen férfi
nem akad: sem egy, sem 99. De aztán jön a századik, aki rájön a megoldásra. A
rendező szerint ez egy önismereti mese, hiszen a végére kiderül, hogy mi az,
amit nem látunk meg magunkban.
A mesét látványos díszletek és egyéb kellékek teszik izgalmassá és hatásossá.
Rézi szülei, vagyis a király és a királyné például triciklivel közlekednek majd,
a stilizált palotabelsőt ábrázoló térben pedig nyitható, csukható ablakok
erősítenek rá az egyes jelenetekre. A mozgás Fosztó András
koreográfus, a zenei háttér pedig Monori András munkája.
Szűcs István, a bábszínház igazgatója arról is beszámolt, hogy a
társulat a közelmúltban Ljubljanában járt az egyik babaszínházi produkciójukkal,
a Pöttyel. Az előadásnak olyan nagy sikere volt, hogy kétszer is el kellett
játszaniuk. Sőt, a másik előadásról, a Piros kalandról készült anyagot is
elkérték tőlük, így lehet, hogy a közeljövőben ismét Szlovéniába utaznak.
Remélik, hogy a ljubljanai bábszínházzal sikerül egy hosszabb távú kapcsolatot
kialakítaniuk.
Szakmai nap a könyvtárban
n Helyismereti tevékenység a kistelepülési könyvtárakban címmel rendezett szakmai napot a Deák Ferenc Megyei és Város Könyvtár. A tanácskozáson szó esett többek között a helyismereti munka lehetőségeiről, illetve arról, hogy miért fontos a megfelelő szemléletű könyvtáros a falusi intézményekben.
|
Gyenes Imre helyismereti könyvtáros. |
– pet –
Az előadás-sorozatra nemcsak Zalából, hanem a fővárosból és Szolnokról is
érkeztek szakemberek. Fókuszba került például az internethasználat a
kistelepülési könyvtárakban, valamint a Baki Értékőrző Fiatalok FaluTékája, de a
zalabéri és a gyenesdiási könyvtárakban folyó munka is.
Kiss Gábor, a házigazda intézmény igazgatója a Deák Ferenc
Megyei és Városi Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. Mint
felidézte: 1982-ben ő maga is ebben a tevékenységi körben kezdett el dolgozni, s
egészen 1989-ig végezte ezt a munkát. A könyvtár helytörténeti gyűjteményét
Fülöp István kezdte el kiépíteni, aki az ötvenes években vezette az
akkor létrejött megyei könyvtárat.
Ma meghatározott elvek és rendszer szerint kezelik a gyűjteményt. A lényeg, hogy
térben és időben a mindenkori Zala megyéhez kapcsolódjon a munka; vagyis nemcsak
a mai megyehatárok között mozognak. A helytörténeti témájú könyveken és
folyóiratokon kívül képeket is gyűjtenek. Metszetek, fotók, képeslapok egyaránt
vannak. A könyvtárban található például a 17. századi egerszegi vár legrégibb
látképe.
Az igazgató elmondta: minden településről igyekeznek fotókat is beszerezni, a
képeslapok száma pedig 1200–1300 darab között van. Ezek jelentős része
dokumentumértékkel bír, hiszen történetileg fontos épületeket, utcaképeket
ábrázolnak. A megyei könyvtár helyismereti gyűjteményében olyan nevezetes
személyiségek életrajzai is szerepelnek, akik valamilyen formában (születés,
munkavégzés) kötődnek Zalához. Ilyen például Deák Ferenc politikus,
Öveges József fizikusprofesszor, Papp Simon geológus,
vagy éppen Nádas Péter és Keresztury Dezső író.
A gyűjtemény – melynek vezetője dr. Gyenes Imre – sajtófigyeléssel
és korabeli újságok digitalizálásával is foglalkozik. Az elektronikus könyvtárak
elmúlt évekbeli fejlesztésével pedig az intézmény honlapján is számos anyag (bibliográfiák
és más adatbázisok) érhető el.