Megújult a Rákóczi utca | Megszűnt a jobbik frakciója | A migrációról | Nem a klik átalakítására | Közösségépítés a céljuk | Tarka lepke, kis mese |
n Zalaegerszeg egyik legrégebbi útja a Rákóczi Ferenc utca, melyet hívtak Olai, Hosszú majd Öreg útnak. 1849-ben Körmendi útra keresztelték, mai nevét 1903-ban kapta meg. A hetvenes években még macskaköves utcában hamarosan önvezető autók is közlekednek.
– AL –
Minderről Vigh László országgyűlési képviselő, a járműipari
tesztpálya fejlesztésével megbízott miniszteri biztos beszélt a Rákóczi utcát
érintő közelmúltbeli beruházások kapcsán. Az átalakítás ezzel nem ért véget,
mert a közeljövőben alkalmassá teszik autonóm valamint elektromos járművek
közlekedésére.
Balaicz Zoltán polgármester elmondta, hogy az önkormányzat, a
Zalavíz Zrt. és az önkormányzati társulás beruházásaiban szennyvíz- és
csapadékcsatorna-, valamint ivóvízvezeték-rekonstrukciót hajtottak végre. A
fejlesztés érintette az elektromos hálózatot is, melynek költsége együttesen 200
millió forintot tett ki. A közműépítéseket követő útburkolat-helyreállítást a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. végezte 150 millió forintból, így összesen 350
millió forintot fordítottak a Rákóczi utca megújítására. A folytatásban 15
kilométernyi kerékpárutat építenek meg a Rákóczi és a Hock János
utcákban 2019 végére. Több mint egymilliárdos költségét a TOP-programból
biztosítják. Reményeik szerint megújul az első világháborús emlékmű is.
A helyszíni sajtótájékoztatón Mórocz József, a Magyar Közút megyei
igazgatója ismertette a beruházást, majd Böjte Sándor Zsolt, a
városrész önkormányzati képviselője, valamint Bali Zoltán, az
önkormányzati társulás elnöke méltatta a 350 millió forintos beruházás és az
elkövetkező fejlesztések jelentőségét.
n A városi
közgyűlés legutóbbi ülésén Pete Róbert, a Jobbik volt helyi elnöke,
önkormányzati képviselő bejelentette, hogy ő és képviselőtársa,
Pintérné Kálmán Marianna
kiléptek a pártból.
Ezzel megszűnt a frakciójuk. A két képviselő a következő önkormányzati
választásokig függetlenként dolgoznak a testületben.
Vigh lászló sajtótájékoztatója
n Továbbra is rendkívül nagy migrációs nyomás nehezedik Magyarországra és Európára. Ezt a magyar kormány igyekezett megoldani, ezért több intézkedést is bevezetett – fogalmazott sajtótájékoztatóján Vigh László országgyűlési képviselő. Hozzátette: az intézkedések közül volt olyan, amely az unió nemtetszését váltotta ki.
Magyarország úgy döntött, megkérdezi az emberek véleményét a betelepítési
kvótáról. A megye 1-es számú választókerületében 78 ezer választásra jogosult
állampolgár él, közülük 28 ezren mondtak nemet az aláírásgyűjtés során.
Hasonlóan jó eredmény született a választókerületben a népszavazás során. A 78
ezer választópolgárból több mint 39 ezren voksoltak, (ez 51 százalék), 98
százalékuk nemmel. Zala megyében 76 településből 19 volt olyan, ahol mindenki a
betelepítési kvóta ellen voksolt. Ugyanezt tette országosan 3,3 millió magyar
választópolgár.
Vigh László elmondta: az eredmény ismeretében alkotmánymódosítást
kezdeményeztek, de nem sikerült, mivel a Fidesz-KDNP frakción kívül egyetlen
párt sem támogatta a kezdeményezést. Így magára hagyták a miniszterelnököt.
Az lmp nem ért egyet az újabb átszervezéssel
n Örülünk, hogy a Modern Városok program Zalaegerszegre vonatkozó fejlesztéseihez immár rendelkezésre állnak a források, hiszen megjelent az erről szóló kormányrendelet.
Bár maga a program összességében gyenge lábakon áll – fogalmazott közgyűlés
utáni sajtótájékoztatóján dr. Paksy Zoltán, az LMP önkormányzati
képviselője. A politikus szerint kicsit furcsa, hogy 2015-ben Orbán Viktor
még kormányzati forrásokról beszélt a program kapcsán, mára viszont
világossá vált, hogy ezeket uniós (TOP) forrásokból kívánják fedezni. Már ahol.
Zalaegerszeg szerencsés helyzetben van, mert úgy néz ki, hogy megvan a
finanszírozási háttere a Mindszenty-központnak és az Alsóerdő fejlesztésének, ám
sok más városban már visszaléptek az eredeti fejlesztési tervektől.
A képviselő utalt egy másik folyamatban lévő beruházásra is. Úgy látja: a
Zalaegerszegre tervezett tesztpálya komoly gazdasági lehetőségeket rejt a város
számára. Reméli, hogy az erre fordított több tíz milliárd forint nem lesz
kidobott pénz, és elkerüli a fejlesztést a korrupció.
Paksy Zoltán a megyei tankerületek átalakításával, és a KLIK
ismételt átszervezésével kapcsolatban leszögezte: az LMP továbbra sem ért egyet
az oktatási intézmények államosításával. Azon a véleményen vannak, hogy amelyik
város fenn tudja tartani az intézményrendszert, kapja vissza az iskoláit. Az
pedig már komikus, hogy szinte évente alakítják át a gazdasági ellátó
szervezetet. Így a legutóbbi közgyűlésen a képviselő nemmel szavazott az újabb
átalakításra.
Londoni magyar iskoláért internetes petíció
n Ma Londonban közel 100 ezer magyar állampolgár dolgozik, a külföldön élő magyarok száma eléri a félmilliót. Ha az ő gyermekeikben nem alakul ki a magyar identitás, akkor ezt a generációt végleg elveszítjük – fogalmazott sajtótájékoztatóján Horváth Fábián, a Societas Baloldali Ifjúsági Mozgalom zalaegerszegi alelnöke.
A középiskolásokból álló szervezet éppen ezért internetes aláírásgyűjtésbe
kezdett, hogy létesüljön a magyar állam fenntartásában, Londonban egy
magyar-angol kéttannyelvű, normál tanmenetű, nappali tagozatos általános és
középiskola. Mint fogalmazott, minden magyarnak jogában áll az anyanyelvén
tanulni. A Londonban élő családoknak nehézséget okoz gyermekeik taníttatása, ezt
úgynevezett hétvégi iskolákban próbálják megoldani a normális brit iskolába
járás mellett. Megemlítette, hogy Budapesten is van Oroszország, Ausztria vagy
Nagy-Britannia által fenntartott kéttannyelvű intézmény.
Az ifjúsági szervezet másik két tagja, Balázs Regina és
László Marcell elmondták: pályázatot hirdetnek fiatal alkotók számára,
amelynek célja a világot jelenleg érintő „Újkori népvándorlás” humanitárius
szemszögből történő bemutatása. A pályázatra beküldött műveket kiállítás
keretében szeretnék bemutatni az érdeklődőknek. A Vándormadarak című pályázatra
előnevezés szükséges december 20-ig, majd másnap egy workshop-ot tartanak a
szervezet irodájában (Zalaegerszeg, Ady út 29.), ahová várják az alkotókat.
Gyerekeknek és felnőtteknek is
n Immár húszéves hagyomány az Apáczai Művelődési Központban a „Tarka lepke, kis mese” elnevezésű vers- és mesemondó verseny. Az idén pályázati támogatásnak 1köszönhetően a program kétnapossá vált, és az általános iskolás korosztály mellett a középiskolások és a felnőttek is megmutathatták előadói képességüket
– B. K. –
Mindkét nap Turbuly Lilla költő elnökölte a zsűrit, amelynek
tagjai a 3–5 osztályos, 6–8. osztályos és felnőtt korcsoportot bírálta el. Az
első kategóriában több volt a mese, a másodikban a vers, a felnőttek pedig
megélt élettapasztalataik alapján szinte profi módon adták elő a műveket. Az
utóbbiak elbírálásában részt vett Kiss László, a Magyar Versmondók
Egyesülete elnöke is, aki részletesen ismertette a zsűrizési szempontokat. Így a
mű megéltsége, az előadó lelkülete, a személyiséghez illő versválasztás, a vers
minősége, az előadás, mint beszéd, mint művészi metakommunikáció, a mű
értelmezése. Végül a verseny szünetében megsúgta: kiváló a színvonal, ezt
mindenképpen írjam meg.
– Sok élményt, nyitott lelkeket vártam ettől a versenytől. Fontos, hogy minden
korosztály mondjon verset, az idősebb korosztály pedig az élettapasztalatai
alapján szép példákkal szolgál e téren. Országosan is nagyon jó véleményt tudok
mondani – fogalmazott Kiss László
S bár első alkalommal családias hangulatúvá tette a versenyt a felnőtt
versenyzők létszáma, az előadások minősége miatt senkiben nem maradt hiányérzet.
Első helyezett lett Fülöp Katalin, őt követte Kiss Réka
és Peresztegi Dóra.
Az általános iskolás korcsoportban közel 50 versenyző vett részt megyei
szintről, szintén magas fokon.