Ajándék, ha a mese köztünk van | Tánc és színek | Kertvárosi mikulás |
Ajándék, ha a mese köztünk van
A fiú eléri célját, a lány várja a herceget
n A közös mesélés építő ajándék lehet karácsonykor (is). Mivel a mesék az érzelmekre és a gondolatokra egyaránt hatnak, segítik a „fejben dől el” dolgokat, így akár azt is, hogy a karácsony rohangálós–bevásárlós kimerítő időszak legyen vagy annál sokkal meghittebb. A mesék személyiségfejlesztő, gyógyító erejéről beszélgettünk és év végi meseajánlatot kértünk Kissné Gaál Zsuzsanna meseterapeutától.
– B. K. –
– Minden élethelyzetnek, életszakasznak megvan a mesebeli párja, melyek
segítenek felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. Sajnos a mesébe rejtett kódok
megértését elfelejtették a felnőttek, hiszen a mese eredetileg felnőtt műfaj
volt. A sokkal nyitottabb, ösztönösebb gyerekeket is fel kell ma már készíteni,
hogy be tudják fogadni a tanításokat. Mi már a világot kívülről szemléljük, a
mese pedig belülről hat – mondja.
– Ezalatt pontosan mit kell érteni?
– Kiestünk már abból, hogy a világot mi alakítsuk, általunk készített dolgokkal
vagy akár földműveléssel. Elfelejtődött, hogy a gondolatnak teremtő ereje van és
ezt tudatosan lehet használni. De kezdenek újra egyre nyitottabbá válni az
emberek erre a tudásra. El kell nekik mondani, hogyan tud gyógyító erővé válni a
mese. A hatékonyságát alátámasztja talán az is, hogy egyetemi akkreditációval
lehet egy orvos, pszichológus vagy pedagógus meseterapeuta, Boldizsár
Ildikó módszerével. A mesék a kollektív tudatalattiból hozzák a
tanításokat, kódolva, mert amikor ezek születtek, ez volt a természetes
gondolkodási és kifejezési mód. Akkor ezt mindenki értette, minden közösségnek
volt mesélője. A mese az élet rendjét tükrözi, s ha ez felbomlik, helyre lehet
állítani. Felnőtteknél én csoportban dolgozom és érdekes itt látni, hogy
ugyanazt a mesét mennyire másképp látják a csoporttagok.
– Hány éves kortól ajánlott ez a terápia?
– Ötéves kortól, bár Boldizsár Ildikó dolgozik koraszülöttekkel
is. Az is egyre inkább elfogadott, hogy a kismama meséljen méhen belüli
gyermekének. Egyébként az újszülöttek és a haldoklók állnak legközelebb ahhoz a
világhoz, amit a mese közvetít. Haldoklókat is lehet segíteni velük.
– „Csak” otthoni meseolvasással is segíthetünk magunknak?
– Igen, akár úgy is, hogy felcsapunk egy mesekönyvet és hol nyílik ki, mi kerül
elénk. De azt is jó tudni, hogy mi a kedvenc mesénk, aztán gondolkodni rajt,
hogy miért. Azt tapasztaltam, hogy a gyerekek kedvence az, amit sokszor
meséltetnek, amiben tilos a legkisebbet is változtatni – idézi fel a minden
családban ismerős szituációt.
– Ön vezet kifejezetten női csoportot is. Nekem úgy tűnik, mintha a nők
útkeresése egyre hangsúlyosabb lenne.
– Valóban egyre nyitottabbak az önismeret felé. Több okból is. Ha önmagukat
megértik, jobban értik a gyerekeiket is, akik mindig nagyítós tükröt tartanak a
felnőttek elé. De ugyanígy segíti a párkapcsolatot, az egészséges működést és
azokat az új szerepeket is, amivel az ősöknek még nem kellett szembenézni.
Egyébként a fiúk, férfiak önbizalmát nagyban segítik a mesék, hiszen ott
többségében fiú a főszereplő, aki eléri célját, megszerzi a koronát. Fontos
momentuma a magyar népmeséknek a cselekvés. A főhősnek célja van, ezért tesz,
meglátja a segítőket és elfogadja a segítséget. Ez a cselekvő energia is
támogató lehet.
– És mi van a lányokkal? Legtöbbször csak várják a herceget. Elegendő ez
egy mai felnőtt nő számára, tud ezzel azonosulni?
– A királynői szerepnek értéke van. Meg kell érni arra, hogy jöjjön a herceg.
Akinek párkapcsolati problémái vannak, még nem nőtt fel erre a feladatra. De
valóban a női szerepek nehezebben megélhetők a mesékben. Sok fájdalommal jár
esetenként az útjuk, például A rózsát nevelő királykisasszony, a Világszép
nádszálkisasszony esetében, Hamupipőkéről nem is beszélve.
– Ha már konkrét mesék, akkor van-e kifejezetten az adventi időszakra
ajánlás?
– A vallásos, ősi hithez kapcsolódó jellegűeket tudnám ajánlani. A magyar
népmesék közül a Szegény ember hídját, amely Krisztus és Szent Péter
találkozásáról szól. Vagy Az élet vize című mesét, mely a kitartásról, hitről,
szeretetről ad át tanítást, de jó választás lehet A juhász báránya is (Benedek
Elek-gyűjteményben keresgéljük). Év végére pedig A Nap fája című
varázslatos történetet. De azt gondolom, bármelyik magyar népmese kerül is a fa
alá, pozitív gondolkodást, hitet, reményt ad mindenki számára.
D'Clinic: 11 ország 21 művésze járt zalaegerszegen
n Idei utolsó kiállítását rendezte a közelmúltban a D'Clinic Studios, és ezzel véget ért a 2016-os nemzetközi rezidenciaprogram. A záróeseményen Blair Johnston (USA) képzőművész tárlatát és Billie Hanne (Belgium) táncművész-költő performanszát nézhette meg a közönség.
–
pet –
Pál Katja festőművész, a stúdió vezetője arról tájékoztatott, hogy
idén tizenegy ország – többek között Hongkong, Tajvan, Ausztrália, Peru és több
európai ország – huszonegy művésze járt Zalaegerszegen. A rezidenciaprogram
keretében néhány hetet töltöttek el a városban, közben aktívan alkottak; hol
csoportosan, hol párban, hol pedig egyedül. A D'Clinic tizenegy kiállítást
szervezett, melyekre – az utolsót kivéve – a Rákóczi úti, egykori mosodából
kialakított műteremben került sor.
A legutolsó tárlat helyszíne viszont az egyik páterdombi alkotóház volt, mely
évek óta üresen áll. Az ingatlan egykor Fischer György
szobrászművész és családja lakhelye és műterme volt. Most a belga alkotó
táncművészeti performansza miatt költözött be ideiglenesen a stúdió a falak közé.
Az előadásban Billie Hanne a táncot és a költészetet vegyítette
instant koreográfiákba. A művész újragondolja a hagyományokat, és igyekszik
tágítani a művészet kereteit úgy, hogy összekeveri, majd újraalkotja a
mítoszokat és a történeteket; a mozgásban lévő test, valamint a fizikai,
materiális valóság rendszereivel.
A másik művész, Blair Johnston egy rajzokból és festményekből álló
installációt készített zalaegerszegi tartózkodása alatt, ami a Lemon Berry
(Citrom Bogyó) nevet kapta. Ez tulajdonképpen egy elképzelt
valóság, ami egyszerre édes, savanykás és lédús. A vidám munkák révén a néző egy
színes, „édes” világba nyerhetett betekintést, mely kaleidoszkópszerűen
ábrázolta az egyes formákat.
A rezidenciaprogram 2017-ben folytatódik. Az eddigi évek munkáiból pedig
december 8-án, Budapesten nyílt retrospektív tárlat a Blaha Lujza
téri Müszi-ben.
Családias hangulatban
n A Kertvárosban járt a Mikulás manói kíséretében, hogy megajándékozza a környék hátrányos helyzetű családjaiban nevelkedő gyerekeket.
– b. k. –
Az Apáczai Művelődési Központ évről évre felvállalja ennek a jótékony programnak
a megvalósítását, amely során a településrészi önkormányzattal és a városi
önkormányzattal összefogva jöhet létre az ajándékozási lehetőség. A kertvárosi
két általános iskola és két óvoda pedagógusai tesznek javaslatot az érintett
gyerekekre, akiket aztán testvéreikkel együtt kis műsorral és a Mikulással való
találkozással lepnek meg a szervezők.
Az idén 170 mikuláscsomag talált gazdára a zártkörű rendezvényen, ahol a
Mikulásnak minden kisgyerekhez volt egy-két személyes szava. Említést
érdemel a látványos színpadkép, mely bensőséges hangulatot teremtett. A műsorban
a Családi Intézet működött közre, köszöntőt mondott Orosz Ferencné
településrészi képviselő.