Odett: új dal, karácsonyi koncert Fenyőünnep, télapó, jézuska Shabbyék új lemeze Kabalaelefánt

Odett: új dal, karácsonyi koncert

A sziget idei himnuszára a legbüszkébb

n Karácsonybúcsúztató, szilveszterre hangoló Odett-koncerten vezetheti le a közönség az ünnepi rokonlátogatás és bejglievés „fáradalmait”. A zalaegerszegi születésű énekesnő december 26-án 21 órától lép fel a PopUp Caféban.

– pet –

Odett nagy évzáró koncertjére ugyan már sor került a fővárosban, ám a hazai pályára is egy különös produkcióval készül. Mint azt érdeklődésünkre elmondta: kétféle verzióban, akusztikus és „hangos” felállásban is zenélnek majd, ami hangulatában eltér a klasszikus Odett-koncertektől. Kicsit még karácsonyi mulatság lesz, de már a szilveszterre hangolódás jegyében zajlik a program.
Az énekesnő – aki egyébként szövegeket is ír zenéihez – nem tétlenkedett az év utolsó hónapjaiban sem, hiszen a közelmúltban új dallal jelentkezett. A Kétszer kettő című szám érdekessége, hogy Aleszja Popova, Kossuth-díjas balettművész készített koreográfiát hozzá, melyet Odett táncol. Mint mesélte: fantasztikus élmény volt a balettművésszel dolgozni, és nagyon örül, hogy összejött ez a produkció. Annál is inkább, mert szerette volna az új dalt szó szerint is megmozdítani, és ez sikerült is Popova segítségével.
Odett egyébként az egész évet figyelembe véve arra a legbüszkébb, hogy a Be with you című dala lett az idei Sziget Fesztivál hivatalos himnusza. Ezt a mai napig nagy megtiszteltetésnek tartja.
S, hogy mik a tervei a jövő évre? Elárulta: rengeteg ötlete van. Nemcsak dalok, hanem színpadi vizuális koncepciók is. Több új cél is lebeg a szeme előtt, amit 2017-ben mindenképpen meg szeretne valósítani.

 

 

vissza az elejére


                       Képeslap a ’60-as évekből. (Göcseji Múzeum)                             Díszek a múzeum gyűjteményéből.

                                  Fenyőünnep, télapó, jézuska

                                                         Karácsonyi szimbólumváltozások

n Hogy jutottunk el a zselés szaloncukor uralkodásától a ma már százféle ízben árusított, fára való édességig, és az iskolák egyszerű fenyőünnepétől a karácsonyi díszbe öltöztetett utcákig?

– pP –

Béres Katalin muzeológus csak egy szót említ: globalizáció. A Göcseji Múzeum történészét arról kérdeztük, mennyit változott a karácsony tárgykultúrája a szocializmus évtizedei óta, s milyen tárgyak lelhetők fel a múzeumban? A korszak életmódját és történéseit kutató szakember azt mondja: a rendszerváltozás és a fogyasztói társadalom alapjaiban változtatta meg az ünnephez való viszonyt. A karácsony vallási tartalma és a vásárlásra való folyamatos ösztönzés egyre erőteljesebbé vált az elmúlt évtizedekben.
A szocializmus idején szinte csak a fenyőfa volt, és a díszek, mint karácsonyi szimbólumok. Az állam nem támogatta a kínálat bővítését, sem a túlzott karácsonyi szimbolikát, az eredendő vallási tartalom miatt. Főleg az ajándékozás, azon belül is a gyerekek öröme került fókuszba. Persze a hatalom ezt az ünnepet is igyekezett saját képére formálni. Hivatalosan fenyőünnepnek hívták az ehhez kapcsolódó eseményeket, de a közvélemény szemében mindvégig karácsony maradt. December 24-e pedig sokáig munkanap volt, így idő (ahogy pénz) sem nagyon volt hosszú előkészületekre.
Az említett vallási okok miatt nem volt hangsúlyos az adventi várakozás időszaka sem. Az iskolákban voltak ugyan kisebb rendezvények, a jellemző azonban inkább az volt, hogy gyakorlati foglalkozás keretében a gyerekek különféle díszeket, színes füzéreket kreáltak. Az adventikoszorú-vásárlás vagy -készítés, a kopogtató- és ajtódíszek mind a rendszerváltozást követő időszak termékei. Csakúgy, mint az utcák, közterek feldíszítése, illetve fénybe öltöztetése; mindezt részben amerikai, részben pedig nyugat-európai, főleg német minták alapján.
A Göcseji Múzeumban egyébként nincs túl sok karácsonyhoz köthető tárgy a rendszerváltozás előtti korszakból. Régi karácsonyfadíszek, szaloncukros és habcsókos dobozok, valamint képeslapok alkotják a kollekciót. Béres Katalin szerint azt például érdemes megvizsgálni, hogy az egyes évtizedek képeslapkínálata hogyan változott. A hatalom ugyanis mindig üzent a lapok grafikáin keresztül; tehát egyfajta propagandaszerepük is volt. A képeslapokat nézve is jól látszik, hogy a karácsonynak nem volt vallási jellege; sem betlehemet, sem Jézuskát, sem a Szent Családot nem látni rajtuk. A legjellemzőbb képi ábrázolás a feldíszített fa, üveggyöngyökkel, az alatta lévő ajándékok és a körülötte ülő sok vidám gyermek. A gyerekek több képeslapon úttörőként is megjelennek.
A történész úgy látja, hogy az ünnep mai szimbolikájában elég nagy a keveredés. A vallási tartalmak és szimbólumok éppúgy a fogyasztás és az üzlet részévé váltak, mint a Mikulás, vagy a lakberendezéshez kapcsolódó dizájn-elemek. Mikulás és Télapó téren pedig végképp teljes a káosz; az egyik amerikai mintára érkezett, a másik pedig még orosz/szovjet emlékeket őriz. Gyakran az sem tiszta, hogy december 6-án, illetve karácsonykor ki hozza az ajándékot. Bár ez utóbbi esetben már inkább a Jézuska „térnyerése” figyelhető meg.
Néhány évtized múlva a téma kutatói minden bizonnyal találnak érdekességeket, ha a mostani tárgyak között vizsgálódnak.

 

 

vissza az elejére


         Shabbyék új lemeze

    Negyedszázad blues és évzáró buli

n Karácsonyi lemezbemutató koncertre készül az idén 25 éves Shabby Blues Band zenekar. Ez már a hetedik albumuk, mely inkább rock and roll, mint blues. Legalábbis ezt mondja Kránitz Tóni, az együttes vezetője.

– pet –

Immár hagyomány, hogy minden évben szervezünk egy évzáró bulit. Arra gondoltunk, hogy ezt most összekötjük a lemezbemutatóval, annál is inkább, mert idén jubilál a csapat. A szeptemberi Vadpörköltfesztiválon volt már egy szülinapi koncertünk, most pedig az új számokkal szeretnénk megismertetni a közönséget – fogalmazott a zenekar frontembere.
Úgy érzi, hogy a mostani, Negyedszázad shabby blues című album a nevével ellentétben sokkal inkább rockos lett, és kicsit populárisabb is, mintha tisztán blues-album lett volna. Ezenkívül némi country és boogie is fellelhető benne. Köszönhető ez annak, hogy az együttes gitárosa és zeneszerzője, Gedeon „Gida” Attila végigjárta Amerikában a 66-os utat, s gyakorlatilag ez az élmény inspirálta az új lemezt.
Az albumon tizenkét új dal hallható, ebből tizenegy saját szám, egy pedig feldolgozás. Ez utóbbi szövegét – ami stílusosan egy karácsonyi dal – Kránitz Rita írta, a zenét pedig Gida dolgozta át. Szövegíróként szerepel továbbá Gál Szabolcs, az együttes énekese, valamint Lukács Sándor dalszerző, énekes is.
Kránitz Tóni elárulta: a koncerten – mely december 26-án 20 órakor lesz az Atlantiszban – tíz számot adnak elő az új lemezről, de régi nótákat is játszanak majd.
Az évzáró bulin – ami a Motoros Karácsony program keretében zajlik – fellép még a szlovén Black Hole Riders, valamint a Blöró és a Blues Company is.

 

 

vissza az elejére


Az alsópáhoki Kolping Hotel kabalaelefántja nyújtott ezúttal segítséget a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítványnak. A 2,2 millió forintos adományt a gyerekek által annyira kedvelt kabalafigura életéről szóló mesekönyv eladásaiból, valamint a jubileumi előadások belépőiből gyűjtötték össze.

A Kolping Hotel idén ünnepli húszéves fennállását, ami alkalmat adott a „Bobóország meséi” című könyv megjelentetésére is – idézte fel az előzményeket Sós Éva szállodaigazgató-helyettes a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház gyermekosztályán tartott átadási ünnepségen. Ehhez megnyerték a kiváló meseterapeutát, Boldizsár Ildikót. A mesekönyv eladásból származó bevételeket a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítványnak ajánlották fel.
Dr. Gárdos László, az alapítvány alapítója, a Zalaegerszegi Koraszülöttmentő Centrum szakmai vezetője elmondta: az adományt az elsőbbséget élvező koraszülöttmentés működtetésére, valamint a gyermekrehabilitáció fejlesztésére kívánják fordítani. Az összegből jut a rehabilitációs játszóparkra is, melynek nyolc számjegyű költségéhez más módon is gyűjtenek. A zalaegerszegi gyermekosztály gyermekrehabilitációs csapatának tevékenysége országos hírnévnek örvend. Gyógytornászaik az alapítvány által speciális (és egyben drága) képzéseken tudnak részt venni. Ennek köszönhetően olyan rehabilitációs, fiziko-, elektroterápiás módszereket tudnak alkalmazni, mint a fejlett nyugati kórházakban.

 

 

 

vissza az elejére