Közös fogadalom 2017-re Új óvoda lesz Andráshidán A grafikai műfajok mestere  

Közös fogadalom 2017-re

Újévi fogadás az arany bárány szálloda télikertjében

       Neubauer Tibor ügyvezető átveszi az elismerést.      Csejtei Andrea ügyvezető az innovációs díjjal.

n „Azt szeretném kérni, legyen ma este itt egy közös fogadalmunk: 2017-ben még jobban figyeljünk városunkra, közösségünkre, egymásra” – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester újévi köszöntőjében az Arany Bárány Szálloda Télikertjében.

– V. Zs. –

A már hagyományos eseményen részt vett dr. Palkovics László oktatási ügyekért felelős államtitkár, Vigh László országgyűlési képviselő, Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott, valamint a megye és a város számos közéleti személyisége.
A polgármester újévi beszédében értékelte az elmúlt időszak munkáját, eredményeit. Mint fogalmazott, 2015-ben 1800 új munkahely jött létre Zalaegerszegen, 2016-ban pedig újabb 1300. A két év alatt 3100 az új álláshelyek száma. 2017-re pedig újabb 1200 megvalósuló munkahelyről már biztosan tudunk. Az elmúlt évben közel 2,7 milliárd forint értékben zajlottak infrastrukturális fejlesztések: Rákóczi utca, botfai körforgalom, onnan a haranglábas körforgalomig vezető út, nagypáli csomópont – sorolta Balaicz Zoltán. Hozzátette: a két ünnep közötti kormánydöntés alapján 2017-ben újabb 1,5 milliárd forint értékű program indulhat el, benne a Vállalkozó Alap kapcsán tett ígéretek teljesítésével, a sportcsarnok előtti tér, valamint a VMK előtti lépcsősor felújításával. Elkészült a belső tehermentesítő út második szakasza, megkezdte működését az ország első duális szakképző központja, 170 lakás építése indult el és számos épület, közintézmény újult vagy újul meg a közeljövőben, köztük a Zóna épülete is.
A nemzet sportvárosához méltóan befejeződött a ZTE-stadion rekonstrukciója 1,6 milliárd forintos ráfordítással, asztalitenisz-csarnok avatására került sor, létrejött a regionális dzsúdóközpont, folyamatosan megújul a birkózócsarnok, 2017-ben pedig kezdődik az atlétikai pálya és a sportlövőcentrum fejlesztése. A Göcseji Falumúzeumra 1,7 milliárdot fordíthat a város, és hamarosan bejelentésre kerülnek egy újabb, ivóvízminőséget javító projekt részletei, amely 4 milliárd forintból valósulhat meg.
A TOP-programban eredetileg 11,2 milliárd forint forrás állt rendelkezésre a város 2020-ig történő fejlesztésére, de a kormány a megyei jogú városok közül Zalaegerszegen emelte meg a keretet a legnagyobb arányban, 5,6 milliárd forinttal.
„Polgármesterként az egyik legfontosabb célom, hogy a városunkban kiteljesedjen a közösségi gondolkodás, amit sokszor hiányolunk nemzeti szinten. Teret szeretnék adni mindenkinek, aki a közjóért kíván tenni és másokat is maga mellé tud állítani.Arra kérek minden zalaegerszegit, hogy soha ne habozzon, ha alkalma van városa érdekében a szavát hallatni, városa érdekében cselekedni. Amikor városunk érdekében dolgozunk, nincsenek jobboldali vagy baloldali polgárok, csak zalaegerszegi polgárok vannak, akikkel, együttes erővel kell dolgoznunk” – fogalmazott Balaicz Zoltán. Megemlítette, hogy 2017-ben 770 éves Zalaegerszeg első, 1247-es írásos említése. Az évforduló számos eseményt és nagyszabású megemlékezést tartogat a város lakói számára.
Az újévi fogadás keretében került sor Zalaegerszeg Innovációs Díjának átadására. A kitüntetést két zalaegerszegi vállalkozás kapta, a Timbertech Kft. Innovációs Központ valamint a Csejtei Fém-Vill Kft. A két társaság munkájáról, tevékenységük eredményeiről kisfilmet láthattak a rendezvény résztvevői. Az elismerést a Timbertech képviseletében Neubauer Tibor ügyvezető vette át, míg Csejtei Andrea ügyvezető a Csejtei Fém-Vill Kft. nevében vette át a díjat a polgármestertől.
Az újévi fogadáson Vigh László országgyűlési képviselő mondott ünnepi pohárköszöntőt, kiemelve a 2016-os év sikereit, Zalaegerszeg elért eredményeit, majd valamennyi jelenlévőnek boldog új évet kívánt.

 


 

vissza az elejére


                                                                                         Új óvoda lesz Andráshidán

n Több mint 130 éves az andráshidai óvoda épülete, mely 1884-ben létesült iskolaként. Hetvenhét évig látta el ezt a funkciót, majd 1962-ben óvoda lett belőle. Az épület az eltelt évtizedek alatt igencsak elhasználódott, így a településrészen élők jogos igényeként merült fel, hogy új óvoda épüljön helyette. Ez az álom most, 2017-ben valóra válhat.

– A. L. –

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere fogalmazott így a beruházást bejelentő ünnepségen az intézményben. Mint mondta, valóban hosszú idő telt a mostani pillanatig, amikor is teljesülhet a városvezetés ígérete az építkezés elindításával. A polgármester köszönetét fejezte ki Novák Piroska tagóvoda-vezetőnek, Domján István iskolaigazgatónak és Sümegi László önkormányzati képviselőnek, hogy állandóan napirenden tartották ezt a kérést. Az óvoda épülete mostanra annyira elhasználódott, hogy tovább már nem felel meg funkciójának. A szándék mellé időközben az anyagi forrás is megteremtődött, hiszen a beruházást a TOP-programon elnyert 359 millió forintból tudják finanszírozni. Ebből olyan korszerű, négycsoportos óvoda épülhet az iskola mellé, amellyel a feladatellátás és a szakmai munka még inkább egységessé tud válni – hangsúlyozta.
Sümegi László, a térség önkormányzati képviselője úgy vélekedett, a beruházás jóval többet jelent, mint egy óvoda megépítését. Egyrészt gyerekeknek létesül egy új intézmény, másrészt az iskola mellett helyet kapó új óvoda szerves egységet képezhet egymással. A felszabaduló épület pedig a helyi civil közösségek valamint a településrészi önkormányzat otthonává válhat. Ha mindez valóra válik, méltó helye lesz valamennyi andráshidai közösségnek, a kisgyermekektől kezdve egészen a nyugdíjaskorú lakosokig.
A felújítás már nem oldotta volna meg a problémát – erősítette meg Vigh László országgyűlési képviselő –, ezért kell újat építeni a régi helyett. Sok gyermek jár ide, ami egyben a szülők bizalmát jelzi az intézményben folyó kiváló nevelőmunka iránt.Az ünnepséget a helyi általános iskola első osztályosainak műsora színesítette. Ezután került sor az időkapszula elhelyezésére az udvaron. Az új óvodában négy 60,5 négyzetméteres csoportszobát, valamint tornaszobát, öltözőket, (akadálymentes) vizesblokkokat, logopédiai fejlesztőt, elkülönítőt, óvodavezetői irodát, szülői fogadót, melegítőkonyhát és nevelőtestületi szobát alakítanak ki. Emellett akadálymentes parkolót és rámpát építenek a biztonságos közlekedéshez.
 

 

 

vissza az elejére


                    A grafikai műfajok mestere

                                Gácsi-emlékkiállítás az apáczaiban

n Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművész reprodukciós alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Csere János Művelődési Központban. A budapesti születésű, majd Szolnok és Hódmezővásárhely után Zalaegerszegre költöző művész tavaly lett volna kilencvenesztendős, idén pedig halálának 30. évfordulójára emlékezünk.

– pet –

A kiállításon dr. Kostyál László művészettörténész idézte fel Gácsi Mihály életének fontosabb állomásait, valamint művészetének jellegzetességeit. Elhangzott: 1956-ban a Képzőművészeti Főiskola után a Szolnoki Művésztelep alkotója lett. Tizennyolc évig élt ott, és ez a kiteljesedés időszaka volt számára. Nagyon jó közeg vette körül; sok olyan értelmiségi és alkotó ember került ebben az időszakban Szolnokra, akiket a rendszer Budapesten nem nézett jó szemmel.
Gácsi főleg a grafikai műfajok – linómetszés, rézkarc – mestere volt, bár festményeket (tájképeket) is készített. Leginkább a Képcsarnok-hálózat számára, hiszen ez jelentette számára a megélhetést. Szarkasztikus, látomásos, a haldokló világot ábrázoló grafikái anyagi sikert nem hoztak számára, annak ellenére, hogy kifinomult megmunkálás, igényes kivitelezés jellemezte munkáit.
1974-ben elhagyta Szolnokot (valószínűleg valamilyen magánéleti probléma miatt), egy rövid ideg Hódmezővásárhelyen élt, majd 1976-ban Zalaegerszegre költözött. Kostyál László – aki személyesen is ismerte az alkotót – úgy látja, hogy bár a városban nagyon sokan szerették és tisztelték a művészt, és sok barátja is akadt, mégsem érezte igazán itt jól magát.Az a harmónia már sosem tért vissza életébe, ami a szolnoki éveire volt jellemző. Bő egy évtizedig élt városunkban, mikor 1987 februárjában váratlanul elhunyt.
A művészettörténész szerint a 20. századi magyar grafika egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne. Alkotásaiban – mint az a mostani tárlaton is látható – a humoros, groteszk hangvétellel együtt mindig valami társadalmi probléma is megjelent. Több történelmi ihletésű sorozatot is készített, például Dózsa Györgyről, illetve a hidrogénbombáról. Grafikáinak témái egyre inkább látomásossá váltak, s mind jobban megjelent bennük a jövőért való aggódás.
A képein látható, sokszor nyomasztó témák ellenére, Gácsi egy jó humorú, vidám, „nagydarab mackó” volt, akinek mindenki szeretett a közelében lenni. Harminc évvel ezelőtt többek között ezért is sokkolta a helyi közéletet halálhíre. Hagyatékának jó része a Göcseji Múzeumba került, így – bár csak egy évtizedig élt a városban – tovább őrizhetjük művészetének szellemiségét.
A tárlat február 4-ig látogatható.

 


 

vissza az elejére