Közös fogadalom 2017-re | Új óvoda lesz Andráshidán | A grafikai műfajok mestere |
Újévi fogadás az arany bárány szálloda télikertjében
Neubauer Tibor ügyvezető átveszi az elismerést. | Csejtei Andrea ügyvezető az innovációs díjjal. |
n „Azt szeretném kérni, legyen ma este itt egy közös fogadalmunk: 2017-ben még jobban figyeljünk városunkra, közösségünkre, egymásra” – fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester újévi köszöntőjében az Arany Bárány Szálloda Télikertjében.
– V. Zs. –
A már hagyományos eseményen részt vett dr. Palkovics László
oktatási ügyekért felelős államtitkár, Vigh László országgyűlési
képviselő, Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, dr.
Sifter Rózsa kormánymegbízott, valamint a megye és a város számos
közéleti személyisége.
A polgármester újévi beszédében értékelte az elmúlt időszak munkáját,
eredményeit. Mint fogalmazott, 2015-ben 1800 új munkahely jött létre
Zalaegerszegen, 2016-ban pedig újabb 1300. A két év alatt 3100 az új álláshelyek
száma. 2017-re pedig újabb 1200 megvalósuló munkahelyről már biztosan tudunk. Az
elmúlt évben közel 2,7 milliárd forint értékben zajlottak infrastrukturális
fejlesztések: Rákóczi utca, botfai körforgalom, onnan a haranglábas
körforgalomig vezető út, nagypáli csomópont – sorolta Balaicz Zoltán.
Hozzátette: a két ünnep közötti kormánydöntés alapján 2017-ben újabb 1,5
milliárd forint értékű program indulhat el, benne a Vállalkozó Alap kapcsán tett
ígéretek teljesítésével, a sportcsarnok előtti tér, valamint a VMK előtti
lépcsősor felújításával. Elkészült a belső tehermentesítő út második szakasza,
megkezdte működését az ország első duális szakképző központja, 170 lakás építése
indult el és számos épület, közintézmény újult vagy újul meg a közeljövőben,
köztük a Zóna épülete is.
A nemzet sportvárosához méltóan befejeződött a ZTE-stadion rekonstrukciója 1,6
milliárd forintos ráfordítással, asztalitenisz-csarnok avatására került sor,
létrejött a regionális dzsúdóközpont, folyamatosan megújul a birkózócsarnok,
2017-ben pedig kezdődik az atlétikai pálya és a sportlövőcentrum fejlesztése. A
Göcseji Falumúzeumra 1,7 milliárdot fordíthat a város, és hamarosan bejelentésre
kerülnek egy újabb, ivóvízminőséget javító projekt részletei, amely 4 milliárd
forintból valósulhat meg.
A TOP-programban eredetileg 11,2 milliárd forint forrás állt rendelkezésre a
város 2020-ig történő fejlesztésére, de a kormány a megyei jogú városok közül
Zalaegerszegen emelte meg a keretet a legnagyobb arányban, 5,6 milliárd
forinttal.
„Polgármesterként az egyik legfontosabb célom, hogy a városunkban kiteljesedjen
a közösségi gondolkodás, amit sokszor hiányolunk nemzeti szinten. Teret
szeretnék adni mindenkinek, aki a közjóért kíván tenni és másokat is maga mellé
tud állítani.Arra kérek minden zalaegerszegit, hogy soha ne habozzon, ha alkalma
van városa érdekében a szavát hallatni, városa érdekében cselekedni. Amikor
városunk érdekében dolgozunk, nincsenek jobboldali vagy baloldali polgárok, csak
zalaegerszegi polgárok vannak, akikkel, együttes erővel kell dolgoznunk” –
fogalmazott Balaicz Zoltán. Megemlítette, hogy 2017-ben 770 éves
Zalaegerszeg első, 1247-es írásos említése. Az évforduló számos eseményt és
nagyszabású megemlékezést tartogat a város lakói számára.
Az újévi fogadás keretében került sor Zalaegerszeg Innovációs Díjának átadására.
A kitüntetést két zalaegerszegi vállalkozás kapta, a Timbertech Kft. Innovációs
Központ valamint a Csejtei Fém-Vill Kft. A két társaság munkájáról,
tevékenységük eredményeiről kisfilmet láthattak a rendezvény résztvevői. Az
elismerést a Timbertech képviseletében Neubauer Tibor ügyvezető
vette át, míg Csejtei Andrea ügyvezető a Csejtei Fém-Vill Kft. nevében vette át
a díjat a polgármestertől.
Az újévi fogadáson Vigh László országgyűlési képviselő mondott
ünnepi pohárköszöntőt, kiemelve a 2016-os év sikereit, Zalaegerszeg elért
eredményeit, majd valamennyi jelenlévőnek boldog új évet kívánt.
n Több mint 130 éves az andráshidai óvoda épülete, mely 1884-ben létesült iskolaként. Hetvenhét évig látta el ezt a funkciót, majd 1962-ben óvoda lett belőle. Az épület az eltelt évtizedek alatt igencsak elhasználódott, így a településrészen élők jogos igényeként merült fel, hogy új óvoda épüljön helyette. Ez az álom most, 2017-ben valóra válhat.
– A. L. –
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere fogalmazott így a
beruházást bejelentő ünnepségen az intézményben. Mint mondta, valóban hosszú idő
telt a mostani pillanatig, amikor is teljesülhet a városvezetés ígérete az
építkezés elindításával. A polgármester köszönetét fejezte ki Novák
Piroska tagóvoda-vezetőnek, Domján István
iskolaigazgatónak és Sümegi László önkormányzati képviselőnek,
hogy állandóan napirenden tartották ezt a kérést. Az óvoda épülete mostanra
annyira elhasználódott, hogy tovább már nem felel meg funkciójának. A szándék
mellé időközben az anyagi forrás is megteremtődött, hiszen a beruházást a
TOP-programon elnyert 359 millió forintból tudják finanszírozni. Ebből olyan
korszerű, négycsoportos óvoda épülhet az iskola mellé, amellyel a feladatellátás
és a szakmai munka még inkább egységessé tud válni – hangsúlyozta.
Sümegi László, a térség önkormányzati képviselője úgy vélekedett,
a beruházás jóval többet jelent, mint egy óvoda megépítését. Egyrészt
gyerekeknek létesül egy új intézmény, másrészt az iskola mellett helyet kapó új
óvoda szerves egységet képezhet egymással. A felszabaduló épület pedig a helyi
civil közösségek valamint a településrészi önkormányzat otthonává válhat. Ha
mindez valóra válik, méltó helye lesz valamennyi andráshidai közösségnek, a
kisgyermekektől kezdve egészen a nyugdíjaskorú lakosokig.
A felújítás már nem oldotta volna meg a problémát – erősítette meg Vigh
László országgyűlési képviselő –, ezért kell újat építeni a régi
helyett. Sok gyermek jár ide, ami egyben a szülők bizalmát jelzi az intézményben
folyó kiváló nevelőmunka iránt.Az ünnepséget a helyi általános iskola első
osztályosainak műsora színesítette. Ezután került sor az időkapszula
elhelyezésére az udvaron. Az új óvodában négy 60,5 négyzetméteres csoportszobát,
valamint tornaszobát, öltözőket, (akadálymentes) vizesblokkokat, logopédiai
fejlesztőt, elkülönítőt, óvodavezetői irodát, szülői fogadót, melegítőkonyhát és
nevelőtestületi szobát alakítanak ki. Emellett akadálymentes parkolót és rámpát
építenek a biztonságos közlekedéshez.
Gácsi-emlékkiállítás az apáczaiban
n Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművész reprodukciós alkotásaiból nyílt tárlat a kertvárosi Apáczai Csere János Művelődési Központban. A budapesti születésű, majd Szolnok és Hódmezővásárhely után Zalaegerszegre költöző művész tavaly lett volna kilencvenesztendős, idén pedig halálának 30. évfordulójára emlékezünk.
– pet –
A kiállításon dr. Kostyál László művészettörténész idézte fel
Gácsi Mihály életének fontosabb állomásait, valamint művészetének
jellegzetességeit. Elhangzott: 1956-ban a Képzőművészeti Főiskola után a
Szolnoki Művésztelep alkotója lett. Tizennyolc évig élt ott, és ez a
kiteljesedés időszaka volt számára. Nagyon jó közeg vette körül; sok olyan
értelmiségi és alkotó ember került ebben az időszakban Szolnokra, akiket a
rendszer Budapesten nem nézett jó szemmel.
Gácsi főleg a grafikai műfajok – linómetszés, rézkarc – mestere volt, bár
festményeket (tájképeket) is készített. Leginkább a Képcsarnok-hálózat számára,
hiszen ez jelentette számára a megélhetést. Szarkasztikus, látomásos, a haldokló
világot ábrázoló grafikái anyagi sikert nem hoztak számára, annak ellenére, hogy
kifinomult megmunkálás, igényes kivitelezés jellemezte munkáit.
1974-ben
elhagyta Szolnokot (valószínűleg valamilyen magánéleti probléma miatt), egy
rövid ideg Hódmezővásárhelyen élt, majd 1976-ban Zalaegerszegre költözött.
Kostyál László – aki személyesen is ismerte az alkotót – úgy látja,
hogy bár a városban nagyon sokan szerették és tisztelték a művészt, és sok
barátja is akadt, mégsem érezte igazán itt jól magát.Az a harmónia már sosem
tért vissza életébe, ami a szolnoki éveire volt jellemző. Bő egy évtizedig élt
városunkban, mikor 1987 februárjában váratlanul elhunyt.
A művészettörténész szerint a 20. századi magyar grafika egyik kiemelkedő
alakját tisztelhetjük benne. Alkotásaiban – mint az a mostani tárlaton is
látható – a humoros, groteszk hangvétellel együtt mindig valami társadalmi
probléma is megjelent. Több történelmi ihletésű sorozatot is készített, például
Dózsa Györgyről, illetve a hidrogénbombáról. Grafikáinak témái
egyre inkább látomásossá váltak, s mind jobban megjelent bennük a jövőért való
aggódás.
A képein látható, sokszor nyomasztó témák ellenére, Gácsi egy jó humorú, vidám,
„nagydarab mackó” volt, akinek mindenki szeretett a közelében lenni. Harminc
évvel ezelőtt többek között ezért is sokkolta a helyi közéletet halálhíre.
Hagyatékának jó része a Göcseji Múzeumba került, így – bár csak egy évtizedig
élt a városban – tovább őrizhetjük művészetének szellemiségét.
A tárlat február 4-ig látogatható.