Tisztább ivóvízért | Gálaest a tánc jegyében a kultúra napján | Digitalizációra | Bemutató a griffben |
Kezdődik a keleti vízmű rekonstrukciója
n Több mint négymilliárd forintos költséggel, mintegy 60 ezer lakost érintően valósul meg a keleti ivóvízbázis rekonstrukciója Zalaegerszegen és térségében. A projekt önerejét is az állam biztosítja, ami 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást jelent az önkormányzatnak és a fogyasztóknak.
– A. L. –
A beruházást bejelentő sajtótájékoztatón Vigh László országgyűlési
képviselő, miniszteri biztos elmondta, az 1960-70-es években épült keleti
vízbázis mostanra elöregedett, így ma már nem alkalmas minőségivíz-ellátásra. Az
ivóvízhálózat korszerűsítéséhez szükséges összeget a kormány a múlt év
decemberében ítélte meg. A közműfejlesztés Zalaegerszeg északi, keleti és déli
részét, valamint Bocfölde, Sárhida, Csatár, Zalaszentiván, Zalaszentlőrinc,
Alibánfa és Petőhenye településeket érinti. A beruházás befejezése 2019 nyarán
várható, eredményeként egészséges ivóvizet biztosítva a térségben élőknek.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere méltatta, hogy a város
jelentős százszázalékos mértékben vissza nem térítendő támogatást kapott a
keleti vízbázis rekonstrukciójára. A 32 kútból ma már csak 26 kút létezik,
melyből csak 22 üzemképes. Az ezekből kitermelt víz minősége a vas-, mangán- és
ammónia-, valamint metángáz-tartalom tekintetében esetenként túllépi a
megengedett határértékeket. Mint mondta, éppen ezért ideje volt, hogy a nyugati
vízbázis megújítását követően a keleti vízbázis rekonstrukciója is megvalósuljon.
A fejlesztés Zalaegerszeg jelentős részét érinti több környező településsel
együtt, hozadékaként évtizedekre biztosítva az egészséges ivóvizet. Kiemelte,
hogy a támogatás elnyerése visszaigazolta az önkormányzat, a Zalavíz Zrt.
valamint a víziközmű társulás a projekt előkészítésébe fektetett munkáját.
Bali Zoltán, az önkormányzati víziközmű társulás elnöke arról
beszélt, hogy a keleti vízbázis korszerűsítése hiánypótló beruházás, mellyel
teljessé válik a megyeszékhelyt érintő fejlesztések, miután a nyugati vízbázis
felújítása, valamint a szintén több települést magában foglaló
szennyvízhálózat-bővítési projekt már megvalósult.A keleti vízbázis
rekonstrukciója során új kutakat és víztisztítókat építenek, továbbá kicserélik
a gyűjtő- és ellátó vezetékeket, a tározókat. Hangsúlyozta, a beruházás
költséghatékonyabb üzemeltetést is eredményez majd.
Arnhoffer Tamás, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója az új
víztisztító megépítésének jelentőségét emelte, mely azt szolgálja, hogy a
vízellátás mennyiségi és nyomás szempontjából is stabillá váljon. Szólta arról
is, hogy a jelenlegi egylépcsős helyett, új háromlépcsős technológiát építenek
ki a megfelelő minőségű, hálózatra bocsátott ivóvíz biztosítása érdekében.
A keleti vízmű rekonstrukciója a már megvalósult nyugati felújításával együtt 90
ezer ember számára biztosítja az egészségesebb, tisztább ivóvizet Zalaegerszegen
és térségében.
Gálaest a tánc jegyében a kultúra napján
Kultúra mecénása díjat és más elismeréseket adtak át
n Gálaesttel köszöntötte a város a magyar kultúra napját január 22-én este. A rendezvényre – melyen sor került a Kultúra mecénása díj átadására is – Hevesi Sándor Színházban került sor.
Dr. Besenczi Árpád |
– pet –
Dr. Besenczi Árpád, a teátrum igazgatója ünnepi
beszédében elmondta: a kultúra nap ugyan nem piros betűs ünnep a naptárban,
mégis fontos dátuma a magyarságnak. 1823-ban e napon fejezte be Kölcsey
Ferenc a Himnuszt, melynek eredeti kézirata 1944-ben a Nemzeti Múzeumba
került. A Himnusz befejezésének napjára pedig 1989 óta tekintünk a magyar
kultúra napjaként. A szűkebb szakmájával, színházzal kapcsolatban úgy
fogalmazott: a celebek már a spájzban vannak, de a színház még a miénk! A
szabadság, a szolidaritás és a demokrácia terepe ez, fontos azonban, hogy
merjünk kérdezni, merjünk kíváncsiak lenni, és ne féljünk a sírástól, nevetéstől;
közösen pedig főleg ne.
A gálaest idén a tánc – főleg a klasszikus balett és a moderntánc – jegyében
telt, Stefán Gábor balettmester, koreográfus moderálásával. A
színház egykori direktora bevezetésképpen egy beavató balett órát is tartott,
melyen a közönség megismerhette a legfontosabb lépéseket és azok jelentését.
A rendezvény keretében került sor a Kultúra mecénása díj átadására, melyet a
Baki Agrocentrum Kft. kapott, Nemes László Tavaszi virágok című
festményét Balogh Rudolf ügyvezető vette át Balaicz Zoltán
polgármestertől. A díj mellett a tavalyi évhez hasonlóan közművelődésben dolgozó
kulturális szakembereket is elismertek. Idén Kissné Kovács Ágnes (Göcseji
Múzeum) múzeumpedagógus, Bóczné Takács Kata (Városi Hangverseny-
és Kiállítóterem) művészeti titkár és Jagasitsné Bogatin Mária (József
Attila Tagkönyvtár) gyermekkönyvtáros vehetett át elismerést.Az ünnepi műsor
keretében fellépett többek között az Albatrosz táncegyüttes, az Ady-iskola és a
Körtánc művészeti iskola táncosai, valamint a Bozsik Yvette
Társulat és a Pécsi Balett művészei.
Március 8-tól adhatók be a pályázatok
n A kormány összesen 54 milliárd forint keretösszegű támogatással segíti a hazai vállalkozások digitalizációját. legyen szó ipari termelésről, kereskedelemről vagy szolgáltató ágazatokról. A pályázatokat március 8-ától lehet beadni.
– AL –
Az eredetileg tervezett időpontot azért módosították március 8-ra, hogy legyen
elegendő idő a felkészülésre, és hogy minél nagyobb számú vállalkozás élhessen a
lehetőséggel – tette hozzá Kara Ákos zalaegerszegi
sajtótájékoztatóján.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért
felelős államtitkára kifejtette: a jövő a digitalizáció, ezért a kormány 54
milliárd forintos keretösszeggel három pályázati kategóriát hirdet meg. A
pályázatok standard elbírálásúak, így a követelmények megfelelése mellett a
beérkezési sorrend is számít.
|
Közülük a legnagyobb a mintegy 40 milliárd forintos keretű, ami a vállalatok
infokommunikációs és mobilfejlesztéseire, valamint felhőalapú online üzleti
szolgáltatásaik terjesztésére szolgál. A kiíráson mintegy négyezer vállalkozás
nyerhet 40 százalékban vissza nem térítendő forrást, egy és 24 millió forint
között. Továbbá 55 százalékban kedvezményes, egy százalékos kamatozású kölcsönt
vehetnek fel.Az agrárágazat kivételével bármely szektorban tevékenykedő hazai
kis- és középvállalkozás pályázhat, amely a közép-magyarországi régión kívül
működik.
Kifejezetten az infokommunikációs ágazatban tevékenykedő mikro- kis- és
középvállalkozásoknak írták ki a mintegy 10 milliárd forintos keretösszegű
pályázatot. Ezen nagyjából 200 vállalkozás nyerhet előállított termékeik és
szolgáltatásaik nemzetközi piacra juttatásához 2 és 40 millió forint közötti
vissza nem térítendő forrást, valamint 50 százaléknyi kedvezményes kölcsön
lehetőségét.
A harmadik pályázat az üzleti felhőszolgáltató központok létrehozását és
bővítését szolgálja 4,5 milliárd forintos keretösszeggel. Ebből 20 cég kaphat
támogatást 17,5 és 175 millió forint között, valamint ugyancsak kedvezményes
kölcsönt.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere reményét fejezte ki,
hogy minél több zalai vállalkozás él a lehetőséggel. Közölte, város a
TOP-programból több száz millió forintot kíván fordítani digitalizációs
fejlesztésekre. Az önvezető járművek tesztelésére is alkalmas járműipari
tesztpálya a kutatásfejlesztés és az innováció terén egyaránt jelentős
infokommunikációs fejlesztéseket igényel majd, melynek érdekében együtt kívánnak
működni az államtitkársággal. A 40 milliárdos beruházás alapkövét májusban
teszik le.
A bennünk rejlő babukamadár
n Mi az a yaybahar, csak a népzene passzolhat -e a népmeséhez és hol keressük a babukamadarat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések vetődtek fel a minap a Griff Bábszínház sajtótájékoztatóján.
– pet –
A teátrum február 3-án mutatja be legújabb előadását, a Szépen szóló
babaukamadár című mesét, Boráros Szilárd rendezésében. A díszlet-
és jelmeztervezőnek ez az első rendezői munkája.Szűcs István, a
társulat vezetője elmondta: már az idei évad összeállításánál felvetődött, hogy
az előadások között mindenképpen legyen népmese is. Boráros Szilárddal
többször dolgoztak már együtt, mint tervezővel. Az ő ötlete volt, hogy a Szépen
szóló pelikánmadár című bánáti népmesét adaptálják bábszínpadra. Élőzenével,
speciális hangzással és látványelemekkel.
Hogy hogyan lett a pelikánmadárból Babuka, azt a rendező mesélte el. A
babukamadár egy régi elnevezés, a búbos bankát hívták így. A népi kultúrában is
megvolt a fából faragott, szárnyát legyezőszerűen szétterítő, felfüggeszthető
változata. Az eredeti történet is, és a babuka figurája is megtetszett a
rendezőnek, így lett pelikánból babukamadár a Veres András által
bábaszínpadra átírt mese.
A
rendező elárulta: a babuka egy metafora. Azt az energiát és utat jelöli, amit az
ember szeretne önmagában megtalálni. Annál is inkább, mert a mesében az öreg
király babukamadara elveszett. Emiatt a király egyre csak búsul. Lánya ígéretet
tett, hogy csak ahhoz megy feleségül, aki megtalálja a madarat; de ez nem is
olyan könnyű. A rendező szerint mindannyiunkban rejlik egy babukamadár, aki
segít megtalálni lelkünkben a helyes irányt.
Az előadást izgalmas élőzene is kíséri; gitáron Nagy Csaba,
ütőhangszereken pedig Üveges Anita játszik. A zeneszerző, Takács Dániel
elmondta: felmerült a kérdés, hogy manapság egy népmeséhez milyen zene illik,
hogy az mai hangzású legyen a közönség számára. Arra jutottak, hogy nem
feltétlenül kell hagyományos népzenét játszani ahhoz, hogy a mese autentikus is
maradjon, ugyanakkor kortárs is legyen. Elektronikus gitár erősítővel,
többszólamú looper pedál, ütős hangszerek adják a zenei alapot. Az Óperenciás
tengeren túlra átvezető hidat pedig egy különleges török akusztikus, húros
hangszerrel, a yaybaharral jelenítik meg. A dramaturgia, a színészek játéka, a
mozgás és a zene egy egységet alkot majd az előadás folyamán.
Szilinyi Arnold, aki Jancsi (vagyis a madarat kereső szolgálófiú)
szerepét alakítja a darabban elmondta: számára azért fontos a babuka, mert az
útkereső ember bátorságát is kifejezi a madár.
Szűcs István végül arról is beszámolt, hogy a bábszínház
fennállása óta ebben az évadban adták el eddig a legtöbb bérletet; összesen 4862
darabot értékesítettek.