Régi pompájában

Felújították a szent katalin-templomot

n Befejeződött a Szent Katalin katolikus műemlék templom külső felújítása Zalabesenyő városrészben. Az épület külön érdekessége, hogy több évszád építészetének jegyeit viseli, melyet igyekeztek megőrizni a rekonstrukció során.

– A. L. –

Minden településrész történelme egyben Zalaegerszeg történelme is, hiszen a zalai megyeszékhely több kistelepülés egyesülésével nyerte el mai formáját és nagyságát, fogalmazott Balaicz Zoltán polgármester a helyszínen tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, Besenyő első említése 1326-ból való, ahogy a város, úgy a településrész már akkor templommal rendelkezett. A zalabesenyőiek büszkék hagyományaikra, értékeikre, mely a Szent Katalin műemlék templom felújításának szándékában is megnyilvánult.
A 13 millió forintos rekonstrukció lehetőségét a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert ötmillió forintos támogatás valamint az önkormányzat által biztosított önerő tette lehetővé. Az elmúlt négy évben összesen 19 millió forintot fordítottak a 13. század második felében román stílusban épült templom állagmegóvására.
Gecse Péter alpolgármester, Zalabesenyő, Páterdomb és Botfa önkormányzati képviselője kiemelte, az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása és a helyi közösségekre való odafigyelés mellett ugyanolyan fontosnak tartja az értékek és épített örökségek megőrzését a városrészekben. Ezt így gondolták a zalabesenyői lakosok is, akik lakossági fórumokon, településrészi önkormányzati üléseken és más alkalmakkor is jelezték kívánalmukat. Az önkormányzat már 2013-ban belefogott a templomrekonstrukció előkészítésébe, melynek eredményeként pályázati forrást is sikerült hozzárendelni a költségekhez.
Az alpolgármester hangsúlyozta, a megvalósult külső rekonstrukció arra kötelezi őket, hogy a belső felújítás lehetőségét is megtalálják, és ezt követően funkcióval lássák el a műemlék épületet.
A tavaly augusztusban kezdődött kivitelezés során felújították az épület tornyát, vakolták a másfél méter feletti homlokzatot és lábazatot építettek ki csapadékvíz-elvezetéssel.

vissza az elejére

Emlékezés

Az elesett hősökre

n Harmadik alkalommal szervezett a városi önkormányzat csendes megemlékezést a Hősök kertjében, a doni áttörés tragédiájának emléknapján.

– b. k. –

A magyar hadtörténet kiemelkedően gyászos napjai között szerepel 1943. január 12., amikor is a Don-kanyarnál a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg és a Vörös Hadsereg keserves csatájára került sor. A magyar fél megfelelő felszerelés és fegyverek nélkül harcolt hősiesen, a mínusz 40 fokos hidegben. A vesztéség jelentős volt, a 250 ezer magyar katonából 130 ezer halt hősi halált, sebesült meg vagy került fogságba.
A tragikus csatában zalaiak és zalaegerszegiek is részt vettek, a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg 17/III. zászlóaljában, mondta többek között Balaicz Zoltán polgármester a tisztelgő összejövetel során. A polgármester az 1942–43. évi eseményeket nemcsak hivatalos forrásból, hanem személyes élményekből, nagyapja elbeszéléséből is ismeri. A főhajtás az elesett hősöknek és a kevés hazatérőnek szólt. Egyben figyelmeztetés a jelen lévő fiataloknak, hogy hasonló tragédiákat ne kelljen megélniük, fogalmazott Balaicz Zoltán.
Az ünnepségen mécseseket és koszorút helyeztek el II. világháborús hősi halottak emlékművénél, verses imával, közreműködött H. Horváth Gyula.
(A zalaegerszegi honvédek doni küzdelmeit 2013-ban megjelent Zalai Gyűjtemény 74. füzete dolgozza fel, főként korabeli naplójegyzetek alapján.)

vissza az elejére

                                       Szavalógála

                                                  A két keresztury írásaiból

n Hagyományos, kultúra napi rendezvényre várták a város középiskolásait a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárba. A Keresztury Irodalmi Kör szokásos szavalógálájára került sor, melyen az idén 17 diák állt a közönség elé.

– b. k. –

A rendezvényt Kiss Gábor könyvtárigazgató köszöntője nyitotta meg. Üdvözölte a szavalókat, a Keresztury Emlékbizottság megjelent tagjait, valamint a pártoló vendégeket. Az Ady-iskola Pacsirták Énekegyüttesének népdalcsokra után sorra hangzottak fel az előadások. Az idén apa és fia, azaz Keresztury József (városunk egykori polgármestere) és Keresztury Dezső költő írásaiból válogathattak a fellépők. Gála lévén minden résztvevő ajándékban és emléklapban részesült. Az előbbi a nyáron megjelent Úton, nehéz méltósággal című könyvet takarja, mely Kersztury József összegyűjtött írásait tartalmazza. A kötet szerzője, dr. Gyimesi Endre az emlékbizottság elnöke is szólt a jelenlévőkhöz. Megköszönte a részvételt, csakúgy mint a program díszletéül szolgáló fotókiállítást és Keresztury Dezső írásaiból készült könyvválogatást.

vissza az elejére

Madárvárta több helyszínen

Fontosak a gyerekkori példák

n Több madárváró programot kínáltak január közepén a városban. Az Apáczai Művelődési Központban tematikus játszóház és előadás hívogatta a családokat, Botfán a Mindszenty Ifjúsági Háznál pedig az év első madárgyűrűző napjára került sor. A nevezett programok iránti érdeklődés biztató lehet a természetvédők szemében.

– b. k. –

Miközben készültek a díszes madáretetők a Kertvárosban, Gerencsér Beáta természetvédelmi mérnökkel váltottunk szót, aki a Madárvárta program előadója volt. A szakember hangsúlyozta a gyermekkorban látott példák fontosságát.
– Minden kisgyermekes családnak ajánlom a madáretető kihelyezését. Izgalmas program aztán az ablakból nézni, ahogy érkeznek a madarak, és gyorsan meg lehet tanítani a madarak nevét a kicsiknek. Miközben látják azok viselkedését, hallják a hangjukat, ez egy kötődés alapja lehet. Igazából a madáretetés legalább annyira szól a tollasok megsegítéséről, mint arról az élményről, amit mindez az embernek nyújt – mondja.
Aztán az alapszabályokról is beszélt, melyek remélhetőleg köztudottak, de talán nem árt az ismétlés.
– A madáretetés ugyanolyan felelős tevékenység, mint a hobbiállatok ellátása. Tehát folyamatosnak kell lennie, mert a madarak számítanak az eleségre, és nagy hidegben sok energiát veszthetnek, ha üres etetőket kell végigjárniuk. Három alapvető étellel kínáljuk őket, zsiradékkal (disznózsír, vaj), olajos magvak és alma. Ez utóbbit egy helyen meg kell kezdeni, mert nem minden madár tudja átvágni a héját. Ne csak magasba, hanem a földre is szórjunk eleséget, így többféle madár jelenhet meg a környéken. De hosszú ideig nem fognak ott tartózkodni, ugyanis a ragadozók elleni védekezésül gyorsan továbbállnak. Figyelni kell arra, hogy az etető fedett legyen, ne essen bele, ne álljon meg benne a csapadék, és lehetőleg természetes anyagból készüljön, vegyszerek felhasználása nélkül. Arra is akad példa, hogy az etetőt költőhelynek használják a madarak.
A szakember az előadása során az etetésen kívül beszélt még a madárvonulásról, az év madara, a tengelic például a rövid távú vonulók közé tartozik.
A játszóházi résztvevők nemcsak madáretetőt üthettek össze, hanem fonalból formás cinkéket lehetett készíteni, illetve madaras papírdíszeket.
Botfán pedig immár sok éve folyik a rendszeres madárgyűrűzés, mely egyre nagyobb nyilvánosság előtt zajlik. Gerencsér Beáta nemcsak ezt a programot ajánlotta az érdeklődőknek, hanem, hogy látogassanak Fenékpusztára, ahol rengeteg információ várja a tollasok kedvelőit. Botfán egyébként a múlt évet madárgyűrűzéssel zárták szilveszter délelőtt a biológus, zoológus szakemberek. Az idei első gyűrűzésnek köszönhetően pedig már több mint 2000 madár „jár jegyben” a környéken.

vissza az elejére

vissza az elejére