Művésztelepek csereprogramja Évfordulók és évértékelés a levéltárban Jeles bizonyítványért Folytatódnak a pszicho-estek Költészeti díjat alapítottak
Kacagásra késztető absztrakciók Öt akvarell, két kisplasztika Írásról, nyelvről, bölcsészekről  

                    Művésztelepek csereprogramja

                                              CaffArt a zsinagógában

n A bajai CaffArt Nemzetközi Művésztelep mutatkozik be a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A húsz képzőművész munkáiból látható tárlat egy országos „csereprogram” révén érkezett Zalaegerszegre.

– pet –

Prokné Tirner Gyöngyi, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelep vezetője a kiállításon elmondta: megkezdődött a magyarországi alkotótelepek felmérése, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a művésztelepek egymással is felveszik a kapcsolatot. Az országos kezdeményezés hatására január 17-én a budapesti Műcsarnokban nyílt egy nagyszabású kiállítás '25 év Symposion címmel, ahol a hazánkban jelenleg működő – összesen 53 – művésztelep anyagából látható egy impozáns válogatás. A tárlaton részt vesz a GébArt-i művésztelep is.
Az alkotótáborok közötti kapcsolatfelvétel is elkezdődött, ennek eredménye a zsinagógában most nyílt tárlat. Zalaegerszegen első körben a bajai telep alkotói mutatkoznak be, a következő hónapban pedig a GébArt-i anyag egy része utazik majd a Bács-Kiskun megyei városba.
A CaffArt Képzőművészeti Egyesület tárlatát N. Kovács Zita művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Elhangzott: a CaffArt 2009-ben alakult Marczin István vezetésével (alapítója volt többek között Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész is). A csoportot a barátság és a művészi egymásra találás köti össze életkortól függetlenül. A CaffArt tagjai jól megkülönböztethető stílusban alkotnak. Művészetük nem reprezentáció, hanem egyfajta különös kapcsolat az idővel. Tele művészeti, filozófiai és esztétikai utalásokkal.
Az egyesület egyik célja, hogy széles körben terjesszék a kortárs képzőművészeti alkotásokat, illetve a képzőművészet mai nyelvét.
A kiállítás február 18-ig látogatható.

 

 

vissza az elejére


Évfordulók és évértékelés a levéltárban

          Zalaegerszeg 770., reformáció 500., zalai gyűjtemény 80.

n A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.

– pet –

Az intézmény 2016-ban 114 iratfolyóméter anyagot vett át a bíróságoktól és az államigazgatási szervektől, így jelenleg öszszesen 10.787 iratfolyóméternyi dokumentum található a levéltárban – összegezte a tavalyi évet Káli Csaba igazgatóhelyettes. Hozzátette: Zala megyében ötvennégy iratképző szervet ellenőriztek, főleg a lenti és letenyei járásban, illetve tovább folytatódott az iratok feldolgozása és elektronikus adatbázisba rendezése. A levéltár kutatószolgálatát tavaly 246-an keresték fel, az ügyfélszolgálathoz pedig 1046-an fordultak. A levéltár részt vett egy országos projektben is: az I. világháború áldozatairól készül egy átfogó adatbázis az intézményekben őrzött halotti anyakönyvek alapján. Ennek a Zalára vonatkozó részét állították össze.
Az igazgatóhelyettes szólt a 2016-os tudományos munkákról is. A levéltár kilenc munkatársa harminc tanulmányt készített, és négy önálló kötet is megjelent.
A 2017-es tervekről Molnár András igazgató adott tájékoztatást. A rendezvények és tudományos munkák három nagy évfordulóhoz kapcsolódnak ebben az esztendőben. A doni tragédia 75. évfordulója alkalmából májusban sor kerül egy tudományos emlékülésre „Hősök és/vagy áldozatok? Zalai honvédek a második világháborúban, 1941–45” címmel. Ezenkívül megjelenik a Molnár AndrásSzabó Péter szerzőpáros „Utóvédként a Donnál” című sorozatának harmadik kötete, mely újabb érdekességekkel szolgál a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály történetéhez.
Zalaegerszeg idén ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját, a városi rendezvényekbe pedig a levéltár is bekapcsolódik. Júniusban dr. Gyimesi Endre történész szervezésében egy tudományos konferencia lesz, mely Zalaegerszeg 19–20. századi városbíróinak és polgármestereinek munkásságáról emlékezik meg, egészen 1950-ig bezárólag.
Szintén 2017-ben emlékezünk meg a reformáció 500. évfordulójáról. A téma zalai vonatkozásával kapcsolatban ősszel egy tudományos emléküléssel készülnek, de a Magyar Nemzeti Levéltár reformációtörténeti forráskiadvány-sorozatában is megjelenik egy megyénkre vonatkozó kötet.
Az igazgató elárulta: más kiadóknál is jelennek meg helyi történészek munkái. Egy fővárosi kiadó például Paksy ZoltánIstóczy Győző és a magyar antiszemita mozgalom (1875–1892) című monográfiájának kiadására tett ígéretet.
A sajtótájékoztatón mutatták be a Zalai Gyűjtemény sorozat 80. számát. A Zalai Évszádok (Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez) című kiadványt Szabó Csaba az MNL főigazgató-helyettese méltatta. A kötetben – melyet dr. Bilkei Irén szerkesztett – tizenkét szerzőtől olvasható összesen tizennégy tanulmány, a Jagelló-kortól egészen az 1947-es választásokig. A könyvben több írás is szól a Balaton környéke 19–20. századi fejlesztéséről; legyen szó hajózásról, fürdőkultúráról, turizmusról vagy éppen az időjárási anomáliák következményeiről. A zalaegerszegi történész-levéltárosok közül Bekő Tamás, dr. Bilkei Irén, Foki Ibolya, Gyimesi Endre, Káli Csaba, Kapiller Imre, Molnár András és Paksy Zoltán jelentkezik tanulmányokkal, de dr. Vándor László régész is szolgál új adatokkal az egerszegi és környékbéli végvárak történetéhez.
Szabó Csaba úgy látja, hogy egy esztétikus, szép tipográfiájú, és a tudományos alaposság mellett olvasmányos kötet született, mely izgalmas időszakokat villant meg a megye történetéből, a késő középkortól egészen a 20. század közepéig.

 

 

vissza az elejére


                 Baranyai Marcell

                                      Jeles bizonyítványért

n CafeMark-kártyával a jeles félévi bizonyítványt elérő középiskolás diákok a második félévben három alkoholmentes italt fogyaszthatnak térítésmentesen az egyik belvárosi kávézóban Zalaegerszegen.

Az akció ötletgazdája Baranyai Marcell, a városi diákönkormányzat képviselője. A kávézóban tartott sajtótájékoztatón elmondta, az országban már megvalósult hasonló programokhoz képest a zalaegerszegi azért egyedülálló, mert a város polgármestere, a diákönkormányzat, valamint egy magánvállalkozás együttműködésén alapul. A CafeMark programmal a jól tanuló diákokat kívánják jutalmazni, elismerni az első félévben végzett munkájukért. Minden Zalaegerszegen tanuló középiskolás diáknak, aki a most záruló félévben 4,5 vagy afeletti átlagot ér el, vagyis jeles bizonyítvánnyal rendelkezik, a tanév második felében három alkoholmentes ital ingyenes elfogyasztására lesz lehetősége június 16-ig a kávézóban. A 2015/16-os tanévet összesen 825 diák zárta jeles bizonyítványnyal, mely alapján most félévkor mintegy 850 fővel számolnak.
A „tiszta” akció érdekében CafeMark-kártyát kapnak a diákok, melyhez iskolájukban jutnak hozzá. A kártya, hátoldalán az illető tanuló nevével, az intézmény elnevezésével és pecsétjével (tanúsítva a jeles bizonyítványt), valamint a diákigazolvány számával és felmutatásával érvényes.
Balaicz Zoltán polgármester méltatta a városi diákönkormányzat újabb kezdeményezését, melyhez szívesen álltak mellé. Simon Tamás, a Mimosa Lounge kávézó üzemeltetője elmondta, minden jó ötletet támogatnak, amely üzenetértékkel bír. Az akciót egyelőre próbajelleggel hirdetik meg, de további együttműködés is szóba jöhet.

 

 

vissza az elejére


Folytatódnak a pszicho-estek

n Idén is folytatódik az Egerszegi Pszicho Estek rendezvénysorozat, melynek a landorhegyi PopUp Café ad otthont. Nagy Réka klinikai szakpszichológus, a beszélgetések moderátora érdeklődésünkre elmondta, hogy a következő hónapokban három izgalmas témával várják majd a közönséget.

Február 15-én 18 órától Párkapcsolat és az idő címmel Kozma-Vízkeleti Dániel család- és párterapeutával lesz beszélgetés. Nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy mi a stabil párkapcsolat titka, hanem az önértékelési problémák is szóba kerülnek, hiszen a terapeutának ez az egyik szakterülete.
Március 23-án este prof. dr. Kiss Enikő, a PTE Pszichológiai Intézetének tanszékvezetője lesz a vendég, aki a lelki és a családi harmóniáról és a „mindfulness” meditáció pozitív hatásairól beszél majd. Április 19-én pedig Singer Magdolna mentálhigiénés szakember, hospice- és gyásztanácsadó érkezik az estre, aki Veszteségek a családban címmel a gyászról és a halálesetek feldolgozásáról beszélget Nagy Rékával.
A soron következő Pszicho-estek egy pályázatnak köszönhetően ingyenesek lesznek. Az Esély Európára Egyesület ugyanis forrást nyert az „Egyre nő az esély” című projektre, melyben nyolc partnerszervezet vesz részt. Köztük a Pszicho-esteknek helyet adó Keresztury VMK is. A rendezvényre ugyanakkor – az ülőhelyek korlátozott száma miatt – előzetes regisztráció és asztalfoglalás szükséges.
 

vissza az elejére


Költészeti díjat alapítottak

A pannon tükör 6. lapszámának bemutatójáról

n A Pannon Tükör kulturális folyóirat újabb lapszámát ajánlották a szerkesztők az érdeklődőknek. Az aktuális újság bemutatása mellett Kaj Ádám főszerkesztő beszélt az elmúlt évi megújulásról és az országos lappá válás tervről. A rendezvényen könyvbemutatóra is sor került.

– B. K. –

– Újra pozitív megítélése van a lapnak, akik eltávolodtak, viszszatértek, valamint új hangok, fiatal tehetségek jelentek meg, régi zalai költőket sikerült visszahódítani – mondta Kaj Ádám, miközben beszélt az elmúlt év tematikus számairól, az online megújulásról, a rendezvényekről, így a Pannon Pódiumról melyre már kétszer is sort kerítettek, valamint Muravidék megerősödéséről a lapban.
A legfrissebb számot Szemes Péter főmunkatárs ismertette az érdeklődők előtt, akik között volt többek között dr. Hóbor Erzsébet, Zalaegerszeg város díszpolgára, a lap szerkesztőbizottságának tagja. A folyóirat nyitányában az 1956-os „szentséges nagy forradalom” emlékére zalai kötődésű írások kaptak helyet. A lap legterjedelmesebb részét szintén zalai összeállítás teszi ki 13 szépíró műveivel. Ezekhez illeszkedik a kritikai rovat, kuriózumként Pomogáts Béla írása is olvasható. A „Testvérmúzsák” rovatban pedig a történelmi Zalának áldoznak, valamint képzőművészeti és a színházi írások ismét hangsúlyosak.
A szerkesztők elmondták, valójában már összeállt a következő lapszám is. Valamint szintén hír értékű, hogy az újság által alapított költészeti díjat idén először fogják átadni a költészet napján.
Az eseményen Vörös István József Attila-díjas költő, a vers rovat vezetője, könyveinek bemutatójára került sor. A kreatív írás oktatójaként is elhíresült író most is eme műfaj fontosságát hangsúlyozta. Ennek jegyében született az Apám kakasa című gyermekvers átirata (társszerző Lackfi János), mely immár a második kiadását éli, valamint a Csavard fel a szöveget, melyben népszerű slágereket írtak át, s végül az önállóan jegyzett Százötven zsoltár, mely egy sajátos párbeszéd az Úr, azaz időnként az Asszony és a szerző között. Tervek között szerepel klasszikus versek átirata, mellyel a diákságot céloznák meg. Elhangzott még, Vörös István nevéhez köthető a Pannon Tükör két újítása, a vers nyomában és az egy mondat.

 

 

vissza az elejére


Kacagásra késztető absztrakciók

Konok tamás tárlata a gönczi-galériában

n A magyar kultúra napja alkalmából Konok Tamás (1930–) Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A Natura Naturata (Teremtett természet) című kollekció az alkotó elmúlt tíz évben készült festményeiből válogat.

– pet –

Konok Tamás a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, a geometrikus absztrakció egyik legjelesebb hazai képviselője. 1953-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Bernáth Aurél tanítványaként. 1959-ben Párizsban telepedett le; első magyarországi kiállítására csak 1980-ban került sor. A hetvenes években építészettel kapcsolatos munkákat, reliefeket, plasztikákat, falképeket készített. Így került később kapcsolatba a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol 1992-től címzetes egyetemi tanárként is dolgozott. Festményeire – melyek az évtizedek alatt egyre inkább nonfiguratívvá váltak – vékony vonalak, harmonikus színvilág és metamorfózis-szerű geometrikus formavilág jellemző.
A Gönczi Galériában nyílt tárlaton az alkotó betegsége miatt nem tudott részt venni. Felesége, Konok Marianne elmondta: a tárlat egésze még férje instrukciói alapján valósult meg. Reméli, hogy amint az egészségi állapota lehetővé teszi, személyesen is megtekinti majd a végeredményt.
A tárlatnyitón a kultúra napja alkalmából köszöntőt mondott Flaisz Gergő, a házigazda intézmény vezetője, Vadvári Tibor alpolgármester és dr. Katona György mérnök-közgazdász, a tárlat ötletgazdája, aki személyesen is ismeri az alkotót.
A kiállítást Spiró György, Kossuth-díjas író ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: Konok Tamás nemcsak nagyszerű festő, hanem egy kedves ember is, akivel jó beszélgetni. Ezért is vállalta el, hogy megnyitja a zalaegerszegi tárlatát. Sajnos a betegség közbeszólt, így a vele tervezett beszélgetés most elmaradt. Ehelyett a képekről kellene beszélnie; csakhogy képekről, zenéről nem lehet beszélni. Spiró szerint ugyanis ezek nem fogalmi jelenségek. A látványt nehéz leírni, az absztrakt festményeket pedig még annál is nehezebb. Konok Tamás geometrikus ábrázolásai mégis szólnak hozzánk. Hihetetlen harmóniát és mozgalmasságot jelenítenek meg és kacagásra késztetnek. Ez utóbbit nehéz elmagyarázni; sokszor elég hozzá a kép egyik sarkában „elhelyezett” rózsaszínű kis négyzet.
Őrült munka van ezekben a látszólag egyszerű ábrázolásokban. Olyan egyensúlyok és buktatók jelennek meg a képeken, amiket Konokon kívül más nem tudna kitalálni. Spiró György szerint a most kiállított anyag – mely 2016-ban már Szentendrén is bemutatásra került – Európa bármelyik kiállítóterében megállná a helyét.
A tárlat február 18-ig látogatható.
A kiállítás után – kultúra napja apropóján – Spiró Györggyel Arany Horváth Zsuzsa újságíró beszélgetett a PopUp Caféban.

 

 

vissza az elejére


Öt akvarell, két kisplasztika

Gyarapodott a múzeum képzőművészeti gyűjteménye

n Új műtárgyakkal gyarapodott a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. A részletekről dr. Kostyál László művészettörténész, az intézmény igazgatóhelyettese sajtótájékoztató keretében számolt be.

– pet –

Pataky Andor (1891–1945) türjei festő- és grafikusművész egy kisplasztikáját és Léránt Zoltán (1902–1936) zalaegerszegi festőművész öt darab akvarelljét vásárolta meg a múzeum. Az intézmény tulajdonába került ezenkívül Gácsi Mihály – 1987-ben elhunyt grafikusművész – bronzba öntött halotti maszkjai is, melyet Szabolcs Péter szobrászművész készített.
Kostyál László elmondta: nagyon örülnek az alkotásoknak, annál is inkább, mert a múzeum célja, hogy folyamatosan gyarapítsa gyűjteményét olyan művekkel, melyek zalai, vagy Zalához kötődő művészektől származnak. Pataky Andor és Léránt Zoltán neve ráadásul kevéssé ismert. Patakytól nagyon csekély számú műalkotás forog közkézen, és a fiatalon elhunyt Léránt neve is elfelejtődött a városban. Annak ellenére, hogy a húszas években megszállottan járta a várost és környékét, hogy megfesse annak jellegzetességeit. Egyik ilyen téli útja során kapott tüdőgyulladást, amelybe nem sokkal később bele is halt, az amúgy is betegséggel küzdő, mindössze 34 éves alkotó. Akvarell technikával készült festményei még főiskolás korában többször is szerepeltek a Nemzeti Szalonban.
Ez utóbbi országos tárlat-sorozaton Pataky Andor is jó párszor részt vett a húszas években; röpke két év alatt nyolc kiállításon szerepeltek grafikái a türjei alkotónak. 1922-től kerámiákat (színes fajance munkákat) készített elsősorban. Ez utóbbiakból került most a Göcseji Múzeum tulajdonába a Juhász című kisplasztika. A szobor érdekessége, hogy az 1926-os Zalai Évkönyvben megjelent egy fotó, mely a művészt ábrázolja alkotásai körében, egy a mai városi Díszteremben megrendezett tárlaton. A fényképen pedig szerepel ez a kisplasztika is.
2016-ban került a múzeumba Szabolcs Péter szobrászművész jóvoltából az a bronz halotti maszk, mely Gácsi Mihály Zalaegerszegen élő grafikusművészről készült 1987. februárjában bekövetkezett halálakor. A művészettörténész szerint ez a mű ritkaságnak számít, egyrészt mert nem gyakran kerül efféle ábrázolás a múzeum tulajdonába, másrészt pedig, mert tavaly Gácsi születésének kilencvenedik, idén pedig halálának harmincadik évfordulójára emlékezünk.
Kostyál László elárulta: májusban nyílik majd meg a Göcseji Múzeumban az a tárlat, ami a legújabb szerzeményeket mutatja be. A kiállításon további – többek között a két világháború között készült – alkotások is láthatóak lesznek. A 20-as, 30-s években ugyanis pezsgő képzőművészeti élet zajlott a megyében, amit az újabb és újabb frissen előkerült alkotások is alátámasztanak.

 

 

vissza az elejére


Írásról, nyelvről, bölcsészekről

Beszélgetés spiró györggyel

n Kiállítást nyitott meg a Gönczi Galériában, majd a szomszédos kávéházban beszélt irodalomról, Kelet-közép európai kultúráról és még sok minden másról. Spiró György Kossuth-díjas író a magyar kultúra napja alkalmából érkezett Zalaegerszegre január 20-án.

– pet –

Miután megnyitotta Konok Tamás festőművész tárlatát, egy kis irodalmi csevegésre várta a közönséget a PopUp Caféban. A szerzővel Arany Horváth Zsuzsa újságíró beszélgetett. Az íráshoz – mint mondta – elsősorban empátia kell. Sokszor nem is kell különösebben készülni egy-egy mű megírására, mert az a fontos, hogy az ember bele tudjon helyezkedni mások lelkébe. Spiró nem szereti, sőt unja a pszichologizálást és a hosszú filozofálást is a művekben. Úgy érzi, hogy ezek elveszik az irodalomtól a figyelmet. Jobban szereti, ha a történeten van a hangsúly, ha halad a cselekmény. Ilyen tekintetben konzervatív szerzőnek vallja magát.
A Hevesi Sándor Színház Lakásszínházában néhány éve bemutatott Prah című művéhez kapcsolódva szóba került a Kelet-közép európai országok kultúrája és társadalmi viszonyai. Mint mondta: az „elbalkánosodás” még érezhető, és az északi szomszédainknál is. Mennyire oka ennek, hogy a régió országai saját nyelvükbe vannak zárva, s mennyire hat rájuk az angol nyelv és kultúra térhódítása? Spiró (aki 10–12 nyelven kommunikál, ebből négy nyelven tolmácsolni is tud) azt felelte: önmagában nem baj, ha be vagyunk zárva saját nyelvünkbe, ha szabad a sajtó. Fontos hírekhez azonban nehéz magyarul hozzájutni, és ugyanez a helyzet a tudomány nyelvével is. Kevés a magyar nyelven megjelenő külföldi szakkönyv, legyen szó a tudomány különböző területeiről. Ami az angolt illeti: szerinte nem uralja el a világot, mert akkor végül szétesne maga is. Azonban tény, hogy a nemzeti nyelvek egyelőre visszafejlődőben vannak.
Spiró György beszélt a bölcsészettudomány fontosságáról is. Úgy látja, hogy jó bölcsésznek lenni a világban, de Magyarországon nem. Ha a diákok jól használnák fel egyetemi éveiket – olvasnának és nyelveket tanulnának – akkor bölcsésznek lenni hasznos dolog volna. Hiszen egy bölcsész gondolkodása nincs bezárva egy bizonyos struktúrába; ez a szakma szabadabbá teszi a gondolkodást, ezért mindenképpen szükség van jól képzett bölcsészekre.
Az író most egy szatírán dolgozik, melynek még alakulóban van a cselekménye. Ahogy mondta: van min felemelkedni, úgyhogy még érdemes szatírát írni.

 

 

vissza az elejére