Művésztelepek csereprogramja | Évfordulók és évértékelés a levéltárban | Jeles bizonyítványért | Folytatódnak a pszicho-estek | Költészeti díjat alapítottak |
Kacagásra késztető absztrakciók | Öt akvarell, két kisplasztika | Írásról, nyelvről, bölcsészekről |
CaffArt a zsinagógában
n A bajai CaffArt Nemzetközi Művésztelep mutatkozik be a következő hetekben a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. A húsz képzőművész munkáiból látható tárlat egy országos „csereprogram” révén érkezett Zalaegerszegre.
– pet –
Prokné Tirner Gyöngyi, a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi
Művésztelep vezetője a kiállításon elmondta: megkezdődött a magyarországi
alkotótelepek felmérése, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a művésztelepek
egymással is felveszik a kapcsolatot. Az országos kezdeményezés hatására január
17-én a budapesti Műcsarnokban nyílt egy nagyszabású kiállítás '25 év Symposion
címmel, ahol a hazánkban jelenleg működő – összesen 53 – művésztelep anyagából
látható egy impozáns válogatás. A tárlaton részt vesz a GébArt-i művésztelep is.
Az alkotótáborok közötti kapcsolatfelvétel is elkezdődött, ennek eredménye a
zsinagógában most nyílt tárlat. Zalaegerszegen első körben a bajai telep alkotói
mutatkoznak be, a következő hónapban pedig a GébArt-i anyag egy része utazik
majd a Bács-Kiskun megyei városba.
A CaffArt Képzőművészeti Egyesület tárlatát N. Kovács Zita
művészettörténész, a bajai Türr István Múzeum igazgatója ajánlotta
az érdeklődők figyelmébe. Elhangzott: a CaffArt 2009-ben alakult Marczin
István vezetésével (alapítója volt többek között Aknay János
Kossuth- és Munkácsy-díjas képzőművész is). A csoportot a barátság és a
művészi egymásra találás köti össze életkortól függetlenül. A CaffArt tagjai jól
megkülönböztethető stílusban alkotnak. Művészetük nem reprezentáció, hanem
egyfajta különös kapcsolat az idővel. Tele művészeti, filozófiai és esztétikai
utalásokkal.
Az egyesület egyik célja, hogy széles körben terjesszék a kortárs képzőművészeti
alkotásokat, illetve a képzőművészet mai nyelvét.
A kiállítás február 18-ig látogatható.
Évfordulók és évértékelés a levéltárban
Zalaegerszeg 770., reformáció 500., zalai gyűjtemény 80.
n A magyar kultúra napjához kapcsolódva rendezte meg hagyományos – immár 17. – évindító sajtótájékoztatóját a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Zala Megyei Levéltára. Szó esett az előző év eredményeiről, az idei tervekről, ezenkívül a Zalai Gyűjtemény kiadványsorozat legújabb kötetét is bemutatták.
– pet –
Az intézmény 2016-ban 114 iratfolyóméter anyagot vett át a bíróságoktól és az
államigazgatási szervektől, így jelenleg öszszesen 10.787 iratfolyóméternyi
dokumentum található a levéltárban – összegezte a tavalyi évet Káli Csaba
igazgatóhelyettes. Hozzátette: Zala megyében ötvennégy iratképző szervet
ellenőriztek, főleg a lenti és letenyei járásban, illetve tovább folytatódott az
iratok feldolgozása és elektronikus adatbázisba rendezése. A levéltár
kutatószolgálatát tavaly 246-an keresték fel, az ügyfélszolgálathoz pedig
1046-an fordultak. A levéltár részt vett egy országos projektben is: az I.
világháború áldozatairól készül egy átfogó adatbázis az intézményekben őrzött
halotti anyakönyvek alapján. Ennek a Zalára vonatkozó részét állították össze.
Az igazgatóhelyettes szólt a 2016-os tudományos munkákról is. A levéltár kilenc
munkatársa harminc tanulmányt készített, és négy önálló kötet is megjelent.
A 2017-es tervekről Molnár András igazgató adott tájékoztatást. A
rendezvények és tudományos munkák három nagy évfordulóhoz kapcsolódnak ebben az
esztendőben. A doni tragédia 75. évfordulója alkalmából májusban sor kerül egy
tudományos emlékülésre „Hősök és/vagy áldozatok? Zalai honvédek a második
világháborúban, 1941–45” címmel. Ezenkívül megjelenik a Molnár András–Szabó
Péter szerzőpáros „Utóvédként a Donnál” című sorozatának harmadik kötete,
mely újabb érdekességekkel szolgál a magyar királyi 9. honvéd könnyű hadosztály
történetéhez.
Zalaegerszeg idén ünnepli első írásos említésének 770. évfordulóját, a városi
rendezvényekbe pedig a levéltár is bekapcsolódik. Júniusban dr. Gyimesi
Endre történész szervezésében egy tudományos konferencia lesz, mely
Zalaegerszeg 19–20. századi városbíróinak és polgármestereinek munkásságáról
emlékezik meg, egészen 1950-ig bezárólag.
Szintén 2017-ben emlékezünk meg a reformáció 500. évfordulójáról. A téma zalai
vonatkozásával kapcsolatban ősszel egy tudományos emléküléssel készülnek, de a
Magyar Nemzeti Levéltár reformációtörténeti forráskiadvány-sorozatában is
megjelenik egy megyénkre vonatkozó kötet.
Az igazgató elárulta: más kiadóknál is jelennek meg helyi történészek munkái.
Egy fővárosi kiadó például Paksy Zoltán „Istóczy Győző
és a magyar antiszemita mozgalom (1875–1892) című monográfiájának kiadására tett
ígéretet.
A sajtótájékoztatón mutatták be a Zalai Gyűjtemény sorozat 80. számát. A Zalai
Évszádok (Tanulmányok és dokumentumok Zala megye történetéhez) című kiadványt
Szabó Csaba az MNL főigazgató-helyettese méltatta. A kötetben –
melyet dr. Bilkei Irén szerkesztett – tizenkét szerzőtől olvasható
összesen tizennégy tanulmány, a Jagelló-kortól egészen az 1947-es választásokig.
A könyvben több írás is szól a Balaton környéke 19–20. századi fejlesztéséről;
legyen szó hajózásról, fürdőkultúráról, turizmusról vagy éppen az időjárási
anomáliák következményeiről. A zalaegerszegi történész-levéltárosok közül
Bekő Tamás, dr. Bilkei Irén, Foki Ibolya,
Gyimesi Endre, Káli Csaba, Kapiller Imre,
Molnár András és Paksy Zoltán jelentkezik
tanulmányokkal, de dr. Vándor László régész is szolgál új
adatokkal az egerszegi és környékbéli végvárak történetéhez.
Szabó Csaba úgy látja, hogy egy esztétikus, szép tipográfiájú, és
a tudományos alaposság mellett olvasmányos kötet született, mely izgalmas
időszakokat villant meg a megye történetéből, a késő középkortól egészen a 20.
század közepéig.
Baranyai Marcell |
n CafeMark-kártyával a jeles félévi bizonyítványt elérő középiskolás diákok a második félévben három alkoholmentes italt fogyaszthatnak térítésmentesen az egyik belvárosi kávézóban Zalaegerszegen.
Az akció ötletgazdája Baranyai Marcell, a városi diákönkormányzat
képviselője. A kávézóban tartott sajtótájékoztatón elmondta, az országban már
megvalósult hasonló programokhoz képest a zalaegerszegi azért egyedülálló, mert
a város polgármestere, a diákönkormányzat, valamint egy magánvállalkozás
együttműködésén alapul. A CafeMark programmal a jól tanuló diákokat kívánják
jutalmazni, elismerni az első félévben végzett munkájukért. Minden
Zalaegerszegen tanuló középiskolás diáknak, aki a most záruló félévben 4,5 vagy
afeletti átlagot ér el, vagyis jeles bizonyítvánnyal rendelkezik, a tanév
második felében három alkoholmentes ital ingyenes elfogyasztására lesz
lehetősége június 16-ig a kávézóban. A 2015/16-os tanévet összesen 825 diák
zárta jeles bizonyítványnyal, mely alapján most félévkor mintegy 850 fővel
számolnak.
A „tiszta” akció érdekében CafeMark-kártyát kapnak a diákok, melyhez
iskolájukban jutnak hozzá. A kártya, hátoldalán az illető tanuló nevével, az
intézmény elnevezésével és pecsétjével (tanúsítva a jeles bizonyítványt),
valamint a diákigazolvány számával és felmutatásával érvényes.
Balaicz Zoltán polgármester méltatta a városi diákönkormányzat
újabb kezdeményezését, melyhez szívesen álltak mellé. Simon Tamás,
a Mimosa Lounge kávézó üzemeltetője elmondta, minden jó ötletet támogatnak,
amely üzenetértékkel bír. Az akciót egyelőre próbajelleggel hirdetik meg, de
további együttműködés is szóba jöhet.
n Idén is folytatódik az Egerszegi Pszicho Estek rendezvénysorozat, melynek a landorhegyi PopUp Café ad otthont. Nagy Réka klinikai szakpszichológus, a beszélgetések moderátora érdeklődésünkre elmondta, hogy a következő hónapokban három izgalmas témával várják majd a közönséget.
Február 15-én 18 órától Párkapcsolat és az idő címmel Kozma-Vízkeleti
Dániel család- és párterapeutával lesz beszélgetés. Nemcsak azt
tudhatjuk meg, hogy mi a stabil párkapcsolat titka, hanem az önértékelési
problémák is szóba kerülnek, hiszen a terapeutának ez az egyik szakterülete.
Március 23-án este prof. dr. Kiss Enikő, a PTE Pszichológiai
Intézetének tanszékvezetője lesz a vendég, aki a lelki és a családi harmóniáról
és a „mindfulness” meditáció pozitív hatásairól beszél majd. Április 19-én pedig
Singer Magdolna mentálhigiénés szakember, hospice- és gyásztanácsadó érkezik az
estre, aki Veszteségek a családban címmel a gyászról és a halálesetek
feldolgozásáról beszélget Nagy Rékával.
A soron következő Pszicho-estek egy pályázatnak köszönhetően ingyenesek lesznek.
Az Esély Európára Egyesület ugyanis forrást nyert az „Egyre nő az esély” című
projektre, melyben nyolc partnerszervezet vesz részt. Köztük a Pszicho-esteknek
helyet adó Keresztury VMK is. A rendezvényre ugyanakkor – az ülőhelyek
korlátozott száma miatt – előzetes regisztráció és asztalfoglalás szükséges.
A pannon tükör 6. lapszámának bemutatójáról
n A Pannon Tükör kulturális folyóirat újabb lapszámát ajánlották a szerkesztők az érdeklődőknek. Az aktuális újság bemutatása mellett Kaj Ádám főszerkesztő beszélt az elmúlt évi megújulásról és az országos lappá válás tervről. A rendezvényen könyvbemutatóra is sor került.
–
B. K. –
– Újra pozitív megítélése van a lapnak, akik eltávolodtak, viszszatértek,
valamint új hangok, fiatal tehetségek jelentek meg, régi zalai költőket sikerült
visszahódítani – mondta Kaj Ádám, miközben beszélt az elmúlt év
tematikus számairól, az online megújulásról, a rendezvényekről, így a Pannon
Pódiumról melyre már kétszer is sort kerítettek, valamint Muravidék
megerősödéséről a lapban.
A legfrissebb számot Szemes Péter főmunkatárs ismertette az
érdeklődők előtt, akik között volt többek között dr. Hóbor Erzsébet,
Zalaegerszeg város díszpolgára, a lap szerkesztőbizottságának tagja. A folyóirat
nyitányában az 1956-os „szentséges nagy forradalom” emlékére zalai kötődésű
írások kaptak helyet. A lap legterjedelmesebb részét szintén zalai összeállítás
teszi ki 13 szépíró műveivel. Ezekhez illeszkedik a kritikai rovat, kuriózumként
Pomogáts Béla írása is olvasható. A „Testvérmúzsák” rovatban pedig
a történelmi Zalának áldoznak, valamint képzőművészeti és a színházi írások
ismét hangsúlyosak.
A szerkesztők elmondták, valójában már összeállt a következő lapszám is.
Valamint szintén hír értékű, hogy az újság által alapított költészeti díjat idén
először fogják átadni a költészet napján.
Az eseményen Vörös István József Attila-díjas költő, a vers rovat
vezetője, könyveinek bemutatójára került sor. A kreatív írás oktatójaként is
elhíresült író most is eme műfaj fontosságát hangsúlyozta. Ennek jegyében
született az Apám kakasa című gyermekvers átirata (társszerző Lackfi János),
mely immár a második kiadását éli, valamint a Csavard fel a szöveget, melyben
népszerű slágereket írtak át, s végül az önállóan jegyzett Százötven zsoltár,
mely egy sajátos párbeszéd az Úr, azaz időnként az Asszony és a szerző között.
Tervek között szerepel klasszikus versek átirata, mellyel a diákságot céloznák
meg. Elhangzott még, Vörös István nevéhez köthető a Pannon Tükör
két újítása, a vers nyomában és az egy mondat.
Kacagásra késztető absztrakciók
Konok tamás tárlata a gönczi-galériában
n A magyar kultúra napja alkalmából Konok Tamás (1930–) Kossuth-díjas festőművész, a Nemzet Művésze alkotásaiból nyílt tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A Natura Naturata (Teremtett természet) című kollekció az alkotó elmúlt tíz évben készült festményeiből válogat.
– pet –
Konok Tamás a modern magyar művészet egyik kiemelkedő alakja, a
geometrikus absztrakció egyik legjelesebb hazai képviselője. 1953-ban végzett a
Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Bernáth Aurél
tanítványaként. 1959-ben Párizsban telepedett le; első magyarországi
kiállítására csak 1980-ban került sor. A hetvenes években építészettel
kapcsolatos munkákat, reliefeket, plasztikákat, falképeket készített. Így került
később kapcsolatba a Budapesti Műszaki Egyetemmel, ahol 1992-től címzetes
egyetemi tanárként is dolgozott. Festményeire – melyek az évtizedek alatt egyre
inkább nonfiguratívvá váltak – vékony vonalak, harmonikus színvilág és
metamorfózis-szerű geometrikus formavilág jellemző.
A Gönczi Galériában nyílt tárlaton az alkotó betegsége miatt nem tudott részt
venni. Felesége, Konok Marianne elmondta: a tárlat egésze még
férje instrukciói alapján valósult meg. Reméli, hogy amint az egészségi állapota
lehetővé teszi, személyesen is megtekinti majd a végeredményt.
A tárlatnyitón a kultúra napja alkalmából köszöntőt mondott Flaisz Gergő,
a házigazda intézmény vezetője, Vadvári Tibor alpolgármester és
dr. Katona György mérnök-közgazdász, a tárlat ötletgazdája, aki
személyesen is ismeri az alkotót.
A kiállítást Spiró György, Kossuth-díjas író ajánlotta az
érdeklődők figyelmébe. Mint fogalmazott: Konok Tamás nemcsak
nagyszerű festő, hanem egy kedves ember is, akivel jó beszélgetni. Ezért is
vállalta el, hogy megnyitja a zalaegerszegi tárlatát. Sajnos a betegség
közbeszólt, így a vele tervezett beszélgetés most elmaradt. Ehelyett a képekről
kellene beszélnie; csakhogy képekről, zenéről nem lehet beszélni. Spiró szerint
ugyanis ezek nem fogalmi jelenségek. A látványt nehéz leírni, az absztrakt
festményeket pedig még annál is nehezebb. Konok Tamás geometrikus
ábrázolásai mégis szólnak hozzánk. Hihetetlen harmóniát és mozgalmasságot
jelenítenek meg és kacagásra késztetnek. Ez utóbbit nehéz elmagyarázni; sokszor
elég hozzá a kép egyik sarkában „elhelyezett” rózsaszínű kis négyzet.
Őrült munka van ezekben a látszólag egyszerű ábrázolásokban. Olyan egyensúlyok
és buktatók jelennek meg a képeken, amiket Konokon kívül más nem tudna
kitalálni. Spiró György szerint a most kiállított anyag – mely
2016-ban már Szentendrén is bemutatásra került – Európa bármelyik
kiállítóterében megállná a helyét.
A tárlat február 18-ig látogatható.
A kiállítás után – kultúra napja apropóján – Spiró Györggyel
Arany Horváth Zsuzsa újságíró beszélgetett a PopUp Caféban.
Gyarapodott a múzeum képzőművészeti gyűjteménye
n Új műtárgyakkal gyarapodott a Göcseji Múzeum képzőművészeti gyűjteménye. A részletekről dr. Kostyál László művészettörténész, az intézmény igazgatóhelyettese sajtótájékoztató keretében számolt be.
– pet –
Pataky Andor (1891–1945) türjei festő- és grafikusművész egy
kisplasztikáját és Léránt Zoltán (1902–1936) zalaegerszegi
festőművész öt darab akvarelljét vásárolta meg a múzeum. Az intézmény
tulajdonába került ezenkívül Gácsi Mihály – 1987-ben elhunyt
grafikusművész – bronzba öntött halotti maszkjai is, melyet Szabolcs Péter
szobrászművész készített.
Kostyál
László elmondta: nagyon örülnek az alkotásoknak, annál is inkább, mert a
múzeum célja, hogy folyamatosan gyarapítsa gyűjteményét olyan művekkel, melyek
zalai, vagy Zalához kötődő művészektől származnak. Pataky Andor és
Léránt Zoltán neve ráadásul kevéssé ismert. Patakytól nagyon
csekély számú műalkotás forog közkézen, és a fiatalon elhunyt Léránt neve is
elfelejtődött a városban. Annak ellenére, hogy a húszas években megszállottan
járta a várost és környékét, hogy megfesse annak jellegzetességeit. Egyik ilyen
téli útja során kapott tüdőgyulladást, amelybe nem sokkal később bele is halt,
az amúgy is betegséggel küzdő, mindössze 34 éves alkotó. Akvarell technikával
készült festményei még főiskolás korában többször is szerepeltek a Nemzeti
Szalonban.
Ez utóbbi országos tárlat-sorozaton Pataky Andor is jó párszor
részt vett a húszas években; röpke két év alatt nyolc kiállításon szerepeltek
grafikái a türjei alkotónak. 1922-től kerámiákat (színes fajance munkákat)
készített elsősorban. Ez utóbbiakból került most a Göcseji Múzeum tulajdonába a
Juhász című kisplasztika. A szobor érdekessége, hogy az 1926-os Zalai Évkönyvben
megjelent egy fotó, mely a művészt ábrázolja alkotásai körében, egy a mai városi
Díszteremben megrendezett tárlaton. A fényképen pedig szerepel ez a kisplasztika
is.
2016-ban került a múzeumba Szabolcs Péter szobrászművész
jóvoltából az a bronz halotti maszk, mely Gácsi Mihály
Zalaegerszegen élő grafikusművészről készült 1987. februárjában bekövetkezett
halálakor. A művészettörténész szerint ez a mű ritkaságnak számít, egyrészt mert
nem gyakran kerül efféle ábrázolás a múzeum tulajdonába, másrészt pedig, mert
tavaly Gácsi születésének kilencvenedik, idén pedig halálának harmincadik
évfordulójára emlékezünk.
Kostyál László elárulta: májusban nyílik majd meg a Göcseji
Múzeumban az a tárlat, ami a legújabb szerzeményeket mutatja be. A kiállításon
további – többek között a két világháború között készült – alkotások is
láthatóak lesznek. A 20-as, 30-s években ugyanis pezsgő képzőművészeti élet
zajlott a megyében, amit az újabb és újabb frissen előkerült alkotások is
alátámasztanak.
Írásról, nyelvről, bölcsészekről
Beszélgetés spiró györggyel
n Kiállítást nyitott meg a Gönczi Galériában, majd a szomszédos kávéházban beszélt irodalomról, Kelet-közép európai kultúráról és még sok minden másról. Spiró György Kossuth-díjas író a magyar kultúra napja alkalmából érkezett Zalaegerszegre január 20-án.
– pet –
Miután megnyitotta Konok Tamás festőművész tárlatát, egy kis
irodalmi csevegésre várta a közönséget a PopUp Caféban. A szerzővel Arany
Horváth Zsuzsa újságíró beszélgetett. Az íráshoz – mint mondta –
elsősorban empátia kell. Sokszor nem is kell különösebben készülni egy-egy mű
megírására, mert az a fontos, hogy az ember bele tudjon helyezkedni mások
lelkébe. Spiró nem szereti, sőt unja a pszichologizálást és a hosszú
filozofálást is a művekben. Úgy érzi, hogy ezek elveszik az irodalomtól a
figyelmet. Jobban szereti, ha a történeten van a hangsúly, ha halad a
cselekmény. Ilyen tekintetben konzervatív szerzőnek vallja magát.
A Hevesi Sándor Színház Lakásszínházában néhány éve bemutatott
Prah című művéhez kapcsolódva szóba került a Kelet-közép európai országok
kultúrája és társadalmi viszonyai. Mint mondta: az „elbalkánosodás” még
érezhető, és az északi szomszédainknál is. Mennyire oka ennek, hogy a régió
országai saját nyelvükbe vannak zárva, s mennyire hat rájuk az angol nyelv és
kultúra térhódítása? Spiró (aki 10–12 nyelven kommunikál, ebből négy nyelven
tolmácsolni is tud) azt felelte: önmagában nem baj, ha be vagyunk zárva saját
nyelvünkbe, ha szabad a sajtó. Fontos hírekhez azonban nehéz magyarul
hozzájutni, és ugyanez a helyzet a tudomány nyelvével is. Kevés a magyar nyelven
megjelenő külföldi szakkönyv, legyen szó a tudomány különböző területeiről. Ami
az angolt illeti: szerinte nem uralja el a világot, mert akkor végül szétesne
maga is. Azonban tény, hogy a nemzeti nyelvek egyelőre visszafejlődőben vannak.
Spiró György beszélt a bölcsészettudomány fontosságáról is. Úgy
látja, hogy jó bölcsésznek lenni a világban, de Magyarországon nem. Ha a diákok
jól használnák fel egyetemi éveiket – olvasnának és nyelveket tanulnának – akkor
bölcsésznek lenni hasznos dolog volna. Hiszen egy bölcsész gondolkodása nincs
bezárva egy bizonyos struktúrába; ez a szakma szabadabbá teszi a gondolkodást,
ezért mindenképpen szükség van jól képzett bölcsészekre.
Az író most egy szatírán dolgozik, melynek még alakulóban van a cselekménye.
Ahogy mondta: van min felemelkedni, úgyhogy még érdemes szatírát írni.