Légy közgazdász vagy informatikus | A jelenségalapú oktatásról |
Légy közgazdász vagy informatikus
Nyílt nap a bge zalaegerszegi karán
n 2020 szeptemberében már csak az kezdheti meg felsőfokú tanulmányait, aki rendelkezik legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgával.
– A. L. –
A jövő felsőoktatásában fontos szerepet játszó változásról Lambertné
Katona Mónika dékán tájékoztatta a középiskolás hallgatóságot a
Budapesti Gazdásági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának beiskolázási
nyílt napján. Kitért arra, hogy jelenleg a hozzájuk felvettek mintegy 40
százaléka rendelkezik csak középfokú nyelvvizsgával. Ők azzal a nehézséggel
szembesülnek, amikor végeznek, hogy a diploma megszerzésének feltételéül,
szakuktól függően szakmai vagy felsőfokú nyelvvizsgát kell szerezniük. Kiemelte,
ez egy fontos stratégiai kérdés a mostani 18–20 évesek számára, hiszen a
munkaerőpiacon egyre inkább növekszik a felsőfokú végzettség értéke.
Ennélfogva minden Z-generációs fiatalnak az az érdeke, hogy tartós ismeretek
birtokában könnyen el tudjon helyezkedni a diploma megszerzését követően, és
megfelelő keresetével jólétet is tudjon biztosítani magának és családjának. Mint
fogalmazott, a zalaegerszegi gazdálkodási kar, mint kiváló iskola, ehhez nyújt
segítséget. Az egyetem számára nem csupán a hallgatók oktatása, hanem
menedzselése is fontos, így az is, hogy esélyt teremtsenek a hallgatóknak
vállalati kapcsolataik bővítésével, új típusú képzések és innovatív megoldások
alkalmazásával.
A zalaegerszegi kar közgazdász és informatikus szakon nyújt felsőfokú képzést. A
kormányzat ugyanakkor szorgalmazza azt is, hogy a műszaki tudományok területén
minél többen tanuljanak mérnökképzésben. A mindinkább előtérbe kerülő
robottechnológia azonban elképzelhetetlen informatika nélkül, ami egy
dinamikusan fejlődő terület a digitális üzleti szolgáltatások terén. A
zalaegerszegi kar éppen ezért 2017 szeptemberével a gazdálkodási és menedzsment
szakon két új, a digitális üzleti szolgáltatások valamint a kis- és
középvállalkozások specializációt vezet be.
Az érdeklődő középiskolás diákok a duális képzés előnyeivel is megismerkedhettek,
amit az egyetem a pénzügy és számvitel, a gazdaságinformatikus, valamint a
gazdálkodási és menedzsment alapszakon egyaránt biztosít.
Beszélgetés dr. palkovics lászlóval a női szalonban
n Palkovics László oktatási államtitkárt látták vendégül a Zalaegerszegi Női Szalonban a közelmúltban. A találkozón egyebek mellett a tavaly decemberben közzétett PISA-felmérésről, valamint a jelenségalapú oktatásról kérdezték.
– A. L. –
Könnyedén
az oktatásról, egy laza családias este keretében – vezette fel a beszélgetés
témáját Balaicz Zoltánné alapító tag. Elmondta, a PISA-felmérés
azt vizsgálja, hogy a 15 éves korosztály milyen mértékben rendelkezik alapvető
ismeretekkel, melyeket mindennapi életükben, a továbbtanulás során, valamint a
munkába állásban hasznosítani tudnak majd. A kedélyeket az eredmények romlása
borzolta: az OECD-átlag 493 és 500 pont közötti, ezzel szemben a magyar diákok
csak 472–477 közötti pontot hoztak. A háromévente végzett nemzetközi felmérés
három területet, a szövegértést, matematikát és a természettudományt érinti.
Dr. Palkovics László válaszában kitért arra, hogy egy másik
nemzetközi oktatási mérésben (TIMSS) a magyar diákok kifejezetten jól
szerepelnek, most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikesek és
nyolcadikosok, matekból például a finnekkel és a lengyelekkel nagyjából egy
szinten vannak.
A PISA-eredmény kapcsán úgy fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy a „mi
gyerekeink” rosszak vagy jók. Fontos jelzés azonban többek között arra
vonatkozólag, hogy a kicsit poroszos magyar oktatási rendszerben hiányzik még a
jelenségalapú megközelítés. Példának említette a villámlást, amit nem lehet csak
a matematika, csak a fizika módszertanával leírni.
Hangsúlyozta, nem a PISA-teszt eredménye miatt kell átalakítani a magyar
oktatási rendszert, a változtatást az indokolja, hogy a gyerekeknek jobb,
értékelhető tudása legyen, nem csak lexikális, hanem a képességek és készségek
terén is rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal. Ha azt szeretnénk, hogy a
PISA-eredmény jobb legyen, akkor a nyolcadik osztályban is be kell vezetni a
komplex természettudományi tantárgyat. A mérés fontos tanulsága az is, hogy az
eredmények mennyire erősen függenek a családi háttértől, tehát a jó és méltányos
oktatáshoz való hozzáférésen is javítani kell, fűzte hozzá.
Hogyan lehet javítani a magyar oktatási rendszer eredményességén? Erről úgy
vélekedett: továbbra is szükség van lexikális tudásanyagra, de ugyanígy fontosak
az életben később használható kompetenciák, a problémamegoldás, a csoportmunka
vagy a jó kommunikációs készség kialakítása. Ezt szolgálja a projektalapú
illetve a jelenségalapú oktatás bevezetése.