Légy közgazdász vagy informatikus A jelenségalapú oktatásról    

Légy közgazdász vagy informatikus

Nyílt nap a bge zalaegerszegi karán

n 2020 szeptemberében már csak az kezdheti meg felsőfokú tanulmányait, aki rendelkezik legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgával.

– A. L. –

A jövő felsőoktatásában fontos szerepet játszó változásról Lambertné Katona Mónika dékán tájékoztatta a középiskolás hallgatóságot a Budapesti Gazdásági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának beiskolázási nyílt napján. Kitért arra, hogy jelenleg a hozzájuk felvettek mintegy 40 százaléka rendelkezik csak középfokú nyelvvizsgával. Ők azzal a nehézséggel szembesülnek, amikor végeznek, hogy a diploma megszerzésének feltételéül, szakuktól függően szakmai vagy felsőfokú nyelvvizsgát kell szerezniük. Kiemelte, ez egy fontos stratégiai kérdés a mostani 18–20 évesek számára, hiszen a munkaerőpiacon egyre inkább növekszik a felsőfokú végzettség értéke.
Ennélfogva minden Z-generációs fiatalnak az az érdeke, hogy tartós ismeretek birtokában könnyen el tudjon helyezkedni a diploma megszerzését követően, és megfelelő keresetével jólétet is tudjon biztosítani magának és családjának. Mint fogalmazott, a zalaegerszegi gazdálkodási kar, mint kiváló iskola, ehhez nyújt segítséget. Az egyetem számára nem csupán a hallgatók oktatása, hanem menedzselése is fontos, így az is, hogy esélyt teremtsenek a hallgatóknak vállalati kapcsolataik bővítésével, új típusú képzések és innovatív megoldások alkalmazásával.
A zalaegerszegi kar közgazdász és informatikus szakon nyújt felsőfokú képzést. A kormányzat ugyanakkor szorgalmazza azt is, hogy a műszaki tudományok területén minél többen tanuljanak mérnökképzésben. A mindinkább előtérbe kerülő robottechnológia azonban elképzelhetetlen informatika nélkül, ami egy dinamikusan fejlődő terület a digitális üzleti szolgáltatások terén. A zalaegerszegi kar éppen ezért 2017 szeptemberével a gazdálkodási és menedzsment szakon két új, a digitális üzleti szolgáltatások valamint a kis- és középvállalkozások specializációt vezet be.
Az érdeklődő középiskolás diákok a duális képzés előnyeivel is megismerkedhettek, amit az egyetem a pénzügy és számvitel, a gazdaságinformatikus, valamint a gazdálkodási és menedzsment alapszakon egyaránt biztosít.

 

 

vissza az elejére


A jelenségalapú oktatásról

Beszélgetés dr. palkovics lászlóval a női szalonban

n Palkovics László oktatási államtitkárt látták vendégül a Zalaegerszegi Női Szalonban a közelmúltban. A találkozón egyebek mellett a tavaly decemberben közzétett PISA-felmérésről, valamint a jelenségalapú oktatásról kérdezték.

– A. L. –

Könnyedén az oktatásról, egy laza családias este keretében – vezette fel a beszélgetés témáját Balaicz Zoltánné alapító tag. Elmondta, a PISA-felmérés azt vizsgálja, hogy a 15 éves korosztály milyen mértékben rendelkezik alapvető ismeretekkel, melyeket mindennapi életükben, a továbbtanulás során, valamint a munkába állásban hasznosítani tudnak majd. A kedélyeket az eredmények romlása borzolta: az OECD-átlag 493 és 500 pont közötti, ezzel szemben a magyar diákok csak 472–477 közötti pontot hoztak. A háromévente végzett nemzetközi felmérés három területet, a szövegértést, matematikát és a természettudományt érinti.
Dr. Palkovics László válaszában kitért arra, hogy egy másik nemzetközi oktatási mérésben (TIMSS) a magyar diákok kifejezetten jól szerepelnek, most is átlag feletti eredményeket produkáltak a negyedikesek és nyolcadikosok, matekból például a finnekkel és a lengyelekkel nagyjából egy szinten vannak.
A PISA-eredmény kapcsán úgy fogalmazott, ez nem azt jelenti, hogy a „mi gyerekeink” rosszak vagy jók. Fontos jelzés azonban többek között arra vonatkozólag, hogy a kicsit poroszos magyar oktatási rendszerben hiányzik még a jelenségalapú megközelítés. Példának említette a villámlást, amit nem lehet csak a matematika, csak a fizika módszertanával leírni.
Hangsúlyozta, nem a PISA-teszt eredménye miatt kell átalakítani a magyar oktatási rendszert, a változtatást az indokolja, hogy a gyerekeknek jobb, értékelhető tudása legyen, nem csak lexikális, hanem a képességek és készségek terén is rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal. Ha azt szeretnénk, hogy a PISA-eredmény jobb legyen, akkor a nyolcadik osztályban is be kell vezetni a komplex természettudományi tantárgyat. A mérés fontos tanulsága az is, hogy az eredmények mennyire erősen függenek a családi háttértől, tehát a jó és méltányos oktatáshoz való hozzáférésen is javítani kell, fűzte hozzá.
Hogyan lehet javítani a magyar oktatási rendszer eredményességén? Erről úgy vélekedett: továbbra is szükség van lexikális tudásanyagra, de ugyanígy fontosak az életben később használható kompetenciák, a problémamegoldás, a csoportmunka vagy a jó kommunikációs készség kialakítása. Ezt szolgálja a projektalapú illetve a jelenségalapú oktatás bevezetése.

 

 

vissza az elejére