Fidesz: stabil költségvetés | Kijelölték az összekötő út nyomvonalát | EZE: elég a működéshez | MSZP: másképpen osztanák el a pénzt | LMP: EU-s pénzek! | Köszönet a legtöbbet adózóknak |
n Az elmúlt 27 év legnagyobb főösszegű költségvetését fogadta el a városi közgyűlés az elmúlt héten: a 24,7 milliárdos büdzsé részleteiről sajtótájékoztató keretében beszélt Bali Zoltán, a gazdasági és Dékány Endre, a műszaki bizottság elnöke, frakcióvezető-helyettesek.
Az eddigi fejlesztési ígéreteinket forintosítani tudjuk, ezzel is szolgálva a
zalaegerszegiek érdekeit – fogalmazott Bali Zoltán, majd
megjegyezte: az ellenzéki képviselők szerint a saját bevételi oldalt
alultervezte az önkormányzat. Ezzel kapcsolatban elmondta: az önkormányzatnak a
saját bevételeihez kell igazítania a kiadásait. Az uniós támogatások nélküli
költségvetésnek stabilnak, kiszámíthatónak kell lenni, a működési bevételeknek
fedeznie kell a kiadásokat.
Elhangzott: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt 277 millió
forint többletkiadás keletkezett. Az önkormányzati segélyezési rendszer, az
egész szociális ágazat kiadásait is a városi bevételek határozzák meg. 2017-ben
4,2 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt, 950 millió forint
építményadó-bevételt terveztek. Ingatlaneladásokból (ipari területek
hasznosításából) 310 milliós bevételt várnak az idén. A lakásalap ebben az évben
243 millió forint.
Dékány Endre a városüzemelésre, a fejlesztésekre fordítható
összegekről beszélt, a 12,8 milliárd forint felhasználását részletezte, szólt a
működési kiadásokról, a városüzemelésre szánt 1,7 milliárd felosztásáról,
illetve tételesen felsorolta, mire mennyi fejlesztési pénz jut 2017-ben.
Végül Bali Zoltán szólt az ADA cég várható beruházásáról, az Ulev-S
Kft. csarnoképítéséről az északi ipari parkban, a Timbertech Kft. új
üzemcsarnok-építéséről. Mindhárom cég jelentős munkahelyteremtő beruházást hajt
végre.
n Az idei évi, 24,7 milliárd forint főösszegű költségvetés lehetővé teszi a stabil működést. Ugyanakkor, ha az uniós támogatások nem folynának be, Zalaegerszeg nem fejlődhetne megfelelően. Sok pályázatot nyert a város az elmúlt évben, de ha az így kapott fejlesztési pénzeket levonjuk, egy átlagos, 14 milliárd forint főösszegű költségvetést kapnánk.
Dr. Kocsis Gyula, az EZE önkormányzati képviselője jellemezte így
a városi büdzsét a közgyűlést követő sajtótájékoztatóján. Szólt a város adó és
egyéb saját bevételeiről, majd megjegyezte, hogy kevésnek tartja a 9 milliós
általános tartalékot. A szociális kiadásokra szánt pénzt is kevésnek tartja,
különösen az egyéni támogatásokat. Az infrastrukturális fejlesztésekre is
nagyobb összeget kellene fordítani jegyezte meg. Úgy érzi, az önkormányzatnak
nincs megfelelő mozgástere.
Szólt arról, hogy a Landorhegyi u. 21. szám alatt található postahivatal
szolgáltatási színvonalát meg kellene vizsgálni, rendezni kellene a MOGIM
földtulajdoni jogát. Az idősügyi koncepció sok tennivalót fogalmazott meg, és
Kocsis Gyula szeretné, ha a 18 zalaegerszegi idősklubot az önkormányzat
támogatná anyagilag.
Bírálta a város közvilágítását, az elmúlt években megtörtént 1,1 milliárdos
fejlesztést, mely szerinte nem felel meg az elvártnak. A város sötétebb lett, és
az ígért megtakarítás sem valósult meg.
MSZP: másképpen osztanák el a pénzt
n Érdemi vita, véleménynyilvánítás csak a 2017. évi költségvetés tárgyalásánál alakult ki. De komoly kritikát nem lehet megfogalmazni, legfeljebb annyit, hogy a szocialisták más prioritást is megfogalmaznak, és a pénzt másképpen osztanák el – fogalmazott sajtótájékoztatóján Kiss Ferenc, az MSZP önkormányzati képviselője.
Elmondta: ennyi pénz az elmúlt évtizedekben nem érkezett az önkormányzathoz,
köszönhetően a TOP- és a Modern Városok Programnak. Jól halad az előkészítés, a
pénzek lehívása, de az is fontos kérdés, hogy mindebből mit éreznek majd a
zalaegerszegiek a mindennapjaikban. Kiss Ferenc hozzátette:
európai uniós forrásokról van szó, ezért furcsának tartja, hogy bár a pénzt
elfogadja Magyarország, de minden fórumon támadják az uniós intézményrendszert.
Szerinte a kormány sok feladatot átvállal – utalt például az oktatási
intézményrendszer átvételére –, ugyanakkor Zalaegerszeg 70 millió forint
szolidaritási adót fizet ezután. Más olyan döntések és új szabályok is
születettek, melynek révén a költségvetés bevételi oldala több száz millió
forinttal lett kevesebb. Az idei évi költségvetésből a szociális ágazat kevesebb
pénzt kapott, pedig sokkal több a rászoruló, mint akik segélyben részesülnek.
Kiss Ferenc a környezetvédelmi feladatok sorában megemlítette az
orosz temető rendbetételét, ehhez az orosz nagykövetségtől is lehetne segítséget
kérni.
Rétai Balázs, a költségvetési albizottság elnöke is úgy érzi, sok
forrást kap a város, ezt elsősorban az EU-nak kell megköszönni. Nehezményezi,
hogy ilyen gazdasági környezetben miért van szükség továbbra is az
építményadóra.
n Ilyen nagy összegű költségvetése nem volt még a városnak a rendszerváltozás óta. Sok jó elemet is tartalmaz az idei büdzsé, ám szólni kell az árnyoldalairól is – fogalmazott közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján dr. Paksy Zoltán, az LMP önkormányzati képviselője.
Mint mondta: a 2017-es évre mintegy 25 milliárd forinttal számol a város. Több
olyan – a város fejlődése szempontjából – fontos programpontja is van a
költségvetésnek, amit az ellenzék is megszavazott.
Azonban a városvezetés sikerpropagandájával szemben a negatívumokat is meg kell
említeni. A költségvetés ugyanis azért ilyen nagy összegű, mert főleg európai
uniós projekteket tartalmaz, vagyis ezek a pénzösszegek (körülbelül 10 milliárd
forint) csak „átfolynak” a városon. Nem magyar forrásokból valósulnak meg. Ez
jellemzi a TOP-programokat és a Modern Városok Programját is. Mindez jól
mutatja, hogy az országban fejlesztési célokra csak uniós forrásokat lehet
mozgósítani.
A képviselő két másik negatív elemet is említett. Az egyik, hogy a város
bevételeinek 80 százaléka a zalaegerszegi multinacionális cégek adóiból
származik.
Ez azt jelenti, hogy a hazai kis- és közepes vállalkozások nem tudtak
megerősödni a rendszerváltozás óta eltelt huszonhét évben. A harmadik probléma
pedig az, hogy alacsonyak a bérek, ami a jelenlegi kormány hibája. A
közszférában bérfeszültség van, hiszen a bértábla „becsúszott” a garantált
bérminimum alá, kompenzációra pedig nincs lehetőség.
Az alacsony bérszínvonal a magánszférára is jellemző. Paksy Zoltán
szerint többek között az alacsony bérek és a rendkívüli támogatások miatt
települ sok cég a városba.
Ez akár jó is lehetne, ám hogy ittlétük mennyire lesz fenntartható és hosszú
távú dolog, még nem látjuk pontosan.
Köszönet a legtöbbet adózóknak
n A legtöbb helyi adót fizető vállalkozások vezetőit köszöntötte az elmúlt héten Balaicz Zoltán polgármester a város dísztermében. Az eseményre 25 cég vezetőit hívták meg, azokat, akik Zalaegerszeg érdekében sokat tettek az elmúlt években, és mindig lehetett rájuk számítani.
A város polgármestere szólt az idei év feladatairól, az induló
beruházásokról. A város jövője szempontjából az egyik legnagyobb
fejlesztés a járműipari tesztpálya, melynek alapkőletételét május 19-re
tervezik. Elhangzott az is, hogy még az idén megkezdődik a logisztikai
központ beruházása is.
Balaicz Zoltán szólt arról is, hogy ebben az évben jelentős
jubileumot ünnepel a város, Zalaegerszeg első írásos említésének 770.
évfordulóját. Ebből az alkalomból számos ünnepi eseményre kerül sor az
év során.
A vállalkozások vezetői köszönő oklevelet vehettek át a polgármestertől,
aki – mint fogalmazott –, továbbra is számít a legtöbbet adózók
segítségére