Háború vagy fegyveres
összetűzés
Kötet a zalai honvédek kárpátaljai bevonulásáról
n A magyar
királyi 9. honvéd önálló gyalogdandár 1939. március– áprilisi
kárpátaljai bevonulásának történetét és a magyar–szlovák fegyveres
összecsapás körülményeit tárja fel Molnár András történész (az MNL Zala
Megyei Levéltárának igazgatója) és dr. Szabó Péter hadtörténész (HM
Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa) újabb közös
kötete.
–
pet –
A szerzőpáros immár negyedszázada kutatja a korszak történéseit és annak zalai
kötődéseit. Munkájukból már több kiadvány is született. A legfrissebb a „Zalai
honvédek Kárpátalján” című könyv, melyet a minap mutattak be a Deák Ferenc
Megyei és Városi Könyvtárban.
Balaicz Zoltán polgármester köszöntője után Kiss Gábor,
a házigazda intézmény igazgatója elöljáróban elmondta: 1992-ben jelent meg az
első közös kötet „Frontnaplók a Don-kanyarból 1942–43” címmel, mely az
Oroszországban hősi halált halt zalai honvédeknek állít emléket. A két történész
azóta is folyamatosan végzi a kutatómunkát; nemcsak a doni katasztrófa
körülményeit, hanem többek között az erdélyi és kárpátaljai bevonulás történetét
is feltárva. A mostani kiadvány korabeli visszaemlékezések és fotók alapján a
kárpátaljai eseményeknek állít emléket. De a kötet abból a szempontból is
hiánypótló, hogy az önálló magyar haderő megszületésének körülményeire is
rávilágít.
A történeti, illetve hadtörténeti háttérről Szabó Péter szólt.
Elhangzott: a magyar királyi honvédség csapatai a csehszlovák állam szétesését
követően, 1939 márciusában kisebb harcok árán ismét birtokba vették a trianoni
békeszerződés során elcsatolt Kárpátalját. A kárpátaljai hadműveletek második
szakaszában, így a szlovák–magyar összecsapásban zalai honvéd csapattestek is
részt vettek. A 9. önálló gyalogdandár nagykanizsai és zalaegerszegi alakulatai
március 23-án indítottak támadást, és a következő napokban északnyugati irányban
előrenyomulva vették birtokba a számukra kijelölt területeket. Mindeközben
többször kerültek fegyveres konfliktusba az ellentámadást indító szlovák erőkkel,
melyeknek számos halálos áldozata is volt mindkét oldalról. Az első zalai hősi
halott Vitai Dávid honvéd volt, akinek temetési menetéről korabeli
fénykép is látható a könyvben.
A szerzők érdekességképpen elárulták: hogy a szlovák–magyar összecsapás
háborúnak tekinthető-e vagy sem, arról megoszlanak a vélemények. A magyar
hadtörténészek nem nevezik háborúnak, „csupán” egy korlátozott hatókörű,
korlátozott csapatokat és területet érintő fegyveres konfliktusnak. A szlovákok
viszont a magyarokkal vívott „kis háborúként” tartják számon az összecsapást.
A zalai 9. önálló gyalogszázad március 23-án induló harci tevékenységét (a
bevonulástól egészen a hazatérésig) Molnár András ismertette egy vetített képes
előadás keretében; a kötetben is szereplő korabeli fotográfiákat felhasználva.
A könyv létrejöttével kapcsolatban elmondta: a kutatómunkában óriási szerepe
volt az egykori honvédek azon leszármazottainak, akik rendelkezésükre
bocsátották a korabeli dokumentumokat; legyen szó levelekről, sajtóban megjelent
cikkekről, fotókról vagy éppen szóbeli visszaemlékezésekről. A témát érintően
nagyon kevés hadiokmány maradt fenn. A fotográfiák jórészt amatőr felvételek,
melyekhez ritkán fűződik leírás, vagy egyéb dokumentáció, ezért nehéz volt a
helyszínek és a szereplők beazonosítása. A támogató önkormányzatnak,
magánszemélyeknek és a dokumentumokat rendelkezésükre bocsátó családtagoknak
pedig ezúton is köszönik a közreműködést.
A szerzőpárosnak mindeközben egy újabb kiadványa is készülőben van. Mint
elmondták, még az idén szeretnék megjelentetni az „Utóvédként a Donnál”
könyvsorozat harmadik, kiegészítő kötetét, melynek korabeli levelezések,
sajtótudósítások adják majd a gerincét.
vissza az elejére
Farsang
és Fánky fesztivál
n
Közeledik a február, na meg a farsangi szezon vége, és vele a
hagyományos télűző rendezvények sora is. Idén február 28-án, kedden
kerül sor a Városi Farsangra, mely ezúttal kiegészül a tavaly életre
hívott Fánky Fesztivállal.
Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető
lapunknak elmondta: tavaly két külön, ám egymáshoz közeli időpontban zajlott le
a két esemény. Most azonban úgy döntöttek, hogy célszerűbb egy egynapos
belvárosi programmá összevonni a tematikailag amúgy is öszszetartozó
rendezvényeket.
Február 28-án kora délután fánksütő csapatok gyülekeznek majd a Dísz téren, 15
órakor pedig kezdetét veszi a jótékonysági fánkvásár. Ezt követően megjelennek
majd a jelmezesek is a téren, akiknek a menete fél ötkor indul el. Az útvonal a
hagyományoknak megfelelően alakul: a Dísz térről az Európa téren és a Kossuth
utcán át jutnak vissza a maskarába öltözött felvonulók a kiindulási helyszínre.
A jelmezek értékelése és az eredményhirdetés után este 7 órától Back II Black-koncert
várja a téren az érdeklődőket.
vissza az elejére
Online jegyrendszer
– otthoni vásárlás
Újdonságok és programok a keresztury vmk-ban
n
Újdonságokról és az idei év legfontosabb programjairól számolt be
sajtótájékoztatóján a Keresztury VMK vezetése, illetve a hozzá tartozó
intézményegységek csoportvezetői.
– pet –
Flaisz Gergő igazgató elmondta: az egyik legnagyobb fejlesztés az
online jegyrendszer bővítése és frissítése lesz. Ez már egy régi nagy adóssága
az intézménynek a közönség felé. Jelenleg úgynevezett biankójegyekkel dolgoznak,
a tervek szerint azonban márciustól saját online jegyrendszerük lesz. A
látogatók így otthon a karosszékből is jegyet válthatnak az egyes rendezvényekre.
A közelmúltban megújult a VMK aulája; egy modernebb, letisztultabb fogadótérrel
és információs pulttal találkozhat a betérő. Általánosságban elmondható, hogy
nőtt a Keresztury VMK és a hozzá tartozó intézményegységek közönségszáma.
Az igazgató hozzátette: változatlanul a 14–28 éves korosztályt a legnehezebb
bevonzani. Számukra sikeresnek bizonyult a tavalyi LandorJam program. Idén a
vloggerek világával szeretnék megismertetni a fiatalokat egy érdekes program
keretein belül. További újdonságként említette, hogy 2017-ben a Zalaegerszegi
Egyetemisták Egyesületének Pontott Partyját (a felsőoktatási ponthatárok
meghúzásának alkalmából) a VMK rendezi, csakúgy, mint a Városi Diáknapot és a
Gyermeknapot.
Rácz Enikő igazgatóhelyettes a VMK további programjaival
kapcsolatban elmondta: több új ingyenes programsorozatot is indítanak. Ilyen
például a Világjárók, melyen civilek számolnak be saját úti élményeikről. A
másik pedig az Ébredők, ami a test, lélek, szellem harmóniájáról szóló
ezoterikus sorozat lesz.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, az Art Mozi, az Apáczai Művelődési
Központ, a Kézművesek Háza és a Családi Intézet fontosabb rendezvényeiről
Majer Piroska, Drávecz Szabolcs, Dala Hajnalka,
Prokné Tirner Gyöngyi és Pölöskey Ildikó
csoportvezetők számoltak be. Elhangzott: a hangversenyteremben folytatódnak a
népszerű bérletsorozatok (JazzSzerda, Orgonabérlet, Klasszikus hangversenybérlet),
tavaszszal pedig ismét lesz Egerszegi Páholy.
Az Apáczai Művelődési Házban „Házunk, kertünk, udvarunk...” címmel újszerű
kertészeti vásárral és kiállítással készülnek májusban. Ebben az esztendőben
pedig a skanzen helyett a Gébárti-tó partján kerül megrendezésre a XIV.
Zalaegerszegi Országos Fazekas-Keramikus Találkozó és Fesztivál (május
13–14-én). Szintén újdonság lesz a Kézművesek Házában a „Hejj regő rejtöm” című
országos tábor, mely a zalai népi hangszerkészítésbe avatja be a résztvevőket.
A Keresztury VMK vezetése fontosnak tartja, hogy minél több pályázati forráshoz
jussanak, akár a programok finanszírozását, akár az egyes intézmények
fejlesztését illetően. Sikeres pályázat esetén sor kerülhet például az Art Mozi
teljes felújítására is.
vissza az elejére
Kikeleti szunnyadó
A hóvirág az év vadvirága
n A tél
végét várók, népi hiedelmek elkötelezettjei mostanában a medve
előbújását és Dorottya tágítását figyelhették árgus szemekkel. Mások az
első virág előbújását várják a tavasz reményében. S biztos akadnak
olyanok is, akik egyszerűen megnézik az időjárás-előrejelzést. Bárhogy
is van, az év vadvirága a hóvirág, melynek szára már félig kibújt a
talajból, azaz készülődik már az évszakváltás
– Bánfi Kati –
Egyre több növényt és állatot választanak meg az év kiemeltjének. A legrégibb a
sorban az év madara kategória (1979 óta), a vadvirágokat pedig hét éve
szavaztatják meg a laikus közönséggel a szakemberek által kijelölt három növény
közül. Az idén a liliomfélékhez tartozó hóvirág „vitte el a pálmát”. A 2005 óta
védettséget élvező növénynek számos népi neve van, így becézték többek között
árvavirágnak, fehér tavaszikának, hócseppnek, hagymás fehér violának,
Gergely-napi virágnak, hóízvirágnak, kacsabirinek, kígyóhagymának, szunnyadónak.
Hivatalosan használatos nevét Benkő József erdélyi tudós adta az
1783-ban megjelent A növények nevezéktana könyvében.
A
hóvirág megjelenésére időjárástól függően akár január közepétől is lehet
számítani, jellemzően azonban február–márciusban virágzik. Látásból mindenki
ismeri, van egy őshonos és számos kerti változata, s a vadvirágmegőrző génbankba
éppen egy zalai példány került. Mindezekről kérdeztük a szakértőt, dr.
Illyés Zoltán biológust.
– Sokan azt hiszik csak egyfajta hóvirág van. Magyarországon vadon élő, őshonos
valóban csak egy van, ez a Kikeleti hóvirág. A kertben azonban számos változata
lehet, leginkább a Hollandiában nevelt, de Ukrajnában őshonos Pompás hóvirág. A
kétfajta jól megvan egymás mellett, a termesztett nem szorítja ki az őshonost,
és csak ez utóbbi védett. A termesztett változat még nem honosodott meg, bár
kikerülhetett a természetbe, de összetartó populációt ott nem alkot – mondta a
szakember.
– Miért lett védett a növény?
– Jelentős volt a gyűjtése, akár a hagymák kiásása is, mely tönkretette
az élőhelyét. Illetve mivel jellemzően a nagyvirágú, szép példányokat szedték
le, genetikailag leromlott a növény, azaz a kisvirágúak maradtak meg, és ez a
tulajdonság egyre erősebbé vált.
– A vadvirág génbankba Ön gyűjtött be példányt.
– Aggteleken van egy passzív vadvirágbank, melyet vésztartaléknak
szántak. Ez egy hosszú távú tárolást biztosító génbank, nemzeti projekt alapján.
Éppen mostanában lett díjazott ez a projekt – jegyezte meg Illyés Zoltán.
– Ebbe 2014-ben gyűjtöttem Kikeleti hóvirágot Zalaszentlőrincről, illetve
tőzikét Botfáról és orchideát Zalaegerszeg környékéről. Érdekes szakmai kérdés
volt, hogy mennyi az a magmennyiség, amit tárolni kell adott fajból. A
hóvirágnak toktermése van, háromrekeszű. Nem igazán szokott feltűnni, pedig
sokáig megvan, földre hajolva. A mag fehér színű és érdekesség, hogy van rajta
egy olajos szövetdarab, mely csalogatja a hangyákat, és aztán ők terjesztik el a
magokat. A megporzásban pedig a poszméhek vesznek részt, mivel a háziméhek
ilyenkor még nem túl aktívak. Tehát a hóvirágon keresztül a vadon élő méhek is
jól megfigyelhetők. A hóvirág szaporodásában ez a megporzás a jelentős, nem a
hagymás osztódás. Viszont, hogy ilyen korán virágzik, az a hagymának köszönhető,
hiszen előző évről tárolja a tápanyagot, és gyorsan virágba tud borulni. Ehhez
azonban az kell, hogy elvirágzás után ne kaszálják le egyből, hogy a hagyma
tudjon ismét töltekezni.
Erről a hagymáról azonban tudni kell, hogy mérgező. A növény maga pedig olyan
drogot tartalmaz, mely az Alzheimer-kór kezelésében használatos. Illyés
Zoltán elmondta még, a virág UV-tartalma alacsony, ezért a rovarok
számára mintegy fekete folt tűnik ki a havas háttérből. A mi szemünk viszont
hófehérnek látja. Innét is ered, hogy nemcsak a remény, de a tisztaság jelképe
is. A magyar eredetű Hóvirág keresztnevű hölgyeket pedig március 21-én és
április 3 án lehet köszönteni, akár, de csak saját kertből szedett Pompás
hóvirággal.
vissza az elejére