| Fotóz és kíméletesen diagnosztizál | A kar örökös polgára |
Fotóz és kíméletesen diagnosztizál
Kapszulaendoszkópia a zalaegerszegi kórházban
n Mindössze két és fél centiméteres, és mire végez, 130 ezer képet készít egy lenyelhető kapszulába bújtatott digitális kamera, mellyel a vékonybélben keletkezett vérzések helyét lehet meghatározni. A kapszula endoszkópos vizsgálatot új eljárásként vezették be a zalaegerszegi Szent Rafael Kórházban.
|
|
|
| A kameraképeket egy számítógépes programmal elemzik. |
– A. L. –
Dr. Halász Gabriella főigazgató a sajtótájékoztatón elmondta,
tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár döntött arról, hogy hétmillió
forinttal támogatja ezt a diagnosztikai módszert, mellyel évente 60 kapszula
felhasználásával 60 vizsgálatot végezhetnek el 30 járó-, valamint 30
fekvőbetegnél. Mint fogalmazott, ezen eljárás bevezetése illeszkedik a 2015-ben
elhatározott koncepcióba, miszerint, hogy fejleszteni illetve bővíteni kell a
betegeket kevésbé terhelő minimális beavatkozások körét a zalaegerszegi
kórházban. A már alkalmazott eljárások között megemlítette a laparoszkópos
méheltávolítást, a hasonló módszerrel végzett lépeltávolítást és
vastagbélműtéteket, továbbá a nyitott szívsövény katéteres zárását. Idén újabb
lehetőségként kapszulaendoszkópos vékonybélvizsgálatot vezethettek be. A
fájdalommentes diagnosztikai módszerrel a vékonybélben fellépő vérzéseket tudják
nagy pontossággal lokalizálni.
A gyomor-bélrendszeri vérzés évente százezer emberből százat érint
Magyarországon – tájékoztatott dr. Gasztonyi Beáta. Az esetek
öt-hét százalékának ismeretlen az eredete, gyakorta a vashiányos vérszegénység
utal rá, vagy szabad szemmel is látható. Ilyenkor tükrözésekkel, CT- vagy
MR-vizsgálattal igyekeznek megtalálni a vérzés helyét, a vékonybelet azonban
eddig csak speciális endoszkóppal vagy altatásos műtéttel tudták vizsgálni.
A kapszulaendoszkópia során egy miniatűr (körülbelül egy vitamintabletta-méretű),
170 fokos látószögű, digitális kamerát juttatnak az emésztőrendszerbe. A beteg
által lenyelt kapszula a természetes bélmozgás segítségével halad végig a
tápcsatornán, majd a széklettel együtt távozik a szervezetből.
Dr. Herr Gyula belgyógyász hozzátette: a kapszula 8–12 óra alatt
ér a vastagbélbe, miközben másodpercenként 3–4 nagyfelbontású képet készít. A
beteg hasára rögzített elektródákon keresztül jutnak el a képek a vevőegységen
át az adatokat feldolgozó számítógépbe. A felvételek akár valós időben is
megtekinthetők, elemezhetők. Hangsúlyozta: a vizsgálat előtt fontos a korrekt,
jó előkészítés, melyben együttműködést várnak el a betegektől. A
leletezőorvosnak mintegy 130 ezer felvételből kell felállítani a diagnózist, ami
1–2 napot is igénybe vehet.
A kapszulaendoszkópos vizsgálatot 2000-ben vezették be a világban,
Magyarországon először Győrben alkalmazták. A vizsgálat az ismeretlen eredetű
tápcsatornai vérzés okának felderítésére javasolt, ha a vérzés helyét gyomor-
vagy vastagbéltükrözéssel nem sikerült tisztázni. Az eljárás fényt deríthet
fekélyre, daganatra, polipra vagy más elváltozásra is.
A BGE Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának diplomaosztóján összesen 78 hallgató búcsúzott az egyetemi évektől az elmúlt pénteken. Az ünnepségen először adományoztak – Civis perpetuus Facultatis – a kar örökös polgára díjat, amit Lambertné Katona Mónika dékántól Balaicz Zoltán polgármester vehetett át.
|