Farsang A Keresztury VMK új programjainak egyikeként farsangolni hívták a gyerekeket. A belépő mellé járt a Zalaegerszegi Kertbarát Kör tagjai által készített fánk, házi lekvárral. Amíg a buli hangulatát biztosító Kakaó zenekar rákezdett, arcfestéshez álltak sorba az apróságok, illetve különböző kézműves-foglalkozásokon lehetett részt venni. A Kakaó zenekar igazi koncerthangulatot teremtett, majd következett a jelmezverseny. Flaisz Gergő és Bednárikné Rácz Enikő intézményvezetők zsűrizték a maskarásokat, majd pedig adták át a legjobbnak ítélt jelmezeseknek az ajándékokat. Ezek az intézmény különböző gyermek- és családi programjaira szóló ingyenes belépőket jelentettek.

vissza az elejére

Újra az írás lett a legfontosabb

Beszélgetés a 75 éves péntek imre költővel

n Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában köszöntötték Péntek Imre József Attila-díjas költőt, szerkesztőt 75. születésnapja alkalmából. Az esten bemutatásra került a költő pályáját bemutató A szavak vándorköszörűse című kötet. A szerzővel Zsille Gábor szerkesztő beszélgetett. A ZalaEgerszeG Péntek Imrét elsősorban zalai, zalaegerszegi kötődéséről kérdezte.

– P. V. –

– Kezdjük az elején. 2003-ban visszatértetek Zalaegerszegre, ahol már 1969-ben éltél és tanítottál.
– Így igaz. Köszönhettem ezt Garamvölgyi György akkori megyei alelnöknek, Merő Béla színházi rendezőnek és a Zalai Írók Egyesületének, mely tisztújító közgyűlésén elnöknek és a Pannon Tükör főszerkesztőjének választott. Jellemző, hogy augusztusban – a Deák-évfordulóra készülve egy dokumentumjátékkal – szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy a lapnak még egyetlen száma sem jelent meg. A dokumentumjáték elkészült, a televízió is bemutatta. A lapszámok is időben elkészültek. A kezdet sikeresnek bizonyult. A szerkesztőség átkerült Zalaegerszegre, a megyei könyvtárba. Innen költöztünk a Keresztury VMK-ba.
– Akkoriban a város és megye is támogatta a lap működését...
– Mondhatom, szép idők voltak. 2010 után a megye más funkciót kapott, a városnak kellett felvállalnia a korábban félig megyei intézményeket. A várostól minden lehetőséget megkaptunk, és szerintem éltünk is vele. A Pannon Tükör – a korábbi vegetálás után – ismét elfoglalta méltó helyét az irodalmi lapok között.
– És a munkatársak?
– Hát, igen. Horváth M. Zoltán vagy Bence Lajos ma is aktív tagja a szerkesztőségnek. És jöttek új emberek is.
– Lapszerkesztés és egyesületi élet… Ez a két csomópontja volt a működésnek. Ahogy láttam, inkább a lapszerkesztésre koncentráltál...
– Igen, számomra a szerkesztés volt a fontosabb. A pályázatok írása és azok elszámolása alkalmanként hónapokat vettek el az érdemi, alkotó munkától. Az egyesületi élet szervezése idővel a titkár és az alelnök feladata lett volna… Örömmel látom, ma milyen energiával – többen végzik azt, amit annak idején egyedül csináltam. S lehet, hogy hetven felett már én sem tudtam mindenre odafigyelni.
– Ezért volt a váltás… Bár annak idején – 2015 végén – valamilyen pályázatról is szó esett. Hogy így talál a társaság új főszerkesztőt. Aztán felállt az új csapat – nélküled.
– Kétségtelen, voltak konfliktusok, melyek ma már elsimulni látszanak. Az új vezetéssel nem találtam közös hangot, így elváltak útjaink. Nekem is jót tett, hogy újra szerző lettem. Tavaly elnyertem az MMA ösztöndíját egy regényre. Megjelentem többször az Új Művészetben és az Iparművészetben vagy a Magyar Naplóban. A Búvópatak, a Vár, a Jelenkor, az Életünk egyaránt szívesen fogadja kézirataimat. Jelenleg a Magyar Naplóban, az egri Agriában és a kecskeméti Forrásban lesznek márciusban–áprilisban írásaim. Végre megjelennek több évtizede írt, válogatott tárlatszemléim a veszprémi Művészetek Háza gondozásában, melyet az NKA is támogat. Vannak még terveim, de az idő – a 75 év – szerénységre int.
– S hallom, egy új lapnál is munkatárs lettél...
– Valóban. Dunaújvárosi barátaim kerestek meg, hogy indítanak egy új lapot, Dunai Limes címmel. Ennek szívesen leszek munkatársa, a helyi szerzők egy részét is régóta ismerem.
– Nos, így hetvenöt évesen aligha vállalhat többet az ember. Hogy bírod?
– Nehezen, egyre nehezebben. De többször is vallottam, hogy az idő múlása ellen a munka a legjobb terápia.

vissza az elejére

Kincskeresők a falumúzeumban

n A Göcseji Falumúzeumban rendezték meg a „Zalai kincskeresők” vetélkedő megyei döntőjét.

– liv –

A kétfordulós vetélkedő döntőjében 24 – általános és középiskolás diákokból álló csapat – mérte össze tudását. A feladatok a megye néphagyományaihoz kapcsolódóan kézműves, gasztronómiai és ügyességi jellegűek voltak.
A zalaegerszegi Ganz Ábrahám Szakgimnázium versenyzői a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjaival alkottak egy csapatot, tudtuk meg Jakab Jácinttól, az előbbi intézmény diákjától. Munkamegosztással dolgoztak, a csapat egyik fele elkészítette a prósza alapanyagát, míg a másik fele kisütötte.
A folytatásban kézműveshagyományokkal – többek között szövéssel, kosárkészítéssel, fazekassággal, fafaragással – ismerkedhettek meg a gyerekek. Pozvai Andrea népijáték-készítő, a népművészet ifjú mestere elmondta, a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteményében található ködmönök bőrpillangóit és bőrrózsáit mutatja be a diákoknak. Ezen díszítőelemek megmintázásával bőr kulcstartókat készítenek, hogy egyből használati tárgyként is funkcionáljanak.
Az egész értéktár mozgalom a vidéki Magyarország megerősítését szolgálja – vélekedett Kaján Imre múzeumigazgató a programról. A vidék tele van olyan értékekkel, melyek szorosan hozzátartoznak a helyi identitástudathoz. A Göcseji Falumúzeum koncentráltan mutatja meg mindezt, a gasztronómián át a kézműves mesterségekig. Ha ezeket a kincseket a zalai gyerekek észreveszik, magukénak érzik, értékelni fogják azt a helyet, ahol élnek, hangsúlyozta.
A „Zalai kincskeresők” vetélkedőjén első helyezést ért el a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium Nyer Team csapata.

vissza az elejére

Mi tesz jót a bőrünknek?

Dr. Hohl Györgyi bőrgyógyász főorvossal beszélgettünk

n A tisztálkodáshoz megannyi tusfürdőből és testápolóból választhatunk manapság. Az egyikkel először alaposan lemosunk magunkról mindent, majd a másikkal visszakenjük bőrünkre mindazt, amit előzőleg eltávolítottunk. Hogy is van ez, nem ártunk ezzel bőrünknek?

– A. L. –

– Valóban nem tesz jót a túlzott tisztálkodás, melyre, mi bőrgyógyászok mindig felhívjuk a figyelmet. Természetesen szükséges a normál higiénia, ami napi egyszeri tusolást és rövid idejű kádfürdőzést jelent. A hosszú ideig tartó azért nem javasolt, mert a bőr normális zsírrétegét, így védőrétegét távolítjuk el vele. – válaszol a felvetésre dr. Hohl Györgyi bőrgyógyász főorvos. – A téli időszakban ráadásul a bőr jobban ki van téve az időjárásnak, még ha ilyenkor kevesebbet is tartózkodunk a szabadban. A sok ruhanemű és a fűtés miatt szárazabb levegővel érintkezik bőrünk, és mindezek miatt eleve szárazabb is.
– Milyen következményekkel járhat a túlzott tisztálkodás?
– Hajlamosabbá tehet bennünket a bőrfertőzésre, bőrgyulladásra és az allergiára, ahogy a különféle kozmetikai szerek túlzott mértékű használata. Következményeként hámlás indul el, sérül a bőr védőrétege, fokozódik áteresztőképessége, ami aztán bőrrendellenességekhez vezethet. Éppen ezért főleg a téli időszakban elég csak a hajlatokat átmosni tusfürdővel vagy szappannal. Aki nem dolgozik olyan munkakörben, annak szükségtelen egész testén használni a tisztálkodószereket, mert a meleg víz is elegendő.
– A tusfürdők, testápolók hátoldalán hosszú sorokat tesznek ki az összetevők. Melyek allergizálhatnak?
– Elsősorban az illatanyagok és a konzerválóanyagok. Egyértelműen azonban nem lehet megmondani, hogy melyik melyik. Megfigyelni ellenben meglehet. Ha helyileg pirosodás vagy viszketés lép fel, akkor felmerül az adott kozmetikum szerepe az allergiás reakció kiváltásában, így tehát annak használatát kerülni kell. A helyes bőrápolásra különösen azoknak kell figyelni, akik valamilyen kontakt bőrbetegségben, például ekcémában szenvednek. Számukra tudunk felírni abszolút kímélő fürdőkrémet, a patikákban kaphatók thermo-kozmetikumok, melyek szintén nem szárítják ki a bőrt.
– Hogyan használjuk a testápolókat?
– A tusfürdőkhöz hasonlóan mértékkel. Fontos a hidratálás, hogy tisztálkodás után kicsit pótoljuk a védőréteget, de ne kilószámra kenjük magunkra. Szükségtelen naponta lekenni az egész testet. Hogy ne legyen száraz a bőrünk, annak megfelelő víztartalmáról folyadékbevitellel is gondoskodjunk.
  – Hamarosan itt a tavasz, ami szintén hordoz veszélyt bőrünk számára.
  – Az UV-sugárzás tekintetében már az első napsugarak veszélyesek lehetnek, ezért a fedetlen testrészeinket, arcunkat, kezünket már ilyenkor is érdemes bekeni fényvédővel. Főleg a világos bőrűeken jelenhetnek meg úgynevezett barnás napfoltok, szeplők, melyek megszüntetése nem egyszerű. Az UV-sugárzásnak súlyosabb következményei is lehetnek, ezért fontos, hogy legyünk elővigyázatosak már tavasszal is.
A bőr egészsége alapvető a szervezet működése számára, ezért minden életkorban, de különösen gyermek- és időskorban kell fokozottabban ügyelni rá. A gyerekeknél vékonyabb és még éretlenebb a bőr, az időseknél sorvad a bőr, lazulnak kötőszöveti rétegei és növekszik áteresztőképessége, ezért kell betartani a helyes bőrápolás szabályait.

vissza az elejére