Láthatatlan kiállítás

                                Láthatatlan kiállítás a vmk-ban

n Egy nem mindennapi interaktív utazáson vehettek részt mindazok, akik időben regisztráltak a Keresztury VMK-ban megrendezett Láthatatlan kiállításra. „Képzeld el, hogy kialszik minden fény...” – hirdette a plakát. S valóban, a bemutató jó része teljes sötétségben zajlott, ahol a szemen kívül minden más érzékszerv kiélesedik.

– pet –

Pont, mint a vakoknál és a látássérülteknél. Hiszen az ő mindennapi életükről szerezhettek tapasztalatokat a látók. A kiállításon pedig ezúttal vakok és látássérültek kalauzolták a közönséget.Mint azt Choma Balázs, a kiállítást szervező Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesületének elnökhelyettese lapunknak elmondta: a budapesti Láthatatlan kiállítás érkezett az elmúlt héten néhány napra Zalaegerszegre. A fővároson kívül ez az első vidéki város, ahol bemutatásra került ez az interaktív anyag, mégpedig egy nyertes NEA-pályázatnak köszönhetően. A projekt során az vezérelte őket, hogy segítsék a vak és látásfogyatékkal élő sorstársak társadalmi integrációját. Ez egy úgynevezett érzékenyítő munkával zajlik, melynek lényege, hogy egészséges emberek számára teremtenek speciális környezetet, ahol egy sor olyan eszközzel találkozhatnak, melyet a fogyatékkal élők használnak.
A tárlat ugyanazt a tematikát követte, mint a fővárosi, csak az itteni helyszínhez alkalmazkodva egy kisebb térben valósult meg. Az elnökhelyettes elárulta: a látogatókat egy külső érzékenyítő tér várta, ahol többek között a vakok által használt Braille-írással és írógéphasználattal és más segédeszközökkel, speciális játékokkal ismerkedhettek meg az érdeklődők. Ezenkívül lehetőségük nyílt arra is, hogy fehér bottal tájékozódjanak egy arra elkülönített részben. Ezek a külső prezentációk már nemcsak a fővárosból érkező kiállítás részét képezték, hanem az egyesület Érzékenyítő programjából is ízelítőt adtak. Mint azt megtudtuk: a Látásfogyatékosok Egyesülete az Esélyteremtési Házzal közösen rendszeresen szervez programokat különféle helyszínekre (iskolákba, óvodákba és más intézményekbe), ahol interaktív keretek között mutatják be hol gyerekeknek, hol felnőtteknek ezeket a segédleteket.
A VMK-ban a külső ráhangolódás után következett az úgynevezett sötét tér, ahol vakok és látássérültek kísérték végig a látogatókat. Choma Balázs hozzátette: itt a szaglásra, a tapintásra, az ízlelésre, a hallásra és nem utolsósorban az egyensúlyra helyeződött a hangsúly, hiszen ezeknek a segítségével lehetett csak tájékozódni a sötétben. Míg egy egészséges ember 80 százalékban vizuális ingerekből és élményekből szerzi tapasztalatait a világból, egy vak vagy egy látásfogyatékos esetében ez kiesik, és a többi érzékszervre kell hagyatkoznia.
Hogy a sötét terem mennyire képes visszaadni azt, amit egy vak átél (annál is inkább, mert sokszor hangzik el vakoktól olyan nyilatkozat, hogy ők feketét, tehát sötétet sem látnak)? Az elnökhelyettes azt felelte: jórészt igen, hiszen a vakságnak is vannak fokozatai. Létezik a fehérvakság, amikor az egyén rendelkezik még valamilyen látásmaradvánnyal (fényfoltot, körvonalakat lát), ám a mindennapi életben vakként kezelik őket. Vannak a sötétvakok, akiknél a retinasérülés olyan mértékű, hogy semmilyen inger nem éri ezt a területet. Rájuk az jellemző, hogy korábban láttak, tehát vannak vizuális élményeik, asszociációik. Ezenkívül sok olyan sorstársuk van, aki vakként született. Nekik semmilyen képi világuk nincs, csak fogalmi, eszmei. A sötét teremben való tájékozódás egy látó számára főleg az első két esetet tudja „leképezni”. De vannak olyan interaktív feladatok, ahol kiiktathatjuk a vizuális tapasztalatainkat, mert például csak tapintással tudunk információhoz jutni. Ez pedig egyáltalán nem könnyű.
A Láthatatlan kiállítást nagyon sokan keresték fel, főleg oktatási és egészségügyi intézmények, önkormányzatok (ottjártunkkor például Balaicz Zoltán polgármester és Tolvaj Márta alpolgármester), kormányablakok munkatársai, de például buszsofőrök is.
Zalaegerszegen ugyan még nem, ám Budapesten a tárlathoz más programok is társulnak, így Láthatatlan vacsorára, masszázsra és borkóstolóra is regisztrálhatnak az érdeklődök. A kiállítás honlapján (lathatatlan.hu) bővebb információ is olvasható a társadalmi integrációt segítő programról.

vissza az elejére

vissza az elejére

Eszenyivel nyit az egerszegi páholy

n Két tavaszi és két őszi előadással folytatódik 2017-ben az Egerszegi Páholy rendezvénysorozat. A népszerű kulturális talk-show háziasszonya most is Karáth Anita költő-tanár lesz. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be a szervezők a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben.

– pet –

Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója elmondta: sikeres volt az előző évad, minden est telt házas volt, és remélik, ez idén sem lesz másképp. Annál is inkább, mert most is ismert és közkedvelt előadóművészeket sikerült meghívniuk.
Az egyes produkciókról Majer Piroska, a hangversenyterem csoportvezetője és Karáth Anita, a rendezvény szervezője, házigazdája szólt részletesen. Elhangzott: a tavalyi sikereken felbuzdulva most is két tavaszi és két őszi produkcióval készülnek. A hagyományokhoz híven beszélgetős elemek és verses, zenés műsorszámok egyaránt lesznek az esteken.
Karáth Anita elárulta: elsőként Eszenyi Enikő színművész, a Vígszínház igazgatója lesz a vendég március 29-én, aki egy önálló esttel érkezik Zalaegerszegre. „A gyönyörben nincs középút” című produkció egy kivételes atmoszférájú színházi csemege lesz, melynek középpontjában a nő áll.Kortárs női írók alkotásaiból tevődik majd össze az est egy része; a művek hol egyszerűen csak versben, hol pedig zenei kísérettel lesznek hallhatóak.
Az Egerszegi Páholy további rendezvényein fellép Sebestyén Márta és a Zala zenekar (május 26.), Bödőcs Tibor humorista (október 5.), akit ezúttal szerzőként ismerhet meg a közönség. Azokkal az irodalmi paródiáival szórakoztatja majd a nézőket, melyek Sátánmackó címmel kötetben is napvilágot láttak. Az esten részt vesz továbbá Szálinger Balázs költő, a Hévíz folyóirat főszerkesztője is, de természetesen stand up-os kulisszatitkokra is fény derül.
Novemberben pedig Mucsi Zoltán és Scherer Péter színművészek érkeznek a páholy színpadára; a tervek szerint barátságuk kezdetéről, közös munkáikról és kedvenc karaktereikről is mesélnek majd.
Az Egerszegi Páholy szervezői remélik, hogy most is sikerült a közönségnek tetsző programsorozatot összeállítani, és idén is telt ház előtt léphetnek fel az előadóművészek.
 

vissza az elejére

Regionális gazdasági évadnyitó

Jövedelemfelzárkóztatást sürget az iparkamara

n Az olimpia megrendezése kitörési pont lehetett volna 2020 után a magyar gazdaságfejlesztésben – mondta Parragh László a Nyugat-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének a BGE Zalaegerszegi Gazdálkodási Karán megrendezett regionális gazdasági évnyitóján.

– AL –

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy vélekedett: minden jól működő gazdaságban kellenek olyan kiemelt célok, programok, amelyek segítik a gazdasági növekedést, Paks mellett ilyen lehetett volna az olimpia.
Beszélt arról, hogy jelenleg a visegrádi államok között Magyarországon a legalacsonyabb a minimálbér, ugyanakkor itt az egyik legmagasabb a munkabéreket terhelő adók és járulékok mértéke. A magyar nettó átlagbér tavaly az osztrák nettó átlagbér negyedét sem érte el, de még akkor is csak a 40 százaléka lenne, ha semmilyen járulék nem rakódna a magyar bérekre. Mint mondta, a hazai vállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb gátja ma már a munkaerőhiány, a pozitív gazdasági mutatók fenntartásához és a versenyképesség javításához hosszú távú jövedelemfelzárkóztatásra és a hatékonyság növelésére van szükség. Emellett szükség van az adóterhek további mérséklésére, az uniós források minél nagyobb arányának gazdaságfejlesztési célú felhasználására, a kutatás-fejlesztés támogatására, a versenytárs országokkal való együttműködés erősítésére és az emberek közérzetét javító beruházásokra – hangsúlyozta.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára ismertette, hogy a munkanélküliségi ráta mostanra 4,3 százalékra mérséklődött, vagyis 200 ezer alá csökkent a regisztrált álláskeresők száma hazánkban.
Kiemelte, hogy az egyre javuló mutatók mellett a munkaerőhiány kezelése a legfontosabb teendő, melyben legfőbb motivációs eszköz a pénz. 2013-ban a magyarországi cégek 8,9 százaléka, ma viszont 33,1 százaléka jelezte, hogy nehézségei vannak a munkaerő-toborzás területén. A kormány ezért is emelte fel a minimálbért és a garantált bérminimumot, de az efeletti bérszinteknek is növekednie kell, amit a szociális hozzájárulás fokozatos csökkentésével kívánja ösztönözni. A munkaerőhiány megoldását továbbá a munkaerő mobilitásának támogatásával, lakhatást könnyítő intézkedések bevezetésével, valamint a szakképzési rendszer minőségi fejlesztésével is segíteni szeretné.
A regionális gazdasági évadnyitón Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, valamint dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott is mondott beszédet.

vissza az elejére