Hobbi a faóriások gyűjtése? | Ferike csak festeni szeretne |
Telt házas előadások a göcseji múzeumban
n Magyarország óriás fáit (legalább 6 méteres körgyűrűméret) és nagy fáit gyűjti szisztematikusan 17 éve dr. Pósfai György biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója.
– B. K. –
A Göcseji Múzeumban tartott előadást e témában, mely rengeteg érdeklődőt vonzott.
Elhangzott, az országban Délnyugat-Dunántúl büszkélkedhet a legtöbb nagy fával,
így számos zalai példa is bemutatásra került.
Az előadó felmérési eredményeit 2005-ben kiadott könyvében publikálta, illetve
honlapján folyamatosan frissíti az adatokat. Ez utóbbi közel 2500 magyarországi
óriás és nagy fát mutat be, elérhetőség, mért adatok és fotó megadásával. A
tudós megjegyezte, csak olyan koronásokat tartalmaz a lista, melyeket
személyesen mért meg. Munkáját azonban sok adatközlő segíti, s ezen információk
alapján járja az országot. Hozzátette, van egy „kemény mag”, akikkel a faóriások
kutatása okán alakult ki kapcsolat. Valamint a modern technikai eszközök is
hasznára vannak, a GPS, az internet csakúgy, mint például a védettségi listák.
De meglepetésekre, új fák felfedezésére így is lehet számítani.
A fotókkal és számadatokkal gazdagon illusztrált előadás során zalai büszkeségek
is bemutatásra kerültek. Így többek között a baki kocsányos tölgy, mely 760
centiméteres körméretével sokáig országos elsőséget élvezett, azonban az
egyébként jó állapotban lévő idős fa két éve nem mutat növekedést, így egy
bogdásai társa második helyre szorította. (Becsehely/Borsfa határában is van egy
631 cm körméretű). Szóba került a mérési nehézség. Pósfai György
azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a föld és 1 méter 30 centiméteres magasság
között veszi alapul a legkisebb körméretet, s időnként visszaméri a fákat,
figyelve azok növekedését. Azonban például egy kéregdarab leesése is
befolyásolhatja az eredményt. Legegyenletesebb növekedésűnek a platánokat ítéli,
évi közel 5 centiméteres növekedéssel (Körmenden 15 éve folyamatosan mért adat).
Hozzátette, a klímaváltozás sok nagyméretű fát visszaszorít, így a bükköket,
ezért várhatóan a platánok lesznek néhány év múlva Magyarország legnagyobb fái.
Egyébként jelenleg az abszolút csúcstartó egy gemenci fekete nyár 12 méteres
körmérettel, de Vindornyalak is büszkélkedhet egy ilyen 10 méteres átmérőjű
látványos növénynyel. A legnagyobb vadcseresznyék a Bakonyban találhatók, de egy
zalaszántói cseresznyefa is eléri már a 420 centiméteres átmérőt. A fűzek a
Duna-szigeten nőnek a legnagyobbra, míg a mamut és nordmann fenyő Szombathelynél.
A szelídgesztenye-csúcstartó szintén zalai, a híressé vált nagykutasi (838 cm),
illetve Boncodföldén is található egy szép példány (728 cm).
Szóba került a fakor meghatározásának bizonytalansága, melyet inkább csak
saccolni lehet. Az előadó tapasztalatai szerint általában kétszeresen
túlbecsülik a fák korát. A szelídgesztenyék között fordulnak elő a legöregebbek,
akár 400 évesek is, így a surdi 761 centiméteres átmérőjű is valószínűsíthetően
ennyi idős.
További érdekességként elhangzott még, hogy a legméretesebb császárfa
Balatonbogláron található, akác pedig az őshazait meghazudtoló mérettel (630 cm
átmérő) Bábolnán. Pakson nőtt a legnagyobb fűzfa. Zsennyén volt a legnagyobb
tölgyfa (980 cm), mely 2006-ban összeroskadt, és napfényre került titka, azaz
egy lusta postás kézbesítetlen levelei.
Az előadásra az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja
meghívására került sor.
Völgyi Miklós és Vollein Ferenc. |
Olasz tanulmányút, balatoni szerelem
n „Balatoni Tündérország” címmel jubileumi tárlatra várja az érdeklődőket Vollein Ferenc fiatal festőművész. A Balaton-parton élő ifjú tehetség 18. születésnapja alkalmából állított ki Zalaegerszegen, ahol gyerekkorának egy részét töltötte, s amely város az első bemutatkozásának helyszíne volt. A 35. önálló tárlatán figyelhetjük meg fejlődésének újabb állomását, a legutóbb készült 40 festményén keresztül, mely a mai modern olasz festészettel rokon vonásokat mutat.
– B. K. –
A köszöntőbeszédek során többször elhangzott Vollein Ferenc
festőművész méltatása. Bár munkássága révén jogos a titulus, nekünk, akik
kisgyermek kora óta figyeljük fejlődését, s mutattuk be több alkalommal az
olvasóknak is ezt a csodát, mégiscsak Ferike marad. S talán nem sértő ez, hiszen
személyisége inkább ezt a közvetlen hangnemet váltja ki.
De attól még tény marad, a legjelentősebb gyűjteményekben állják meg a helyüket
alkotásai, akár Magyarországon (Völgyi–Skonda Kortárs Gyűjtemény, Vaszari Villa
és Galéria), akár külföldön (Vatikáni Múzeum Gyűjtemény, Japán Gyermekművészeti
Múzeum). S hogy ilyen ifjan 100 alkotást készített már, önálló és
társkiállítóként jelentős. Nemzetközi és hazai pályázatokon sorra babérokat
aratott, a Nemzet Ifjú Tehetségeiért pályázat ösztöndíjasa, évekkel ezelőtt
jegyezték már Kapolcson, mint önálló kiállítót, illusztációkat készített vershez,
meséhez, könyvhöz. Több kiadvány mutatja be munkásságát. Egyházi személyek kérik
fel tárlatra, telt házas kiállításokat tudhat magáénak az egész Dunántúlon és
Budapesten. Fejlődését jelentős magyar művészek, alapítványok segítették,
támogatták, (köztük Zalaegerszeg város ösztöndíjasa is volt). Audencián járt a
pápánál, felkéréseket kap nemcsak kiállításokra, hanem alkotásokat is rendelnek
tőle. Jelen kiállításmegnyitón is kapott felkérést, s úgy tűnik, újabb
bemutatkozóhelye Távol-Keleten lesz.
Mi lehet az ilyen ifjan elért nagy sikerek után a cél? Ferike egyszerűen csak
azt feleli, festeni szeretne. Pályája szép ívéért a legtöbbet édesapjának,
Vollein Józsefnek köszönhet, aki folyamatosan támogatja, csúnya
szóval menedzseli őt, és biztosítja többek között, hogy jelenleg Várpalotán,
magán művészeti iskolában képezheti magát.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben március 10-ig látható tárlat
többségében szakrális témákat mutat be. De a közelmúltbeli itáliai tanulmányút
ihlette toszkán képsorozat is látható. Nem marad ki a sorból az örök szerelem, a
Balaton, néhány monda ihlette alkotás, legújabb vonásként táncosnő-képek,
illetve a Völgyi– Skonda házaspár felkérésére készített Szárnyasoltár. S fotók
idézik fel a nagy büszkeséget, I. Ferenc pápával való találkozást, mely
audiencián való részvételt is magában foglalt.
A megnyitón köszöntőt mondott Sümegi László önkormányzati
képviselő, a város nevében s a városi kollégium vezetőjeként is, hiszen anno, a
10 éves Ferike első tárlata itt kapott helyet 2009-ben. Méltatást fogalmazott
meg Szemes Péter esztéta, mentorként, illetve Skonda Mária,
a kortárs gyűjtemény egyik tulajdonosa. A számos érdeklődő között díszvendégként,
barátként volt jelen Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas
keramikusművész.