Hobbi a faóriások gyűjtése? Ferike csak festeni szeretne    

Hobbi a faóriások gyűjtése?

Telt házas előadások a göcseji múzeumban

n Magyarország óriás fáit (legalább 6 méteres körgyűrűméret) és nagy fáit gyűjti szisztematikusan 17 éve dr. Pósfai György biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intézetének igazgatója.

– B. K. –

A Göcseji Múzeumban tartott előadást e témában, mely rengeteg érdeklődőt vonzott. Elhangzott, az országban Délnyugat-Dunántúl büszkélkedhet a legtöbb nagy fával, így számos zalai példa is bemutatásra került.
Az előadó felmérési eredményeit 2005-ben kiadott könyvében publikálta, illetve honlapján folyamatosan frissíti az adatokat. Ez utóbbi közel 2500 magyarországi óriás és nagy fát mutat be, elérhetőség, mért adatok és fotó megadásával. A tudós megjegyezte, csak olyan koronásokat tartalmaz a lista, melyeket személyesen mért meg. Munkáját azonban sok adatközlő segíti, s ezen információk alapján járja az országot. Hozzátette, van egy „kemény mag”, akikkel a faóriások kutatása okán alakult ki kapcsolat. Valamint a modern technikai eszközök is hasznára vannak, a GPS, az internet csakúgy, mint például a védettségi listák. De meglepetésekre, új fák felfedezésére így is lehet számítani.
A fotókkal és számadatokkal gazdagon illusztrált előadás során zalai büszkeségek is bemutatásra kerültek. Így többek között a baki kocsányos tölgy, mely 760 centiméteres körméretével sokáig országos elsőséget élvezett, azonban az egyébként jó állapotban lévő idős fa két éve nem mutat növekedést, így egy bogdásai társa második helyre szorította. (Becsehely/Borsfa határában is van egy 631 cm körméretű). Szóba került a mérési nehézség. Pósfai György azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a föld és 1 méter 30 centiméteres magasság között veszi alapul a legkisebb körméretet, s időnként visszaméri a fákat, figyelve azok növekedését. Azonban például egy kéregdarab leesése is befolyásolhatja az eredményt. Legegyenletesebb növekedésűnek a platánokat ítéli, évi közel 5 centiméteres növekedéssel (Körmenden 15 éve folyamatosan mért adat). Hozzátette, a klímaváltozás sok nagyméretű fát visszaszorít, így a bükköket, ezért várhatóan a platánok lesznek néhány év múlva Magyarország legnagyobb fái.
Egyébként jelenleg az abszolút csúcstartó egy gemenci fekete nyár 12 méteres körmérettel, de Vindornyalak is büszkélkedhet egy ilyen 10 méteres átmérőjű látványos növénynyel. A legnagyobb vadcseresznyék a Bakonyban találhatók, de egy zalaszántói cseresznyefa is eléri már a 420 centiméteres átmérőt. A fűzek a Duna-szigeten nőnek a legnagyobbra, míg a mamut és nordmann fenyő Szombathelynél. A szelídgesztenye-csúcstartó szintén zalai, a híressé vált nagykutasi (838 cm), illetve Boncodföldén is található egy szép példány (728 cm).
Szóba került a fakor meghatározásának bizonytalansága, melyet inkább csak saccolni lehet. Az előadó tapasztalatai szerint általában kétszeresen túlbecsülik a fák korát. A szelídgesztenyék között fordulnak elő a legöregebbek, akár 400 évesek is, így a surdi 761 centiméteres átmérőjű is valószínűsíthetően ennyi idős.
További érdekességként elhangzott még, hogy a legméretesebb császárfa Balatonbogláron található, akác pedig az őshazait meghazudtoló mérettel (630 cm átmérő) Bábolnán. Pakson nőtt a legnagyobb fűzfa. Zsennyén volt a legnagyobb tölgyfa (980 cm), mely 2006-ban összeroskadt, és napfényre került titka, azaz egy lusta postás kézbesítetlen levelei.
Az előadásra az Országos Erdészeti Egyesület Zalaegerszegi Helyi Csoportja meghívására került sor.

 

 

vissza az elejére


                                                                                          Ferike csak festeni szeretne

                            Völgyi Miklós és Vollein Ferenc.

                         Olasz tanulmányút, balatoni szerelem

n „Balatoni Tündérország” címmel jubileumi tárlatra várja az érdeklődőket Vollein Ferenc fiatal festőművész. A Balaton-parton élő ifjú tehetség 18. születésnapja alkalmából állított ki Zalaegerszegen, ahol gyerekkorának egy részét töltötte, s amely város az első bemutatkozásának helyszíne volt. A 35. önálló tárlatán figyelhetjük meg fejlődésének újabb állomását, a legutóbb készült 40 festményén keresztül, mely a mai modern olasz festészettel rokon vonásokat mutat.

– B. K. –

A köszöntőbeszédek során többször elhangzott Vollein Ferenc festőművész méltatása. Bár munkássága révén jogos a titulus, nekünk, akik kisgyermek kora óta figyeljük fejlődését, s mutattuk be több alkalommal az olvasóknak is ezt a csodát, mégiscsak Ferike marad. S talán nem sértő ez, hiszen személyisége inkább ezt a közvetlen hangnemet váltja ki.
De attól még tény marad, a legjelentősebb gyűjteményekben állják meg a helyüket alkotásai, akár Magyarországon (Völgyi–Skonda Kortárs Gyűjtemény, Vaszari Villa és Galéria), akár külföldön (Vatikáni Múzeum Gyűjtemény, Japán Gyermekművészeti Múzeum). S hogy ilyen ifjan 100 alkotást készített már, önálló és társkiállítóként jelentős. Nemzetközi és hazai pályázatokon sorra babérokat aratott, a Nemzet Ifjú Tehetségeiért pályázat ösztöndíjasa, évekkel ezelőtt jegyezték már Kapolcson, mint önálló kiállítót, illusztációkat készített vershez, meséhez, könyvhöz. Több kiadvány mutatja be munkásságát. Egyházi személyek kérik fel tárlatra, telt házas kiállításokat tudhat magáénak az egész Dunántúlon és Budapesten. Fejlődését jelentős magyar művészek, alapítványok segítették, támogatták, (köztük Zalaegerszeg város ösztöndíjasa is volt). Audencián járt a pápánál, felkéréseket kap nemcsak kiállításokra, hanem alkotásokat is rendelnek tőle. Jelen kiállításmegnyitón is kapott felkérést, s úgy tűnik, újabb bemutatkozóhelye Távol-Keleten lesz.
Mi lehet az ilyen ifjan elért nagy sikerek után a cél? Ferike egyszerűen csak azt feleli, festeni szeretne. Pályája szép ívéért a legtöbbet édesapjának, Vollein Józsefnek köszönhet, aki folyamatosan támogatja, csúnya szóval menedzseli őt, és biztosítja többek között, hogy jelenleg Várpalotán, magán művészeti iskolában képezheti magát.
A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben március 10-ig látható tárlat többségében szakrális témákat mutat be. De a közelmúltbeli itáliai tanulmányút ihlette toszkán képsorozat is látható. Nem marad ki a sorból az örök szerelem, a Balaton, néhány monda ihlette alkotás, legújabb vonásként táncosnő-képek, illetve a Völgyi– Skonda házaspár felkérésére készített Szárnyasoltár. S fotók idézik fel a nagy büszkeséget, I. Ferenc pápával való találkozást, mely audiencián való részvételt is magában foglalt.
A megnyitón köszöntőt mondott Sümegi László önkormányzati képviselő, a város nevében s a városi kollégium vezetőjeként is, hiszen anno, a 10 éves Ferike első tárlata itt kapott helyet 2009-ben. Méltatást fogalmazott meg Szemes Péter esztéta, mentorként, illetve Skonda Mária, a kortárs gyűjtemény egyik tulajdonosa. A számos érdeklődő között díszvendégként, barátként volt jelen Németh János Kossuth- és Munkácsy-díjas keramikusművész.

 

 

vissza az elejére