Éjszakai csetelés okos városról, színről, párbeszédről

Interjú bálizs andrejjel, zalaegerszeg főépítészével

n Február elsejétől új főépítésze van a városnak. Az Éjszakai csetelés-sorozat vendége ezúttal Bálizs Andrej volt. A főépítész a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki Karának Alkalmazott Művészeti Intézetébe járt, dolgozott tervezőirodáknak, de a hivatali munka sem újdonság számára. Pánczél Petra újságíró, szerkesztő nemcsak tervekről, hanem színekről, kontrasztokról és a nyírfa nedvéről is beszélgetett vele.

Pánczél Petra: A városban emlékeim szerint a Madách utcai „pixeles házak” kapcsán ismerték meg a neved. Hogyan emlékszel vissza erre? Honnan jött az ötlet akkor?
Bálizs Andrej: Jó emlékkel gondolok vissza a folyamatra. Nem volt nagy „evolúciója” a tervnek. Az erkélyen tettem-vettem, és a szomszéd ház falán a vakolat repedéseire lettem figyelmes. Ez kirajzolt egy olyan rasztert, ami az esetlegességről és a szerkesztésről szólt – számomra. Innen csak apró lépés volt, hogy a „camouflage” a tízemeletes házon megvalósuljon. A lakóközösség elfogadta (kis többséggel), aminek örültem, hiszen itt lakom.

P. P.: Azóta már a hivatali munka sem idegen tőled. Nagykanizsai építéshatósági osztály, aztán kormányhivatal...
B. A.: Az előbbi csak egy fél éves munka volt, amit a tapasztalatszerzés miatt tartok ma is fontosnak. Aztán kormányablak-tervezés jött, ami egy másfél éves kanyar volt. Utána egy újabb másfél évig a járási hivatalnál dolgoztam, onnan kerültem bő egy hónapja az önkormányzathoz.
P. P.: Van meghatározó stílus az életedben, már ami az építészetet illeti, és ami a főépítészi munkára is kihathat?
B. A.: Stílus terén inspiráló volt számomra az egyetemi légkör: építészetileg is változatos volt – még a kollégiumi épületek is külön korszakokat képviseltek – és egy természetvédelmi területen található a campus. Konkrétumot nehéz mondani, mert a stílusokkal most az a helyzet, hogy építészeti léptékben drágák.
P. P.: Bővebben?
B. A.: A mostani építészet a legtöbbször főleg kompromisszumokról szól, mert szűkösek az anyagi lehetőségek. Szerintem egy építésznek mindig a környezethez kell igazodnia, és ebbe beletartozik a financiális rész is. Nem jó, ha valaki nagyon ragaszkodik az álmaihoz, mert ha végül mégsem sikerül azt megvalósítani, az nagyon fájó, elkeserítő dolog. Tapasztalatból tudom. De izgalmas feladatoknak azért szívesen állok elébe!
P. P.: A város főépítészének lenni elég izgalmas felkérés volt?
B. A.: Igen, hiszen sok új dolog készül, szabályozások éppúgy, mint projektek. Például új Településképi Arculati Kézikönyve lesz a városnak egy kormányrendelet értelmében. Ennek előkészületi munkái zajlanak éppen egy ütemtervnek megfelelően. Ez egy „műfaj” lesz az építés szabályozásában. Én is kíváncsian várom a végeredményt.
P. P.: Akkor még nem lehet tudni, hogy milyen lehetőségei lesznek az önkormányzatnak az új szabályozással?
B. A.: De, azért már látszanak a körvonalak. Például bekerül a reklámfelületek szabályozása, de a színeké is, ha ezt szükségesnek látjuk. Ezenkívül utcabútorokról, buszmegállókról, szeméttárolókról is rendelkezhet majd az új jogszabály. Persze mindezt „társadalmasítani” kell. Különböző fórumokon szólítjuk majd meg a város lakóit.
P. P.: Vagyis intenzívebb lesz a párbeszéd az itt élők és az önkormányzat között?
B. A.: Igen, az új partnerségi rendelet hatályba lépése után megnyílik ez a csatorna is. Szükségesnek érzem. Bár sok esetben biztos nem lesz egyszerű összefésülni a különböző véleményeket. De ez is egy kihívás, egy szép feladat. Főépítészként egyébként legfőbb feladatomnak azt tekintem, hogy a készülő projektek jó formanyelvvel fogalmazódjanak meg. Ami szintén párbeszéd során formálódik.
P. P.: Milyen beruházások várhatók Zalaegerszegen a jövőben, amihez kell a „jó formanyelv”?
B. A.: A Mindszenty Zarándokközpont izgalmas lesz, szép terekkel, modern vonalvezetéssel. Újraépül az uszoda is, 50 méteres versenymedencével és rengeteg kiegészítő funkcióval. Aztán ott vannak a sportcsarnok és az Alsóerdő fejlesztésének tervei is, hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki. De a Vizslapark is nagy változások előtt áll. Viszont türelemmel kell lennünk a beruházásokat illetően, mivel több projekt fogja fedni egymást időben. Ugyanakkor, ha minden jól megy, ez az elkövetkezendő pár év történelmi lesz a város életében!
P. P.: A Mindszenty-központ terveit már most sok kritika érte amiatt, hogy nem illik a történelmi környezetbe.
B. A.: Azt azért be kell látni, hogy napjainkban már nem lenne hiteles hasonló stílusban építkezni, mint amilyen a Göcseji Múzeum, vagy a környező régi épületek. Ilyenkor egy építész a kontraszt adta lehetőségekhez tud nyúlni. De megjegyzem: még nem „kérgesedett ki a homlokzat”, vagyis nincs végleges terv. Kompromisszumra törekszünk, egyeztetjük az álláspontokat, természetesen javító szándékkal. Felelősséget érzek azért, ami megépítésre kerül. Próbálok a tartósság, célszerűség, szépség jelszavak mentén dolgozni.
P. P.: Az előbb szóba kerültek a színek. Úgy néz ki, hogy a sárga korszak után most a rózsaszín jön a városban. Lehet ezen változtatni?
B. A.: Alapból nincs bajom a rózsaszínnel. Persze a homlokzatszínezés más kérdés. A színekkel lehet takarni ezt-azt, de a formát nem.
P. P.: Ettől még lehetne változatosabb dolgokat kitalálni: minták, színátmenetek, több merészség...
B. A.: Persze. De ez is pénzkérdés. A merészség meg úgy látom, sokszor feszültséget okoz. Minden ember más-más ízlésű. Lehet, hogy lesznek majd színkódok, amit mankóként lehet használni. Még kiforróban van a dolog, hogy az új szabályozás mit enged majd e téren.
P. P.: Sokszor hallani mostanság okos városokról, meg fenntartható városokról. A 21. századi elképzelésekből mi lehet Zalaegerszegen realitás?
B. A.: Kulcsszavakat mondok: Smart City program, elektromos töltőállomások, freeWIFI!, okoskukák – még ha ez furán is hangzik.
P. P.: Ez utóbbi mit tud?
B. A.: Szenzorok vannak benne, így jelez az üzemeltető felé, ha már nem tudja tovább tömöríteni a szemetet.
P. P.: A közterekkel mi a helyzet? Hogy lehet élhetővé és egyszerre modernné tenni egy városi (közösségi) teret?
B. A.: A cél az, hogy zöldebb legyen a város. Ahová csak lehet, oda zöldet teszünk. Épületek teteje is szóba jöhet. Híve vagyok a zöldtetős megoldásoknak.
P. P.: Ha már zöld: hogy állsz a nyírfával, illetve annak nedvével? Csak azért kérdezem, mert nemrégiben létrehoztál egy Facebook-csoportot Virics People néven.
B. A.: Székelyföldön hívják a nyírfából kicsapolható nedvet viricsnek. Ez egy nagyon értékes ital. Viszont egy évben egyszer gyűjthető csak, és mindössze három hét áll ehhez rendelkezésre. Megtanultam a csapolás technikáját. Nagy dolgokra, eszközigényre nem kell gondolni: aksis fúró, tölcsér, PET palack, szívószál, madzag. Az utóbbi pár év alatt sikerült „megfertőznöm” pár embert is a környezetemben, nagy örömömre. Erre szerveztem most egy kampányt. Egyébként az érdeklődésem folyamatos a gyógynövények iránt. Így leltem rá négy-öt évvel ezelőtt a nyírfalére, mint a népi gyógyászat egyik legjobb nedűjére.
P. P.: Ha a nyírfa után azt mondom: bálna? Illetve Bálnás-ház? Éppen a városháza szomszédságában van. Lesz, aki egyszer kiszínezi az épület erkélyének bálnáit?
B. A.: Ez eredetileg Monok Balázs művésztanár ötlete volt, és azóta is szimpatikus gondolatnak tartom. Már az előbb beszéltünk a kontrasztról. Hát, a városháza mellett ez pont jól működne: játékossággal kompenzálni annak szürkeségét. Amúgy magára a városháza épületére is ráférne a felújítás, elképzelések vannak is, de egyelőre nincs forrás. Több ilyen pontszerű fejlesztés a belvárosban kihathatna a környezetre, a város szövetére is.

vissza az elejére

Kiállítás a Móriczban

Művészet volt adysok szemszögéből

n Egy rendhagyó osztálytalálkozó keretében tizenhárom volt adys diák több mint száz alkotásából nyílt tárlat a Móricz Galériában. A 2008-ban érettségizett fiatalokat az inspirálta a bemutatkozásra, hogy az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola tavaly ünnepelte a falai közt zajló művészetoktatás 25. évfordulóját.

– A. L. –

De ez nem volt az egyedüli szándékuk, mint az Pap Eszter, a Kieselbach Galéria munkatársának köszöntőjéből kiderült. Úgy fogalmazott: kétségtelen, hogy Nyugat-Magyarország legjobb művésztanárai oktatták őket, amiért köszönet, de az iskola közege, az egy adott irányú fejlődés szorgalmazása sok szempontból megbéklyózta őket. Most olyan művészek alkotásai láthatók, akik minden jót, amit az Adytól kaptak, megőriztek saját világukban, ugyanakkor megszabadultak a művészetet csak ötös osztályozási rendszerben minősítő értékeléstől – fogalmazott. Kiállításukat a művészet alkotó folyamatának szabadsága jegyzi, a művészet sokszínűsége mindegyikőjük szemszögéből. A 13 művész 13 stílust vonultat fel grafikán, festészeten, tetováláson, fotózáson, kerámiázáson és szobrászaton át.Tavaly a művészeti oktatás 25. évfordulóján nyílt egy kiállítás a Zsinagógában, melyen olyan volt adys diákok mutatkoztak be, akik a felsőfokú képzéseket követően művészeti pályákon helyezkedtek el – mondta érdeklődésünkre Preisinger Évi rendezvényszervező, a Szemszögek kiállítás kurátora. Ekkor gondolta azt, hogy azoknak is lehetne szervezni egy kiállítást, akik ugyan civil pályát választottak, de folyamatosan alkotnak 2008 óta. Ötletéből egy mini osztálytalálkozó született. A 31 főből 15–16 fő, aki a mai napig alkot, közülük 13-an mutatkoznak be a kiállításon. Kihívást jelentett a távolság, hiszen az érettségit követően nagyon szétszéledtek az országban, vannak, akik külföldön élnek, ezért is öröm, hogy ennyien vállalkoztak a feladatra.
Nagyon feldobta az ötlet, fűzte hozzá Mező Máté Márton keramikus, aki rendszeresen szervez alkotótáborokat Almásházán, valamint kézművesvásárokat megyeszerte. Mint mondta, tanárként kötelességének érzi, hogy továbbadja a már szinte elfeledett kézműves-mesterségek tudásanyagát a következő generációknak. A művészet, úgy tűnik, egyre kevesebb nyilvánosságot kap, ezzel a kiállítással éppen ezért az is a céljuk, hogy az érdeklődést újra felkeltsék a kézzel való alkotás sokszínűsége iránt. Így ennek a kezdeményezésnek is lesz folytatása.
Valóban sokszínű alkotók, fogalmazott érdeklődésünkre Czigány László. Az Ady alapfokú művészeti iskola és gimnázium igazgatója hozzáfűzte: büszkék minden volt diákjukra, most különösen a jelenlévőkre, akik azóta is alkotnak, bár többségük nem hivatásos művész, mégis életre hívták ezt a tárlatot.
Az április 14-ig látogatható kiállítást önköltséges alapon szervezték meg a fiatalok, a helyet a Zalai Építők Móricz Zsigmond Művelődési Egyesülete ajánlotta fel. A most még unikumnak számító tárlatból hagyományt szeretnének teremteni, így jövőre is kiállítanak, de már támogatókban bízva.

vissza az elejére

A mandulaágat tartó nőalak kalandjai

Felszabadulás helyett szabadság – szimbólumváltás a téren

n „Állapota veszélyes, ezért teljes egészében elbontandó”. Emiatt a statikusi szakvélemény miatt távolították el a közelmúltban a Bajcsy-Zsilinszky téri Felszabadulási emlékművet.

– pP –

Mikus Sándor szobrászművész – eredetileg Nő mandulaággal című – alkotása 1955-ben, a felszabadulás 10. évfordulójának emlékére került a vasútállomással szemközti térre. Az emlékmű sorsa a politikai változások miatt kissé kalandosra sikerült. 1956 októberében a zalaegerszegi tüntetők ledöntötték a szovjet megszállás egyik emblematikus jelképének számító domborművet. Hosszú hónapokig csak a romos talapzata látszott. Fél évvel később azonban a hatalom újra visszaállította az alkotást.
1991 nyarán, a szovjet csapatok kivonulásának alkalmából a „Felszabadulásunk emlékére 1945” felirat kiegészült az 1991-es évszámmal is. Az ünnepségen Csurka István országgyűlési képviselő, az MDF akkori alelnöke mondott beszédet. Az emlékmű szimbolikus szerepe, szellemi értéke az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent. Az alkotásra kevesebb figyelem hárult, állaga is fokozatosan romlott.
Mint azt Balaicz Zoltán polgármester érdeklődésünkre elmondta: az állagromlás már évek óta jól látszott, és többen fel is hívták rá a figyelmet. Tavaly emiatt kért a város statikai véleményt, mely életveszélyesnek minősítette az emlékművet. A szakvélemény szerint a külső, műkőből készült elemek anyagukban teljesen tönkrementek, s ez a falazott réteg, több centiméter szélesen el is vált a belső, beton anyagtól. Emiatt a konstrukció „állékonysága nem garantálható”. A statikus ezért bontást javasolt. Ez február végén megtörtént.
A polgármester elárulta: az eltávolításakor egy különlegességre bukkantak. Az emlékmű hátoldalának belső felén egy jól olvasható feliratra leltek, melyről eddig senki nem tudott. Petőfi Sándor Élet vagy halál című versének kezdő sorait („A Kárpátoktul le az Al-Dunáig Egy bősz üvöltés, egy vad zivatar! Szétszórt hajával, véres homlokával Áll a viharban maga a magyar.”) véste oda valaki. Vélhetően az 1957-es visszaállítás előtt, az októberi események mementójaként. Jelenleg vizsgálják, hogy a titkos felirat mikor és hogyan került az emlékműre, ennek eredményeiről majd később tájékoztatják a közvéleményt.
A dombormű és a hátoldali felirat most az egyik kőfaragó cég telephelyén van. Az emlékmű többi része a bontás során megsemmisült, szétporladt. A virágzó mandulaágat tartó nőalak visszakerül majd a vasútállomással szemközti térre, ám mint a szabadság emlékműve. A tervek szerint többek között egy Kossuth Lajos-idézet szerepel majd rajta, valamint a magyarság szabadságért vívott küzdelmeinek jeles dátumai (1703–1711; 1848–49; 1945; 1956; 1989).
Az emlékmű környezetét hamarosan a Városgazdálkodási Kft. munkatársai rendezik, parkosítják.

vissza az elejére

Könyvvásár

n A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban az állományból kivont könyvek kerülnek árusításra: március 24-én pénteken 10.00–17.00 óráig, március 25-én szombaton 8.30-tól 12 óráig. A dokumentumok ára: 200 Ft/darab.
                                                                                                                                        * * *
A könyvtár, az Apáczai-tagkönyvtárral és a Hobbi Fotós Klubbal közösen „Egerszegi emlék – a Kertváros régen és most” címmel fotókiállítást tervez. Várják épületekről, eseményekről, személyekről, azok életéről készült fotókat, melyek kertvárosi kötődésűek.
A képek formátuma: jpg, színes és monokróm képek egyaránt szerepelhetnek, mérettől függetlenül. Beadási határidő: április 21. Érdeklődni: 92/314-866.

vissza az elejére