Címlap

Szabadság és megújulás

1848 mához szóló üzenete

n Tiszteljük a bátrakat, akik olyan Magyarországról álmodtak, mely nem idegen hatalmaknak alárendelt, hanem független és önálló nemzet – hangsúlyozta dr. Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, kormánybiztos a Csány László téren tartott március 15-i ünnepségen.

– AL –

– Ha csak ránézünk a mögöttem álló szoborcsoportra, akkor se kizárólag Csány Lászlóra emlékezzünk, hanem a talapzaton álló „ismeretlenekre” is: a rohamra induló '48-as katonákra vagy a családjától búcsúzó honvédújoncokra is. A csatákban ott volt szinte minden település szülötte, akik életüket kockáztatták a nemzetért. Zalából összesen 158 honvédtiszt harcolt azért, hogy a rabság helyett a szabadság legyen a magyaroké – mondta.
1848-ban is lélegzet-visszafojtva figyelte a világ a magyarok küzdelmét. Tiszta lapokkal játszottunk, pont úgy, ahogyan most is. Azt szeretnénk, ha Magyarország továbbra is a magyaroké, Európa az európaiaké lenne. Azt szeretnénk, ha Európa képes lenne megvédeni kultúráját, közösségeit, és biztonságban élhetnénk – emelte ki.
Az államtitkár úgy vélekedett, 1848 a reformok, a megújulás mellett az innovációról is szólt – hozzátéve azt –, hogy innováció, óriási változás és fejlődés kapujában áll Zalaegerszeg, nem csak Európa, hanem a világ élvonalában járó országok is figyelik mindazt a fejlesztést, mely az idei évet és a következő néhány esztendőt is meghatározza. Tudásunk és tehetségünk koncentrálódik most ide a városba a vezető nélküli járművek tesztpályájának építése kapcsán – hangsúlyozta végül.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott zalaegerszegi megemlékezés hagyományosan szentmisével kezdődött a Mária Magdolna plébániatemplomban, melyet követően a Deák Ferenc szobránál Szilasi Gábor, az Új Nemzedék Közösségi Tér szakmai vezetője mondott ünnepi beszédet. Az emlékezők a Kossuth Lajos utcán vonultak Csány László szobrához, ahol mások mellett koszorút helyezett el Balaicz Zoltán polgármester, Gecse Péter, Tolvaj Márta, Vadvári Tibor alpolgármesterek és Kovács Gábor címzetes főjegyző.

vissza az elejére

Műteremlakás-állapotok

Szellemi pezsgést hoztak – ma felújításra szorulnak

n A hatvanas-hetvenes években több műteremlakás is épült Zalaegerszegen azzal a céllal, hogy képzőművészeket vonzzanak a városba, fellendítve így a helyi kulturális, művészeti életet. Többek között Fischer György szobrászművész, Gácsi Mihály grafikus, Palicz József festőművész, Szabolcs Péter szobrászművész is ennek a „programnak” a részeként vált zalaegerszegi alkotóvá.

– pánczélPetra –

A műteremlakások akkor modernek és tágasak voltak; ahhoz képest főleg, hogy sok művész addig csak lakótelepi lakásának valamelyik – arra nem feltétlenül alkalmas – helyiségében tudott dolgozni. Jó néhány évtized eltelt azóta: a bérlők cserélődtek, a lakások amortizálódtak; van, amelyik jobban, van, amelyik kevésbé.
Az ott élő vagy alkotó művészek szerint sok a beázás, elöregedtek a nyílászárók, és a fűtési rendszer sem mindig a legkorszerűbb. Többek között annak próbáltunk utánajárni, hogy milyen lehetőségek vannak a felújításra.
Jelenleg nyolc műteremlakás van a városban: négy a Báthory utcában, egy a Kazinczy, három pedig a Tüttőssy utcában. A legkisebbek 34 négyzetméteresek, a legnagyobb pedig 107 négyzetméter – válaszolta érdeklődésünkre Gecse Péter alpolgármester. A Báthory utcában lévők – melyek a legrégebbiek közül valók – a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) tulajdonában vannak, övék a pályáztatási, illetve a bérlőjelölési jog. Hozzájuk kell fordulni akkor is, ha felújításra van szükség. A MANK engedélyével viszont az önkormányzat is adhat támogatást rekonstrukcióra.
Az alpolgármester hozzátette: ez több esetben meg is történt, annál is inkább, mert tényleg vannak rossz állapotban lévők közöttük, főleg a Báthory utcában. Itt nemrégiben sor került az egyik lakás felújítására: Fischer György néhai műtermét a Lendváról érkezett Pál Katja festőművész vehette birtokba. Az előző években pedig az önkormányzati fenntartású Tüttőssy utcai műtermek esetében is történt felújítás. Ezek egyébként a legkisebbek; mindössze 34 négyzetméter alapterületű, tetőtéri lakásokról van szó.
Kérdésünkre, hogy a város a jövőben tervezi-e bővíteni a műtermek számát, Gecse Péter azt felelte, hogy egyelőre nem, hiszen a meglévőkkel is van tennivaló. A város anyagi lehetőségeihez képest igyekszik forrásokat találni a felújításra. A lakások számának bővítése helyett inkább az értékek megőrzésére, a mostaniak korszerűsítésére próbálnak koncentrálni.Bíznak abban is, hogy lesz állami forrás a rekonstrukcióra.
A páterdombi műtermeket annak idején úgy alakították ki, hogy minden művészeti műfajnak megfeleljenek. Nem egyformák, van alacsonyabb és magasabb belmagasságú is közöttük. Az első bérlői a ’60-as évek végén Németh János keramikusművész és Dús László festőművész voltak – idézte fel a kezdeteket Szabolcs Péter. A szobrászművész nem az első körben felépített – három lakásból álló, családi ház jellegű – műterem egyikét, hanem a szomszédban később felépített ingatlant vette birtokba 1976-ban. Mint meséli, addig a landorhegyi lakásuk nagyszobája volt a műterme, ami nem volt túl komfortos alkotóhely. Szerinte akkoriban nagyon jó kezdeményezés volt a műteremlakás-építés. Azt viszont sajnálja, hogy állaguk mára meglehetősen leromlott. Emiatt például néhány éve kiköltöztette alkotói rezidenciáját Csatárba.
A Báthory utcai lakások kezdetben többször is gazdát cseréltek. Dús László az Egyesült Államokba költözött, helyére Palicz József festőművész érkezett, majd Fischer György, de itt alkotott Gácsi Mihály grafikusművész is. Németh János afféle „őslakosnak” tekinthető, hiszen a kezdetektől itt él, bár egyszer az egyik műteremből átköltözött a másikba. Nemrégiben pedig a Lendváról érkezett Pál Katja festőművész, a D'Clinic Studios rezidenciaprogram vezetője nyerte el az egykori Fischer-lakás bérleményének jogát.
Kustos Lajos egykori tanácselnök kulturális életet fejlesztő projektje volt a műteremlakás-építés, ami egy rettentő fontos és máig ható döntés volt akkoriban – mondta érdeklődésünkre dr. Kostyál László művészettörténész. A néhai tanácselnököt lehet szeretni, nem szeretni, de tény: sok olyan folyamatot indított el, ami pezsdítően hatott Zalaegerszeg művészeti és szellemi életére. Ilyen volt az a törekvése is, hogy igyekezett minél több művészt hívni a városba.
A lakásokhoz pályáztatás útján lehet hozzájutni, a MANK tulajdonában lévő műtermek esetében minden olyan alkotóművész pályázhat, aki igazolhatóan művészeti tevékenységet tud felmutatni. Bérleti díjat, közüzemi költségeket a művészeknek kell fizetniük, a MANK pedig a bérlői jogviszony ideje alatt kiállítást is rendezhet az alkotók műveiből. Ami az önkormányzati műteremlakásokat illeti: ide a városban élő vagy alkotó művészek pályázhatnak, akinek tevékenysége műteremhez kötött és megfelelő referenciaanyagot nyújtanak be. Itt is bérleti díjat és rezsit kell fizetniük az alkotóknak.
A nyolc műteremlakásból jelenleg egy üres, illetve vannak olyanok, akik bár bérleti jogviszonnyal rendelkezek, de nem, vagy csak alkalmanként használják az ingatlant. Gecse Péter szerint ilyen esetben addig nem sokat tehet a város, amíg a szerződésbe foglalt költségeket rendszeresen befizetik a bérlők.

vissza az elejére

Szakmai nap

Előadás bartókra emlékezve

n Tavaly kiírt pályázati lehetőséggel élve Bartók Bélát állította fókuszba a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény hagyományos tavaszi szakmai programja.

– b. k. –

A neves magyar zeneszerzőről születési évfordulójához (március 25.) közeledve több rendezvénynyel emlékeztek meg.
– Országos felhívást tett közzé tavaly év végén a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége, mely Bartók születésének 135. évfordulója alkalmából ajánlott többféle támogatott, megemlékező programlehetőséget. Ebből a „Bartók-maratonból” mi koncertsorozatot és szakmai előadást választottunk – ismertette Győrffyné Könczöl Tímea, a zeneiskola igazgatója.
– Gyerekeknek és felnőtteknek szóltak a rendezvények. Március
6-án zongorakurzust és koncertet tartott Király Csaba Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Egyébként is minden évben van szakmai napunk és most adta magát a lehetőség, hogy a zongoristáké legyen ez a nap, melyet anyagilag támogatott a pályázat. Március 13-án pedig több mint 20 fiatal tanítvány által előadott koncertre került sor Bartók gyerekdarabjaiból válogatva.Végül március 14-én dr. Kovács Sándor zenetörténész tartott előadást Bartók zenekari műveiről. A sok humorral, személyes tapasztalatokkal tűzdelt előadás nagy élményt jelentett.
– Mennyire népszerűek Bartók darabjai?
– A gyerekművek nagyon azok, látszott, hogy örömmel játsszák a diákok. Ezek könnyen értelmezhetők, népdalra épülők. A felnőtteknek szóló művek már furcsább hangzásvilágúak, de mindenki találhat köztük kedvencet, főleg, ha ezt a dallam- és ritmusvilágot, zenei koncepciót már gyerekkorban megismertetjük.
A zeneiskolában ezentúl is gazdag lesz a tavaszi program, hiszen több megyei versenynek lesznek házigazdái, jótékonysági hangversenyre várják a közönséget, illetve áprilisban a művészetoktatás napján, figyelemfelhívó jelleggel adnak koncertet az intézményben működő zenekarok, énekkarok, kamaraegyüttesek, a közös muzsikálás élményét népszerűsítendő.

vissza az elejére