Fergeteges gála

Hatvanéves a zalai táncegyüttes

n Fennállásának és sikeres működésének 60 éves jubileumát ünnepelte nagyszabásúan a Zalai Táncegyüttes. A kétnapos program két helyszínen az egyesület sokszínű munkáját vitte színre, rengeteg érdeklődőnek szerezve kellemes időtöltést.

– B. K. –

„Szép piros hajnallal”, azaz mezőségi válogatással kezdődött a rendezvény a Keresztury VMK-ban. Majd csángó imákkal, anekdotákkal megtűzdelt gyimesi táncoké volt a főszerep. A két előadás szünetében pedig az egyesület elmúlt 60 évéből szemezgető, büszkélkedő, sok tárgyi emléket, elismeréseket, plakátokat, népviseleteket bemutató kiállítást nyitott meg Velkey Péter, az önkormányzat humánigazgatósági osztályának vezetője, úgyis mint a táncegyütteshez kötődő népzenész. Szintén ezen a helyszínen mutatták be azt a jubileumra megjelentetett könyvet, mely a hét ágból álló táncsoport elmúlt évtizedének főként képes illusztrációja. De rövid leírás is található benne a Zalai, a Fokla, a Szarkaláb, a Zalai Csüntök, a Kutyakölykök, a Zörömbölők és a Senior Táncegyüttesről. A programot táncház zárta, ahol a régi és jelenlegi táncosok együtt mulathattak a közönséggel.
A második nap egész napos rendezvényt jelentett a Hevesi Sándor Színházban. Délelőtt a Körtánc AMI gyerekcsoportok műsora került színre. Délután és este pedig két-, illetve háromrészes gálaműsor. Ez utóbbin került sor az idén alapított Orsovszky-emlékplakett átadására az alapítóknak és a kiemelkedő munkát végző tagoknak. Az estet köszöntő Balaicz Zoltán polgármester is részt vett a díjátadáson, majd a város nevében két elismerő oklevelet adott át a Zalai Táncegyüttesnek és Takács Mária (Taxi) koreográfusnak. Megemlítette, hogy az egyesület már kiérdemelte a Pro Urbe Zalaegerszegért díjat, mely a legmagasabb városi elismerés.
– Hatvan évvel ezelőtt voltak olyan zalai emberek, akiknek fontos volt egy álom valóraváltása, és ez az álom a hagyományaink, a népdal-, néptánckincsünk megőrzése volt – mondta a polgármester. – Sok táncosa volt az együttesnek és sok jó oktatója. Most csak hármat emelnék ki közülük. Soci, Taxi, Boxos. Soci, azaz Orsovszky István volt az együttes első koreográfusa, aki több évtizedes kemény munkával elérte, hogy az amatőr együttesből országosan is elismert csoport váljon. Taxi, azaz Takács Mária generációk egész sorát tanította. Boxos, azaz Varga János pedig 1992 óta, 25 éve vezeti az együttest, negyed évszázada szerez egyre több büszkeséget – mondta többek között Balaicz Zoltán.
A gálaműsor nyitányának Orsovszky Istán egyik legsikeresebb koreográfiáját választották, a „Köszöntőt”, az első rész fináléját pedig a mindenkinek legkedvesebb zalai néptánccsokor zárta. A Zalai Táncegyüttes élő bizonyítékát adta, hogy akár 4–5 estés produkció van a repertoárján, melyben a Kárpát-medencei tánckincs, a paraszti kultúra mellett ott vannak a táncszínházi elemek. A gálát is egy modern, kösztümös meglepetésprodukció zárta. A Szarkaláb Táncegyüttes, Takács Mária koreográfussal kiegészülve ezzel köszöntötte Varga Jánost, akit egyébként „BOXOS 25” rendszámú hintó várt a színház bejárata előtt.

vissza az elejére

Emléktábla Arany Jánosnak

n Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából avattak emléktáblát a 19. század jeles költőjének nevét viselő utcában. A tűzoltóság épületén elhelyezett alkotás illeszkedik abba a sorozatba, melyet még 2005-ben álmodott meg a Zalaegerszeg Kultúrájáért Közalapítvány (akkori nevén Millecentenáriumi Közalapítvány).

– pet –

Mint azt dr. Gyimesi Endre, az alapítvány kuratóriumának elnöke avatóbeszédében felidézte: 2005– 2010 között tizenhat emléktáblát helyeztek ki a város több pontján, egy-egy névadóra emlékezve. Az alkotásokat helyi szobrászművészek – Béres János, Farkas Ferenc, Szabolcs Péter – készítették. Vannak olyan domborművek, melyek valamely zalaegerszegi közéleti szereplőnek állítanak emléket (például Czobor Mátyás és Botfy Lajos egykori polgármesterekről is megemlékezik egy-egy tábla a róluk elnevezett utcákban), ám országosan ismert és elismert személyiségeknek is emléket állítottak (többek között Rákóczi Ferencnek, Batthyány Lajosnak).
Az elmúlt hat esztendőben nem készült új emléktábla, a sorozatot most Arany Jánossal folytatták, annál is inkább, mert idén születésének 200. évfordulóját ünnepeljük. A művet Farkas Ferenc szobrászművész készítette.
A zalaegerszegi tűzoltólaktanya épületére (Arany János utca 1.) kihelyezett emléktáblát Balaicz Zoltán, Gyimesi Endre és Farkas Ferenc leplezték le.
A polgármester az esemény kapcsán arról tájékoztatott, hogy jövőre 400 millió forintos ráfordítással megújul a tűzoltólaktanya épülete. További 110 millió forintból pedig még az idén elkezdik az Arany János utca felújítását. A rekonstrukció csatornázást, burkolatfelújítást, szegélyezést is magában foglal.

vissza az elejére

Ötvös precizitás a képeken

Zalaegerszegi alkotó tárlata a zsinagógában

n Ellentétek harmóniája címmel nyílt új tárlat a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Müller Imre zalaegerszegi születésű, jelenleg Malagában élő ékszerész, autodidakta festőművész mutatkozik be a következő hetekben régebbi és újabb alkotásaival.

– pet –

A tárlatnyitón Balaicz Zoltán polgármester a résztvevőket köszöntve elmondta: Müller Imre egy olyan családban nőtt fel, mely mindig is részt vett a város közéletében (édesapja idősebb Müller Imre, Zalaegerszeg egykori alpolgármestere) és a művészeti élet pártolásában. Az alkotó gyerekkorában sokszor látogatta Szabolcs Péter szobrászművész műtermét; így nem csoda, hogy felnőve maga is a művészetek felé fordult. Igaz, először az iparművészet – közelebbről az ékszerészet – terén ért el komoly szakmai sikereket, majd fokozatosan a festészet kezdte érdekelni. Munkásságáért, nemzetközi ismertségéért méltán lehet rá büszke szülővárosa.
A kiállításon köszöntötte az alkotót Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is, mint a család régi ismerőse. Ahogy fogalmazott: az iparművészetben megszülető szellemi tartalmat vitte át az alkotó a képzőművészet nyelvére. Festményein ugyanaz a szellemi tisztaság és precizitás érződik, mint ékszerein. Sőt, maguk az ékszerek (gyűrűk, karkötők, láncok), kristályok is megjelennek a képeken; más-más kontextusban.
A tárlatot Szabolcs Péter szobrászművész nyitotta meg egy frappáns idézettel, akit maga az alkotó kért fel erre a baráti gesztusra.
Müller Imre a megnyitó végén elmondta: fantasztikus dolog visszatérni szülővárosába, sőt kicsit furcsa és zavarba ejtő is. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik segítséget nyújtottak a tárlat létrejöttében. Alkotásaival kapcsolatban elárulta, hogy máig kötődik az ékszerészet precizitásához, de ki akart szakadni belőle. Egy szabadabb alkotói világba vágyott, amit a festészetben lelt meg. Autodidakta festőként meg kellett találnia saját kifejezőeszközeit. Úgy érzi, a tanulás még egyáltalán nem ért véget; minden kiállítás újabb ambíciót jelent számára. Főleg, mert a festészeten belül is tovább keresi a szabadságot.

vissza az elejére

Jazzköltészet

Versek és improvizációk a könyvtárban

n Jazzköltészet címmel egy különös eseményre készül április 6-án 18 órától a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. Versek és műfordítások hangzanak majd el, de nem hagyományos módon megzenésítve, hanem inkább improvizációs zenei kísérettel.

– pet –

Tóth Imre költő, a program egyik szervezője érdeklődésünkre elárulta: Gyukics Gábor költő, műfordító volt az ötletgazda, tulajdonképpen az ő szellemi terméke a Jazzköltészet sorozat is. Budapesttől Bécsig több városban rendezett már hasonló esteket. Nemrég azzal kereste meg, hogy szívesen jönne Zalaegerszegre is; illetve hogy lépjenek fel együtt.
A zalaegerszegi Jazzköltészet programon így Gyukics Gábortól és Tóth Imrétől hangzanak majd el régebbi és friss költemények, műfordítások, melyeket Kardos Bozi Endre és Németh Zsolt zenészek kísérnek. Nem a költemények megzenésítéséről van szó, hanem improvizációról, zenei aláfestésről – tette hozzá a zalai költő.
A szervezők a kortárs költészetet szeretnék a zene által megismertetni és közelebb vinni a közönséghez. Egyelőre egyszeri alkalomról van szó, de gondolkodnak az esetleges folytatáson is.

vissza az elejére