A Göcsej márkanév hívó szó lehet Irodalmi kabaré a színpadon Ötven éve épült a könyvtár  

                             Tolvaj Márta

A Göcsej márkanév hívó szó lehet

Zalaegerszeg turisztikai koncepciójáról a senior akadémián

n Döntően pozitív kép él az itt élő emberekben a városról, ahogy a messziről érkezők is az elismerés hangján tolmácsolják első benyomásukat. Az elmúlt szerdán Zalaegerszegre látogatott a Dél-afrikai Köztársaság magyarországi nagykövete, aki szintén dicsérte a város gyönyörű természeti környezetét és városba vezető út szépségét.

– A. L. –

Johann Marx gondolatait az őt fogadó Tolvaj Márta alpolgármester osztotta meg másnap a BGE gazdálkodási kara által szervezett Senior Akadémia hallgatóságával, melyen Zalaegerszeg önkormányzatának új turisztikai koncepciójáról tartott előadást. Az elkövetkező évek turisztikai fejlesztéseit meghatározó stratégiában valóban kiemelt szerep jut a Göcseji-dombvidék adta természeti és kulturális környezetnek, így az öko-, a vidéki és az aktív turizmus elemeire épülő turisztikai brand kialakításának, melynek végső célja az, hogy ismert turisztikai célállomássá váljon a zalai megyeszékhely.
Az alpolgármester beszélt arról is, hogy a koncepció kialakítását imázskutatás előzte meg. Ennek összegzéseként azt állapították meg a szakemberek, hogy az idelátogatókat a város természeti környezete, hagyományai, minőségi szolgáltatásai és sportolási lehetőségei vonzzák leginkább. A 2016. január elsejével életbe lépett új turisztikai koncepció megvalósításában fontos szereppel bír az is, hogy az R76-os gyorsforgalmi út megépítésével összeköttetés létesül az M7-es autópályával. Ezáltal jelentősen javul a város megközelíthetősége, ami nemcsak a gazdaságnak, de az idegenforgalomnak is lendületet ad, emelte ki.
Az aktív turizmus fejlesztését szolgálja az Alsóerdőre tervezett kaland- és szabadidőpark, amely a tv-tornyot is bekapcsolja majd az extrém sportokat kínáló attrakciókba. A fejlesztésnek jelenleg már a kiviteli tervei készülnek, megvalósítását két, két és fél éven belül remélik. A 350 millió forintos költségvetésű Zöld Zala projektben a Zala folyó egykori holtágának revitalizációjára kerülhet sor egy rekreációs célú vízparti sétány létesítésével.Itt többek között kerékpározható ökosétányt alakítanak ki, ahogy a Gébárti-tónál is. A keleti ágon lévő hidat felújítják, a nyugati ágon pedig új hidat építenek, mely által körbejárhatóvá válik a tó, melynek 400 millió forintos fejlesztése során egyebek mellett csónakház, csónakkikötő is létesül. A Gébárti-tó partján más forrásból építik fel a Makovecz-kápolnát. A zöld környezet megújítása a városon belül is hangsúlyt kap, ami a Vizslapark 230 millió forintos rekonstrukciójával válik valóra.
Az új turisztikai koncepcióban a kulturális és fesztiválturizmus is helyet kap. Ezzel kapcsolatban Tolvaj Márta a Mindszenty-zarándokközpont létesítését említette meg, melynek projektje többek között a szomszédos Göcseji Múzeum külső felújítását is magában foglalja. Fennállásának ötvenedik évfordulójára megújul a Göcseji Falumúzeum is. Egyebek mellett új fogadóépület épül a jelenlegi parkoló helyére, melyben három tanműhelyt alakítanak ki népi kismesterségek oktatása céljával. A beruházás révén egy igazi göcseji falu létesül, melynek különlegessége abban is rejlik, hogy annak mindennapjait az ott életvitelszerűen tevékenykedő két család fogja bemutatni. A göcseji hagyományok ápolását szolgálja majd a piacon létesülő helyi termelők és kézművesek épülete valmint az előtte lévő területen kialakítandó szabadtéri piac és turisztikai központ, ahol a Mind-szenty-zarándokközpontba, vagy éppen az Egerszeg Fesztiválra érkező vendégek helyben termelt élelmiszereket és kézművestermékeket vásárolhatnak.
Tolvaj Márta végül azt hangsúlyozta, hinni kell Zalaegerszeg és a Göcsej adottságaiban, melynek kiajánlásában fontos szereppel bírhat a Göcsej márkanév. A sikeres turisztikai termékfejlesztést követően néhány éven belül jelentősen növekedhet az idelátogató vendégek, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma a gyönyörű természeti környezetben fekvő, ökoturisztikai és vizes attrakciókban, valamint színvonalas rendezvényekben bővelkedő városban.
 

 

 

vissza az elejére


Irodalmi kabaré a színpadon

Eszenyi enikő volt a páholy vendége

n A kortárs költészet és a művészi értékkel bíró, igényes szórakoztatás talált egymásra a színpadon a legutóbbi Egerszegi Páholy esten. Mindezért egy személyben Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója volt a felelős, aki közel három órán át kötötte le a publikum figyelmét.

– pet –

A rendezvénynek azért megvolt a hagyományos talk-show része is, melyet Karáth Anita költő-tanár, azt est házigazdája vezetett.
Eszenyi Enikő „A gyönyörben nincs középút" című önálló estjével érkezett Zalaegerszegre. Az úgynevezett irodalmi kabaré műfajába sorolható előadás középpontjában a Nő állt, meg persze a Férfi(ak) is. A színművész ismert női költők megzenésített verseiből – például Karafiáth Orsolya, Tóth Kriszta, Kiss Judit Ágnes –, valamint híres sanzonokból és operettekből állította össze a produkciót. Mint mesélte, nyolc évvel ezelőtt. A költők akkor még kevésbé voltak befutottak, mint manapság, talán ez az önálló est is segítette egy kicsit őket abban, hogy ismertté váljanak. Az pedig, hogy dal lett a versekből, Melis László és Darvas Ferenc zeneszerzők munkájának érdeme. Utóbbi zongorakíséretével maga is része a produkciónak.
Az előadás címe nem véletlenül az, ami: a gyönyörben – és a szerelemben – valóban nincs középút.Ne legyünk álszentek; hiszen a szélsőséges érzelmek, indulatok, és a düh, valamint líraiság, érzékenység, esendőség éppúgy része az egésznek, mint az obszcenitás. Persze itt nem negatív értelemben vett trágárságról, hanem sokkal inkább játékos, nevettető szemérmetlenségről, szókimondásról van szó. Az előadónak kicsit fura is volt, hogy épp egy egykori zsinagógában mond olyanokat; ezt a megilletődöttségét aztán szépen bele is illesztette a produkció ezen részébe. És ahogy az sejthető volt, a művésznő nemcsak a színpadot uralta, hanem az egész nézőteret is; az előadás néhány jelenete a széksorok között, vagy épp a székeken zajlott.
Ritkán lép már fel amúgy ezzel az önálló esttel, amikor mégis, az nagyon jó hatással van rá; feltöltik az ilyen alkalmak. Főleg olyan napok után, amikor leginkább igazgatói mivolta kap nagyobb hangsúlyt, illetve az ezzel együttjáró – főleg a színház finanszírozásából fakadó – problémák. Mindeközben folyamatosan játszik is: szerepel például egy Brecht-darabban, ahol egy férfi- és egy női karaktert is visz. Ilyenkor előfordul, hogy negyvenszer öltözik át egy nap; a színpadon pedig tíz másodperc jut egy harisnyahúzásra. Az Egerszegi Páholyon csak három öltözékben láthatta a közönség, ami innen nézve elenyésző.
Élete egy folyamatos újjászületés: szerepről szerepre változik. Eközben azt vallja, hogy az ember tanulja meg hajánál fogva kihúzni magát a szorult helyzetekből. Most például az a feladata, hogy a nehézségek ellenére egyben tartsa a társulatát.
 

 

 

vissza az elejére


Ötven éve épült a könyvtár

                            Kiss Gábor

Üvegfelület, funkcionalitás és tágas terek

n Ötvenéves a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár épülete. Az az acélszerkezetes, üvegablakos épület, mely 1967. március 25-i átadásakor egy színvonalas, modern könyvtárépületnek számított. Aztán egy idő után állandóan beázott, meg bírálták is sokan, hogy nem illik a Deák tér impozáns miliőjébe. Később tetőtérrel bővült, elveszítve eredeti formáját.

– pP –

A tér többi épületének átalakítása miatt most mégis beleillik a képbe – mondja Kiss Gábor, akivel az épület történetéről beszélgettünk. Az igazgató a féleértések elkerülése végett leszögezte: nem a könyvtár, mint intézmény 50 esztendős – hiszen az sokkal régebbi – hanem maga a Deák téri épület.
– A mostani könyvtári rendszer annak idején a tanácsi rendszerrel párhuzamosan épült ki az ötvenes években. Érdekes azonban, hogy szervezetileg ugyan szovjet mintájú, ám szellemiségében inkább angolszász volt. Egyre jobban terjedt például a szabadpolcos könyvtárhasználat, amitől kezdetben sok szakmabéli is ódzkodott.
Zalaegerszegen sokáig a Kossuth és a Petőfi utca sarkán álló Udvardy-házban (ma már a szalagház áll a helyén) működött könyvtár. Az egykori ügyvédcsalád házát államosították, és oda került az intézmény, ami egészen 1967-ig működött ott – folytatja az igazgató. Hol összevonva a városi könyvtárral, hol pedig önálló, megyei könyvtárként. Ez a mindössze 150 négyzetméteres épület azonban már az ötvenes években is szűkösnek bizonyult.
– Képzeljünk el egy polgári családi házat, ahol a bejárati folyosón a kölcsönzőhely működik, az egykori szalon helyén pedig a polcos rendszer. A kötészetet és az egyéb kiszolgálóhelyiségeket máshová kellett költöztetni, annyira kicsi volt a tér.Problémát okozott az a pozitív változás is, hogy az ötvenes évek közepétől a könyvtárak maguk is elkezdtek könyveket vásárolni; tehát nemcsak a korábbi gyűjteményekből vagy hagyatékokból működtek. És ez az az évtized, amikor elindul a helyismereti gyűjtés is, Fülöp István igazgató munkásságának köszönhetően.
Kiss Gábor azt mondja: az
’50-es, ’60-as évek egyfajta csúcspontja volt az olvasásnak és a könyvvásárlásnak. Az emberek háztartásában is halmozódtak fel könyvek, és a könyvtárakban is ez volt a helyzet. Az állományok gyorsan fejlődtek, így országos igény lett, hogy új és modern könyvtárépületek létesüljenek. Ebbe a folyamatba illeszkedett bele a Deák téri építkezés is.
– Olyan helyet kerestek az új könyvtárépületnek, ami a városközpontban van, jól megközelíthető és tágas terek kialakítását teszi lehetővé. A Deák tér pont megfelelt ezeknek az elképzeléseknek. A mostani könyvtár helyén egy szabadtéri színpad volt akkor, és a tér sem úgy nézett ki, mint napjainkban. Barokk, neoreneszánsz, polgári, illetve kisvárosi hangulata volt a környezetnek. Ide álmodták meg a modern épület. A színpadot elbontották, és néhány régi házat is szanálni kellett a piac felöli oldalon.
Az eredeti elképzelések szerint már a ’60-as évek elején megépült volna a könyvtár, ám a megvalósítás kissé elhúzódott; a megyei tanács csak az 1965-től kezdődő ötéves tervbe illesztette be a projektet. Végül 1967 márciusára elkészült az új, 1200 négyzetméteres, acélszerkezetes, jórészt üvegfelületű könyvtárépület, mely építészeti szempontból sok dicséretet kapott. Stílusát és funkcióját tekintve is modernnek számított: a tágas, világos, letisztult terek, színvonalas bútorok, a légbefúvásos fűtési rendszer az olvasók igényeit szolgálták. A felső, mintegy 600 négyzetméteres területen ugyanis az olvasóterem és a szabadpolcos tér került fókuszba.
– Olvasói szempontból valóban kiváló volt – folytatja az igazgató –, csak az volt a gond vele, hogy munkahelyeket nem terveztek bele. Hiába volt az alsó szinten két párhuzamos raktárrész, annak egyik felét elvitték az irodák. Az igazgatóságnak, gazdasági szervnek, módszertani csoportnak, helyismereti gyűjteménynek, valamint a kötészetnek, raktáraknak mind-mind hely kellett volna. Szóval az új épület is zsúfolt volt, ráadásul a lapostető egy idő után mindig beázott a piac felöli oldalon. Folyamatosan javítgattak rajta, de nem lett jobb. Közben az elektronikai rendszer is kezdett tönkremenni.
Már 1989-ben volt egy ráépítési terv, de a rekonstrukció a rendszerváltozás miatt elmaradt, hiszen „új” fenntartóhoz került az intézmény. Végül 1992-ben állványozták fel – három évre – az épületet, ami tetőtér-ráépítést kapott. Kiss Gábor épp ekkor lett az intézmény vezetője; bemelegítésképpen a felújítási procedúra levezénylése lett az egyik feladata.
– A ráépítésnek hála, megszűnt a beázás, egy csomó értékes térrel lett gazdagabb a könyvtárépület. Beköltözhettek a külső raktárak és a gyermekkönyvtár, megújult a fűtési rendszer és a villamos hálózat, korszerűbb és jobb helyre költözhetett az igazgatás. Tény, hogy az építmény elveszítette az eredeti stílusát, de azóta a Deák tér környéki épületek is anynyit változtak, hogy most egységes hatást kelt az amúgy eklektikus környezet.
A kilencvenes évek óta sok idő eltelt, s azóta alulról ázik be a könyvtár. Emiatt az alsó szint szorulna némi felújításra, és a helyismereti gyűjteményt is szeretnék méltóbb helyre költöztetni. E célra a mostani olvasóteremből választanának le egy részt. Az olvasói és könyvtárhasználati szokások amúgy is megváltoztak, már nincs szükség ekkora méretű kézikönyvtárra.
Az 50. évforduló alkalmából egy játékos kvízzel várják a betérőket, ezenkívül féláron lehet beiratkozni a könyvtárba. Az épület múltjáról pedig egy minikiállítás is megemlékezik; sok, várostörténeti szempontból is értékes fotóval.
 

 

 

vissza az elejére