A Göcsej márkanév hívó szó lehet | Irodalmi kabaré a színpadon | Ötven éve épült a könyvtár |
Tolvaj Márta |
A Göcsej márkanév hívó szó lehet
Zalaegerszeg turisztikai koncepciójáról a senior akadémián
n Döntően pozitív kép él az itt élő emberekben a városról, ahogy a messziről érkezők is az elismerés hangján tolmácsolják első benyomásukat. Az elmúlt szerdán Zalaegerszegre látogatott a Dél-afrikai Köztársaság magyarországi nagykövete, aki szintén dicsérte a város gyönyörű természeti környezetét és városba vezető út szépségét.
– A. L. –
Johann Marx gondolatait az őt fogadó Tolvaj Márta
alpolgármester osztotta meg másnap a BGE gazdálkodási kara által szervezett
Senior Akadémia hallgatóságával, melyen Zalaegerszeg önkormányzatának új
turisztikai koncepciójáról tartott előadást. Az elkövetkező évek turisztikai
fejlesztéseit meghatározó stratégiában valóban kiemelt szerep jut a
Göcseji-dombvidék adta természeti és kulturális környezetnek, így az öko-, a
vidéki és az aktív turizmus elemeire épülő turisztikai brand kialakításának,
melynek végső célja az, hogy ismert turisztikai célállomássá váljon a zalai
megyeszékhely.
Az alpolgármester beszélt arról is, hogy a koncepció kialakítását imázskutatás
előzte meg. Ennek összegzéseként azt állapították meg a szakemberek, hogy az
idelátogatókat a város természeti környezete, hagyományai, minőségi
szolgáltatásai és sportolási lehetőségei vonzzák leginkább. A 2016. január
elsejével életbe lépett új turisztikai koncepció megvalósításában fontos
szereppel bír az is, hogy az R76-os gyorsforgalmi út megépítésével összeköttetés
létesül az M7-es autópályával. Ezáltal jelentősen javul a város
megközelíthetősége, ami nemcsak a gazdaságnak, de az idegenforgalomnak is
lendületet ad, emelte ki.
Az
aktív turizmus fejlesztését szolgálja az Alsóerdőre tervezett kaland- és
szabadidőpark, amely a tv-tornyot is bekapcsolja majd az extrém sportokat kínáló
attrakciókba. A fejlesztésnek jelenleg már a kiviteli tervei készülnek,
megvalósítását két, két és fél éven belül remélik. A 350 millió forintos
költségvetésű Zöld Zala projektben a Zala folyó egykori holtágának
revitalizációjára kerülhet sor egy rekreációs célú vízparti sétány
létesítésével.Itt többek között kerékpározható ökosétányt alakítanak ki, ahogy a
Gébárti-tónál is. A keleti ágon lévő hidat felújítják, a nyugati ágon pedig új
hidat építenek, mely által körbejárhatóvá válik a tó, melynek 400 millió
forintos fejlesztése során egyebek mellett csónakház, csónakkikötő is létesül. A
Gébárti-tó partján más forrásból építik fel a Makovecz-kápolnát. A zöld
környezet megújítása a városon belül is hangsúlyt kap, ami a Vizslapark 230
millió forintos rekonstrukciójával válik valóra.
Az új turisztikai koncepcióban a kulturális és fesztiválturizmus is helyet kap.
Ezzel kapcsolatban Tolvaj Márta a Mindszenty-zarándokközpont
létesítését említette meg, melynek projektje többek között a szomszédos Göcseji
Múzeum külső felújítását is magában foglalja. Fennállásának ötvenedik
évfordulójára megújul a Göcseji Falumúzeum is. Egyebek mellett új fogadóépület
épül a jelenlegi parkoló helyére, melyben három tanműhelyt alakítanak ki népi
kismesterségek oktatása céljával. A beruházás révén egy igazi göcseji falu
létesül, melynek különlegessége abban is rejlik, hogy annak mindennapjait az ott
életvitelszerűen tevékenykedő két család fogja bemutatni. A göcseji hagyományok
ápolását szolgálja majd a piacon létesülő helyi termelők és kézművesek épülete
valmint az előtte lévő területen kialakítandó szabadtéri piac és turisztikai
központ, ahol a Mind-szenty-zarándokközpontba, vagy éppen az Egerszeg
Fesztiválra érkező vendégek helyben termelt élelmiszereket és kézművestermékeket
vásárolhatnak.
Tolvaj Márta végül azt hangsúlyozta, hinni kell Zalaegerszeg és a
Göcsej adottságaiban, melynek kiajánlásában fontos szereppel bírhat a Göcsej
márkanév. A sikeres turisztikai termékfejlesztést követően néhány éven belül
jelentősen növekedhet az idelátogató vendégek, illetve az itt eltöltött
vendégéjszakák száma a gyönyörű természeti környezetben fekvő, ökoturisztikai és
vizes attrakciókban, valamint színvonalas rendezvényekben bővelkedő városban.
Eszenyi enikő volt a páholy vendége
n A kortárs költészet és a művészi értékkel bíró, igényes szórakoztatás talált egymásra a színpadon a legutóbbi Egerszegi Páholy esten. Mindezért egy személyben Eszenyi Enikő színművész, rendező, a Vígszínház igazgatója volt a felelős, aki közel három órán át kötötte le a publikum figyelmét.
– pet –
A rendezvénynek azért megvolt a hagyományos talk-show része is, melyet
Karáth Anita költő-tanár, azt est házigazdája vezetett.
Eszenyi Enikő „A gyönyörben nincs középút" című önálló estjével
érkezett Zalaegerszegre. Az úgynevezett irodalmi kabaré műfajába sorolható
előadás középpontjában a Nő állt, meg persze a Férfi(ak) is. A színművész ismert
női költők megzenésített verseiből – például Karafiáth Orsolya,
Tóth Kriszta, Kiss Judit Ágnes –, valamint híres
sanzonokból és operettekből állította össze a produkciót. Mint mesélte, nyolc
évvel ezelőtt. A költők akkor még kevésbé voltak befutottak, mint manapság,
talán ez az önálló est is segítette egy kicsit őket abban, hogy ismertté
váljanak. Az pedig, hogy dal lett a versekből, Melis László és
Darvas Ferenc zeneszerzők munkájának érdeme. Utóbbi
zongorakíséretével maga is része a produkciónak.
Az előadás címe nem véletlenül az, ami: a gyönyörben – és a szerelemben –
valóban nincs középút.Ne legyünk álszentek; hiszen a szélsőséges érzelmek,
indulatok, és a düh, valamint líraiság, érzékenység, esendőség éppúgy része az
egésznek, mint az obszcenitás. Persze itt nem negatív értelemben vett
trágárságról, hanem sokkal inkább játékos, nevettető szemérmetlenségről,
szókimondásról van szó. Az előadónak kicsit fura is volt, hogy épp egy egykori
zsinagógában mond olyanokat; ezt a megilletődöttségét aztán szépen bele is
illesztette a produkció ezen részébe. És ahogy az sejthető volt, a művésznő
nemcsak a színpadot uralta, hanem az egész nézőteret is; az előadás néhány
jelenete a széksorok között, vagy épp a székeken zajlott.
Ritkán lép már fel amúgy ezzel az önálló esttel, amikor mégis, az nagyon jó
hatással van rá; feltöltik az ilyen alkalmak. Főleg olyan napok után, amikor
leginkább igazgatói mivolta kap nagyobb hangsúlyt, illetve az ezzel együttjáró –
főleg a színház finanszírozásából fakadó – problémák. Mindeközben folyamatosan
játszik is: szerepel például egy Brecht-darabban, ahol egy férfi- és egy női
karaktert is visz. Ilyenkor előfordul, hogy negyvenszer öltözik át egy nap; a
színpadon pedig tíz másodperc jut egy harisnyahúzásra. Az Egerszegi Páholyon
csak három öltözékben láthatta a közönség, ami innen nézve elenyésző.
Élete egy folyamatos újjászületés: szerepről szerepre változik. Eközben azt
vallja, hogy az ember tanulja meg hajánál fogva kihúzni magát a szorult
helyzetekből. Most például az a feladata, hogy a nehézségek ellenére egyben
tartsa a társulatát.
Kiss Gábor |
Üvegfelület, funkcionalitás és tágas terek
n Ötvenéves a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár épülete. Az az acélszerkezetes, üvegablakos épület, mely 1967. március 25-i átadásakor egy színvonalas, modern könyvtárépületnek számított. Aztán egy idő után állandóan beázott, meg bírálták is sokan, hogy nem illik a Deák tér impozáns miliőjébe. Később tetőtérrel bővült, elveszítve eredeti formáját.
– pP –
A tér többi épületének átalakítása miatt most mégis beleillik a képbe – mondja
Kiss Gábor, akivel az épület történetéről beszélgettünk. Az igazgató a
féleértések elkerülése végett leszögezte: nem a könyvtár, mint intézmény 50
esztendős – hiszen az sokkal régebbi – hanem maga a Deák téri épület.
– A mostani könyvtári rendszer annak idején a tanácsi rendszerrel párhuzamosan
épült ki az ötvenes években. Érdekes azonban, hogy szervezetileg ugyan szovjet
mintájú, ám szellemiségében inkább angolszász volt. Egyre jobban terjedt például
a szabadpolcos könyvtárhasználat, amitől kezdetben sok szakmabéli is ódzkodott.
Zalaegerszegen sokáig a Kossuth és a Petőfi utca sarkán álló Udvardy-házban (ma
már a szalagház áll a helyén) működött könyvtár. Az egykori ügyvédcsalád házát
államosították, és oda került az intézmény, ami egészen 1967-ig működött ott –
folytatja az igazgató. Hol összevonva a városi könyvtárral, hol pedig önálló,
megyei könyvtárként. Ez a mindössze 150 négyzetméteres épület azonban már az
ötvenes években is szűkösnek bizonyult.
– Képzeljünk el egy polgári családi házat, ahol a bejárati folyosón a
kölcsönzőhely működik, az egykori szalon helyén pedig a polcos rendszer. A
kötészetet és az egyéb kiszolgálóhelyiségeket máshová kellett költöztetni,
annyira kicsi volt a tér.Problémát okozott az a pozitív változás is, hogy az
ötvenes évek közepétől a könyvtárak maguk is elkezdtek könyveket vásárolni;
tehát nemcsak a korábbi gyűjteményekből vagy hagyatékokból működtek. És ez az az
évtized, amikor elindul a helyismereti gyűjtés is, Fülöp István
igazgató munkásságának köszönhetően.
Kiss Gábor azt mondja: az
’50-es, ’60-as évek egyfajta csúcspontja volt az olvasásnak és a
könyvvásárlásnak. Az emberek háztartásában is halmozódtak fel könyvek, és a
könyvtárakban is ez volt a helyzet. Az állományok gyorsan fejlődtek, így
országos igény lett, hogy új és modern könyvtárépületek létesüljenek. Ebbe a
folyamatba illeszkedett bele a Deák téri építkezés is.
– Olyan helyet kerestek az új könyvtárépületnek, ami a városközpontban van, jól
megközelíthető és tágas terek kialakítását teszi lehetővé. A Deák tér pont
megfelelt ezeknek az elképzeléseknek. A mostani könyvtár helyén egy szabadtéri
színpad volt akkor, és a tér sem úgy nézett ki, mint napjainkban. Barokk,
neoreneszánsz, polgári, illetve kisvárosi hangulata volt a környezetnek. Ide
álmodták meg a modern épület. A színpadot elbontották, és néhány régi házat is
szanálni kellett a piac felöli oldalon.
Az eredeti elképzelések szerint már a ’60-as évek elején megépült volna a
könyvtár, ám a megvalósítás kissé elhúzódott; a megyei tanács csak az 1965-től
kezdődő ötéves tervbe illesztette be a projektet. Végül 1967 márciusára
elkészült az új, 1200 négyzetméteres, acélszerkezetes, jórészt üvegfelületű
könyvtárépület, mely építészeti szempontból sok dicséretet kapott. Stílusát és
funkcióját tekintve is modernnek számított: a tágas, világos, letisztult terek,
színvonalas bútorok, a légbefúvásos fűtési rendszer az olvasók igényeit
szolgálták. A felső, mintegy 600 négyzetméteres területen ugyanis az olvasóterem
és a szabadpolcos tér került fókuszba.
– Olvasói szempontból valóban kiváló volt – folytatja az igazgató –, csak az
volt a gond vele, hogy munkahelyeket nem terveztek bele. Hiába volt az alsó
szinten két párhuzamos raktárrész, annak egyik felét elvitték az irodák. Az
igazgatóságnak, gazdasági szervnek, módszertani csoportnak, helyismereti
gyűjteménynek, valamint a kötészetnek, raktáraknak mind-mind hely kellett volna.
Szóval az új épület is zsúfolt volt, ráadásul a lapostető egy idő után mindig
beázott a piac felöli oldalon. Folyamatosan javítgattak rajta, de nem lett jobb.
Közben az elektronikai rendszer is kezdett tönkremenni.
Már 1989-ben volt egy ráépítési terv, de a rekonstrukció a rendszerváltozás
miatt elmaradt, hiszen „új” fenntartóhoz került az intézmény. Végül 1992-ben
állványozták fel – három évre – az épületet, ami tetőtér-ráépítést kapott.
Kiss Gábor épp ekkor lett az intézmény vezetője; bemelegítésképpen a
felújítási procedúra levezénylése lett az egyik feladata.
– A ráépítésnek hála, megszűnt a beázás, egy csomó értékes térrel lett gazdagabb
a könyvtárépület. Beköltözhettek a külső raktárak és a gyermekkönyvtár, megújult
a fűtési rendszer és a villamos hálózat, korszerűbb és jobb helyre költözhetett
az igazgatás. Tény, hogy az építmény elveszítette az eredeti stílusát, de azóta
a Deák tér környéki épületek is anynyit változtak, hogy most egységes hatást
kelt az amúgy eklektikus környezet.
A kilencvenes évek óta sok idő eltelt, s azóta alulról ázik be a könyvtár.
Emiatt az alsó szint szorulna némi felújításra, és a helyismereti gyűjteményt is
szeretnék méltóbb helyre költöztetni. E célra a mostani olvasóteremből
választanának le egy részt. Az olvasói és könyvtárhasználati szokások amúgy is
megváltoztak, már nincs szükség ekkora méretű kézikönyvtárra.
Az 50. évforduló alkalmából egy játékos kvízzel várják a betérőket, ezenkívül
féláron lehet beiratkozni a könyvtárba. Az épület múltjáról pedig egy
minikiállítás is megemlékezik; sok, várostörténeti szempontból is értékes
fotóval.