A nemesség körében terjedt az új hit

500 éves a reformáció – előadás a lokálpatrióta klubban

n Azt mindenki tanulta az iskolában, hogy 1517 októberében Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes a wittenbergi vártemplom kapujára tűzte 95 pontból álló tézisét. Fellépve ezzel a katolikus egyház „hibái”, főleg a pápa által elrendelt búcsúcédulák árusítása ellen. Idén 500 éves a reformáció, melynek keretében országos és megyei programok zajlanak.

– pP –

Az évforduló jó alkalom arra, hogy ne csak a hívők emlékezzenek, hanem a történészek is újabb kutatási eredményekkel bővítsék az eddigi ismereteket. Ezt szolgálja többek között a Magyar Nemzeti Levéltár Reformáció 500 Emlékbizottságának tevékenysége is.
Dr. Bilkei Irén főlevéltáros (MNL Zala Megyei Levéltára) volt a zalaegerszegi Lokálpatrióta Klub legutóbbi vendége, aki a reformáció kezdeti korszakának zalai történéseit ismertette a hallgatósággal. Mindenekelőtt kiemelte: Luther az elhíresült akciójával eredetileg nem új vallást, illetve egyházat akart létrehozni, hanem a meglévőt szerette volna reformálni. Kísérlete azonban kudarcot vallott (a pápa, mint eretneket kiközösítette, V. Károly pedig birodalmi átokkal sújtotta), így nézetei gyorsan egy új hit alapjaivá váltak.
Igen, új hit, hiszen a történészek leginkább ezt a kifejezést használják a 16. század eseményeit kutatva. A korai évtizedekben ugyanis még nem lehet református vagy evangélikus vallásról beszélni. Ami az évfordulóhoz kapcsolódó zalai kutatásokat illeti, a Zala Megyei Levéltár munkatársai több mint egy éve dolgoznak már a projekten. Bilkei Irén az új hit kezdeti, 16. századi elterjedését kutatja a korabeli – latin nyelvű – dokumentumok alapján. Mint mondta: munkája során átnézte a levéltár érintett korszakból származó hiteleshelyi okleveleit, valamint a Zala megyei közgyűlési jegyzőkönyvek regesztáit. Ezeket pedig összevetette a meglévő szakirodalmakkal. Mint mesélte, a feladat nem könnyű, hiszen sokszor olyan, mint tűt keresni a szénakazalban: gyakran csak egy-egy rövid mondat utalhat a kutatás tárgyára a régi oklevelekben.
Országos viszonylatban az 1530-as évektől terjedt el fokozatosan a vallás, Dévai Bíró Mátyás tevékenysége révén. Zalában a 16. század második felében jelent meg intenzívebben az új hit. Az alföldi vagy a dél-dunántúli megyékkel ellentétben nálunk nem volt erős polgárság (mivel nem voltak szabad királyi városok), így első körben a nemesi, középnemesi réteg lett az új hit befogadója. Érdekesség az is, hogy már az 1530-as években volt zalai hallgatója a wittenbergi protestáns egyetemnek, és a kutatások szerint a 16. század folyamán több zalai fiatal is járt oda. Tanulmányaikat pedig zalai nemesi famíliák támogatták. A megyében előbb Kanizsán, majd Lendván jelentek meg az új hit központjai, két jeles családhoz, a Nádasdyakhoz és a Bánffyakhoz kötődően (akik támogattak is wittenbergben tanuló zalai fiatalokat). Általánosságban is elmondható, hogy a protestantizmus területi határai nagyjából lefedik a nemesi birtokhatárokat.
Zalaegerszeg kicsit más ebből a szempontból, hiszen a mezőváros a veszprémi püspök birtokában volt, így nem volt arisztokrata, világi földesura, aki az előbb említett két városhoz hasonlóan a hit támogatójává vált volna. Emiatt a környező falvak (Kökényesmindszent, Salomvár, Boncodfölde) köznemesi birtokosai fogadták be először az új hit eszméit. Zalaegerszegről emiatt kevés a 16. századi adat.
Bilkei Irén munkássága kiterjed a templomok vizsgálatára is; az új hit első követői kezdetben a rossz állapotú, elhagyatott katolikus templomokat vették birtokba; átalakítva azok szerkezetét és főleg díszítését. Sok közülük a rekatolizáció után ismét a katolikus híveké lett. Egy-egy ilyen templom (például a csesztregi) falvizsgálatán jól ki is mutatható, hogy melyik korban milyen vallási felekezet használta.
A történész elmondta, hogy a levéltár ősszel egy nagyszabású konferenciát is rendez, ahol részletesen tárgyalják majd a protestantizmus zalai évszázadait; a 16. századtól egészen napjainkig. Az évforduló jegyében több országos program zajlik, melyek célja, hogy a különböző korosztályok számára közelebb hozzák a témát. Ennek érdekében például rajzfilmsorozat, valamint lego- és playmobil Luther-figurák is készültek. A nemzeti levéltár „Utazás Wittenbergbe” címmel országos vetélkedősorozatot hirdetett felsősöknek, valamint középiskolásoknak. Ennek keretében a Zala Megyei Levéltárban is zajlanak tematikus órák.
Az interneten két weboldal (reformacio.hu és a reformacio.mnl.gov.hu) is foglalkozik a jubileumi év főbb eseményeivel és híreivel. A Facebookon pedig egy lelkész házaspár működteti az „500dayswithluther” oldalt, ahol az előbb említett playmobil Luther-figura kalandos utazásait kísérhetik figyelemmel a követők.

vissza az elejére