A költészet napján | Ganz 55: ünnepelt az intézmény | Döntésekről |
Lufieregetés a könyvtárnál
n A magyar költészet napja alkalmából a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár idén is csatlakozott a Posztolj verset az utcára országos akcióhoz.
A könyvtár Deák téri épülete előtt április 11-én délelőtt egy különös műsorral
emlékeztek meg József Attila születésnapjáról.
A Csány-szakközépiskola 9. a osztályos diákjai a könyvtárosokkal, valamint Sárdy
Angéla magyartanárral együtt előbb elszavalták József Attila Születésnapomra
című versét, majd ezt követően a Tiszta szívvel című költemény sorait szó
szerint szélnek eresztették; a játék kedvéért azonban lufikba zárva.
Ahol pedig a verssorok földet értek, ott a járókelők is megemlékezhettek egy
pillanatra a költőről és a költészet napjáról.
Ganz
55: ünnepelt az intézmény
Visszatekintő híradó, megemlékezés
n Éppen 55 éve, április 11-én hozott határozatot a Zala Megyei és a Zalaegerszegi Városi Tanács a Zalaegerszegi Általános Gépipari Technikum megalapításáról. Gyorsan megtartották a felvételiket, s négy osztállyal (két nappali, egy esti és egy levelező), mindössze három állandó tagú tanári karral szeptemberben már indult is a képzés. Így kezdődött a ma már 55 éves Ganz-szakközépiskola története.
– B. K. –
Ünnepi műsorral emlékeztek meg az alapítás jubileumáról a városi
hangversenyteremben tartott rendezvényen. A köszöntők után retró hangulatot
teremtett az előadás, mely nem szokványos módon, visszatekintő híradók során
emelte ki a fontosabb eseményeket az intézmény életéből. Mindezt belehelyezve az
adott év városi, országos, sőt világi eseményeinek keretébe, s néhány momentumot
elő is adtak a diákok. Ekképpen próbáltak tisztelegni a múlt és az egykori
tanárok előtt, bevallottan a teljesség igénye nélkül.
A kezdet Sereg József igazgató nevéhez köthető, aki a 82 nappali
tagozatos diákot befogadó technikum élén állt, első körben a jelenlegi
Mindszenty-iskola épületében. Ganz Ábrahám nevét 1970-ben vette fel az iskola,
miközben egyre bővült az időközben a Gasparich útra költözött intézmény mind
szakképzés, mind infrastruktúra terén. 1989-ben a világon egyedülállóan
középiskolaként elérte a Hivatalos AutoCAD Oktatóközpont minősítést. Illetve
újra technikusképzővé vált az intézmény, miután ezt a jogot a hetvenes évek
elején megvonták. Ekkoriban Vajda László igazgatta az iskolát. Újabb fordulópont
volt 2003, amikor összevonták az iskolát a szomszédos Munkácsy Mihály Szakközép-
és Szakiskolával, ezzel a régió legnagyobb szakképző iskolája jött létre,
melynek élén Baján Antal állt igazgatóként.
Az ünneplőket röviden köszöntötte Makár Barnabás igazgató. Majd
Balaicz Zoltán polgármester hangsúlyozta az iskola szakemberképző
funkcióját, melyre a helyi felsőoktatás, illetve a cégek, vállalatok építenek.
Majd elismerő oklevelet adott át az évforduló kapcsán.
Vigh László országgyűlési képviselő, mint egykori ganzos diák,
kapott szót. Elmondta, 1976–80 között tanult ebben az intézményben, és csak a
köszönet hangján tud szólni egykori tanárairól. A hamarosan épülő tesztpálya
miniszteri biztosaként hangsúlyozta, hogy a Ganz-szakközépiskolában képzett
szakemberek fontossága ezzel még inkább felértékelődik majd. De politikusként is
ejtett néhány szót általánosságban az oktatás terén felmerülő különböző
igényekről.
Az ünnepségen az egykori igazgatók közül jelen volt Vajda László, Baján
Antal és Vargáné Bérczes Bernadett, az egykori kollégák,
szülők és a diákságot képviselő tanulók körében.
A jubileumi program keretében április 12-én piknikre várták az érdeklődőket,
mely szakmai programot, évkönyvbemutatót és kiállításmegnyitót foglalt magában.
Gazdaságfejlesztési témák – Kitüntetések
n Zárt ülésen döntött a képviselő-testület elismerések adományozásáról, melyeket a májusi városnapi ünnepségen adnak át. „Zalaegerszeg Város Díszpolgára” címet Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész veheti át, a „Pro Urbe Zalaegerszeg” kitüntető címet pedig Stróber László apátplébános és Szakály István, a Zalaszám-Zalaegerszegi Atlétikai Club ügyvezető igazgatója. Az első alkalommal kiadott Sport Mecénása díjat a Zalakerámia kapja.
Minderről Balaicz Zoltán tájékoztatta a sajtó munkatársait a
csütörtöki közgyűlés után. A napirendi pontok közül a polgármester elsőként
gazdaságfejlesztési döntésekről számolt be. Mintegy 900 millió forintos
költséggel hulladékválogató valósul meg Buslakpusztán. A beruházás a 3B Hungaria
Kft. innovatív fejlesztésének köszönhető. Szakmailag kiemelkedő újításról van
szó, amely 21. századi lehetőséget nyit meg. Az önkormányzat által biztosított
területen épülő, évente 40 ezer tonnás kapacitású válogató révén harmadával
csökkenthető a hulladék mennyisége, és várhatóan húsz új munkahelyet is jelent
majd a működtetése. A közgyűlés támogató nyilatkozatot adott a Modern Városok
Program keretében Zalaegerszegen létesítendő logisztikai központ és
konténerterminál megvalósításához. A mintegy hatmilliárd forintos állami
beruházással sokat javulhat Zalaegerszeg nemzetközi versenyképessége és
befektetéstámogató vonzereje. Balaicz Zoltán utalt arra, hogy a Zalaszentivánnal
szomszédos területen, közvetlenül a szlovén–magyar vasút elágazásánál valósul
meg a terminál. A közeli sármelléki nemzetközi repülőtér és az azt is érintő
leendő R76-os gyorsforgalmi út együtt ideális helyszínt teremt. A logisztikai
központ és konténerterminál megvalósításához szükséges minden hatástanulmány
elkészült, így hamarosan a kormány elé kerülhet az előterjesztés. Szólt arról
is, hogy a Flextronics saját beruházásban új, 2200 négyzetméteres csarnokot
épít. A hárommilliárd forintot meghaladó beruházással autóiparhoz kapcsolódó
kutatás-fejlesztési részleget alakít ki.
A polgármester beszélt arról is, hogy az állami MVM Zrt. pályázatának
eredményeként másfél hektáros területen fél megawattos napelempark létesül. A
leendő járműipari tesztpálya mellett épülő létesítmény kapcsolódik a „Zöld
város” és Smart City programhoz.
A sajtótájékoztatón elhangzott még a volt ZÁÉV munkásszálló felújítása is.
Lehetőség van a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázatán indulni. A tervek
szerint mintegy 150 főt befogadó, 21. századi, színvonalas szállót alakítanának
ki. A beruházás 600 millió forintba kerülne, ennek 60 százalékát az állam
biztosítaná sikeres pályázat esetén.