Művészettörténeti idővonal készül

Komoly művek vidám gyerekrajzokon

n A kisebbek terveznek, a nagyok meg a „kivitelezést” végzik; per pillanat ez a munkamegosztás az Ady-iskola rajztagozatos alsósai, valamint a nyolcadikosok és a művészeti gimisek között. Legalábbis azoknál a diákoknál, akik részt vesznek a Nemzeti Tehetség Program pályázatán.

– pP –

Az iskola már sokadik éve csatlakozik az országos projekthez, melyet tehetséges fiatalok felkészítését végző művészetoktatási intézmények számára hirdetnek meg. Az idei tehetséggondozó program során egy különös alkotássorozat készül: egy „kis magyar művészettörténeti idővonal”.
A magyar művészettörténet honfoglalástól napjainkig terjedő időszakából negyvenöt alkotást választottak ki a pedagógusok, amit az alsósok lerajzoltak. A felsőbb évfolyamos diákok pedig ezeket a parafrázisokat nagyítják fel és festik meg egy hosszú-hosszú időszalagra – mesélte érdeklődésünkre Nagy Szilvia, a projektben részt vevő művésztanárok egyike. Mint mondta, nem volt könnyű a válogatás, és Szommer Judit, valamint Tóth Norbert tanárokkal sokat gondolkodtak azon, hogy mi kerüljön az ország gazdag művészettörténeti anyagából a válogatásba. Annál is inkább, mert az alsósok még nem tanulnak művtörit, így ők játékos formában, meséléssel ismerkedtek meg az egyes korszakokkal és művekkel.
A kicsik aztán terveket készítettek, vagyis parafrázisokat rajzoltak a komoly művekről (melyek között híres festmények, szobrok, freskók, épületek egyaránt szerepelnek), az idősebb diákok pedig ezeket festik meg az idővonalra. A rakamazi korongpár éppúgy a „timeline-ra” kerül, mint például a jáki templom, Anonymus szobra, vagy a Parlament épülete.
 Az idővonal már készül; a tervek szerint három nagy molinóra kerülnek rá a rajzok. Ezeket aztán májusban ünnepélyes keretek között az iskola homlokzatán helyezik el. Tóth Norbert elárulta: a három ponyva összesen 55 négyzetmétert tesz ki, így az iskola mellett elhaladó járókelők is látni fogják már messziről a magyar művészettörténet emblematikus pillanatait; vidám gyerekrajzokon.
Ezekből az előzetes rajzokból az iskola galériájában a minap kiállítás is nyílt, ahol a tervező csapatot – vagyis a projektben részt vevő alsós diákokat – jutalmazták is.

vissza az elejére

„Régi fának ága vagyunk”

Jubileumi hangverseny a liszt-iskolában

n Jubileumi hangversenyre várták az érdeklődőket a Liszt-iskolába. A zene tagozat 60 éve nyújt nagyon magas minőségű képzést Zalaegerszegen, nevel zeneértő, zeneszerető és azt művelő embereket. Az intézmény pedig 45 éve költözött a Kertvárosba, ekkor épült fel az iskola épülete.

– b. k. –

„Régi fának ága vagyunk, mély a gyökerünk”, foglalta össze a lényeget Kodálytól vett idézettel Winklerné Fehér Lívia tagintézmény-vezető. A jubileumi koncerten számos előd pedagógust köszönthettek, így többek között a Vajda család több tagját, vagy a korábbi iskolaigazgatót, Szeglet Lajost.
Jelen volt az ünnepi koncerten fővédnökként Balaicz Zoltán polgármester és Galbavy Zoltán képviselő, valamint a társintézmények képviselői és nem utolsósorban szép számmal egykori öregdiákok. Ez utóbbiak kórusba rendeződve, vagy egyéni fellépőkként gazdagították az utódok által adott koncertet.
Míg a polgármester és Kajári Attila tankerületi igazgató hivatalosan köszöntötték az ünneplő iskolát, addig Szűcsné dr. Lukács Mónika, az intézményi tanács elnöke, úgyis mint volt diák és mint jelenlegi kétszeres szülő, személyes hangvétellel érzékeltette, mit jelentett egykor és ma is ebben a nívós iskolában tanulni.
A koncerten az énekes és hangszeres zene mélységes szépségébe vittek a jelenlegi és egykori diákok, több alkalommal ámulatba ejtve a közönséget. Az elsősök-másodikosok nyiladozó tehetsége, a kiskórus, nagykórus, öregdiák kórus, a vendég fellépők, a hangszeres zenészek, köztük Somodari Ábel kiemelkedő vonósjátéka vagy az iskola falai közül kikerült operaénekes Sáfár Orsolya előadása nyomot hagy a lelkekben, ahogy az egész zenei képzés is egy életre szóló finomhangolással ajándékozza meg a tanulókat (jelenlegi karnagyok Kövécs Edit és Gyenese Marianna).

vissza az elejére

Sipos Márk, Kaj Ádám és Szemes Péter a Pannon Tükör díjával.

Utassy-díj a költészet napjára

Költőket jutalmaz a pannon tükör

n A magyar költészet napja alkalmából több programmal is készült a Pannon Tükör folyóirat szerkesztősége.

– pet –

A Keresztury VMK-ban előbb egy színdarabot mutatott be a Theaterrepublic Ungarn társulat, melynek munkájában a lap főszerkesztője, Kaj Ádám rendezőként vesz részt.
Ezúttal Michal Walczak: Homokozó című drámáját láthatta a közönség. Az előadás után Utassy József Kossuth-díjas költőre emlékeztek, aki élete utolsó éveit Zalában töltötte. A szerző 2010-ben hunyt el. A felolvasóesten – melyet Pénzes Csaba rendezett – Szemes Péter és Sipos Márk is közreműködött. Az emlékműsort megelőzően Kaj Ádám elmondta: a magyar irodalomban mindig voltak mesterek és példaképek, s a 75 évvel ezelőtt született Utassy József éppen ilyen volt. Egész lényében költő volt, aki lírája és embersége révén máig fontos a Pannon Tükör csapatának, munkássága pedig a fiatal írók számára követendő példa lehet.
Az est végén első alkalommal adták át a Pannon Tükör folyóirat költészeti díját, melyet Utassy Józsefről neveztek el. Az elismerést ezentúl minden év április 11-én egy olyan költő veheti át, akinek az azt megelőző évben a folyóirat publikálta valamely költeményét. Elsőként Léka Gézát tüntették ki a díjjal, melyet Pipe Borbála képzőművész készített. Az alkotást Utassy: Zúg március című verse ihlette.

vissza az elejére