Úgy fest, mint egy gyerek... | Rendelők felújítása | Virtuális múzeum |
A kést síró lány. |
Wahorn-tárlat(nyitó) a gönczi galériában
n Akár azt is mondhatnánk, hogy a Macskanő és a Cicakapitány című tárlattal az avantgárd magas művészet költözött a Keresztury VMK Gönczi Galériájának falai közé. Wahorn András festőművész – akinek 2000 után készült műveiből látható válogatás – autodidakta alkotó; a festészetet nem egyetemi képzésen tanulta. Munkássága ettől függetlenül (vagy épp ezért) évtizedek óta komoly értéket képvisel a kortárs hazai művészetben.
– pP –
Festményei, grafikái a hétköznapokról, az ő hétköznapjairól szólnak; ám nem
feltétlen a közízlést elégítik ki. Művészete nagymértékben kapcsolódik ahhoz a
’70-es
’80-as években létrejött ellenkulturális közeghez, melyben előbb a szentendrei
Vajda Lajos Stúdió egyik neves alkotója lett, majd az A.E. Bizottság
alternatív zenekar frontembere, amit művésztársaival hozott létre. (Korosztályok
nőttek fel a „Mit látsz, Laca? Egy nagy segget látok...” és a „Már megint itt
van a szerelem...” kezdetű számokon.)
A kilencvenes évek elején aztán Kanadába, majd Los Angelesbe költözött, ahol
nemcsak festett, hanem konkrétan dolgozott is: pont úgy, mint az átlagemberek.
Ahogy azt a tárlatnyitón elmesélte: egy rajzfilmstúdióban volt háttérrajzoló,
amit nagyon élvezett, de nagy kihívás is volt számára. Nem azt rajzolta ugyanis
amit akart, mert egy rajzfilmen több százan dolgoznak, és a vonalakat pont úgy
kell húzni, ahogy a többiek is húzzák. Ez elég nehéz egy olyan embernek, aki
alapvetően arról híres, hogy másképp csinálja a dolgokat, mint a többség.
A Gönczi Galériában nyílt tárlat sem olyan volt, mint általában a hivatalos
kiállításmegnyitók. Se politikus, se művészettörténész nem lépett mikrofonhoz (nem
is illene az ilyesmi Wahornhoz).A közönséget maga az alkotó kalauzolta a
kiállítótérben; néhány festményén keresztül mutatva be a képek keletkezését és
tartalmi lényegét. Ami így leírva elég snassz, de aki járt már valaha
Wahorn-féle tárlatvezetésen, az tudja, hogy mindez egy nagyon őszinte és nagyon
bohém értekezést (önvallomást) jelent a műveivel kapcsolatban.
Azt mondja, hogy minden képe arról szól, amit egy adott pillanatban érez. Nem
egy művészeti problémát ábrázol, hanem az élet kérdései érdeklik. Leginkább a
jelen; vagyis mindaz, ami vele történik. Viszonyok, kapcsolatok. Legyen az
férfi-nő (Ica a hisztijével és Misi, aki ettől kikészül), vagy éppen kutya és
gazdája.
Na, és persze a nézőpont sem mindegy – és Wahorn ezt is szereti alkalomadtán
felcserélni. Mint az Ez a kutya szereti a gazdáját című festményen, ahol
kutyasimogatás közben gondolkodott el azon, hogy vajon ki szereti jobban a
másikat: a kutya, vagy a gazda? És akkor tulajdonképpen ki is simogat kicsodát?
Persze a választ nem mindig tudjuk, és azt sem állíthatjuk, hogy mindent
pontosan értünk, mert az sosem igaz. Az alkotó maga sem érti teljesen néhány
képét. Például a Jajgató Nyuszikirály+kutya is ilyen. De a képen lévő sok „jaj”,
nem biztos, hogy valami bajra utal, hiszen ott van a szív is, ami szeretetre
képes.
„Úgy rajzolok és festek, mint egy gyerek” – mondja. Amihez hozzátehetjük azt is,
hogy főleg pajzán témákban. De nem népies értelemben és nem is afféle
polgárpukkasztó módon. Sokkal inkább van olyan érzése az embernek, mintha valami
vicces, „felvilágosító” jellegű, absztrakt rajzokat nézne. Amikben azért bőven
ott van a férfi/nő viszony karikatúrája, a sztereotípiák kritikája. Erős
színekkel „alátámasztva”. A sorozatba illő, a tárlat címét is adó Macskanő és a
Cicakapitány című kép pedig direkt a zalaegerszegi kiállításra készült.
A festmények, grafikák között vannak olyanok is, melyeket Wahorn András
párjával, Töttös Kata képzőművésszel közösen készített (némelyikbe
titokban belerajzolt: ilyen a Kést síró lány). Ezekről azt mesélte: a két
végletet jelenítik meg a képzőművészetben. Töttös Kata ugyanis vele ellentétben
realista alkotó, nagy részletgazdagsággal fest. Ehhez jön a Wahornra jellemző
gyermekiség és egyszerűsítés. A két véglet azonban nem zavarja egymást, képes
egységet alkotni. Mindebből az látszik, hogy a stílus és a forma csak egy eszköz;
a lényeg maga a mondanivaló. Ha a művész talál benne értelmet, az már elég. Ha
más is talál benne értelmet, akkor a művész jól érezheti magát, hogy nem csinált
hülyeséget.
A tárlatnyitó nem maradt zene nélkül: a képzőművészekből álló Tapasztalt Ecsetek
Formáció (Kopasz Tamás, Szurcsik József, Wahorn András) játszott.
A kiállítás május 13-ig látogatható.
Egészségügyi alapellátás fejlesztése
n „Ahogy már korábban beharangoztuk, rendelőnket végre felújítják.” A Köztársaság útja 55. szám alatti orvosi rendelők ajtaján áll ez a felirat, értesítve a betegeket a rekonstrukcióról.
Az Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
projekt 13 háziorvosi körzetet, 17 védőnői körzetet és 1 ügyeleti szolgálatot
érint Zalaegerszegen. A város korábbi vezetése 1994-ben indította el az Egy
orvos – egy rendelő programját, melynek révén valamennyi gyermek és felnőtt
háziorvosi valamint védőnői rendelőt átalakítottak a kitűzött cél szerint –
idézte fel a történteket Balaicz Zoltán polgármester a helyszínen
tartott sajtótájékoztatón. Azóta eltelt jó néhány év, a kor elvárásaihoz való
alkalmazkodás azonban újabb korszerűsítést kíván meg.
Az önkormányzat éppen ezért döntött úgy, hogy a TOP-program 16,8 milliárd
forintos keretéből összesen 353 millió forintot fordít 8 felnőtt és 5 gyermek
háziorvosi rendelő, 17 védőnői körzet valamint a 79 települést ellátó központi
ügyelet felújítására. A polgármester jelezte továbbá, hogy fontosnak érezték,
hogy a kivitelezést helyi vállalkozásokra bízzák. A Köztársaság útján a XIII. és
a XXI. orvosi körzet épületének felújításával kezdődtek meg a munkálatok, melyek
valamennyi helyszínt érintve 2018-ra fejeződnek be.
Az épületek teljes korszerűsítése és akadálymentesítése mellett eszközbeszerzés
is megvalósul a háziorvosokkal, valamint a Magyar Orvosi Kamara helyi
szervezetével egyeztetve.
n Elkészült az új, 360 fokos fotózási technikára épülő műtárgypublikálás a Hungaricana portálon. A Göcseji Múzeum és a Balatoni Múzeum gyűjteményéből dolgoztak fel a szakemberek 250 kiállítási darabot.
Kényelmesen, az otthoni karosszékből megtekintheti bárki a néprajzi üveg- és
fatárgyakat, de gyönyörködhet Kisfaludi Strobl Zsigmond
alkotásaiban vagy Németh János keramikusművész samottfiguráiban. A
rendszer által megtekintheti az érdeklődő azokat az alkotásokat, amelyek a
kiállítások anyagát nem képezik, sőt, olyan perspektívából is szemügyre veheti
az adott műtárgyat, amelyből a múzeumban nem nyílik lehetősége.
Látványban, részletgazdagságában, a textúra szépségében a technológia modernkori,
s a műtárgyak megjelenítése mobiltelefonon is tökéletesen működik.
Látogassanak el a Göcseji Múzeum közgyűjteményi rendszerébe ilyen formában is:
https://gallery.hungaricana.hu/hu/GocsejiPhoto/.