„Határtalanul!” | Jó kérdésekkel segíteni | Bringás reggeli a dísz téren |
n Az egykori erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor nyomában járva terveztek kirándulást az andráshidai Öveges-iskola hetedikesei. Pályázati támogatással valóra vált az álmuk, s határtalan kiruccanásuk életre szóló élményt hozott.
– B. K. –
– A pályázati támogatással magyarlakta, határon túli településeket lehet
meglátogatni, s mi első alkalomként, a gyerekek és a szülők véleményét is
figyelembe véve, Erdélyt választottuk – mondta Domján István
igazgató és Salamon Edit intézményvezető-helyettes. – 42 hetedikes
diák és az őket kísérő 5 pedagógus vett részt az ötnapos kiránduláson a
közelmúltban.
Tusnádfürdőn volt a szállásunk, és napi közel száz kilométeres utazással azon
településeket látogattuk meg, melyek Bethlen Gáborral kapcsolatba
hozhatók. Így a szülőházat Marosillyén (Veres-bástya). A rom állapotú épültet, a
Szent Ferenc Alapítvány vezetőjeként Böjte Csaba
ferences testvér vásárolta meg és újította fel, történelmi emlékhelyként
megőrizve azt.
A gyerekek már lelkesen mesélik is az élményeiket, melyek a nevezett házhoz vagy
sokak kedvencéhez, a Szent Anna-tóhoz, illetve a Parajdi
Sóbányához kapcsolódnak.
De a beszámolóik alapján értékes földrajzi, történelmi, irodalmi és néprajzi
ismeretekkel gazdagodtak, s az az erkölcsi élmény is sokat jelentett, mely a
hazaszeretetről szólt, a magyarságőrzés legszebb példájáról az erdélyi
emberekkel, valamint kortárs diákokkal való személyes találkozás során. Ámulatba
ejtette a gyerekeket a természetes táj, az épített emlékek, s az itt élők
lelkisége, s az az „aha élmény”, hogy „mintha itthon lettünk volna”. Nem csak
barátságok szövődtek, hanem jótékonykodásra is sor került, a korábban gyűjtött
adományokkal otthonban élő gyerekeket és kortárs diákokat ajándékoztak meg. A
hagyományőrzés élő példáiban bővelkedő utazás jól illeszkedik az iskola
programjához, mely szintén zászlójára tűzte ezt.
Előkészületeként jól felkészítették a pedagógusok a résztvevőket az élménydús
kirándulásra. Hazaérkezve pedig témanapon adták át mindezt az itthon maradt
iskolatársaknak. Így Marosillye, Tusnádfürdő, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely,
Madéfalva, Korond, Parajd, Csíkszereda, Csíksomlyó, Vajdahunyad, a Szent Anna-tó
és Déva vára jelképesen közelebb került Zalaegerszeghez. A kirándulásról
tablókat is készítettek a tanulók.
A coaching más, mint a tanácsadás – Egyre nagyobb rá az igény
n A Budapesti Gazdasági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Karán négy év előkészítő munka után idén tizenketten végeztek üzleti (business) coach szakon. Mit is jelent ez a nem mindenki számára ismert kifejezés? Egy személyre szabott módszerről van szó, melynek lényege, hogy az „ügyfelet” a saját erőforrásaira támaszkodva támogatja a fejlődésében. A coaching modern, üzleti formájában a ’80-as években született, és azóta folyamatosan terjed világszerte.
|
A coach szakon végzettek csoportja. |
– Vadas Zsuzsa –
Ki, milyen meggondolásból kezdte el a coach-képzést? Mit várt, mit kapott?
Hogyan tudja hasznosítani például az üzleti életben? Erről beszélgettünk
a képzésben részt vevők egy csoportjával.
– Fontos számomra az egy életen át tartó tanulás, azt hiszem ezzel példát is
mutattam… Egy teljesen új területről van szó, ami a multinacionális cégeknél már
gyakorlat, a magyar üzleti életben még nem igazán alkalmazott eszköz a coaching,
holott sok mindenben segíthet, amikor valaki elakad, akár a személyes életében,
akár munkájában. Gyakran apró segítségre van szükség a továbblépéshez, amihez jó
kérdésekkel vezetjük el ügyfelünket – mondja Kárászné dr. Rácz Lídia
nyugdíjas főiskolai docens, aki azt is elárulta, hogy volt tanítványainál
vizsgázott és a csoporttársai között is voltak olyanok, akiket tanított.
– Én üzleti coach-ként nem fogok dolgozni, de foglalkozom tehetséggondozással,
és bedolgozom jogvédő szervezeteknek, ahol tudom hasznosítani a tanultakat –
tette hozzá. – Az elakadás mindenkinél egyéni, speciális, a megoldás is
egyedi. Hogyan lehet az egyénből kihozni a legjobbat? Tanulságos volt
nekem ez a kurzus, szakmailag és önismeretben is. Jó dolog, amikor a saját
berögzött ismereteinket, szokásainkat tágítjuk, új megközelítéseket ismerünk
fel. Szóval agytornának sem volt rossz.
Munkaerőpiaci tanácsadó Bojtár Ildikó, akit a tudásvágy és
kíváncsiság hajtott a képzés felé. Az eredeti végzettsége HR-menedzser, és mivel
úgy érezte, sokan fordulnak hozzá segítséget kérni, részt vesz a coach-képzésen.
– Ha jó szakemberek vagyunk, fel tudjuk mérni, hogy a hozzánk fordulónak
tanácsra van-e szüksége vagy egy mentorra, aki adott pillanatban segíti, vagy
egy coach-ra, aki a jó kérdéseket felteszi. A képzésnek köszönhetően egyre
inkább tudok kérdésekkel segíteni. Ahhoz, hogy mi a jó kérdést fel tudjuk tenni,
beszélgetni kell, aztán a válaszok újabb kérdéseket vetnek fel.
– Nagyon fontos volt, hogy az egónkat tegyük félre – állítja Tóth Szilvia
HR-menedzser. Hogy miért? – Azért, mert nem mi vagyunk a folyamatban a fontosak.
Ne magunkból induljunk ki. Nem az számít, hogy én mit gondolok, hanem az, amit
az ügyfél érez, hogy elérte-e a célját a beszélgetés.
Azt mondja, önmaga fejlesztése miatt kezdte el a képzést, szerinte az
önismereti út fantasztikus volt. Ha valaki tisztában van magával, akkor tud
hathatósan segíteni másoknak.
– Idejöttünk tizenketten, bizony nagy egóval, aztán ez változott. Nagyon fontos,
hogy megtaláljuk a válaszokban a következő kérdést, amit fel kell tennünk, ami
segíti az ügyfelünket abban, hogy tovább tudjon lépni. Ezt az utat nem csak az
üzleti életben használhatjuk, hanem a magánéletben is, gyermekeinkkel,
munkatársainkkal kapcsolatban is.
Harminc éve dolgozik a közszférában Kiss Csaba közgazdász, aki 17 éve
vezető, és akinek fontos volt, hogy felkészült legyen a vezetésben.
– A vezetési irodalom alapvetése, az ember középpontba helyezése. Nem csak
anyagilag, emberileg is motiválni kell a munkahelyeken, csak így lehet
megtartani a munkaerőt. A coaching-szemléletű vezetés még nem jellemző a
közszférában, pedig lehetne. Azt látom a környezetemben, hogy a problémákat
próbálják eltolni maguktól, csak a feladatra koncentrálnak, az emberi attitűdök
háttérbe szorulnak. Én próbálom a munkatársaimmal megbeszélni a döntéseket,
motiválni őket. Lehet úgy is dolgozni, hogy a vezető és beosztott is jól érezze
magát. Van, akinek az a fontos, hogy megkérdezzem a véleményét, „te ezt hogyan
csinálnád?” Ennek a stílusnak van ereje. Ez a képzés egyfajta önigazolás is volt
számomra.
Csapai Gyopár főiskolai oktató, képzésvezető az újszerűséget és a
gyakorlatközpontúságot említi.
– Nem csak szimulációs játékaink voltak, hanem „éles” gyakorlataink is. Eljöttek
hozzánk cégvezetők beszélgetni, és mi is mentünk látogatóba vállalkozásokhoz.
Nem volt írott tananyag, így nem volt miből felkészülni a vizsgára, aminek az
újszerűsége az önreflexiók voltak. Így a „számonkérés” szinte játéknak tűnt –
említi Csapai Gyopár. – A coaching-szemlélet kezd ismertté válni,
vannak munkahelyek, – bankok, holdingok –, mikrovállalkozások, ahol már
kötelező, és több projektben is már előírás ennek vállalása. Rendkívül büszke
vagyok erre a csoportra – mondja. – Mindenki hatalmas változáson ment keresztül.
A leglátványosabb, hogy megtanultunk aktívan hallgatni, megérteni és elfogadni
mások álláspontját, ami pedig az eredményes, sikeres munka alapja.
Cél a kerékpáros közlekedés népszerűsítése
n Már évek óta hagyomány, hogy a Magyar Kerékpárosklub évente két alkalommal reggelivel lepi meg mindazokat, akik biciklivel igyekeznek munkába. Az országos akció célja egyértelmű: népszerűsíteni a kerékpáros közlekedést, ami egy gyors, olcsó és környezetbarát megoldást jelent mindenki számára.
– pet –
Zalaegerszegen május 4-én szervezett a klub és annak helyi csoportja
kerékpár-szervizeléssel egybekötött reggelit a Dísz téren. Mint azt az egyesület
képviseletében Kertész András szervező érdeklődésünkre elmondta: reggel 6 és 9
óra között igyekeztek egy-két finom falatra minden kerékpárost megállítani, akik
áthaladtak a Dísz téri bringaúton. Az akció zárásáig több mint száz biciklist
láttak vendégül, de ennél többen kerekeztek át a téren. Ez nem rossz szám;
persze lehetne ennél sokkal több is.
A szervezők úgy látják, hogy az elmúlt évekhez képest valamelyest nőtt azoknak a
száma, akik ezt a környezetbarát közlekedési eszközt választják Zalaegerszegen,
bár azért még van hová fejlődni. A klub ehhez hasonló köztéri rendezvényekkel és
kampányokkal próbálja ösztönözni a lakosságot a rendszeres kerékpárhasználatra.
A reggeli „csomagban” ezúttal gyümölcslé, Túró Rudi és kifli szerepelt. A
bringások ezenkívül szervizelhették kerékpárjukat, sőt a rendőrség jóvoltából –
az esetleges lopások megelőzése érdekében – regisztrálni is lehetett a
járgányokat.